Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-03 / 9. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1912 március 3. — Deputeció a budapest—boszniai vasúti vonal ügyében. A Budapest—Szekszárd—Mohá­cson át Boszniába vezető vasútvonal ügyében gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök, Beöthy László kereskedelmi miniszter és gróf Se­rényi Béla földmivelésügyi miniszter február hó 28-án délben a képviselőház kupolacsarnokában együttesen fogadták Tolna vármegye, Baranya vármegye és Eszék város kétszáz tagú küldött­ségét. A küldöttségben résztvettek a két vár­megye képviselői, Apponyi Géza gróf vbt. taná­csos, Tolna vármegye főispánja, Szily Tamás fő­ispán, Simontsits Elemér és Stenge Ferenc al ispánok, Bezerédj Pál titkos tanácsos, Széchenyi Domokos gróf, Fiáth Tibor báró, Grasz Konstan­tin, Eszék város polgármestere, Csapó Vilmos, Sztankovánszky János, Jeszenszky István és báró Schell József cs. és kir. kamarások, Biró Imre és dr. Fent Ferenc apátok, a baranya- és tolna­megyei takarékpénztárak részéről Leopold Kor­nél dr. vezérigazgató, Úrffy Lajos takarékpénz­tári elnök, Köntzlinger Lajos, Ováry Ferenc, Rabinek Pál, Kunffi Sándor igazgatók, Bodnár István szerkesztő, dr. Szentkirályi Mihály szekszárdi polgármester, Forster Zoltán vm. főjegyző, Kiss Ernő dr. főügyész, Rassovszky Julián, Jeszenszky György báró, Nagy István, Bajó Pál főszolga- birák és még igen sokan a két vármegye és Eszék város uotabilitásai közül és több község küldöttei. Miután Apponyi Géza gróf bemutatta a küldöttséget, Simontsits Elemér alispán elmondta, hogy a bátaszék—baranyavári vasúti összekötte­tés érdekében jelentek meg, melynek kiépitésével Bosznia-Hercegovinát a legközvetlenebb és leg­olcsóbb összeköttetésbe lehetne hozni Magyar- országgal és a magyar fővárossal. — Ennek a vasútnak a kiépítése már Barosst is fog­lalkoztatta és a boszniai annexió révén ez a kérdés újra aktuálissá vált. — Az alispán is­mertette még azokat a nagy gazdasági érde­keket, amelyek ennek az összeköttetésnek a lé­tesítését múlhatatlanul szükségessé teszik. Khuen- Héderváry Károly gróf miniszterelnök és Beöthy László nagyon szívesen fogadták a küldöttséget és válaszukban kijelentették, hogy a kérdést mi­előbb kedvezően fogják elintézni. Majd Simontsits Elemér átadta a Bartal Béla által készített terje­delmes memorandumot, mely a kérelmet szak­szerű indokokkal támogatja. A deputáció tagjai azzal az impressióval tértek haza, hogy ezúttal komoly ígéretet kaptak, s igy e terv megvaló­sulása Szekszárdnak is meg hozza a haladás fő­feltételeit, a jó vasúti forgalommal és rég óhajtott gyorsvonatot. — A tisztviselő lakóházak építése. Többen érdeklődtek nálunk a tervezett tisztviselő lakások építésének ügye iránt. Ezeknek most már mint positiv-ot mondhatjuk, hogy a szükséges számú aláírások összehozattak s az üzletet lebonyolító pénzcsoport megbízottja e hó 15—16-ika körül érkezik Szekszárdra, amikor az egyes jelent­kezőkkel külön-külön is tárgyalni fog. A tiszt­viselői lakbér illetmény lesz lekötendő, s ebből fedeztetik a kölcsön kamata és amortisatiója, va­lamint a biztosítékot nyújtó életbiztosítás halál esetére. Ha ugyanis a tisztviselő a kölcsön lefi­zetése előtt meghal, a bank az életbiztosításból nyer kielégítést, mig az elhalt tisztviselő esaládja tehermertesen tulajdonába kapja a lakóházat. Szóval minden tekintetben előnyös házvezetési és egyúttal vagyonszerzési mód lesz ez. — Sub auspiciis regis- A szekszárdi állami főgimnázium egyik volt tanulóját, Stolpa Józsefet, kiről tanárai már jó előre megjósolták, hogy még szép sikereket fog elérni a tudományok terén, azon ritka kitüntetés érte, hogy a király legfel­sőbb elhatározása alapján a budapesti tudomány egyetemen a jogtudományok doktorává sub auspiciis regis avatják. Ugyan ily kitüntetés­ben részesül Grosschmid Lajos bölcsészettan hallgató és Lulilszky Jenő joghallgató is. — Művószest Tolnán. Pintér Imre barito­nista színművész, a gramopfon társulatok állan­dóan szerződtetett tagja, a „Budapesti Népszínház“ elsőrangú művésze, végigjárva országunk legelső városait s fürdőhelyeit, úgy mint Székesfehérvár, Arad, Tátrafüred stb., hol mindenkor a legna­gyobb sikert aratta művész gárdájával, újólag vendége lesz Tolna s vidéke műértő közönségé­nek. Az estélyen közreműködnek : Parlagi Kor­nélia szubrette primadonna, a Budapesti Király- szinház „János Vitéz“ versenyének győztese, Szemere Gyula kitűnő szalon komikus és Ke- reszlhy Jenő karnagy. Az est, mely iránt már is nagy az érdeklődés, március hó 13-án a „Fehér ló“ szálloda nagytermében teljesen uj műsorral tartatik meg. Jegyek előre válthatók Maixner Antal urnái, Tolnán. — Öngyilkos asszony. Deák Istvánná őcsényi asszony múlt szombaton lakásán felakasztotta magát és meghalt. Tettének oka ismeretlen. — A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Zlinszky Viktor ügyvédet Dunaföldvár székhellyel és dr. Vas Géza ügyvédet Dombóvár székhellyel felvette az ügyvédek lajstromába. — Egy kitűnő kántortanitó korai halála. Kardos (Krapp) Ferenc mucsii kántortanitó múlt vasárnap éjjel szivszélhüdésben 50 éves korában hirtelen elhunyt. Halálát özvegye és nyolc kis­korú árvája siratja. Kardos Ferenc semmiképp sem volt tucatember pályatársainak érdemes ka­rában. Rendkívül munkás, szorgalmas és sok­oldalú ember volt. Iskoláját a legnagyobb lelki­ismeretességgel látta el. A született pedagógus praktikus érzékével tanította szülőfaluja kis né­metjeit és hazafias lelkesedéssel dolgozott magya- rositásukon, mely munkáért ismételten is részesült felsőbb elismerésben és pénzbeli jutalomban. A tollat is ügyesen forgatta és nem egyszer vonta magára a figyelmet a „Néptanítók Lapja*' és „Népnevelődben közzétett tanügyi cikkelyeivel. Apja is iskolamester volt ugyancsak Mucsiban, mintegy vérében volt az ének és zene szeretete. Ambícióval végezte kántori tisztét fiával, ki most már okleveles tanító és egy osztályt vezet Mucsi ban, már 9—10 éves korában énekeltetett és or- gonáltatott a kóruson, szervezett férfi- és ifjúsági dalárdát, vezetője, lelke volt Mucsiban a társa­dalmi s egyesületi életnek. Nem régen is — a farsang vége felé — egy érdekes műsoru elő­adást rendezett az általa alakitott ifjúsága kör kebelében. S e bokros elfoglaltsága mellett még arra is talált magának időt, hogy kisebbik fiát éveken át magánúton készítette elő polgári isko­lai vizsgálatokra. Szóval oly férfiú volt Kardos Ferenc, ki lankadatlan tevékenységével valóságos áldás vala iskolára, községére s családjára nézve egyaránt. Mucsi közönsége, melynek ifjabb nem­zedékét vagy 30 éven át ő tanította 8 nevelte, kétségtelenül évtizedekig kegyelettel fogja őrizni emlékét. Nyugodjék békében ! — Gyógyíthatatlan betegségnek tartották évszázadok óta az Epilepsiát. E régi hit azonban újabban elveszti jogosultságát, mivel megbízható értesülésünk van arról, miszerint egy budapesti speciálista orvos tudományos alapon és bevált módszer szerint gyógyítja az epileptikus bete­geket és e módszerével a baj gyökeres gyógyí­tását teszi lehetővé, mit a gyógyult esetek nagy száma bizonyít. Ez orvos Dr. Szabó B. Sándor (Budapest, Nagykorona-utca 18.), ki gyógyulást keresőknek díjtalanul ad fölvilágositást. — Egy érdekes pör befejeződése. Esterházy Miklós herceg négy évvel ezelőtt fegyelmi ítélet­tel elbocsátotta hilibi Haller József udvari taná­csos volt kormányzóját és egyúttal a hitbizomány- nál érvényes fegyelmi és nyugdijszabályzat értel­mében nyugdíjigényétől is megfosztotta. A herceg ez intézkedése abban az időben nagy feltűnést keltett, különösen a Dunántúlon, ahol Haller József hercegi kormányzót általánosan ismerték. A fegyelmi ítéletben a herceg megállapította, hogy kormányzója gondatlanságával és szabálytalan el­járásával a hitbizományi uradalomnak sok kárt okozott. A herceg fegyelmi ítéletével szemben Haller József a soproni kir. törvényszékhez fordult és 12.000 korona nyugdíj megállapítását kérte. Esterházy Miklós herceget ebben a perben jog­igazgatója, dr. Nagy Emil budapesti ügyvéd képvi­selte. A per négy éven át folyt. A herceg vállal­kozott a fegyelmi ítéletben foglaltaknak a bizonyí­tására és hogy ez milyen mérveket vett, kitűnik abból, hogy a perbeli mellékletek száma meg­haladta az 500-at és a külömböző szakértőknek, akikkel a volt kormányzó vétkességét bizonyította, a herceg mintegy 30.000 korona költséget fizetett. A négy éven át folyt pert nyolc napon át szaka­datlanul referálta a soproni kir. törvényszéken Schneider Gábor elnöklete alatt Hutás József előadó biró. A törvényszék a hétfői napon meg­hozott Ítéletével Haller József volt kormányzót nyugdij iránti igényével elutasította, megállapítván, hogy Haller József hivatalában gondatlansággal a hercegi hitbizománynak nagy károkat okozott és igy őt a herceg szolgálatából fegyelmi Ítéletével jogosan bocsátotta el és jogosan fosztotta meg nyugdíjigényétől is. ,, — Söprik a korzót. Fejlődő városi életünk egyik látható jele a szekszárdi korzó. Aki nem tudná mi ez, annak megmondjuk. Az u. n. ka­szinó bazár épület körül, vagy előtt elnyúló szé­les asphalt járó, melyen naponta 6 óra körül városi közéletünk nagyjai és kicsinyei, szépei és kevésbé szépei látszólag céltalan, egészségi és más szempontból fel- és alá ődöngeni szoktak. Itt múlik ki egyébként a téli divat, és itt tűnik fel kiváncsias félénkséggel a tavasz is. Ezt az asphalt járót — igen helyesen, olykor söprik is. Mivel azonban ezt a söprést nagyon feltűnően, t. i. olyankor is végzik, mikor a t. publikum már átvette birodalmát, azért iktatjuk ide, hogy talán jobb volna a söprést előbb elvégezni, hogy ne hintsenek port a sétálók szemébe. — Hadkötelesek sorshúzása. Az 1891 -ik év­ben született szekszárdi hadkötelesek múlt csü­törtökön, a városháza kistermében húztak sorsot. — Halálozás. Werner Frigyes nyugalmazott gazdatiszt, életének 81 -ik évében rövid szenvedés után elhunyt Zombán. Családja a következő gyászjelentést adta ki : Alulírottak legmélyebb fájdalommal tudatják szeretettüknek Werner Frigyes nyugalmazott gazdatisztnek folyó évi február hó 28-án délután 5 órakor, életének 81 ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhuny tát. A megboldogultat március hó 1-én fogjuk a róm. kath egyház szertartása szerint a helybeli temetőben örök nyugalomra helyezni. Zomba, 1912. évi február hó 29 én. Áldás emlé­kére ! özv. Werner Frigyesné szül. Apáik Juli­anna neje, Borbély Józsefné szül. Werner Irma leánya, Borbély József veje, Borbély Mariska, Borbély Ilonka unokái. Gáli Mariska, aki másfélhéttel ezelőtt mellbe lőtte magát, folyó hó 1-én délután 3 órakor a Ferencz-kórházban seblázban meghalt. Temetése folyó hó 3-án délután lesz a családi gyászházból.-— Anyakönyvi hírek. Az elmúlt héten szü­letett 3 fiú, 2 leány. Házasságra iratkoztak: Balogh Pál—Barabás Eszterrel, Gránicz Já­nos—Eichom Máriával, Harthl János—Kubriczki Júliával, Strott István—Nessz Annával. Házassá­got nem kötött senki. Elhaltak: Sandl Imréné 49 éves, Lanx Ádám 79 éves, Molnár Sándor 11 napos, özv. Kasszauer Józsefné 82 éves, Baka János 1 éves, Ohn Sándorné 36 éves, Sipos Anna 12 napos, Csekei Julia 5 éves, özv. Misztina Jánosné 78 éves, özv. Tóth Gergely Ferencné 79 éves, özv. Köő Istvánné 63 éves, Kóber Lipót 59 éves, Kovács Dávidné 63 éves, Császár Jánosné 60 éves, Volf István 78 éves, Szabó József, 42 éves, Schröder Sándor 46 napos. — Rüll Nándor végrendelete. Múlt vasár­nap temették el óriási részvét mellett Rüll Nán­dort, a Bátaszéki Takarékpénztár vezérigazgató­ját, kinek végrendeletét már felbontották. Hagyo­mányai a következők : Apai és anyai oldal roko­naira 10.000 koronát. Ifj. Rüll János (Weinczetl) 5000 korona, 2 szoba bútort. Id. Rüll János (Majer) takarékpénztári szolgának 1000 korona. Berg Mihálynak 500 korona. Ifj. Féth Máriának 1000 korona. Zsirzó Gáspárnak 100 korona. Riegl Klárának 100 korona. Joó Károly kántor­nak a temetésen a szertartás körü'i közreműkö­désért 500 korona. Tóth Ede takarékpénztári könyvelőnek 1000 korona. Özv. Hohmann Fri­gyesnének 200 korona. Temetési költségekre 2000 korona. A bátaszéki szegényeknek 500 ko­rona. Misealapitványra 300 korona. A bátaszéki róm. kath. egyház, kálvária és a Mária kápolna javára 100—100 korona, összesen 300 korona. 500 korona a bátaszéki önkéntes tűzoltó testület és a bátaszéki polgári lövészegyletnek. Szegény- sorsú jó tanulóknak 500 korona kamatai vallás­különbség nélkül évzáró vizsgákon kiosztassék. Összes ruháit ifj. Rüll János, id. Rüll János, Rüll Kristóf és Berg Mihályon hagyta. Féth Mária gazdaasszonyának élethossziglani lakás, szolgalmi jogot és jár neki 1 tehén. Az uj te­metőben építendő kápolnára és családi kriptára 60.000 korona. Fenntartási költségekre 5000 ko­rona, illetve annak kamatait. Sírkőre 1000 ko­rona. 130.000 koronát az ő nevét viselő szegény­ház javára. Végrendeleti végrehajtóinak : a köz­ségi főjegyzőnek, róm. kath. plébánosnak és a bátaszéki kér. takarékpénztár vezető igazgatójá­nak 1000—1000 koronát. — Megölte az alkohol. Benkő József 23 éves tamási legényt február 21-én reggel az istállóban levő ágyában felöltözve, ülő helyzetben, halva találták. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Benkő Józsefet az alkohol ölte meg. — Kanyarójárvány. Az alispán a tamási összes népiskolákat, a gyermekek között fellépett kanyaró miatt, bezáratta. — Gyászhir. Mint részvéttel értesülünk, Kenézy Gusztáv pénzügyigazgató-helyettes, neves poéta meghalt. Kenézy Endre szekszárdi p. ü. számellenőr és Kenézy Iván tolnavármegyei közigazgatási gyakornok az elhunytban édes­atyjukat gyászolják.

Next

/
Thumbnails
Contents