Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-25 / 8. szám

1912 február 25.

— Előléptetés A pénzügyminiszter Serbún József tamási adóhivatali pénztárnokot a VIII. fizetési osztályba léptette elő.

— Szőlőszeti és borászati előadás. Csiszár

Zsigmond szekszárdi borászati és szőlőszeti felügyelő február 1.6-án délután előadást tartott Kányán a modern szőlőkulturáról. Az iskola föld szintes, tágas termében vagy 120 szőlősgazda jelent meg s a másfélórás előadás után gazdag ismeretekkel távozhatott, hogy azokat a gyakorlatban megvalósítsa. Kányán az utóbbi időben rohamosan fejlődik a szőlő-termelés, mi a község népének jólétét nagy mértékben mozdítja elő. Az előadáson ott voltak : Kövesdi János plébános, Szigeti József és Sisitka Gyula tanítók és Keszler Károly községi jegyző.

— Helyi eigazitá1*. Lapunk legutóbbi szá mában „Adakozás a népkonyhára“ cimen megjelent kis hírben nyilvánvaló tévedésből az fog laltatott : Hogy Eber Géza fekedi plébános a népkonyhára 40 fej burgonyát adományozott. Ennek helyreigazításául közöljük, bogy az adakozó plébános 2 füzér kiváló szép foghagymát, 4 ki. rizskását, 2 liter paprikát és 2 kiló zöldségfélét küldött a népkonyha tápláltjainak.

— Kanonoki kinevezés. A király dr. Igaz

Béla tb. kanonokot, a pécsi püspöki iroda vezetőjét a pécsi székeskáptalan mesterkanonokává nevezte ki az elhunyt Spies János helyébe. A Dunántúl a kinevezés : lkaiméból a következőket Írja: „Dr. Igaz Béla kanonokká történt kinevezése hosszú, érdemes munkás életnek jutalma. Boldog emlékű Hetgeg Sámuel pécsi püspök, akinek dr. Igaz Béla wieni Pazmaneumban növendéke volt, ismerte képességeit és tudását, épen ezért mindjárt a püspöki szék elfoglalása után titkárává nevezte ki. Ettől az időtől fogva dr. Igaz Béla a pécsi püspöki irodában éjt nappallá téve dolgozott szűnni nem akaró ambícióval, lelkiismeretes seggel és buzgósággal. Tizennégy esztendőt meghaladó emberfeletti munkája maga predesztinálta őt arra a méltóságra, melyre a királyi kegy most püspökének, gróf Zichy Gyulának bizalma folytán kinevezte. Ismeri a pécsi egyházmegye ösz- szes személyi, anyagi és lelki ügyeit, ismeri minden csínját-binját és csak azzal a csodálatraméltó munkabírással tudott eligazodni az egyházmegyei ügyek végtelen labirintusában, melyet az isteni Gondviselés kegyelme juttatott neki. dr. Igaz Béla 1865. január 8-án a somogymegyei Lábodon született. Középiskolai tanulmányait Pécsett, a theologiát a wieni egyetemen, minta Pazmaneum növendéke végezte és pedig mindig kitűnő sikerrel, 1888 ban áldozópappá szentelték, mire püspöke, Diüánszky Nándor, Pincehelyre küldte káplánnak. Pincehelyen azonban alig töltött pár hónapot, már 1888. december havában, mint az Augusztiueum növendékét újra Wienben találjuk. Ott folytatta theologiai tanulmányait egész 1891. julius haváig. Ekkor püspöke —: befejezvén tanul mányait — visszahívta és Mágocsra küldte káp lánnak. A következő évben 1892-ben, azonban már Pécsbelvárosban lesz segédlelkész és ebben a minőségben két esztendeig működik. 1894 ben a pécsi papnevelőintézet tanulmányi felügyelőjévé nevezik ki és mint ilyen helyettes tanár a theologian és hitoktató a pécsvárosi iskoláknál. Emellett arra is szakit még magának időt, hogy a pécsi kath. Legényegyletben szociális téren működjék, sőt ő lesz a katholikus legényegyletek egyházmegyei elnöke is. 1898-ban, amint már említettük, püspöki titkár lesz, 1899-ben pedig szentszéki jegyző is egyúttal. Ugyanezen évben XIII. Leó pápa kamarásává nevezi ki. 1900 ban az egyházmegyei iroda vezetését bízza rá püspöke, 1901 ben szentszéki tanácsos, 1906 ban pedig c. kanonok lesz. 1909. óta az egyházmegyei Vigi-, lantia-bizottságnak tagja. Dr. Igaz Béla kanonokká történt kinevezése bizonyára egyházmegye szerte osztatlan örömet kelt, mert tudja és érzi mindenki, hogy nagy tudásával, munkabírásával és igazságszeretetével erre a kitüntetésre dr. I^az Béla igazán rászolgált.“

— Eljegyzés. Bártfai Szabó Margitkát Pécsett eljegyezte Fái) János Hőgyészről

Zsitvalővi Zsitvag Leó Tamásiban eljegyezte neszmélyi Molnár Paulát.

Greijenslein Henrik álam vasúti hivatalnok Rétszilasról eljegyezte özv. Oszpolik ístvánnénak leányát Mariskái, Tolnáról.

— Háziipari kiállítás Szekszárdon. A helybeli önálló gazdasági iskolánál miniszteri segéllyel rendezett háziipari tanfolyam véget ér s a szebbnél-szebb kefe, seprű, kosár- és famunkákból folyó hó 25-én (vasárnap) a polgári fiúiskola tornatermében kiállítást rendez, melyre az érdeklődőket ez utón is meghívja a vezetőség. Az ünnepélyes megnyitás 25-én délelőtt 9 órakor lesz s a kiállítás egész nap nyitva. Belépődíj nincs. A kiállítást Padányi Andor kir. tanfelügyelő nyitja meg, melyet Pigniczky Ferenc tanfolyam-vezető beszámolója előz meg. Felhívjuk lapunk olvasóinak figyelmét az érdekes kiállításra.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

— Hymen. Kovács Emil, vasúti tiszt, érdi lakos, február 17-én vezette oltárhoz a mözsi római katholikus templomban Erdösi János kántortanitó kedves leányát, Irént. Az esketési szertartást megható beszéd kíséretében a vőlegény nagybátyja, Streicher Péter nyugalmazott hőgyészi prépostplébános végezte.

— A fatldi casinó alakuló gyűlése. Folyó hó

19-én tartotta a taddi casinó tisztujitó gyűlését, hol korelnökké Gungl Józsefet, elnökké Zdráhál N., pénztárossá Samai Jánost, könyvtárossá Lengyel Rezsőt s jegyzővé Major Imrét választották a casinó tagjai. A múlt év zárszámadása szép anyagi sikerről tesz tanúságot.

— Kifizetések. A Szekszárdi Népbankban a választmány határozata folytán a lejárt betétek utáni kifizetések folyó hó 29-én kezdődnek az intézet helyiségében.

— A biró és az újságírás. Még az elmúlt évben történt, hogy Nagy Zoltán szegedi törvényszéki biró ellen fegyelmi eljárást indítottak, mert cikket irt az egyik szegedi újságba és állandó összeköttetést tartott fenn az újságírókkal. A tábla rosszalásra ítélte a bírót, akit azonban a Kúria fegyelmi tanácsa felmentett azzal az indokolással, hogy a bíráknak az újságírókkal való összeköttetése nem összeférhetetlen a bírói tisztséggel.

— Pályázat. A siketnémák kaposvári intézetének első osztályába az 1912—13-ik tanévben tizenöt siketnéma növendék vétetik fel. Pályázhatnak Somogy , Zala-, Baranya és Tolnavármegyékben tartózkodó 7—10 éves siketnéma gyermekek. A kérvények legkésőbb folyó évi május hó 20-áig a kaposvári siketnémaintézet igazgatóságához küldendők be. Szegénysorsuak ingyenesen vétetnek fel. Egyéb felvilágosítással úgy a községi és körjegyzőségek, mint az intézet igazgatósága szolgál.

— Szekszárd legöregebb polgára meghalt.

A szekszárdi kiterjedt polgár Steiner-családnak Nesztora : Steiner Ignác, csendesen elhunyt életének 92-ik, boldog házasságának 66-ik évében. Hat évvel ezelőtt ülte meg gyémántlakodalmát, midőn élete párjával eljárta a magyar csárdást. Az elhunyt vallásos és hazafias ember volt s erre nevelte gyermekeit is. Temetése múlt hétfőn volt, melyen igen sokan jelentek meg.

— Esküvő. Római Róbert pécsi kereskedő folyó hó 19-én d. e. 11 órakor vezette a szek- szárd-belvárosi rk. templomban oltár eié Zahralka Teriket. Romeisz Ferenc címzetes kanonok, bátaszéki plébános, a vőlegény nagybátyja végezte az egyházi esketést, aki szép beszédet intézett az uj házas párhoz.

— Részvényeladás. Három darab uj ki- bocsájtásu Szekszárdi Takarékpénztári részvény eladó. Cím a kiadóhivatalban megtudható

— Az első rokkant Szekszárdon. A M. O.

M. Rokkant és Nyugdíj Egyletének első segélyezettje Szekszárdon özv. Simon Istvánné, volt selyemgyári munkavezetőnő, kinek rheumatikus láb megbetegedés címén a f. é. február hóban állapították meg a rokkantsegély egylet orvosai a segélyre való jogosultságát. Ozv. Simonné 10 éven heti 30 filléreket fizetett be a rokkantsegély egylet szekszárdi 202-ik fiók pénztárába, s most életfogytig heti 11 kor. 90 fill, segélyt fog huzni. Kivánatos volna, ha különösen csak átlagos nap számkeresettei biró munkásaink minél többen belépnének az egyletbe, mert igy elerőtlenedésükre nem lesznek kénytelenek a kihullt szerszám helyett kezükbe szégyenletes koldusbotot fogni, mivel a sors mostohasága, a nehéz megélhetés miatt munkabírásuk idején tőkét nem gyüjthettek.

— Köszönetnyilvánítás. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank, a Szekszárdi Önkéntes Tűzoltó Egyletnek 20 koronát adományozott; ezen nemesszivü adományért ezúton is köszönetét mond a parancsnokság.

A „Tolnamegyei Takrék és Hitelbank“ igazgatóságának azon kegyességéért, melynél fogva a szegény iskolásgyermekek javára 40 koronát volt szives juttatni, ezúton is bálás köszönetét mondok. Dr. Fent Ferenc isk. sz. elnök.

A Szekszárdi Takarékpénztár a szekszárdi ref. egyház pénztárába iskolai célokra kegyesen küldött' 30 koronát, ugyancsak a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank r.-t, kegyesen küldött ugyanezen célokra 20 koronát. Midőn e kegyes adományt nyilvánosan nyugtázom, egyszersmind értük az egyháztanács nevében hálás köszönetét mond Gödé Lajos lelkész.

— Szerencsétlenül járt kereskedő. Schneller Henrik szekszárdi törekvő kereskedőn — aki pár évvel ezelőtt még mint házaló kezdte ma már jó forgalmú főtéri üzletét, — a f. hó 20-án súlyos idegbaj tünetei jelentkeztek. A tevékeny kereskedőt valószinüleg túlfeszített üzleti munkái zavarták meg s rokonai gyógyítás végett a pozsonyi elmegyógyintézetben helyezték el.

2.

— Áthelyezett csendörörmester. Jüngling Mátyás csendőrőrmestert a szekszárdi őrsről a dunafoldvári őrsre helyezték át, raig helyére Horváth Pál volt ottani csendőrőrmester helyeztetett át.

— Megtévelyedett úri leány. Mindenfelé megdöbbenést keltve terjedt el folyó hó 21-én Szekszárdon az a hir, hogy egy gazdag szekszárdi ház- és szőlőbirtokosnak, Gáli Gyulának viruló szépségű 18 éves Mariska nevű leánya a reggeli órákban mellbe lőtte magát. A dobogó kis szivét akarta elhallgattatni a viruló hajadon, mert megzavarta azt a már sok öröm- és bánatköny- nyet okozott szerelem. Mert hát a kis Mariska is szerelmes volt legalább az ő 18 éves fejecskéjével azt gondolta, hogy ő nagyon-nagyon szerelmes. Egy, még a pályája kezdetéig sem jutott ifjú zavarta meg a szivét. Dekát az ő 18 éves szive nem nézett, csak érezte, hogy valami megzavarta a vérkeringését. Természetesen a leányka szülei óvták, — féltették leányukat e célnélküli viszonytól — s az apának a lovag ellen vallási szempontból is aggályai lévén, nem egyszer szép szóval, majd korholással igyekezett leányára hatni. S mi kell egy 18 éves leánynak, aki még a fekete felhőket is rózsaszínben látja, aki az élet keserűségét is citromos limonádénak gon- golja ? ! Elkeseredett az ő igen nagy szerelmében és mellbe lőtte magát. Súlyos sebével a Ferenc- közkórházba szállították, ahol, mint értesülünk, állapota javul s van remény rá, hogy az életnek, a bánatos szülőknek visszaadják s majd — képzelt lelki sebéből is kigyógyulva — mosolyogva gondol vissza az ő „nagy szerelmére“, hogy milyen nagy gyerek is az ember, — mig gyerek. Dehát ezen sokan, nagyon sokan átesnek s csak a vérmérséklet különbözősége okozza, hogy nem jutunk el mindnyájan a lövöldözésig. Vigasztalja ez meg a szülőket is, meg szolgáljon majd önmaga előtt mentségül a felgyógyult kis leánynak.

Gyorsiróverseny. A szekszárdi állami főgimnáziumban Varga Ferenc tanár tanítványai folyó hó 17 én gyorsiróversenyt tartottak. Különösen kitűntek a versenyben : Babai) Géza VI. o. és 'kardos Jenő VIII. o. tanulók. Kitűntek még : Nikitits István és Reichl László VI. o. tanulók, Szarka László, Hock István, Kayos Károly V. és Reich Géza IV. o. tanulók szintén kitűntek. A versenyben kitűntek könyvbeli jutalomban részesültek. A jutalomkönyvek beszerzésére a Tolnavármegyei Takarék- és Hitelbank 20, dr. Zsigmond Ferenc szekszárdi ügyvéd pedig 10 koronát adományozott. A verseny eredményét Varga Ferenc tanár múlt hétfőn hirdette ki a tanulók előtt

— Artézi kút Rátán. Lassan halad Bátán az Artézi kút fúrása. Oly vastag kvarc-rétegre találtak, 21/2 havi szakadatlan munka után csak 56 méternyire sikerült lehatolniok.

— A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság műit évi működése. Az 1910. évről átvett 1267 ügydarab hátralékot. Az 1911. évben érkezett 57120 ügydarab. Elintézíetett az 1911. évfolyamán 56371 ügydarab. Elintézetlen maradt 2016 ügydarab. Ennél érdekesebbek a következő adatok : Az 1910. évről hátralékos tartozás volt: egyenesadóban 1,140.631 kor., illetékekben 825 126 kor., közvetett adókban 200.599 kor. Előiratott az 1911. év folyamájj : egyenesadóban 4,267.692 kor., illetékekben 2,123.288 kor., közvetett adóban 3,328.485 kor. Befizetett ezen tartozásokból az 19 1. évben: egyenesadókban 4,731.565 kor., illetékben 1,785.827 kor., közvetlen adóban 3,302.296 kor. összesen 9,819.688 korona. Az 1911. évben az előző évihez képest a kivetés 1,531.781 kor.-val emelkedett, a befizetés pedig 2,268.801 kor.-val haladta meg a múlt évit.

— Agglegényadó. Székesfehérvárról jelentik : Érdekes beadvány érkezett tegnap az alispáni hivatalhoz Nagyperkáta nagyközségből, ahol Vass Mihály indítványára a község képviselőtestülete egyhangúlag elhatározta, hog> behozza az agglegényadót, amivel a községben nagyszámban elhelyezett szegény lelencgyermekek sorsán akarnak javítani. Az érdekes határozatot beküldték a vármegyéhez, ahol már be is iktatták tárgyalás végett a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába.

— Tragikus eset. Bán János őcsényi fiúcskát pár hónappal ezelőtt egy veszett kutya megharapta, amiért szülei fel is vitték a Pasteur- intézetbe, ahol beojtották. A kis fiú a napokban rosszul lett és veszettség tünetei között meghalt. A tragikus esetet még szomorrubbá teszi az, hogy a fiú az őt ápoló édesatyja kezét megharapta, aki most felutazott gyógykezelés végett a budapesti Pasteur-intézetbe.

— Beleesett a Dunába. Kakas Katalin bátai lakos magára hagyta 6 éves István nevű fiát, aki anyja távollétében lement a Dunára és ott egy csónakban játszott. A kis fiú eközben a Dunába esett és eltűnt. Holttestét folyó hó 16-án fogták lei.