Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-10 / 45. szám
1912 november 10 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 — Sikerült vizsga. Székelyi Ferenc szekszárdi postagyakornok, Széke1 yi Lajos szekszárdi érdemes iparos fia, Pécsett sikeresen letette a posta- és távirdai vizsgát. — Köszönő felirat. Tolnavármegye törvény- hatósági bizottsága Forster Zoltán alispán idő szaki jelentésében foglalt indítványa alapján a bátaszéki teréziánumi alapítvány bérbeadásáért a kultuszminiszterhez köszönő feliratot intéz, mert ezen intézkedésével megkönnyiti gazdaközönségünk helyzetét.-— Halálozások. Részvéttel értesülünk, hogy Báty János nyugalmazott kisdedóvó f. hó 7 én életének 61 ik évében Nyulhegy községben elhunyt. A megboldogult jeles kisdedóvó volt s lapunk hasábjain számos cikke jelent meg. Haláláról szóló jelentés: Özv. Báty Jánosné szül. Stancsics Fanni, Báty Ferenc és neje, özv. Kertész Mihályné szül. Stancsics Julianna, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik a forrón szeretett férjnek, testvér és sógornak Báty János nyug. kisdedóvónak f. hó 7 én déli 1 órakor életének 61 ik, boldog házasságának 35 ik évében, rövid szenvedés és a halotti végszentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytét. A feledhetetlen elhunytnak hült teteme f. hó 9 én délután 3 órakor fog a nyulhegyi saját házából a rk. vallás szertartásai szerint a uyulfalui temetőben nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat f. hó 9 én reggel 9 órakor fog a nyulfalui plébánia-templomban az Urnák bemu- tattatni. Nyulhegy, 1912. évi november hó 8 án. Áldás és béke hamvaidra! Emléked örökké élni fog szeretteidnél! Szentessy József nyugalmazott várdombi községi jegyző rövid szenvedés után életének 71 ik évében Temesvárott elhunyt. Temetése folyó hó 5 én ment végbe általános részvét mellett. Fia, leánya, Tóth Andor volt vármegyei alszámvevő, mint sógora és rokonsága gyászolják. Granunu Döme nyug. somogyvármegyei kir. tanfe ügyelő életének 47 ik évében Kaposváron meghalt. Folyó hó 3 án temették el. — Feíolvasások. A szekszárdi rk. Társaskörben 1912. és 1913. évre eső téli hónapokban megtartandó ismeretterjesztő, népies felolvasások sorrendje. Kezdete vasárnapunk int délután 4 órakor hétköznapokon este 7 órakor. Sorrend : 1. 1912. november 10. „Pincénk és borunk helyes kezelése“. Tartja; Tarlós János 2. 17. „Magyar- ország nagyasszonyai“1 Tartja; Hiller Gyula. 3. 24-én. „Helytelenségek a nevelésben“. Tartja: Malonyay Elemér. 4. december 1-én. „Terményeink fokozása“. Tartja: Tarlós János. 5. 8-án. „Szűz Mária a festőművészeiben.“ Tartja: Mosgai Sándor. 6. 15 én. „Erkölcsnemesitő olvasmányok“. Tartja: Hiller Gyula. 7. 22-én. „Magyar hősök“. Tartja: Malonyay Elemér. 8. 1913. január 4 én. ,,Bogár, ami milliókat jövedelmez“. Tartja : Tarlós János. 9. 15 én. „Hogyan készül a törvény ?“. Tartja: Hiller Gyula. 10. 22-án. „Történelmi apró ságok“. Tartja: Malonyay Elemér. 11. február 5-en. „A Balkán-államok“. Tartja : Mosgai Nándor. 12-én. „Az istálló- és műtrágya“. Tartja: Tarlós János. 13. 15-én. „A szeszes italokról“. Tartja: Malonyay Elemér. 14. 19-én. „Segitségnyujtás balesetekben“. Tartja: Hiller Gyula. 15. 26 án. „Ami mindnyájunkat érdekel“. Tartja: dr. Zsig- mond Ferenc. 16. március 4 én. „Az eső“. Tartja: Malonyay Elemér. 17. 11-én. „A telekkönyv“. Tartja: Vitkovits József. 18. 18 án. „Postatakarékpénztár“. Tartja: Tarlós János. Az egyes felolvasások vasárnapokon énekek és szavalatok keretébe lesznek foglalva. Ezcnkivül az előadások után vetített képekben érdekes dolgokat mutatunk be. Figyelmeztetési 1. Az előadásokra csak olyanok jelenhetnek meg, akik az iskolaköteles koron túl vannak. 2. A felolvasásokra nemcsak a köri tagok, hanem mások is jöhetnek. 3. A vetített képeket csak azok nézhetik meg, akik a felolvasáson is jelen voltak. 4. Belépődíj nincs; azonban a vetítéssel járó kiadások fedezésére adományt elfogadunk. Jöjjön mindenki, aki művelődni, haladni akar!!! Szekszárd, 1912. november hó 5 én. Mosgai Sándor plébános, a szekszárdi rk. Társaskör egyházi elnöke. — Hangverseny. Mint múltkori számunkban jeleztük, Szekszárd város közönsége a legnagyobb mértékben élvezetes estének néz elébe, amennyiben Helen Ware Európa egyik legkedveltebb és leghirnevesebb fiatal hegedüművésznője látogat el egy esiére hozzánk, folyó hó 16 án, szombaton. A művésznő rövid idő alatt, mióla Amerikából kényes művészi igényű világrészünkbe átjött, mindenhol meghódította a közönséget, ahol csodálatosan finom játékával, kedves poetikus művé szelével s meleg érzéseivel a hegedű művészetét bemutatta. Ma Budapest legüunepeltebb művésznője s hozzánk azok a meleg érzések vezették, melyeket bizonyára érez mindenki, midőn a félig idegenből szerető meleg fogadtatásra talál. — Ware kisasszonyt honfitársnője, a már csaknem magyarrá lett Széchényi Lászlóné grófné vezette be a budapesti társadalomba. A zongora- kiséretet Szekszárd közönségének legkedvesebb zongoraművésze, Dienzl Oszkár fogja ellátni, aki Önálló számokkal is szerepel s akiről oly jól tudjuk, mily nemes nagysággal, mily mosolygó kedvességgel, mily mélyen nagy érzéssel simul játéka a kíséretben, mily nagy és felejthetetlen, mikor csodás technikájú ujjai borzolgatják meg a zongora húrjait. Két ilyen művész bizonyára elmulhatatlan szépségű estét szerez közönségünknek. Jegyek már most előre válthatók a Molnár- nyomda r.-t. könyvkereskedésében 4, 3, 2 koronás áron (ülőhelyek) és 1 koronás állóhely. — Rablógyilkossági merénylet Dunafóldvá- rott. Révész György dunaföldván jómódú gazdálkodó ellen éjjel rablógyilkossági kisérlet történt. Révész mezei munkára fölfogadott egy ismeretlen csavargót, aki szabadságolt katonának mondotta magát és az istállóban helyezte el szállásra. Révészué tegnap aprójószágot vitt Budapestre és azok árával, 140 koronával éjfélkor érkezett haza. Éjfélkor az ismeretlen munkás belopózott a lakásba ásóval fölfegyverkezve. Révészné felébredt és kérdésére, hogy ki jár a szobában, a merénylő ásójával feléje sújtott, majd Révészék 8 éves fiát arcán az ásóval súlyosan megsebesítette. Révész is berohant és a sötétben dulakodni kezdett a merénylővel, kinek sikerült hiányos öltözetben elmenekülnie. Révészné 11 sebet kapott és karja eltört ; állapota életveszélyes. Révésznek a karja tört el és most mind a hárman súlyos betegek. A tettesnek semmi nyoma. TANÜGYI HÍREK. ISazsatúsőíi és választmányi gyűlés. A Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanítóegyesület igazgatósága és választmánya folyó hó 7 én Pécsett, a Kath. Körben tartotta meg gyűlését, melyen a tisztikar, a kér. esperesek és tanitóegyesületi elnökök jelentek meg majdnem teljes számban. A gyűlést dr. Igaz Béla főtanfelügyelő, egyházi elnök nyitotta meg, aki nagy elismeréssel szólt elődjének : Wajdits Gyula pápai prelá- tusnak az egyletben kifejtett eredményes működéséről és indítványozta, hogy Wajdits Gyula érdemei jegyzőkönyvben örökittessenek meg. A közhelyesléssel fogadott indítvány után Horváth Ignác világi elnök, szekszárdi igazgató tanító méltatta azon eseményt, hogy Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök kiváló papjai közül az egyházmegyei főtanfelügyelői állásra az egész egyházmegye papjai és tanítói örömére és megnyugvására dr. Igaz Béla kanonokot nevezte ki, aki ez által alapszabályaink értelmében az egyesület egyházi elnöke is lett. Felemlítette, hogy a folyó év augusztus hóban, lelkigyakorlatok alkalmából vezetése alatt nyolcvan tanító megjelent az uj vezér, főtanfelügyelő és elnök előtt és mély tisztelettel üdvözölte őt, aki — úgymond — leereszkedő szívélyességgel fogadta a küldöttséget és bizalmat keltő beszédében biztosította a tanítói kart, hogy igazságos ügyüknek mindenkor támogatója lesz és bármikor bizalommal fordulhatnak hozzá. Ezután szeretettel üdvözölte dr. Igaz Béla kanonok, egyházi elnököt és kívánta, hogy a jó Isten adjon neki erőt, egészséget és kitartást nemes hivatásának betöltéséhez és kérte, hogy legyen a tanítóságnak bölcs vezére és irányitója, hogy minél magasabbra emelhessék a nemzet napszámosai a kath. tanügyet és minél sikeresebben oldhassák meg nehéz feladatukat. Végül figyelmébe ajánlotta a kath. tanítóság mostani küzdelmét, melyet fizetésrendezéseér folytat. Dr. Igaz Béla elnök az üdvözlést köszönettel fogadta és kijelentette lelkes éljenzés között', hogy ő feltétlenül hive az egységes fizetésrendezésnek és készséggel támogatja a kath. tanítók jogos igényeit. Báltér János egyesületi titkár tette meg ezután jelentését, melyet helyesléssel vettek tudomásul és a jelentésben foglalt indítványokat érdemlegesen letárgyalták. Pályatételek a következők : 1. Mik a tanító feladatai a patronage ügy szolgálatában ? 2. Miként lehetséges a vonatkozó miniszteri rendeletekben foglalt utasításokat a gyakorlati életben megvalósítani ? 3. Melyek volnának még az esetleg célravezető eszközök ? 4 Miként volna e programra a gyakorlati életben, de főleg a tanitói egyesületek keretében keresztülvihető V Ezt a tételt dr. Igaz Béla egyházmegyei főtanfelügyelő tűzte ki A legjobb mű szerzőjének 50 koronát ajánlott fel. Wajdits Gyula prelátus 50 koronát tűzött ki erre a tételre : „Mily okok javalják, hogy az egyház jogát és befolyását a kath. iskola vezetésénél megóvja és fenntartsa, a tankönyvek megállapításánál éppen úgy, mint a tanügy egész vonalán? Mily veszélyek származnának az egyházra nézve, ha az egyház e jogát a tanítóságra áthárítaná és ha a veszély csakugyan bebizonyítható ; vájjon azon tanitó, ki az egyháztól e jogot a maga számára követeli, nem-e inkább Önmagát, mint az egyházat szereti ? Az egyesület 50—50 koronát tűzött ki ezen tételekre : „Egy alkotmány tani olvasmány módszeres tárgyalása“. „Készíttessék történelmi tárgyú mintaolvasmány“. „A katekizmus és biblia tanítására nézve az osztatlan iskolában helyesebb e tantervnek „Egyik év -— másik év“ szerinti beosztása és mely okok támogatják ezt ? Horácsek Endre görcsönyi esperes 50 koronát ajánlott fel erre a tételre; „Mi teremthetne papok és tanítók közt nem szinleges, de őszinte, jó viszonyt ?“ A választmány Hergert József esperes indítványára kimondotta, hogy a „Katholikus Isko Iára“ minden kath. elemi iskola fizessen elő és hogy abban a kath. tanítóságot érdeklő minden rendelet jelenjen meg. Dr. Igaz Béla elnök nagy figyelem között igen tanulságos felolvasást tartott erről a kérdésről : „Milyen legyen a jó tanitó ?“ Felolvasása a „Dunántúl“-ban meg fog jelenni. Az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács Szociális Szakosztályának szeptember hó 7 én tartott gyűléséről Horváth Ignác, mint az egyesület, kiküldött képviselője telt jelentést. — Többek között jelentette, hogy a tanítók fizelésrendezéséről szóló törvén javaslat már készen van s amint az ismeretessé lesz, az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács 100 as bizottsága összeül tanácskozásra, hogy a törvényjavaslattal szemben kifejtse álláspontját. A kath tanítóságnak főkivánsága az, hogy a fizetés egységes legyen ; az összes működési évek beszámíttassanak és a korpótlek továbbra is meg- hagyassék. A pénztárnok jelentése és több indítvány letárgyalása után az elnök éltetésével délután fél 1 órakor ért a gyűlés véget. Utána a Knfh. Körben társasebéd volt, melyen beszédet mui lottak: dr. Igaz Béla főtanfelügyelő, Horváth Ignác v. elnök és Bodonyi Nándor jegyző. Uj iskolaszék. A párii községi iskolaszék megalakult, melynek eluöke Lehr Mihály, gondnoka Maráth Bálint, jegyzője pedig Brunner András lett. Helyettes kerestetik. Padányi Andor kir. tanfelügyelő állami elemi iskolához helyettes tanítót vagy tanítónőt keres. Helyettesítési dij havi 80 korona. Jelentkezni a kir. tanfelügyelőnél kell. Segély. Paks nagyközség képviselőtestülete, a magán polgári iskola részére 600 korona évi segélyt szavazott meg. SPORT. A reváns-meccs. A november hó 3-án megtartott football■ mérkőzés meghozta az első és jól megérdemelt sikert a Sz. S. C. csapatának. — Bizalommal és reménnyel ment küzdelembe a csapat, azonban a bajaiak jóképességü csapatával szemben, mely Délmagyarország bajnokságában is szép eredményt ért el s melytől a szekszárdiak nagy goal diffe renciával szenvedtek már egyszer vereséget, — mégis alig lehetett remény a győzelemre. Annál értékesebb a győzelem s bizonysága annak, hogy csapat komoly munkát végzett az őszi idény alatt. A mérkőzésre pont 2 órakor adott jelt Boda Géza biró. A szekszárdiak azonnal támadnak s már az ötödik percben Zemann a bajaiak kapujába lövi a labdát. A siker felvillanyozza a csapatot s állandó támadás közben még 3 Ízben juttatják a labdát az ellenzék kapujába az első félidő alatt, melyek közül azonban egy goalt a a biró olf sid (les állás) miatt nem itél meg. Az első félidő tehát 3 ; 0. A második félidőben már változatosabban megy a játék és Tamaska, a szekszárdiak ka pusa hét ízben menti a kaput a vehemens tárna dások ellen. Goal a második félidőben nem esik, bár Szekszárd ez ízben a kapuba juttatja a labdát, ezt azonban a biró hands (kézzel való érintés) miatt nem érvényesíti, hanem büntető tizenegyes rúgást itél, melyet azonban Debulay a kapu felett lő el. A múltkorinál kisebb számban megjelent közönségnek egy izgalmas szép játékban volt része gyönyörködni, melyben mindkét csapatnak egyforma érdeme van. A bajaiak csapatában a kapus dolgozott szépen, bár az egyik goalt menthette volna, ha nem fát ki a kapuból s nem hagyja el a helyét.
