Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-06 / 40. szám

6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY minden kis lány szerelmes volt már egyszer éle­iében. Bakót láttuk már másutt, más szerepekben nagyon jól játszani, de Bligny herceg nem az a massza volt számára, amiből legjobb akarata mel­lett is valami jót és okosat tudott volna ki­formálni. A női szereplők közül Waldmann Rózsika, Wigand Eci, Herczegk Mariska, Kamarás Józsa ; a férfiak : Haraszthy József, Egri Béla, Kovács László, Rácz József, mind a legjobbat nyújtották, úgy, hogy a pénzszagu, agyoncsépelt és elkopott darab minden jelenetében tudott valami szépet és újat felszínre hozni. A második előadáson ismét szép számú és előkelő közönség jelent meg. — Az előadás nem olyan gondos rendezésben, ellenben gyorsabb és jobb mederben folyt végig. Mintha már Bligny herceg is kezdte volna magát jobban beleélni szívdöglesztő szerepébe, azonban még mindig rá­illettek saját szavai : „inkább szerencsétlen volt, semmint bűnös4' ezzel a szereppel. A Wigand Janka művészetének méltatására szeretnénk nem a műkedvelői, hanem az igazi szinházi kritika szótárából kivenni a legszebb méltató szavakat.; Jasek Sándor higgadt eleganciáju játéka és meg­értő alakítása ismét a legnagyobb elismerésünkre szolgált rá; hozzá méltán illeszkedett a többi; különösen Haraszthy komoly és természetes játéka. Az egész előadás, összhatásában talán még jobb volt az elsőnél, hiszen kimaradhattak az ünnepi trémák és a „premier“ szorongatott lelki hangulatai. Hálásak vagyunk a műkedvelőknek első­sorban agilis elnöküknek : Jasek Sándornak, hogy ismét néhány feledhetetlen órát szereztek nekünk, csak azt nem értjük, miért, ó miért szedtek elő egy ilyen beporosodott lomtári darabot, egy ilyen avultságában csaknem komikus velődrámát, le- sülyedő arisztokratákkal, felemelkedő parvenük- kel, kényszerszerelemmel, misztikus éjféli eske- téssel, pénzzel, pisztollyal és egyéb múlt század­beli dohos slágerrel, mikor—Istenem! —manap már annyi sok szép modern dráma van a világon, amiben esetre érvényesülhettek volna annyira, mint ebben a használt, de jó karban levő darab­ban ! Szerencsére a pisztolyok megértették ezt és jobb müérzetüktől indítva csütörtököt mondtak ! Na ja! Ok nem akartak múlt századbeli allűrök­kel jeleskedni ! Ky. TANÜGYI HÍREK. A tanítók sérelmei. Midőn a kath. tanitóság hosszú, százados küzdelmes múltjára gondolok és lelki szemeim előtt látom elvonulni sivár, majdnem reménytelen jövőjét: bizonyos csüggedés vesz rajtam erőt. Már évek óta valóságos lázban tartja a magyar tanítói karnak 32.000 kulturkatonáját fizetésrendezésének kérdése, mely sok huza-vona után valóságos tengeri kígyóvá nőtte ki magát. Ez a kenyérkérdés, ez a megélhetési ügy eltolódása annyira elmérgesedett, hogy az elmúlt évben állami kartársaink kimondották még a kultursztrájkot is a fővárosban tartott közgyűlé­sükben, ame y radikális határozatukat azonban nem hajtották végre, mivel a kultuszminiszter képviseletébon a kir. tanfelügyelők szel id figyel­meztetéssel leintették őket. Az állami tanitók erélyes fenyegetésének meg is lett az eredménye, amennyiben megkapták a drágasági és családi pótlékot és fizetésük is úgy rendeztetik, hogy 200, 400, 600, 800 koro­nával több lesz a fizetésük, mint a nem állami tanitóké. Nem hirdetem, nem hangoztatom én a kul­tursztrájkot, amely fegyver veszedelmes is, meg nem is méltó a magyar kath. tanítósághoz ; de mindenesetre keresnünk kell azon módokat és eszközöket, amelyekkel célt érhetünk. Ennek rneg- állapitására első sorban az Országos Kath. Tan­ügyi Tanács van hivatva, mely az egész ország kath. népnevelőinek és a ka>h. népoktatásnak egyetemes képviselője. A kath tanítóságnak sérelmei annyira össze­halmozódtak, hogy még a tanítói fizetésrendezés­ről szóló törvényjavaslatnak a parlamentben le­endő tárgyalása előtt hívja egybe az Orsz. Kath. Tanügyi Tanácsa százas bizottságot sürgős tanács­kozásra, amint azt legutóbb tartott ülésében meg is ígérte. Ennek sürgős összehívására feltétlenül szük­ség van, mert itt a tizenkettedik óra, hogy a kath. tanítói testület 20.000 tagja felemelje szavát és hozandó határozatában feltárja azon sérelmeket melyeknek gyökeres orvoslása nélkül nem lehet, de nem is lesz Magyarországban nyugodt kultur- fejlődés. Eddig hiába való volt úgy látszik _ a püspöki karnak jóakaratu támogatása, hatalmas szavának latba vetése fizetésrendezésünk és sérel­meink orvoslása tárgyában A püspöki kar köztudomás szerint az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács által az eléje terjesztett fizetésrendezési memorandumot tárgyalta, helye­selte és elfogadta. Ez a memorandum, mely rövid tömörséggel összefoglalja jogos és igazságos ké­résünket, még -idejében a minisztériumba került, azonban sajnos, ott figyelembe nem vették. Hiába való volt tehát a sok deputációzás, gyülésezés, memorandumfejlesztés, kérés, könyörgés. Meghallgattak bennünket, ígérgettek, hite­gettek, biztattak, hogy meg lesz a fizetésrendezés, kapunk családi pótlékot, segélyt -— csak türe­lemmel, és bizalommal legyünk a fetsőbbség iránt és várjunk. A hivatalos lap közlése szerint a beigért drágasági pótlékot oly módon osztják fel, hogy azoknak a községi és felekezeti tanítóknak, akik­nek ezer korona fizetésük van, egyszersminden- korra százötven és akiknek 11ÓÓ korona fizeté­sük van, egyszersmindenkorra 100 korona állam­segélyt utalványoznak. Itt azonban jói meg kell jegyezni azt, hogy ebben az alamizsna morzsák­ban is csupán azok részesülnek, akiknek fizeté­süket az állam egészítette ki 1000 és 1100 koro­nára. Tehát nem kapnak egy fillért-, sem azok, akiknek nincs ugyan 1000 és 1100 koronánál több fizetésük, de államsegélyt nem élveznek. Vagyis a községi és hitfelekezeti tanitók, ha az iskola fenntartójuktól kapják az 1000 és 1100 korona fizetést, nem nyernek drágasági pótlékot, amit számos esetben ugyanazon iskolánál működő tanitók megkapnak csak azért, mert a véletlen szerencse folytán fizetésük kiegészítéséhez az állam is hozzájárul. Mily égbekiáltó igazságtalanság ez! Mit szólnak ehhez a méltánytalanul mellőzött kartár­sak ezrei? Ugyebár ezt nem lehet szó nélkül eltűrni, ez ellen a magyar kath. müveit tanító­ságnak tiltakoznia kell. Hol itt az osztó igazság, hol itt az ann\ira hangoztatott egyenlőség tanító és tanító között? Mig az állami kartársak az állami és köz- igazgatási tisztviselőkkel állandóan élvezik a családi pótlékot és a nem állami tanitók fizeté­sénél a magasabb fizetést, addig a nem államiak­nak csak egy része egyetlen egyszer, vagyis egyszersmindenkorra jut csekély 100 vagy 150 koronához, a többi mellőzött könyöröghet tovább is üres tarisznyával. Alig hihető annyi reménykeltés után, mint amennyivel kecsegtettek, mégis a kath. tanítósá­got keserű csalódás érte a drágasági pótlék szét­osztásával és még nagyobb lealázás, megrövidités fenyegeti a tanítói ffzetésrendezésről szóló tör­vényjavaslattal, mely már elkészült és rövidesen tárgyalás alá is kerül, mint a lapokból értesülünk, már a törvénykezés asztalára is került. Erről a törvényjavaslatról a legilletékesebb szakemberek egész határozottan állítják, hogy éppen nem fedi a kultuszminiszternek az egri tanítókhoz irt leve­lében tett Ígéreteit; mert á pénzügyminiszter eb­ben megakadályozta. A magyar kath. tanitóság semmiképen sem nyugodhatik bele egy olyan fizetésrendezési tör­vénybe, amely különbséget tesz állami és nem állami tanító között, amely az összes szolgálati éveket be nem számítja és eltörli a korpótlékokat, amely egyenes elvevése a szerzett jogoknak. Olyan fizetésrendezést kérünk, amely igazságosan a mű­ködési éveknek megfelelőleg beosztassék minden tanító és tanítónő a XI., X. és IX. fizetési osz­tályba és nemcsak fizetés, de lakbér, nyugdíj, családi- és személyi-pótlék tekintetében is olyan elbánásban részesüljenek, mint az állami és köz­igazgatási tisztviselők. Az előléptetések ne öt, hanem négy évenkint történjenek ; az évötödös és személyi pótlékok továbbra is meghagyassanak ; a kántorság tekintessék mellékfoglalkozásnak és javadalma a tanítói fizetés kiegészítését ne ké- pezliesse. ’ Ezek a kívánságok igy, amint röviden je- ! leztem, nincsenek benne a törvényjavaslatban ; azért minden törvényesen megengedett eszközzel j egy legyőzhetetlen egységes táborból indítsuk meg | közös ügyünk érdekében a legmesszebbmenő agi- tációt olyan imponálást keltő módon, hogy az egész ország, a kultuszminiszter, a püspöki kar, a parlamenti pártok és minden inánytadó faktor támogatását megnyerhessük. Ha ez igy sikerül, amit Isten adjon, akkor a fizetésrendezési javas latból csak olyan módosítással lesz törvény, amint mi azt jogos és igazságos alapon kivánjuk. Horváth Ignác. — Tanügyi hírek. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hauiulyákné, Jab- lonkay Katalin dombóvári állami tanítónőt Kalota- szentkirályra helyezte át. — Tani lóválasztás. A mucsii rk. iskolaszék Schippert Ferencet osztály­tanítóvá választotta.— Tanitógyiilés A „Mecsek- vidéki ág. ev. Tanítóegyesület f. hó 8-án délelőtt 10 órakor Gerényesen közgyűlést tart. 1912 október 6. A tanitók és az önkéntesség. Tudvalévő dolog, höy az uj véderő törvény értelmében a tanitók, mint egyéves önkéntesek a honvédségnél tesznek eleget védkötelezettségüknek, Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter most intézkedett arra nézve, hogy a már állásban levő állami, köz­ségi és felekezeti tanitók a tényleges szolgálat idejére is teljes füzetésükben részesüljenek és a katonaságnál eltöltött év előléptetésükbe beszá- mittasék. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. — S. K. Minden rendben van. 648,1912. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott biróság! végrehajtó az 1881. évi LX. törvény­cikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a pécsi kir, törvényszéknek 1912. évi 13461/1. számú végzése következtében Dr. Freitag Arthur ügyvéd által képviselt Kovács Albert pécsi lakos javára 350 K s járulékai erejéig 1912 évi szeptember hó 2-an foganatosított kielégítési végre­hajtás utján le- és felülfoglalt és 900 koronára becsült követ­kező ingóságok, u. m. lovak, olaj prés és cséplőgép garnitúra nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a tamási kir. járásbiróság 1912. évi V. I. 221/1. számú végzése folytán 350 korona tőkekövete'és, ennek 1912. évi Julius hó 1 napjától járó 6% kamatai, V30/o váltódij és eddig összesen 87 kor. 30 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Nak községben az olajütő malomban leendő megtartására 1912. évi október hó 8-ik napjának d. e. II órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly me?jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-e. 107. és 108 §-ai értelmében készpénz- fizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén a becs­áron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi XL. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Tamási, 1912. évi szeptember hó 20 án. HAÁN, kir. bir. végrehajtó. 6371/1912. szám. Árverési hirdetményi kivonat. A szekszárdi kir. tvszék mint tlkvi hatóság közhirré teszi, hogy a magy. kir. kincstár végrehajtatónak, Ja Prantner Juliannával nős Reiter Ferenc elleni végrehajtási ügyében, végrehajtatónak 981 K 38 fillér tőkéből, ennek 5 százalékos kamataiból, 3 K 30 f. eszményi bélyegköltségből és 24 kor. végrehajtási kérvényezési költségből álló követelésének ki­elégítésére a kir. törvényszék területén levő, a szekszárdi 320. betétben II. 1—2. sorsz.. 11,450/1. és 11,450/2. hrszámok alatt felvett ingatlanok (szőlő a Gulyásvölgyben; szántó a Gulyásvölgyben) együttesen 334 K kikiáltási árban, az u. e. betétben f i. sor, 8375. hrszám alatt felvett ingatlan (szántó a hidasi kenderföldeken) 19 K kikiáltási árban, a m. kir. kincstár végrehajtatónak, 943 K 95 fillér tő­kéből. ennek 5 százalékos kamataibó1, 22 korona eddig meg­állapított költségből, valamint az ezennel 60 korona 40 fillér­ben megálllapitolt költségből á'ló követelésének kielégítésére, az u. e. betétben I. 1—2. sorsz., 5826. és 5827. helyrajzi számok alatt felvett ingatlanok (szőlő a Bödőben, (szántó a Bödőben) együttesen 333 korona kikiáltási árban, az u. e, betétben f 2. sorsz , 5531. hrszám alatt fel­vett ingatlan (szántó az Ivánvölgyben) 101 korona kikiáltási árban 1912. évi november hó 5-ik napján d. e. II órakor a kir. tvszék hivatalos helyiségében (földszint 8. sz. ajtó) meg­tartandó birói árverésen eladatni fognak. A II. 1—2. sorsz. 11,450/1. és 11,450/2. hrszámok a. felvett ing tlanok a csatlakozottn.k tekintendő Paskusz Emil­nek 49 K 33 f tőkéből, ennek 1905. évi julius hó 17-től járó 6% kamataiból, úgy 19 korona és 8 K 40 fillér költségekből álló követelésének kielégítése céljából is el lesznek adva. A. I. 1—2. és f 2. sorsz., 5826., 5827. és 5531. hrsí. alatt felvett ingatlanokból az A) lapon terhelő 10-00 koronáa szőlőfelujitási kölcsön nem megy át a vevőre, hanem az az árverési vevő tulajdonjogának bekebelezésével egyidejűleg tö­rölve lesz. A f. 2. sorsz., 553 1. hrsz. a. (.Ivett ingatlanra a C. 1 s. alatt bekebelezett szolgalmi jogot az árverés nem érinti,— amennyiben azonban az árverésen ezen ingatlanért az A) la­pon a I. 1—2. sorsz. és f 2. s. a. felvett ingatlanokra be­jegyzett és a szolgalmi jog hátrányára törvényes elsőbbséggel bíró még hátralékos 981 korona 38 fillér kincstári követelés aránylagos fedezésére szükséges300 korona vételár be nem lesz Ígérve, — ezen esetben a f 2. s. a. felvett ingatlan a szol­galmi jogra való tekintet nélkül lesz elárverezve, az irt határ­napon. Árverezni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10°/o-át, vagyis 33 K 40 f-t, 1 K 90 f-t, 33 K 30 fillért és 10 korona 10 fillért készpénzbtn vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál való elhelye­zést igazoló elismervényt átszolgáltatni és ha valaki a ki­kiáltási árt meghaladó ajánlatot tett és többet Ígérni senki sem akar, tartozik a bánatpénzt nyomban az általa Ígért vételár 10 százalékára kiegészíteni, mert ellenkező esetben ígérete figyel­men kívül marad és az árverés az ő kizárásával nyomban folytattatni fog. Az ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacso­nyabb áron el nem adabk. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben és pedig az árverés napjától számítva az első részletet 60, a másodikat 90, a harmadik részletet, 120 nap alatt minden részlet után az árverés napjától számított 5 százalékos kamatokkal a szek­szárdi m. kir. adóhivatal mint bírói letétpénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Ezen árverési hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg

Next

/
Thumbnails
Contents