Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-22 / 37. szám (38. szám)

Milyen lesz az uj bor ára?

Régen nem volt olyan rossz esztendejük a magyai' szőlősgazdáknak, mint az idén. Szőlőinket ebben az évben egymást érték a legsúlyosabb elemi csapások.

Először a téli, majd később és még sokkal nagyobb mértékben az áprilisi fagyok tettek óriási kárt a szőlőkben, azután a peronospoia, szőlőmoly ős sok helyen a szőlőilonca lépett fel oly rendkívüli mértékben, hogy lehetetlen volt ellenük sikerrel védekezni. Amit ezek a nagy csa pások még meghagytak, azt az ország igen sok borvidékén ismételten és nagyrészt a jég verte el. Ehhez járul a folyton tartó abnormális hűvös és esős időjárás, amely nemcsak kedvezőtlen a szőlő fejlődésére, hanem máris sok helyen a szőlő rothadását okozza.

Mindezeknél fogva immár köztudomású dolog, hogy ebben az évben sokkal kevesebb borunk lesz, mint a múlt évben volt. Bizonyítják ezt az állami borászati felügyelőknek időnként közzétett hivatalos jelentései is.

Ez annál elszomorítóbb a szőlősgazdákra nézve, mert a munkabérek az idén a legtöbb helyen még az előző évieknél is magasabbra emelkedtek s e miatt a szőlősgazdának még a várható gyenge termés elérése és a szőlő számos ellenségétől való megóvása is, az eddiginél jelentékenyen több költségébe fog kerülni. Kétségtelen tehát, hogy még a múlt évinél is jobb borárakra van szükség, hogy a szőlőmivelés ebben az esztendő ben kifizesse magát.

Ezúttal a borárak lényeges emelkedésének minden feltétele meg is van. — A múlt évben a magyar állam területén Horvát-Szlavonországgal együtt 4,939.498 hl. uj bor termett. — Ez olyan mennyiség, amennyi borunk a kivételesen bő termő 1908-ik évtől eltekintve, 1885. óta, tehát már 26 esztendő óta nem termett. Ezen tavalyi tekintélyes bormennyiség dacára, a borárak az előző évekhez képest köztudomás szerint emelkedtek s a tavalyi termés emelt árakon is köny- nyen elhelyezést talált.

Ennek egyik oka kétségkívül az uj bortörvény üdvös rendelkezéseire, különösen a sze- szezés és cukrozás eltiltására s a törkölyborkészi- tés korlátozására vezethető vissza, melyek a bor- hamisításnak s a borok mesterséges szaporításának meglehetősen gátat vetettek s mig egyrészt hamisított borokat a forgalomból kiszorították, másrészt a boraink iránti bizalmat mind a belföldön, mind a külföldön megszilárdították. Ez természetszerűleg mind a belföldi borfogyasztásnak, mind boraink kivitelének emelkedését vonta maga után s az ennek folytán megnövekedett kereslet okozta azután a borárak emelkedését.

Különösen örvendetes és boraink értékesítése szempontjából igen fontos körülmény borkivitelünknek a legutóbbi években történt igen jelentékeny emelkedése. A Magyarországból hordóban kivitt bor és must mennyisége a palackborokon kívül — az 1901—1908. években évenként 689,463 és 990,566 métermázsa közt váltakozott. Az 1909 ik évben már 1.232,484 méter- mázsa, 1910-ben 1.102,383 métermázsa, 1911 ben pedig 1.396,697 métermázsa volt a kivitel.

Ha pedig a múlt évi szüret óta kivitt must és bormennyiséget vesszük figyelembe, akkor az eredmény még örvendetesebb, mert a múlt évi október hó 1-től folyó évi julius hó végéig terjedő 10 hónap alatt kivitelünk 1.597,266 métermázsa volt, az 1910. évi október hó 1-től 1911. évi julius hó végéig terjedő ugyanezen 10 hónap alatt kivitt 904,588 métermázsával szemben. — A kivitel emelkedése tehát több mint 76 százalék. Borkivitelünk ezt a mennyiséget eddig még soha sem érte el.

A belföldi borfogyasztás és borkivitelünk emelkedése azt eredményezte, hogy a borkészle tek annyira leapadtak, hogy a termelőknél ma már csak nagyon elvétve lehet eladó bort találni, s a kereskedők pincéi is meglehetősen kiürültek.

Hogy Ausztriában is ugyanígy áll a dolog, azt épen oda irányuló borkivitelünknek hónapról hónapra való folytonos emelkedése s az ottani magas borárak bizonyítják. Az idei szüreti kilátások pedig ott is hasonlók a mienkhez.

Kétségtelen tehát, hogy ha az idén annyi borunk teremne is, mint a múlt évben, az is igen könnyen és jó áron találna vevőre. — Minthogy pedig az idei bortermés az emlitett elemi csapások' miatt — sajnos — jóval kevesebb lesz, a boráraknak okvetlenül emelkedniük kell.

Ez az oka annak, hogy az idei must és uj bor iránti kereslet már is szokatlanul megélénkült. Az osztrák borkereskedők már is jóval magasabb áron keresik az uj árut, mint a múlt évben és az osztrák és magyar szaklapok közlései szerint, az eddigi elővételeknél szívesen adtak hektoliterenként 45—50 koronát olyan alföldi borvidéke1912 szeptember 22.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

ken is, ahol más esztendőkben ennek az árnak a feléért is lehet uj bort kapni. Az idei jó gabonatermés és a magas munkabérek természetszerűen a fogyasztó közönség jövedelmének és igy fogyasztó képességének is növekedését vonják maguk után s ez szintén elő fogja segiteni a belföldi borkereslet emelkedését.

Ismételjük tehát, hogy az idei termésű borok árának kedvező kialakulására s a múlt évihez képest való emelkedésre minden előfeltétel meg van, ha csak maguk a termelők nem fogják a dolgot elrontani.

Ezt annál is inkább hangsúlyozni kell, mert az előző években is jórészt maguk a termelők voltak az okai annak, hogy jobb árak nem voltak elérhetők.

Sok esetben ugyanis, a szőlősgazdák — a borárak alakulására befolyást gyakorló körűimé nyék tekintetében egyáltalában nem lévén tájékozva — jóval korábban és jóval olcsóbban tették eladóvá termésüket, mintsem kellett volna, s igy kevesebbet kaptak, mint amennyit kaphattak volna a borért.

Különösen a szüret előtt való eladás az, a mire nézve a bornál igen nagy óvatosság ajánlható. Mert természetes dolog, hogy az aki a bort hetekkel vagy esetleg hónapokkal a szüret előtt megveszi, amikor még a must minőségét illetőleg senki sem lehet tájékozva, úgy csinálja meg a számítását, hogy a vétel akkor is kifizesse magát neki, ha az előre megvett must silány minőségű lesz is. Minthogy nálunk nincs szokásban a vételárnak a must cukortartalma sze rint való megállapitása, hanem hektoliterenként megállapított fix áron történik a vétel, az elővételeknél a vevő ugyanannyit fizet akár 12 fokos, akár pedig 24 fokos lesz a must s igy természetes, hogy a vevő a vételárat a legrosz- szabb esetre kalkulálván, a mustnak minőségbeli értéktöbblete tisztán az ő javára esik. Abból a termelőnek semmi haszna nincs, hanem csak kára van.

Hasonlóképen csakis a vevőnek lehet haszna abból is, ami pedig — sajnos — nagyon gyakori eset, ha az elővétel alkalmával mutatkozó termés mennyiségében a szüretig, bármi oknál fogva csökkenés áll be

Ha ugyanis az elővételkor —mondjuk júliusban vagy augusztusban — bő, közép vagy akármilyen termés mutatkozik, természetes, hogy a vevő ehhez képest fogja a vételárat megajánlani. Ha már most elemi csapások, peronospora, szőlőmoíy, aszály, jégverés stb. folytán a termés felére, negyed részére vagy még ennél is kevesebbre apad is le, azért a vevő egy hektoliter mustért mégis csak a jobb terméskilátások közt megállapított árt fogja megfizetni, holott a must, a termés mennyiségének csökkenése folytán, tényleg sokkal többet fog érni szüretkor. Az elővételkor mutatkozó termés mennyiségének csökkenése folytán természetszerűleg előálló értékemelkedés tehát megint csak a vevő javái’a esik s az eladónak abból ismét tetemes kára szármáz hátik.

Mind a termés mennyiségének csökkenéséből, mind a minőség javulásából származó s a borárak kedvező alakulását okozó előnyökről le kell tehát mondania annak, aki a mustot jóval a szüret előtt eladja. Ezzel azonban nem csak magának okoz kárt, hanem a többi szőlőbirtokosoknak is, mert az ilyen olcsó eladások rendszerint a borárak lenyomását eredményezik az illető borvidéken.

Vannak szőlősgazdák, akik nem is maguk szüretelnek, hanem a tőkén adják el a termést, ami rendszerint még a legrosszabb üzlet szokott lenni a termelőre.

Az is nagy hiba, hogy a termelők nem gondoskodnak előre a szürethez szükséges hordókról mert szüretkor, amint ezt különösen na gyobb termés esetén, például 1908-ban láttuk, vagy nagyon drágán, vagy egyáltalában nem kapnak már hordót. így teljesen kiszolgáltatják magukat a vevőknek s kénytelenek potom áron elvesztegetni a termést, s ez megint csak hátrányos a többi termelők borai árának alakulására is.

Most, mikor az uj bor árának kedvező alakulására a legjebb kilátásaink vannak, melegen ajánljuk az elmondottakat szőlősgazdáink figyelmébe.

Használjuk ki az uj bor árának kedvező alakulására alkalmas conjuncturákat, amire oly nagy szükségünk van, mert köztudomású dolog, hogy ma már évről évre többe kerül a szőlő megmunkálása és feutartása s ezt a borkereskedőknek is méltányolniok kell.

Ne siessünk az uj bor eladásával !

A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a < hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadó- hivatalhoz mielőbb beküldeni.

3

KÜLÖNFÉLÉK.

— Tűzoltók kitüntetése. A király, mint már megírtuk, Wilhelm Ede szekszárdi tb. tűzoltó főparancsnokot, Ve 7h Lajos őrparancsnokot, Csiz- muzia Sándor zászlótartót és Grósz József szivattyúst a tűzoltás és mentés erén 25 éven át teljesített érdemes tevékenységük jutalmazásául diszéremmel tüntette ki. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester a főispán megfázásából folyó hó 15-én d. e. 10 órakor a városházán szép és lelkesítő beszéd kíséretében tűzte a diszérmeket a derék tűzoltók mellére. Wilhelm Ede tb. főparancsnok meghatottan mondott a maga és bajtársai nevében köszönetét a királyi kitüntetésért, mely elismerés csak fokozni fogja bennük ügy- buzgóságukat.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hum József paksi állami polg. iskolai tanárt a X. fizetési osztályba nevezte ki.

— Áthelyezés. A vasúti igazgatóság Danizi Gyula máv. mozdonyvezetőt Dombóvárról Győrbe helyezte át.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter Cscinkó Vilmos kassai és Várkonyi Ferenc nagybecske- reki állami iskolai tanítókat kölcsönösen áthelyezte.

— Névmagyarosítások. Ko/m Sándor szakcsi lakos nevét belügyminiszteri engedéllyel „Gáspár“ ra magyarosította.

Deutsch Ármin és Vilmos paksi születésű, budapesti lakosok családi nevüket „Darvas“-ra magyarosították belügyminiszteri engedéllyel.

— Batthyány gróf a kerületében. Mint értesülünk, a szekszárdi választó kerület népszerű képviselője a jövő hóban kerületének egyes községeit meglátogatja s beszámoló beszédet mond. Báta községben kezdi körútját, innen Bátaszékre, Várdombra, stb. s legvégül Szekszárdra megy beszámolót tartani. A Bátaezék-vidéki községekben a bérlő szövetkezetek alakítása ügyében is informálja az érdekelteket.

— Személyi pótlék. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Albert István kisvaszari községi tanítónak, a „Pécsegyházmegyei Róni. Kath. Tanítóegyesület“ alelnökének a tanügy terén szerzett érdemeinek elismeréséül 200 korona személyi pótlékot engedélyezett. — Albert István kiváló tanító és iró, aki a kitüntetést méltán megérdemelte.

— Alapszabály jóváhagyás. A földmivelés- ügyi miniszter jóváhagyta a „Faddi Gazdakör“ alapszabályait.

— Meghiúsított megyebizottsági tagválasz- fások. 1910. év december havában a törvényhatósági bizottsági tagválasztás alkalmával a szekszárdi II. kerületben Mosgai Sándor plébános és dr. Zsigmond Ferencz ügyvéd, a III. kerületben pedig dr. Horvát Jenő és Főglein Ferenc választattak meg. A választás óriási óriási érdeklődés mellett folyt le és csaknem annyi szavazatot adtak be, mint a képviselő választás alkalmával. A megválasztott négy függetlenségi jelölt mindegyike 129—130 szótöbbséget nyert a munkapárti jelöltekkel szembon, akik elkeseredésükben - petícióval támadták meg a II. és III. kerület választását, mert -— úgymond — a függetlenségi jelöltek érdekébon magában a választási helyiségben is korteskedtek. Tolnavármegye igazoló és bíráló választmánya a panasznak helyt adott és mindkét kerület választását érvénytelennek mondotta ki. Jellemző, hogy mindkét választmány a bizonyítási eljárást akként folytatta le, hogy a megtámadott megyebizottsági tagokat a megtámadásról nem értesítette, az iratok megtekintését meg nem engedte, a bizonyítási eljárást úgy folytatta le, hogy ahhoz a megválasztottakat meg sem hivta, sőt a választás megtámadásáról csak a megsemmisítő határozat kézhez vételekor értesültek. — Mindezen határozatokat és eljárást alaposan felforditja a közigazgatási bíróság végzése, mely a napokban érkezett le a vármegyéhez, amelyben a közigazgatási bíróság utasítja az alispánt, hogy a tanuk kihallgatását újból foganatosítsa és egyben hangsúlyozza, hogy a tanuk kihallgatásához a feleket meg kell hívni. A közigazgatási bíróságnak ezt a döntését annál figyelemre méltóbbnak tartjuk és annál inkább ajánljuk az érdekelt körök figyelmébe, mert a közigazgatás részéről még mindig élénken kisért az a törekvés, hogy eljárásában a modern jogszolgáltatás legfőbb princípiumát — a nyilvánosságot — mellőzze.

— Beszámoló közgyűlés. Az Orsz. Magyar Kereskedelmi Egyesülés tolnamegyei kerülete f. é. szeptember 29-én délelőtt 11 órakor Bonyhádon, az „Oroszlán Szálló“ termében Leicht Lajos elnöklésével beszámoló közgyűlést tart. Tárgy- sorozat: 1. Beszámoló jelentés. 2. Zárszámadás és költségelőirányzat. 3. Dr. Müller Ferenc kerületi titkár előadása, az uj adótörvényekről. 4. Dr. Bosnyák Béla, a központ által kiküldött titkár előadása. 5. Netáni inditványok.