Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-15 / 37. szám

Ezt a szegény népre nézve üdvös eszmét úgy vitte keresztül, hogy amely községek hataran birtoka végig húzódik, az illető községhez tartozó birtokrészt bérbe adta, az abból a községből alakult bérlőcsoportnak. — Sőt még tovább ment a hercegi uradalom a szociális téren. — Ha egy nagybérlővel szerződést köt, a szerződés feltételeibe beleiktatja azt a fontos kikötést, hogy azon esetre, ha a községek kisebb gazdáiból bérlőcsoport alakulna, az uradalomnak jogában áll a nagybérletből a megfelelő részt kiszakítani s a bérlőcsoportnak adni s akkor a nagybérlő évi bérösszegéből a megfelelő részt elengedte s ezt az összeget megkapja a bérlőcsoporttól.

Ha ezt me tette herceg Eszterházy Miklós, — meg kell tennie a magas államnak is, — mert talán annyira már jutottunk, hogy az állam is legyen olyan szuciálista, mint herceg Eszterházy Miklós.

Hogy azután a bérlőcsoport tagjai egymás közt hogyan számolnak le, — a szegények és gazdagok, lusták és szorgalmasok, tivornyások, mulatságszeretők, józan, kevésbé becsületes és igazán becsületes emberek, hogy osztják fel maguk közt a bérletet, hogy szedik be a bérösszeget s hogy szolgáltatják be azt a hercegi uradalomnak, arról ne fájjon a mi fejünk. — Elégedjünk meg azzal a tudattal, hogy herceg Eszterházy Miklós nak az ilyen bérlőcsoportokkal még soha nem volt pere !

Ha a tamásii és dombóvári járásban már ennyire érett a nép és a nagybirtokos, akkor azt hisszük Szekszárd, Ocsény, Decs, Sárpilis, Alsó nyék, Bátaszék, Báta, Várdomb községek becsületes, munkás népe is fel tud emelkedni arra a szellemi magaslatra, ami a bérletcsoportok megalakításához s rendbentartásához szükséges, és ha herceg Eszterházy Miklós nem restelli a fárad ságot, ami a bérletcsoportok alakításával és kezelésével jár, talán majd a vallás- és közoktatás- ügyi minisztérium is eléri ezt a szellemi magaslatot, ami -— mellesleg megjegyezve — köteles, ségé is.

Ha a dolog annyira megérik már, hogy a bérlőcsoportok megalakításáról lesz szó s az egyes községek lakosai e téren tájékozatlanok volnának, tanácsérti segítségért forduljanak — ha a közelebbi hivatottak azt talán pártpolitikai szempontból megtagadnák — a most felsorolt bérlőcsoportokhoz, — sőt azt hisszük, hogy a bérlőcsoportok községeinek jegyzői s a hercegi uradalom dombóvári vagy kismartoni (Sopron megye) intéző- sége is ad felvilágosítást az alakulás és kezelésre.

A herceg Eszterházy tolnamegyei uradalomban a következő bérletcsoportok vannak :

1. Naki polgárok. 2. Naki keresztény munkásegyesület. 3. Szakcsi keresztény munkásegyesület. 4. Kurdi polgárok. 5. Belecskai földbérlők szövetkezete. G. Bedegi keresztény munkásegye sülét 7. Diósberényi róna. kath. gazdakör. 8 Értényi földbérlők szövetkezete. 9 Kocsolai földbérlők szövetkezete. 10. Miklósvár telep bérlői. 11. Nagykónyii földbérlők szövetkezete. 12 Nagy- kónyii keresztény munkásegyesület. 13. Ozorai kisgazdák és munkások keresztény szövetkezete.

2 ______________________________

ta

lálták egymásban a nyíló remények, a szerelmes álmok minden tiszta ígéretét . . .

*

Augusztus közepe felé járt, amikor izenet érkezett a messze Berényből. Sára szülei jelentették, hogy nemsokára útra kelnek atyafinézőbe, amikor is Sárát haza fogják vinni ; az izenet- hozó jelezte azt is, hogy a látogatók Raksányi Dávid kocsiján jönnek.

Mikor Sára a Dávid nevet meghallotta, szinte látni vélte saját két szemével, hogyan száll, hogyan tolul egyszerre minden tagjából a szive felé a vér. Arca olyan áttetsző, hideg, fehér lett, mint a telt holdvilágé ; lábai meginogtak.

Jutka asszonynak még jól is esett ezt látni. Azt hitte, a hazamenetel, az ő konyhájától való megválás gondolata sápasztja a leányt. De meg eszébe jutott az is, hogy kicsoda az a Dávid és miféle szándékok vezérlik Sára körül . . .

Sára pedig kiszédelgett a kertbe. Ott neki fogódzott az öreg almafa lehajló ágának s jóidéig úgy tapasztalta, hogy nem tud gondolkodni. Lassan tért magához. De akkor aztán eszébe jutott minden, minden. Eszébe jutott szüleinek az a régi vágya, amit már iskolás kis leány korától nevelgettek belé, hogy ő a módos Dávid felesége legyen. Eszébe jutott a saját beleegyező Ígérete, mit a szülők akaratánál tovább nem is gondolva még a múlt esztendőben magának Dávidnak tett. S eszébe jutott azután Ádám, meg ez a mostani szerelem, amelyik azt a másik Ígéretet oly könnyen el tudta vele feledtetni s amelyik úgy jött, úgy nyilt ki magától, mint a mandula fehér virága az első melegebb napsütés érintésére. Istenem ! de hát honnan tudta volna ő ezt előre!? Miből sejthette volna akkor, mi14. Párii földbérlők szövetkezete. 15. Regölyi rk. népszövetség. lG.Szárazdi földbérlők szövetkezete. 17. Pincehelyi róm. kath. munkás és gazdakör.

Ha ezeknek lehet, nekünk sem lehetetlen ; csak erős akarat kell.

Csizmazia József

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

Sajtőcenzura.

A belügyminiszter valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és a budapesti állam- rendőrség főkapitányához rendeletet intézett, melyben az előzetes cenzúrát életbelépteti. A sajtószabadság elvével ellenkező rendelet a sajtótermékek utcai elárusitásának palástja van burkolva, de nem egyéb az egész rut visszaélésnél, amilyen nel már nem egyszer találkoztunk a liberális és demokratikus kormányrendszer alatt.

A rendelet a többek között ezeket mondja :

Sajtótermék házalás, vagy utcán és nyilt tereken való árusítás vagy ingyen osztogatás utján csak akkor terjeszthető, ha arra az illetékes hatóság engedélyt adott. Sajtótermék alatt ebben a rendeletben minden nyomtatványt, iratot és képes ábrázolatot kell érteni. (1878 : V. törvénycikk 63. §.)

A szokásos meghívókra, valamint egyszerű üzleti hirdetésekre ez a rendelet nem terjed ki.

A sajtóterméknek házalás utján vagy utcán és nyilvános tereken való terjesztésére (árusítására vagy ingyenes osztogatására) az engedélyt belföldi sajtótermékre nézve az illető törvény- hatóság első tisztviselője, külföldi sajtótermékre a belügyminiszter adja meg. Hírlapok és folyóiratok kivételével a belügyminiszter adja meg az engedélyt a belföldi sajtótermékeknek házalás utján vagy utcán és nyilt tereken való terjesztésére .is, ha az engedélyt több törvényhatóság vagy az ország egész területére kérik.

Hírlap, és folyóirat házalás utján, vagy utcán és nyílt tereken való terjesztésére az engedély legfeljebb 3 hónapra, más sajtótermékek hasonló terjesztésére legfeljebb• egy évre adható meg. Az engedélyt idejének leteltével kérelemre újból meg lehet adni.

Az engedély kérésekor köteles a kérvényező azt a sajtóterméket, amelyet a házalás utján, vagy utcán és nyilt tereken terjeszteni kíván, előzetesen bemutatni.

A hírlapok és folyóiratok minden egyes példányszámát a kiadó az utcai árusítás megkezdése előtt a törvényhatóság első tisztviselőjének, ha pedig a sajtótermék nem a törvényhatóság székhelyén jelenik meg, vagy nem ott terjesztetik, a helyi hatóságnak bemutatni köteles.

Házaló, vagy utcai terjesztésre szánt minden sajtótermék első (külső) lapján az illető példány árának szembetűnő módon és nyomtatásban fel kell tüntetve lennie.

Nem engedélyezhető az olyan sajtótermék terjesztése, amely a közönség megtévesztése céljából a sajtótermék külsején vagy belső oldalain olyan feltűnő címeket tartalmaz, amelyek nyílkor azt az Ígéretet tette, hogy férfi iránt azon a megszokottságon kívül, mit a szülői ház a gondolatvilágába rögzített, még másféle nagy és letagadhatatlan indulatok liliomcsirái is rejtőznek leánylelke mélyén ? !

Megindult lüktető agyában s lázas kis szivében a tépelődés : mit tegyen? Annyit tisztán tudott, hogy a herényiek fűtől fától elátkozzák, ha csak a nevét is emlegetni merészeli előttük a szolgasorban levő Ádámnak ; és annyit is tudott, hogy Ádámtól elszakadni s azt az elfeledett régi Ígéretet betölteni ereje nincsen.

Napokig gyötrődött magában a :eány, mig végre el tudott mindent mondani Ádámnak.

Ádám a dolog első hallatára valami nagy megaláztatás félét érzett magában az ismeretlen Dáviddal és a szintén gazdaleány Sárával szemben. Arca fakó lett s először kérdezett magától ilyesfélét: mit keresek én ezek között? Eddig erre nem gondolt. De most is csak egy pilla natig. Szinte látni lehetett, hogyan bizsereg fel az ébredő önérzet vére arcába s Valami varázsos büszkeség sugárzott kiegyenesedett alakjáról, mikor Sára kezét eleresztette mondván :

,,Odaigérkeztél, légy hát az övé I“

S nagy fájdalmával szinte futva menekült Sára mellől. A lovaihoz futott. De ami eddig még soha nem történt, most észre vette azt is, hogy azok a hűséggel gondozott lovak nem az övéi . . . s általában minden, amit maga körül lát, az mind, mind nem az övé . . . Sára sem az övé . . .

Úgy érezte Ádám, hogy a szive szakad a nagy ébredésben.

Sára arca pedig pirult az örömtől. Erezte annak a harcnak minden mozdulatát, ami Ádám lelkében lezajlott, s boldog volt, hogy a liarcvánvaló valótlanságok, vagy a közlemény tartalmát nem fedik.

Ha az első bekezdésben foglalt eset már árusítási engedélyt nyert sajótermékben fordult elő, az engedélyező hatóság Írásban figyelmezteti a sajtótermék kiadóját, hogy ismétlődés esetén a házaló és utcai terjesztésre vonatkozó engedélyt vissza fogja vonni.

Ha hírlap vagy folyóirat bemutatott száma a 6, vagy 7. §. rendelkezéseibe ütközik, vagy olyan közleményeket turlalmaz, mely izgat, a közrendet veszélyezteli, a szemérmet, a közerkölcsiséget sérti, vagy a családi élet belső ügyeit sértő módon tárgyalja, vagy valamely hitfelekezet elleni gyűlölet felkeltésére irányul : az engedélyező, illetőleg helyi hatóság az illető sajtótermék (hirlapszám) terjesztését meg- tdthatja. A helyi hatóság erről haladéktalanul jelentést tesz a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, aki a tilalmat hatályon kívül helyezheti.

A törvényhatóság első tisztviselője, ha a kifogást alaposnak találja, az illető sajtóterméknek házalás utján vagy utcán és nyilt tereken való terjesztését megakadályozza és ha erre alapos ok forog fenn, a hírlap vagy folyóirat házaló és utcai árusítására vonatkozó engedélyt — a 6. §. eseteiben a figyelmeztetés eiőrehocsátása után — saját területére visszavonja s ezt az összes iratokkal felszerelve a belügyminiszternek bejelenti.

Ha a belügyminiszter az iratokból azt látja, hogy a hírlap és folyóirat tényleg alapos kifogás alá esik és állandóan az első bekezdésben említett tartalommal jelenik meg, úgy a kifogás alá eső hírlap vagy folyóirat terjesztését az ország- egész területére megtilthatja. Ebben az esetben a törvényhatóság első tisztviselője az illető sajtótermék házaló vagy utcai terjesztésére az engedélyt csak akkor adhatja meg ha a belügyminiszter ezt a tilalmat visszavonta.

A továbbiakban a rendelet az utcai ujság- elárusitókra nézve intézkedik. Megköveteli, hogy a rikkancsok legalább 18 esztendőt betöltött súlyosabb törvényszegést el nem követettt, tűrhető külsejű egyének legyenek, kik az „IJjság- elárusitói igazolvány“ váltására kötelezvék, karszalagot tartoznak viselni és igazolványukat (10 ezer lakónál többet számláló városban arcképükkel ellátva) állandóan maguknál hordani.

Aki engedély nélkül árusít az utcán, vagy nem engedélyezett lapokat terjeszt, vagy a rendelet parancsai ellen bármiképpen vét, 200 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújtható. E büntetés 15 napi elzárással súlyosbítható, ha a kihágást elkövető egy éven belül már ilyen okból büntetve volt. Ilyen ismételt kihágás esetén igazolványa is elvehető.

A törvényhatóság első tisztviselőjének a sajtótermék házaló, vagy utcai terjesztését enge délyező, az engedélyezést megtagadó, az engedélyt visszavonó vagy a terjesztést megtiltó határozata ellen, az érdekeltek 15 nap alatt a belügyminiszterhez felebbezhetnek.

Éz a rendeled az ujságárusitói igazolvány beszerzésére vonatkozó rendelkezés kivételével,

1912 szeptember 15.

bél a meg nem hajló önérzetes Adam, az ő Ádáinja került ki győztesen.

*

Augusztus 16-ikán csónakon ült az ifjú s a leány. Valami megbizatásuk volt Márton gazdától a Sziget túlsó felén.

Akkori a még viz borította Szentlőrinc és Dorog közt a Szigetet. A mai rétek és szántóföldek vadrucáknak és nádi lakóknak szolgáltattak kedvelt menedéket.

Nádi rigó röppent, szárcsahang sivitott, sáslevél zizegett a csónakon haladók körül. A túlsó part sekélyein gólya gázolta a lápot, fejük felett egy nádi sas leste vizi prédáját.

Ádám letette az evezőiapátot. A csónak megállt.

Ádám a leányra nézett szótlanul, panaszosan, kérőn. A leány nézett rá vissza szerelmesen, mosolyogva, biztatón.

„Elhagysz, Sára?!“ kérdező fojtott hangon Ádám.

„Nem, nem, nem hagylak el I“ s átölelte Sára görcsös öleléssel az ifjú vállait.

S a csónak felborult . . . Talán véletlenül, talán készakarva . . .

*

Harmadnap v.Jt a szomorú temetés. A herényiek éppen aznap érkeztek meg.

Egy sírba temették őket . . .

Bárány György prédikátor uram prédikáció szóval búcsúztatott. Szem uem maradt köunyezés nélkül a nagy gyülekezetben.

Pedig az a búcsúztató szó mintha odaillett volna az oltár elé is, ahol két boldogsággal ko- szoruzott lélek rebegi el halkan az esküvés szent igéit : holtomiglan, holtodiglan ! . . .