Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-08 / 36. szám

nővér iránytűje pályautain: Lelkiismeretesség a munkában és élő hit az örök élet jutalmában. E kettő nélkül igazi hivatását kedvelő ir- galaas nővér nem képzelhető. E két erény szenteli meg a kisdedóvók, az árvaházak és fegy- házak falait.

E két erény varázsolja a kórházakat az örök élei előcsarnokaivá.

Ha úgy mind összegyűlnének a betegek ezrei, kik a krisztusi szeretet mézét élvezték a Krisztusért szegénnyé lett irgalmas nővér kezeiből, mily hatalmas kara han zanék fel a hálás elismerésnek.

Hogy mit köszönhet az emberiség az irgalmas nővérek szociális bajokat orvosló rendjének, azt csak az tudja igazán, aki a rend hivatását, célját és sikereit ismeri. Mily fenséges látvány a jó irgalmas nővér az ártatlan kisdedek liliom- seregében, az óvoda gyermekies légkörében ! Melyik hős vezér hóditása hasonlitható ahhoz a bódításhoz, melyet teljesen fegyvertelenül visz véghez az irgalmas nővér pusztán aranyszivjóságá- val a kis apróságok piciny szivecskéjében ? Hogy rajongják őt körül mint helyettes mamájukat. íme a krisztusi szeretet mágnesereje !

Avagy az árvaházakban, hol azok élnek, kiknek szülőit már a sirbalom takarja, nem a szeretet fenséges müvét végzik-e, midőn az elvesztett jó szülők szeretetét iparkodnak az árva gyermeki szívben tőlük telhetőleg kárpótolni ? Mily bámulatos egy irgalmas nővér a fegyencnők százai között, kiket jó szive nemes sugallataival a jó útra vezérel s kik felett minden fegyverzet nélkül egyedül a szent rózsafüzér oldalfegyverével gyakorol imponáló felügyeletet.

Ámde a legcsodálatosabb és legtiszteletreméltóbb az irgalmas nővér a kórházak nyomasztó légkörében. Itt tűnik fel a krisztusi szeretet a maga igazi erkölcsi nagyságában. Nincs az a halált megvető hős, kit egy hivatását szerető irgalmas nővér életbátorságban messze túl ne szárnyalna. Mert mig a hős életveszély között sokszor dicsvágytól hevítve ezreknek oszt sebe két, addig az irgalmas nővér ugyancsak életét veszélyeztetve, de dicsőséget nem keresve, ezreknek sebeit kötözi be. A kardot forgató hős ezreket foszt meg az élettől, mialatt az irgalmas nővér a szent rózsafüzért forgatva, ezreknek veszi az életet vissza.

Nem csodálhatjuk, ha megfigyelve az irgal más nővérek emberfeletti, terhes hivatását még Voltaire, a hires francia atheista is ezt mondotta : „Az irgalmas nővérek előtt én is kalapot emelek.“ A betegápolás, a súlyos természetű operációknál való segédkezés, a ragályos betegek között való tartózkodás, az elmebetegek durvaságainak békés elviselése, a gyakori és hajnalig tartó virrasztások, ezek egy irgalmas nővér önként választott élethivatásának kimagasló pro- grammpontjai.

Ez az igazi altruizmus. Élni másokért, szenvedni másokért, meghalni másokért !

Mikor Combes, a hírhedt vallásgyülülő francia miniszterelnök a francia szenátusban keresztülvitte a szerzetesrendek eltörlését, csak egy rendnek kegyelmezett : az irgalmas nővérek rendjének, mert belátta, hogy e rend kiűzésével mérhetetlen ve-zleség érné a kórházakat s a szén védő emberiséget.

Nagyon igazak Chateaubriand hírneves francia iró eme szavai: „Nincs ember, aki látván a „Hotel-Dieu“ irgalmas nővéreit nemcsak, hogy mint kötözgetik a betegek sebeit, teszik őket tisztába, egyengetik ágyaikat, hanem, hogy a legkeményebb tél derekán mint törik be a kórház udvarán keresztülmenő patak jegét, mint állanak bele egész derékig és mossák a legförtelmesebb genyekkel és ocsmányságokkal telt ruhákat — úgy ne tekintené őket, mint megannyi szent áldozatokat, kik embertársaik segé- 1 ezése iránt való buzgalomból és szeretetből önként rohannak a halálba, melyet mintha szándékosan keresnének a betegek roppant száma által megfertőzött, büzhödt helyek közepette.“

Sajnos, hogy a vallástalan modern kor színmüvekben és irányregényekben csak gúnyt tud űzni azokból, kikre, ha előbb nem, de élte alkonyatán biztosan reászorul. A pogány római kor meg tudta becsülni a Vesta szüzeket. Pedig azok, bár erényes élet által kitűntek s folyton élesztették az úgynevezett szent tüzet a bálvá nyok oltárain, de a szenvedő emberiség oltárán áldozni nem voltak képesek. E képesség, e szép erény virág csak a keresztfa tövében fakadt. Jézus szivének virága ez !

E virággal kezében, mint az erkölcsi győzelem pálmájával áll ma előttünk a szekszárdi „Ferencz közkórház“ ünnepelt főnöknője.

Lemondva a családi lét örömeiről, a világ élveiről, immár teljes negyven esztendőt áldozott a szenvedő emberiség oltárán. Ki tudná elszámlálni a könycseppeket, melyeket 40 esztendőn át a szenvedők szemeiből letörölt? Ki volna képes összeszámlálni ama betegeket, kiknek ágyánál

1912 szeptember 8.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

éjszakákon át virrasztóit ? Hányszor találhatta 40 év alatt a pirkadó hajnal egy egy sápadt arcú beteg ágyánál ? Hány szenvedőnek nyújthatott édes vigaszt? Hány haldoklót készített elő az örökkévalóság nagy útjára, melyről többé vissza térés nincsen ? Hány megrögzött bűnöst békitett ki a halálos ágyon Urával, Istenével? Mennyi kérdés !

S minderre a letűnt 40 esztendő némán hallgat, feleletet nem ad. Negyven év nagy érdemei nincsenek feljegyezve semmiféle naplóba, de fél vannak jegyezve az örök élet könyvébe, oda, ahol a szomjuhozónak jó szivvel nyújtott pohár viz sem marad jutalmazatlanul.

Ily önzetlen, ily általános, ily hősies krisztusi szeretet, mely vallás-, rang , nyelv- és korkülönbség nélkül egyformán szivébe zár minden árvát, szegényt, bűnöst és szenvedőt, ily páratlan emberszeretet méltó jutalma csak Istentől jöhet.

Adja is az Ég Ura, az irgalmasság Istene, hogy az ünnepelt irgalmas nővér, a szekszárdi közkórház jubiláns főnöknője még sok éven át fáradozhasson az emberszeretet apostoli munkaterén, hogy még sokáig lehessen a szegény betegek aranyszívű vigasztalója, hogy még sok sebzett szívnek csillapíthassa metsző fájdalmát, sok csüggedő léleknek száríthassa fel könyeit s e könycseppek egykoron gyémántokká válva éke sitsék angyali kezekkel font égi koszorúját !

Szabó Géza

főgimn. hittanár, tb. pápai káplán.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Királyi kitüntetés. A király Nyárády

Aladár pécsegyházmegyei tiszteletbeli szentszéki ülnöknek, döbröküzi plébánosnak, és a Kiss Jankovich-féle családi alapítvány bizottsági tagjának, e minőségben kifejtett buzgó működése elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. A kitüntetett plébános, szentszéki ülnök több évig Dombóváron volt plébános, ahol rendkívül nagy tevékenységet fejtett ki nemcsak egyházi hivatalában, hanem a társadalmi téren is, amiért osztatlan becsülésnek és tiszteletnek is volt részese.

— Kinevezés- Szabó J. Oszkár adonyi máv. hivatalnok Paksra állomásfőnöknek neveztetett ki.

A vallás- és közoktatási miniszter Zelenka Gyula és Török Béla tanárokat a szekszárdi áll. főgimnáziumhoz, — Markus Erzsébet polg. isk. tanitót pedig a szekszárdi polgári leányiskolához nevezte ki.

— Plébánosi kinevezések. Zichy Gyula gr. pécsi megyéspüspök Normann-Ehrenfels Rudolf gróf előterjesztésére Evelovics Antal harkanovei plébánost valpói plébánossá, — Evetovics Antal helyére pedig harkanovei plébánossá Deutsch- bauer István veliskovci plébánost nevezte ki.

— BliCSUzás. A pécsi megyéspüspök Eorst Péter mágocsi káplánt Paksra helyezte, akitől a mágocsi hívek Őrangyalok vasárnapján búcsúztak el. Halvax József mágocsi esperes plébános a szószékről megható búcsúbeszédet intézett az érdemes káplánhoz, aki három évi buzgó működése alatt teljesen megszerezte a mágocsiak osztatlan bizalmát és nagyrabecsülését.

— Elismerő okmány egy gazdasági tudósi tónak. Eördös Dezső uzdi földbirtokos évek óta önzetlen lelkiismeretességgel és sz ktudással felelt meg gazdasági tudósítói tisztének, melynek elismeréséül a földmivelésügyi miniszter őt díszoklevéllel tüntette ki.

— Áthelyezések. Besenyei Béla máv. hivatalnok Kőrösről Simontornyára, Késmárky Aladár máv. hivatalnok Somogyszobról Simontornyára helyeztettek át.

A vallás és közoktatásügyi miniszter Ács Lipót szekszárdi állami főgimnáziumi rajztanárt Budapestre helyezte és a Nemzeti Muzeum néprajzi osztályába osztotta,be, — Ács Lipót helyébe pedig Kondor József móri polgári iskolai rajztanárt helyezte át.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter Dre vey Erzsébet szekszárdi államilag segélyezett községi polgári leányiskolái rendes tanítónőt, saját kérelmére, a szegedi állami polgári leányiskolához helyezte át.

— Pécsegyházmegye uj fötanfelügyelöje.

Zichy Gyula gróf megyéspüspök dr. Igaz Béla kanonok és szemináiiumi rektort nevezte ki az egyházmegye főtanfelügyelőjévé, aki szeptember l én vette át uj hivatala vezetését.

— A hegedi! konzervatóriumban az előadá sok már. megkezdődtek, pénteken volt a felvételi vizsga s a beiratások határideje szeptember hó

15-ig meghosszabbittatott; újonnan jelentkezők naponként délután 3—4-ig fogadtatnak el, a polgári fiúiskola tornatermében.

3

— Sikerüli vizsga. Stocker Dezső bonyhádi adóhivatali gyakornok, a szekszárdi p. ü. vizsgálóbizottság előtt sikerrel letette az adótiszti vizsgát.

— Koródy Miklós röpirata. Lapunk előző számában már jeleztük, hogy Koródy Miklós, a pécsi püspöki tanitóképzőintézet tanára és iró ,,Az Országgyűlés Alsó Házának Felújítása" címen röpiratot ir. A nagy gonddal és tudással szerkesztett röpirat már megjelent. Főelárusitó : a Dunántúl könyvkereskedése Pécsett, de megrendelhető bármely más könyvkereskedésben is. A röpirat ára 90 fillér.

— Kitüntetett önkéntes tűzoltók. A király

felhatalmazása alapján a belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. minisztereluök a tűzoltás és mentés terén 25 éven át teljesített érdemes tevékenység jutalmazására alapított diszér- met a szekszárdi önkéntes tűzoltóság kebelében Wilhelm Ede tb. főparancsnok, Végh Lajos őrparancsnok, Csizmazia Sándor zászlótartó és Grósz József szivattyús részére, a paksi önkéntes tűzoltóság kebeléből, Mizser Nagy András, Füredi Sándor, Marosi József szakaszparancsnok, Turn- pek Pál szertáros és Régli Ignác őrparancsnok, a bátaszéki önkéntes tűzoltóság kebeléből Bajomi Vilmos alparancsnok, Hakenberger Péter tb. al- parancsnok és Martina János gépmester részére, a simontornyai önkéntes tűzoltóság kebeléből Bereck István parancsnok, dr. Kiss István orvos és mentőparancsnok, Fajnor Elek szivattyumester Morvái János, Szajki Pál és Tillmann József csővezetők részére adomáuyozta.

— Csendörség kör óból. Somogyi István szekszárdi járási csendőrőrmester áthelyeztetett Dárdára.

— Egyházmegyei hírek. Gróf Zichy Gyula megyéspüspök Zserdin József csepini szubszi- diáriust a csepioi plébánia adminisztrátorává, — Csizmadia István valpói káplánt pedig a veliskovci plébánia adminisztrátorává nevezte ki. — Csizmadia István helyére valpói káplánnak ifj. Horváth János petrijevei káplán megy. Petri- jeveire pedig Wagner Alajos, aki a vallás- és közoktatásügyi miniszter 2000 korouás ösztöndijával egy évig külföldi tanulmányúton volt.

— Helyettesítés Simontsits Elemér, Tolnavármegye helyettes főispánja a dombóvári járási főszolgabíró helyettesitcsével dr. Dörg Jenő paksi szolgabirót bizta meg.

— Névmagyarosítás. Richwaldszky László dunaföldvári lakos vezetéknevét „Réti“-re magyarosította.

Schön Andor tolnai illetőségű, fiumei lakos nevét belügyminiszteri engedéllyel «Pajzs»-ra változtatta.

— Elnökválasztás. A „Nagymányoki önsegélyző Egylet'* az állásától elmozdított Lányai János helyébe Wusching Pált választotta meg elnökké.

— Egyházi gondnok beiktatása. A külsősomogyi ág. hitv. egyházmegye az elhunyt Vécsey Tamás helyébe dr. Kiss Ernő tolnavármegyei tiszti ügyészt egyházmegyei gondnokká választotta, akit szép egyházi ünnepség keretében, f. é. augusztus hó 29 én tartott egyházmegyei közgyűlésben iktattak be hivatalába.

— Eljegyzés. Wächter Károly dunaadonyi járásbiró eljegyezte Drevey Erzsiké polg. iskolai tanítónőt, akit a miniszter most helyezett el Szek- szárdrói Szegedre.

— A kalocsai érsek Várszegen, Csernoch

János, kalocsai érsek a múlt hét csütörtökén dr. Horváth Győző felszentelt püspök és udvari papjai kíséretében, egész napra terjedő kirándulást tett a faddi Holt-Duna ággal határos, Várszeg nevű szigeten levő birtokára, melyet legnagyobbrészt a faddi ,,Keresztény-Munkásegylet" tagjai bírnak kisebb parcelláju bérletben. A beláthatatlan és a legjobb termést Ígérő kukorica-erdő bizonyára jó hatást tett a gazdasági dolgok iránt kiváló szakértelemmel és érdeklődéssel biró érsekre.

— Tejszövetkezeti kongresszus. A tejszövetkezetek, melyeknek száma az országban a hatszázat meghaladja, folyó évi október hó 24-én Budapesten kongresszust tartanak, hogy szervezkedésüket megvitassák és hogy felterjesztéssel forduljanak a földmivelésügyi miniszterhez, kérve, hogy külön törvényt alkosson a tejszövetkezetek alakulására és működésére vonatkozólag. A tej - szövetkezeti kongresszuson a_ tolnamegyei tejszövetkezetek vezető tagjai is részt fognak venni,

— Uj kath. főgimnázium Dombóváron Most már befejezett tény, hogy Dombóvái'ott megnyitják az uj kath. főgimnáziumot. Az ünnepélyes megnyitás jövő 1913. évi szeptember elsején fog megtörténni. Az intézet fejlesztése fokozatos lesz, minden évben egy-egy osztályt nyitnak meg. A közoktatásügyi miniszter a főgimnázium költségeit a jövő évi költségvetésbe már be is állította, melyhez a pénzügyminiszter hozzájárulását is biztosította.