Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-01 / 35. szám
összeütközésbe ne jöjjenek. A rendszeres hegedű- iskolán kívül, mint párhuzamos tananyag, az aka démián előirt egyéb tanulmányok mellé a kamarazene is felvétetik, amelyben való részvétel minden növendékre kötelező, külön díjazás nélkül. Az iskolai zenekarok tagjai csak konzervatóriumi növendékek lehetnek s a zenekari próbák heti egy órában szintén kötelezők. Vizsgálati növendékhangversenyek félévenként tartatnak, amelyben a növendékek készültségüket és előmenetelüket mutatják be. — A beiratási dij 2 korona, mely a beiratáskor, a havi tandíj pedig 10 kor., mely havonkint előre fizetendő. — Kellő számú növendék jelentkezése esetén a zeneiskola már az 1912—13. tanév folyamán zeneelméleti (zeneszerzés, összhangzattan) és zongora tanszakkal is ki fog bővíttetni. Leánynövendékek és elemi iskolai tanulók külön csoportokban taníttatnak. A hegedű-tanszak tanerői : Berényi István és Kenézy Endre. — Waldmann Rózsa zeneakadémiai tanárjelölt zongoraiskolájának 1912/13. évi évfolyama megnyílt; elfogad növendékeket,. úgy kezdőket mint haladókat a legmagasabb kiképzésig, továbbá előkészít zeneakadémiai vizsgákra úgy a főtantárgyból (zongora) mint az ott szükséges melléktárgyak (összhangzattan és zenetörténelemből). Jelentkezni bármikor lehet a Széchenyi-utcai Molnár-féle házban lévő saját tantermében. 19l2gszeptember 1. _________________ Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és porcellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélküli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás i a gimnáziummal szemben. VIDÉK. Kabaré-est Tamásiban. A tamásii ifjúságnak 1912. évi augusztus hó 24-én, a kaszinóban tartott, kabaréval egybekötött táncestélye minden tekintetben jól sikerült. Szépen fog jutni a létesitendő járási kórház alapjára is, mert az eddigi bevétel már 400 koronán felül van, de meg a jelenlevők is meglehettek elégedve, mert a szorgalmas műkedvelők élvezetes estét szereztek a nagyközönségnek, azután ami a fő, volt tánc egész világos reggelig. Az ifjúság iránt megnyilvánult szeretet közönségünk nagy részét oda vonzotta és a kedvesebbnél-kedvesebb s kaeagtatóan humoros jelenetek folyton állandó derültségben tartotta a várakozó közönséget. A műsornak minden egyes számát, úgy az ügyes szereplőket, bajos volna mind elősorolni, de szabad legyen a műsor sikerültebb darabjai közül egy-kettőt felsorolni a szereplőkkel együtt. „A levél“ monolog, előadta: Frühwirth Erzsiké, bájos kedvességgel tudta a női kíváncsiságot utánozni, előadása nyugodt volt, megjelenésének minden egyes legkisebb részleteiben, az az olyan jól eső finom elegancia volt látható, amely még a színpadon is oly kedvesen discretté teszi a kis leányt. Játékát odaadó tapsokkal jutalmazta a közönség. Tarján Jenőnek kupiéi a diákéletből, nagy derültséget idézett elő. Kupiéi kedvesek és szellemesek voltak, meglátszik, hogy nem is olyan régen, a mec3ekaljai hires gimnázium első tanú lója volt. „Kaszinó-bál Pércsfalván“ monolog, előadta: Látrányi Irmuska. A nagy leány első bálját, a pércsfalvi közönség nevettető fonákságát, igazi természeti hűséggel tudta előadni, kedves és folyton derűs előadását a közönség viharos tapsban részesítette. Németh Ernő szépen szaval, tud bánni hangjával és amit előad, abba tud érzést is önteni. A „Fogoly lengyelt“ szavalta, előadásával sok tapsot és általános megelégedést aratott, mert szavalni é3 pediglen jól szavalni nagyon nehéz. Németh Ernő ehhez is ért. — ,,őnágysága cselédet fogad1'. A szereplők iit a közönség derűs jó kedvét a lehető legmagasabbra fokozták. Lehet, hogy az életben van több akaratos, férjének mindenben ellentmondó dacos hölgy, de hogy ezekben is a kedvesség úgy párosult volna, mint itt az előadó személyében : Dömötör Mariskában, azt kereken tagadom. (Pardon ! szerényen kétségbe vonom.) Ifj. Németh Géza, a tudós férj (és ez majd igaz is fog lenni!) rendkívüli jóakarattal kísérletté a kis Treszkának megmagyarázni a háziteendők sorrendjét. DesajTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY noa! a legtudományosabb magyarázatoknak, az édes kis oldalbordának maliciózus közbeszólásai folytán, végre is a tűzről pattant Treszka a faképnél hagyta az ,,aranyos Nagyságáékat". — A közönség hálásan tapsolta meg mindhármójuk játékát. A kis Treszka leányt aranyosan tudta utánozni a kis Hesz Bözsike, kapott is érte sok dicséretet. Hasonló sikert arattak Abelesz Bertus és Ács Vilmos is, a következő páros jelenetben : ,,Ha a férjnek jó kedve van". Abelesz Bertus pompásan játszott. Szerepe nehéz volt, mert kevés szóval, de annál gunyorosabb kiejtéssel, tekintettel, mozdulattal és kételkedő jóváhagyásaival úgy igazán az életben is meg tudná mutatni, (de azért soha meg ne te ye kérem !) hogy miként lehetne nem az alvó oroszlánt felkelteni, mert ez mese, hanem a , jókedvű" férj — dühét oly annyira fokozni. Ács Vilmos született szinész talentum. A színpadon teljesen otthon van. Alakításai meglepők és igen ügyesek, ha vele ez alkalommal foglalkozni akarnánk, akkor nem dilettánsról, hanem egy ki nem forrott művészi lélekről volna szó. De ezt most hagyjuk. Természetes, ő nekik is kijutott a megérdemlett tapsból. Meg kell még emlékeznünk a ,,Mulató diákokéról is. — A közönség kedvesen vette a szereplők bohókás mondásait és a kedvet hozó bordalaikat élvezettel hallgatta. Szép, kellemes hangon énekeltek : Síkos Kálmán, Polgár József, Farkas Vilmos és Németh Ernő, Láng Lajos pedig ügyes hegedű játékával kisérte az énekkart. Befejezésül Ács Vilmos saját szerzeményű kupiéi egyvelegéből énekelt néhányat, melyekkel csak fokozta, a sikerült előadások után, a közönség derült hangulatát. — Az előadás után a tánc folyt egész világos reggelig. Jelen voltak asszonyok : Abelesz Adolfné, Abelesz Henrikné, Basa Jánosné, Benkő Józsefné, Dömötör Sándorné, dr. Frühwirth Jenőné, dr. Freitagh Arthurné, özv, dr. Gaál Béláné, Hirsch Ignácné, id. Hirsch Lajosné, Jeruzsálem Edéné, dr. Kämmerer Ernőné, özv. Kiss Jánosné, özv. Löwensohn Gáspárné, Látrányi Jenőné, László Gézáné, Láng Ignácné, özv. Molnár Nándorné, Molnár Manóné, Mauthner Miksáné, dr. Mester Józsefné, Németh Gézáné, Orbán Iraréné, Reich Oszkárné, Schál Gyuláné, Sörös Józsefné, Sámuel Jakabné, ifj. Stockinger Rudolfné, Szévald Móricné, Taubner Móricné, Vince Móricné, Weisz A olfné, Weisz Béláné és Weisz Jakabné. — Leányok : Abelesz Bertus, Basa Ilonka, Sárika és Jolánka, Dömötör Mariska és Rózsika, Frühwirth E zsike, Gaál Magduska, Plahn Iduska és Margitka, Hesz Szeréna és Bözsike, Imre Ilonka, Erzsiké és Margitka, Jeruzsálem Margitka, Karpelesz Paula, Kertész Karolin, Krausz Sárika, Láng Ilonka, Látrányi Irmuska, N. Molnár Paula, Németh Margitka és Blankica, Bedegről: Németh Blan ki'ca, Spindlbauer Anna, Steiner Teruska, Sámuel Margitka, Schal Klárika és' Weisz Lenke. Minthogy a jegymegváltások még egyre folynak, a rendezőség a tiszta jövedelemről és a felülfizetők névsorát, a következő számba fogja közölni, a t. Szerkesztő ur szives engedelmével. Tamási, 1912 augusztus 27. K. V. TANÜGY. — Tanitóválasztás. A szászvári népiskolához augusztus 25 én szótöbbséggel jRpíssg Sándor mecsekpölöskei kántortanitót választották meg. — Államosított népiskola. A vallás-és köz- oktatásügyi miniszter államosította a pécsi községi népiskolákat és a községi tanitókat állami tanítókká nevezte ki, akik fizetősöket szeptember elsején már az adóhivatalban veszik fel. — Tanitónö választás. A kajdaesi róm. kath. iskolaszék a megüresedett osztálytanítói állásra 10 pályázó közül Mórocz Mária okleveles tanítónőt választotta meg.-- Kereskedelmi szaktanfolyam. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete kultuszminiszteriumi engedély alapján a fővárosban, Andrássy ut 67 (bejárat Vörösmarthi utca) 6 havi kereskedelmi szaktanfolyamot nyit, melyre úgy férfiak, mint nők felvétetnek. Előképzettségül legalább is a II. polg. isk. osztály elvégzését kívánják meg. A tanitás nappal 9—1. vagy d. u. 2—6. folyik. Vidéki tanulók elhelyezéséről az igazgatóság gondoskodik. Felvilágosításért, tájékoztatóért ugyancsak az igazgatósághoz kell fordulni, Andrássy ut 67 A beiratások most folynak. Jelentkezni levélben is lehet. — Értesítés. Bajóné- Vargha Sára- magán elemi tanintézetében a beiratások az 1912 —13. tanévre szeptember hó 2-án és 3-án d. c. 10—12 óráig eszközölhetek. Tandíj az I. cs II. osztályban évi 60, a III. és IV. osztályban évi 70 korona, mely összeg egyenlő havi részletekben, előre fizetendő. A beiratás alkalmával fizetendő a 2 K beiratási és 4 K hitoktatási dij is. 2 3. 5 — Internatus. Uj egyetemi és főiskolai in- ternátus nyílik meg szeptember hó 1-én Budán. Az intézet a Déli vasút szomszédságában, a Ráth Györgv-utcában épült s 100 főiskolai hallgató kaphat benne jutányosán lakást, központi fűtéssel, villamos világítással és jó ellátást. Az uj kollégium a legmodernebbül van berendezve, van több nagy társalgója, olvasó- zene és könyvtár- terme, több fürdőszobája, több vívó s tornaterme, sportpályája s napfürdőnek berendezett több helyisége. A diákszobák úgy vannak elhelyezve, hogy mind délről kapják a pormentes, tiszta, ózondus levegőt és a zajtól teljesen mentek. A szobák két személyre szólnak. Egy személy teljes ellátása egy iskolai évre önköltségi áron — csak 850 korona. A délutáni német, francia és angol órák díjmentesek. Az igazgatóság ezúton is felhívja gyermekeiket a fővárosban iskoláztató szülők figyelmét azon kedvező körülményekre, melyek között a növendékek Budapesten egyetemi és főiskolai tanulmányaikat végezhetik. Az interná- tus lehető szabadságot óhajt adni az ifjaknak, mégis nagy súlyt fektet tanulmányi, erkölcsi és fegyelmi ellenőrzésükre. Bármely főiskolai hallgatók nyernek az intézetben felvételt, a felvételi dij 50 kor. Prospektust szivesen küld az igazgatóság (I. Ráth György utca, Bírói Főiskolai Kollégium), ahol felvételre is lehet jelentkezni. — A szekszárdi róm. kath. népiskolában a beiratások szeptember 2., 3. és 4 én délelőtt 8—12 óráig történnek. A rendes előadások szeptember 6 án kezdődnek. — A gazdasági népiskolák ellenőrzése. A kultuszminisztérium a gazdasági népiskoláknak államsegély iránti kérvényeiből azt tapasztalta, hogy számos ilyen iskola nem felel meg a kivánalmaknak és hogy különösen a gazdasági tárgyakat nem tanítják a megszabott terjedelemben. Mivel agrárállamban a gazdasági népiskola nagy- fontosságu és az állam sokat költ rájuk, ezért meg kellett vizsgálni, hogy mi egyéb oka van hátramaradásuknak. A kultuszminiszter megállapította, hogy elsősorban a hiányos ellenőrzés az oka az iskola hibájának : ezért a kir. tanfelügyelőket most szigorúbb ellenőrzésre a legnyomatékosabban fölhívta. Köteles lesz szeptember 1 -tői a tanfelügyelő a legszigorúbban eljárni és minden alkalommal a gazdasági iskolát épp úgy megvizsgálni, mint a mindennapi népiskolát és ahol mulasztásra akad, ott be kell szüntetnie a tanítói tiszteletdij kifizetését. — Tanügyi hirek. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Haypál Benő szekszárdi ref. tanitót, oki. tornatanitót, a budapesti I. kér. áll. főgimnáziumhoz tornatanárrá nevezte ki. — Tanitóválasztás. A tengődi rk. iskolaszék a megüresedett kántortanitói állásra Czotter Aladárt választotta meg. — Lemondás. Bnrgstaller Aranka diósberényi rk. tanítónő állásáról lemondott. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Nyilatkozat. A „Tolnavármegye és a Közérdek“ f. hó 22-iki számában foglalkozik a sorozás eredményével abból az alkalomból, hogy Tolna, Szedres és Simonmajor hadköteles ifjúsága volt a soron. Megállapítja, hogy az anyag igen jó volt, és hogy a sor alá kerültek 70—75 százaléka ezért vált be, elismeri azonban azt is, hogy az eddigihez képest ez ugyan sok, de hát most több katona kell. „Az az állítás, Írja tovább, hogy a bénákat, nyomorékokat, korcsalakokat is bent tartják katonáék, a központi járásban nem bizonyult igaznak, mert itt csak a délcegét, az igazán javát szedték.“ Mindenekelőtt tartozom azzal a kijelentéssel, bog/ nem állott módomban a tolnai és környékbeli, még kevésbbé a központi járási sorozást figyelemmel kisérnem, a következő adatnak azonban lehetetlen volt tudomására nem jutnom, és ezt kötelességemnek tartom olvasván a hivatkozott cikket nyilvánosságra hozni: szomszédomat, névszerint Szabó Lajost, aki sánta, a harmadik korosztályból besorozták, pedig már önállósította is magát abban a hiedelemben, hogy ő úgy sem lesz katona, mert sánta és igy most a sorozás existentiájában támadta meg. No de hát vigasztalódjunk, és vigasztalódjék ő is, kár a hadvezetőség ez alapjában helyes rendelkezését, . . . halomszám gyártott rossz tréfákkal és túlzásba vitt kritikával lecsepülni. A hadvezetö- ség sokkal jobban tudja, hogy mit, mikor és miért tegyen, mint az ellenzéki politikusok és újságírók, akiknek most, hogy a véderő javaslatok megszavaztattak, minden eszköz jó, hogy rúgjanak egyet a hadseregen. Olvasható ez a „Tolnavármegye és a Közérdek" szóbanforgó cikkében Tolna, 1912. augusztus 28. Kiváló tisztelettelStern Árpád.
