Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-28 / 4. szám

-2

— Eljegyzés. Goldschmied Miksa dombóváron eljegyezte Doktor Katicát.

— A pécsi ügyvédi kamara köréből. A

pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, bogy Hilbert István dr. volt Szekszárd rt. város jogügyi tanácsosát folytatólag felvette az ügyvédek laj st romába, ellenben Oszolt] Aároly Szekszárd rt. város jogügyi tanácsosát az ügyvédségről lemon dás folytán saját kérelmére törölte az ügyvédek lajstromából. Parragh Béla elhunyt tamási ügyvédet a kamara törölte és irodája részére gondnokul Fret]tag Artur dr. ügyvédet rendelte ki. Ilinket László volt pécsi püspöki urad. ügyész lakhelyét Pécsről a kamara területén belül Duna- földvárra tette át.

— Hála és elismerés Párlos Zsigmo^dnak.

C&öndben, minden feltűnő zaj nélkül vonult nyu galomba, 15 évi lelkes munkásság után Pártos Zsigmond, mint a szekszárdi espereskerület érdemekben gazdag tanfelügyelője. Ha a működése évszámát tekintjük, nem sok az, de a kevésnek látszó idő alatt is sokat tett ő : szerette, becsülte, pártolta és támogatta az ő kerületének tanitóit úgy, oly fokban, amily bensőséges és megértő szeretet kevesek szivében lakozik. Úgy lépett be az iskolákba, mint egy atya, nem paragrafusos, rideg méltósággal, hanem közvetlen meleg szeretettel, fényesen bizonyítva példájával a megdönthetien tényt, hogy a szeretetből sarjadzik ki minden nevelés és minden tanitás. Meglátott min den kicsi j«t, rosszat, egyaránt. Élesszemü, biztos kezű vezére, oszlopa volt a tanítóságnak. Ahol, amikor csak lehetett és kellett: fölemelte tartalmas szavait a tanitóság jogos kívánságai mellett, tollal, szóval, szivvel egyaránt. De nem szűnt meg buzdítani bennünket sohasem. Evenként pályadijat tűzött ki egy-egy általa adott pedagógiai tétel megoldására. És a legegyszerűbb kis dolgozatot, avagy megnyilvánuló ambíciót is in«leg dicséretben részesítette. Az ifjabbakat vezette, szinte két kézzel tolta előre, föl, följebb, a „helyzet magaslatára“ s az ehhez vezető utat és eszközt bőven rakta eléjük. Hisz az év legtöbb részét kerülete iskoláiban és tanítóinál töltötte. Az idősebbekkel pedig sorba állt, keményen, tántorifhatlan kitartással küzdve, a tanitók és a tanitás szent ügye érdekében. Ma, amikor oly nagy szükségünk van, — nekünk tanítóknak, — ily talpig tanító becsülő, tanitó szerető emberekre, kétszeresen fáj az Ő távozása. Egy azonban vigasztal bennünket, és erős abbeli hitünk, miszerint ezután sem fog megszűnni nemes tevékenységével mellettünk s ügyeink mellett őrt állani s jogainkat diadalra segíteni. Valamint mi, az ő kerületének tanitói sem szűnünk meg, áldva emlegetni nevét és hálásan emlékezünk mindenkor szeretetteljes, mindeneket megértő, atyai működésére. Istennek bőséges áldása, hűséges tanítóinak hálás szeretete kisérje minden lépésében. A szekszárdi rk. espereskerület tanitói és tanítónői.

— Házvétol. Márkus testvérek 12000 koronáért megvették özv. Balogh Gyulánénak a Duna-utcában levő házát.

1912 január 28. . ______

me

lyen a tulajdonképeni szőlőbe juthatunk : egy föltett kérdésre meg kell felelnie“ ; avattam be a tudnivalókba. Ez a „zsűri“ határozata.

Ö mosolyogva hajtá meg magát; én meg, biztos győzelmem tudatában nyugodtan és vidáman indultam vele s Róberttel.

Mikor a kritikus hídhoz értünk, Róbert úgy eltűnt mellőlem, mint a tavaszi köd. Nem baj, bátoritám magam, körülöttünk jön megy, sürög forog a szőlőkereső vendégsereg.

— Itt ángyunk ? kérdé Bácsalmássy Gábor.

— Igen s most feleljen nekem őszintén és komolyan Bácsalmássy ur. Miért nem akart ön ma eljönni hozzánk V

0 kis pirulással kérdé:

— Ki mondotta ezt kegyednek Elza nagy- sám, hogy én nem akartam eljönni ?

— Holló ! aki kérdez a válasz helyett, az zálogot ad, -— mondám. S szó nélkül lehúzott ujj ár ól egy kis gyűrűt és átnyujiá. (Épp jó volt ujjamra.)

— Nos feleljen, siettettem.

— Felelek Elza nagysám, mert kegyed akarja. Azért nem akartam ma eljönni, mert... mert bűnnek tartja szegénységét, — vágtam bele szavaiba.

— Igaza van.-- Nos és más valamiért nem?

— Engedje el erre a feleletet — kért.

— Nem lehet, válaszoltam könyörtelenül.

— Elza nagysám, én a munka embere vagyok és nem akarok a „kapaszkodó“ jelzőre szert tenni. Ismerem az embereket . . .

— De Bácsalmássy ur, hogy tud igy beszélni? Minket, szüléimét nem ismeri, engem még úgyse. Nézzen ide : ezt a gyűrűt — s eléje

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

Uj kaszinói tagok. A szekszárdi kaszinó választmánya múlt szerdán tartott ülésében rendes tagokul felvette : Wágner Andor kir, törv. bírót, Molnár Sándor mérnököt és Csiszár Zsigmond szőlészeti és borászati felügyelőt, vidéki tagul Perczel Istvánt.-- A temetkezési egyesület közgyűlése. A

szekszárdi temetkezési egylet dr. Fent Ferenc apát-plébános elnöklésével folyó hó 28-án, d. u. közgyűlést tart a városházán.

— Uj községi orvos. Döbrö közön a szervezett községi orvosi állásra dr. Zilzer József, a szekszárdi Ferenc kórház volt alorvosát választották meg.

— Tanitóválasztás. A szigetcsépi iskolaszék a megüresedett osztálytanítói állásra Kiss Béla nagykajdaesi tanítót választotta meg.

— Tiszteletbeli vármegyei ügyész. Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, főispán Dobó János gyönki ügyvédet tiszteletbeli vármegyei ügyésszé nevezte ki.

— Uj doktor. A kolozsvári egyetemi tanács folyó hó 20-án Eichhardt István fővárosi rendőrtisztviselőt, Antal Pál urad. felügyelő és Wágner Andor kir. törv. biró sógorát doktorrá avatta.

— 100 korona adomány a 48-as honvédeknek. Néhai özv. Kelemen Józseféé végrendeleti- leg 100 koronát hagyományozott a szekszárdi szegényeknek azzal a kikötéssel, hogy elsősorban a 48-as honvédek részesüljenek az adományban. Az örökösök már el is küldték a 100 koronát dr. Szentkirályi Mihály polgármesternek kiosztás végett.

— Névmagyarosítás. Scheleznik Károly ozorai segédlelkész Sebestyén re, Breszlauer Ferenc szekszárdi születésű, budapesti lakos úgy á saját, valamint Imre, Jenő, Erzsébet, továbbá Breszlauer Julia, Hona és Rózsa nevű kiskorú gyermekei Bíró vá, magyarosították nevüket belügyminiszteri engedéllyel.

— Esküvő. Kovács Emil érdi máv. hivatalnok, folyó évi február hó 17-én tartja esküvőjét a mözsi rk. templomban Erdősi Irénkével, Erdősi János kántortanitó leányával.

— Sikerült államvizsga, Szendrői József, volt tolnavármegyei jegyző, Sopronvármegye aljegyzője, sikerrel tette le a pécsi jogliceumon a jogtudományi államvizsgát.

— Zichy Nándor gróf emlékezete. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök rendeletére a szekszárd belvárosi templomban Zichy Nándor gróf lelki üdvösségéért múlt hétfőn reggeli fél 8 órakor gyászmise volt, melyet Bauer Lajos káplán végzett. A katholikus népiskolák tanulói, valamint a többi tanintézet kath. tanulói is részt vettek a gyászmisén.

— Elhunyt öreg jegyző. Kovách Gyula kisvejkei körjegyző, folyó hó 21 én 78 éves korában elhunyt. Az elhunyt jegyző tipikus alakja volt a becsületes, pedáns — s a mai kor cifra — egyszerit hivatalos formáival soha meg nem barátkozott, jó öreg uraknak.

tartám kezem — soha nem adom vissza, csak akkor, ha kéri tőlem.

— Ha az a gyűrű nem édes anyám emléke volna, bizony boldoggá tenne e kijelentésével Elza nagysám. De a rajta levő ,,Ecce Homo'1 parányi képét anyám sokszor illette csókjával . . . ez az én legdrágább kincsem és talizmánom . . .■

Megleptek és meghatottak ez őszinte szavak, Micsoda szivet rejt e büszke külső !

— Bocsásson meg Bácsalmássy ur, visszaadom gyűrűjét. „Kéri ?'c

— Teljes szivemmel kérem.

— Tessék ; igy ahogy s amién van : a kezemmel együtt.

Ó fölvill anó szemmel, de valami fölséges, bőg és dölyfnélküli büszkeséggel és lehajtott fej jel csókolta meg : először a gyűrű Ecce Homo- ját s aztán kezemet.

Igaza van, ez a gyűrű az ön talizmánja, de most már kettőnké ■— mondám neki. Rám nézett . . . mily tekintet volt Istenem ! Szemeiben ragyogott minden szin, fény, melegség és delej. De még mindig kis tartózkodással és hitetlenséggel kérdezé, mintha nem hitt volna szemeinek és füleinek :

— Elza nagysám, mit fognak szólni szülei nekem, a „renegátnak ?“

* — Legyen nyugodt Gábor; én akartam

igy, mert ismerem az ön belsejének, egyéniségének fotográfiáját. (Megint az a mesés tekintet szemeiben . . .) Édes anyám mindent tud

— Elvarázsolt benneteket az a hid ? vert föl bennünket Róbert hangja. Nagybátyám, apa, mama is jöttek már felénk, valamit tudtak már az ügyről, láttam arcukon.

— PapválaS2tás. A kaposszekcsői ág. ev. hitközséghez tartozók Reichert Gyulát, a paksi főesperesnek volt titkárát választotta meg papjukká.

— Jönnek a színészek. Mint értesülünk, Halász Alfréd, a dunántúli szinkerület igazgatója, folyó évi február hó 25-én megkezdi Szék szárdon 3U napra tervezett előadásainak sorozatát. A társulat előnyösen ismert a vidéken, csak az a kérdés, hogy a farsangban elfáradt, hogy ne mondjuk, kiköltekezett szekszárdi publikum, mely a színészetért soha nem erőltette meg — sajnos —- valami nagyon magát, hogyan fogadja a színészeket ?

— Az ásvány- és gyártott vizek megadóztatása. Szekszárd rt. város képviselőtestülete legutóbb tartott közgyűlésében elvetette a tanács azon javaslatát, amelyet a város jövedelmeinek fokozása érdekében terjesztett elő. Dr. Zsigmond Ferenc szekszárdi ügyvéd és társai ez ellen fe- lebbezést adtak be a vármegye törvényhatósági bizottságához.

— Zichy requiem Gyulajon. F. hó 22-én a

gyulaji templomban is megtartották a megyés- püspök ur Öméltósága által elrendelt gyászmisét gróf Zichy Nándor lelkiüdvéért. A gyászmisét Frühwirth Géza esperes-plébános celebrálta káplánjának segédlete mellett. A gyászmisére a szépszámban megjelent hivőkön kívül felvonultak az iskolás gyermekek tanítóik vezetése mellett és a róm. kath. népkör tagjai az egyleti gyászlobogó elolvitele mellett.

— A bíróvá la ztás f. hó 18-án ej tetett meg Gyulajon Nagy István dombóvári főbíró elnöklete mellett. Bírónak megválasztatott Horváth Pál János 194 ^szavazattal Szabó Péter 148 szavazata elleuében, helyettes biró: Szőli József, pénztáros : Szabó B. Ferenc, közgyám : Barkóczi Pál, elöljárók : Bakusecz Mihály, Hadi Vendel, Szabó G. János, Major János, Balassa Pál, Nemes Károly, Molnár Sz. János és a szőlőhegyről Somogyi Gáspár lettek.

— Milltelep szőlőiskola, Nagyősz terjedelme 500 kát. hold. Romániába, Szerbiába és Bulgáriában vannak fióktelepei.

— Adakozás a népkonyhára. Schmideg Mór Szekszárd 20 kor., Kron Salamon fia Szekszárd 3 kor,, Waskó N, Wien 10 kor., és Salamon testvérek Szekszárd 25 klgr. rizst küldött a népkonyha részére. A kegyes adományokért szegényeink nevében ezúton is legbensőbb köszöne- temet fejezem ki. Bezerédj Pál.

— Tűz az esküvőn. A folyó hó 24-én Szelcszárdon az anyakönyvi hivatalban könnyen végzetessé válható baleset történt. M. R. menyasz- szony ruhája a hivatalban levő kályhától meg- gyuladt, mert a nagy farsangi forgalomban az anyakönyvvezető hivatalos helyisége zsúfolva volt s az egyik menyasszony a kályha közelében várta a boldogító igen kimondását. A tűz érthető kavarodást keltett, de a jelenlevő násznép az égő szoknyát hamarosan eloltotta. így az ijedtségen kívül más baj nem történt, azonban a leégett menyasszony kénytelen volt másik ruhába bújni. — ;.‘v

— Elvarázsolta igen; felelte nagybátyám, mert a tegnap még egymás iránt idegen Elza és Gábor, most mint jegyesek állanak itt. (Kezünket egymáséban feledve állottunk előttük mint a gyermekek.)

— Igaz ez Bácsalmássy ur ?

— Igen méltóságos uram. A legédesebb helyen biztosítva, a legmélyebb tisztelettel kérem nőül Elza őnagyságát. Ha nem bűn méltóságtok szemeiben vagyontalanságom, hódolatos tisztelettel könyörgöm . . .

— Legyen úgy7, mint leányom akarja; feleié apa Az ő boldogsága a mienk. Ön pedig Bácsalmássy ur, dúsgazdag: a tudásával, képzettségével és remekjellemü családjával. Fivérem ki a mai napon referált nekem önről, teljes bizalmamat és tiszteletemet váltotta ki az ön számára. (S apa és anya is zsebkendőjüket használták könnyük fölszáritására.)

— Édes fiunk! szóltak és megölelték Őt. Nagybátyám és Róbert is úgy megölelték, mint egy becézett gyermeket. Anyám engem fogott karjai közé. Aztán Ő kezébe fogta kezom, mellettem anyus, őmellette apus, elől Nagybátyám és Róbert, megindultunk a társaság felé. (Mert ez mindannál a varázslatos hídnál történt.)

Mikor odaértünk, Róbert harsány hangon kiáltá, a mar akkorra teljes számban összegyűlt vendégeink elé :

Rajner Elza és Bácsalmássy Nagy Gábor jegyesek !

... Aztán : pohár csendült, zene zendült.;. A többire már csak, mint egy fáfyolon keresztül lebegő álomképre emlékezem vissza.

Karácsonykor lesz az esküvőnk a „Sacre Coeur“-ben.