Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-18 / 33. szám

1912 augusztus 18.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

és a parlament összes jogainak egy, a választók száma szerint kisebbségben levő párt részére való erőszakos és vakmerő kisajátítása volt. Annak a bázelnökségnek tehát, mely ezt a bűnhalmazatot elkövette, annak a kormánynak, mely ahhoz törvénytelenül és jogtalanul a fegyveres erőt szolgáltatta és annak a pénzen összetoborzoit többségnek, mely mindehhez szarkasztikus guny- nyal mosolygott és hidegvérrel tapsolt, némi kis alkotmánytisztelet mellett bizalmat szavazni, őket üdvözölni nem lehet, nem szabad, »őt igazi park mentáris államban az ilyen faktoroknak már rég a politikai vádlottak padján volna a helyük.

Ép ezért nem is hiszem tek. Bizottság, hogy ez a bizalom ebben a közgyűlési teremben megnyilvánulhatna, mert aki e törvényhatóság tárgyilagos közvéleményének érzését és hangú a- tát ismeri, az nagyon jól tudja, hogy egy esetleges bizalmi határozat a vármegye polgárságának jogi és politikai felfogását nem iejezné ki. Erre való tekintetből remélni meri tehát, hogy a bizottsági tag urak tiszta látását ebben a nagy- fontosságu kérdésben semmiféle pártfelfogás el nem homályositja és bogy a nyugodt nézőpontnak perspektívájából mindnyájan meglátjuk azt az óriási veszedelmet, amelyet a Lukács—Tisza által felidézett parla enti merénylet maga után vonhat.

Sokszor hallottuk ugyan azt az ellenvetést, hogy egy nagy többségi akarat volt a kéviselő házban, amelyet a kisebbség zsarnoki erőszakossága miatt nem voltak képesek érvényesíteni. — Ezzel szemben azonban a tényekből levont következtetés utján állítom, hogy ez a megvásárolt többségi akarat egy felülről szuggerált akaratból keletkezett, melyet a többség sokszor, igy pld. a rezolució kérdésében is a legjobb meggyőződése és belátása ellen volt kénytelen követni. Ez a felülről jövő akarat nyilvánult meg a véderőreform tárgyalásainál is, amelynek során az összes ellenzéki pártok a választójog kérdését tüzetesen megtárgyalták és egy. mérsékelt állás pontú javaslatot ajánlottak fel, hogy egy olyan választási programm teremtessék és alkottassék meg, mely nem szélsőségeket, nem nemzeti veszedelmeket rejt magában, hanem az ország demokratikus fejlődését és haladását biztosítja. Csak közbevetőleg jegyzem itt meg, hogy ennek a sokak által lekicsinyelt általános, egyenlő és titkos választójognak egyik leglelkesebb kezdeményezője és zászlóvivője Tolnavármegye jelenlegi alispánja volt, aki 1905-ben a választójogi liga megalakulásakor Budapesten a nemzeti Lo- vur-egylelben sok száz munkás előtt meggyőző szónoki erővel igazolta a politikai jogok kiterjesztésének sürgősségét és szükségességét.

Ez a választójogi kérdés volt tehát az ütköző pont. A nemzeti újjáalakulást célzó egyezményes ellenzéki javaslatok ugyanis sem Tiszának, sem Lukácsnak nem tetszettek s a helyett, hogy ezt alkotmányos módon tárgyalás alá vették volna és az ellenzék által felajánlott békejobbot elfogadták volna, a demokratikus átalakulástól való irtózatukban egg szép napon egészen váratlanul kidobták u parlamentből u parlamentarizmust, széttépték a házszabályokat, karhatalommal eb távolították az ellenzéket és pár perc alatt általánosságban és részleteiben is elfogadottnak jelentették ki a nagy horderejű véderő- javaslatokat.

Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Ha ily módon lehetne nálunk törvényt hozni, adót kivetni, katonát állítani, akkor meg kellene állapítanunk, hogy Magyarország megszűnt szabad, alkotmányos ország lenni és zsákmányul esett egy olyan pártszövetkezetnek, mely meglehetős szépséghibával jutott hozzá a törvényhozói hatalomhoz.

Gróf Széchényi Sándor Ónagyméltósága a parlamenti többség ezen alkotmányellenes eljárását azzal próbálja enyhíteni, hogy külföldön is keresztülmentek hasonló procedúrákon, a mikor a kisebbséget le kellett törni. Ezek a példálódzá- sok azonban — tek. Bizottság — sehogy sem találnak, mert méltóztassanuk nekem még egy olyan külföldi államot mutatni, ahol egy gyönyörűen megépített királyi palota az év egész szakában folyton üresen áll, ahol a király és a nemzet közölt nincs meg a faji összetartozás érzete, ahol az állam védelmére szolgáló hadsereg nyelve teljesen idegen és a nemzeti jelleg még külsőségekben sem jut érvényre a hadseregben és ahol a nemzet még a gazdasági életét sem képes önállóan, saját tetszése szerint levezetni.

Magyarországot tehát speciális helyzeténél fogva nem lehet a külföld ilyen példájával össze hasonlítani, mert nekünk speciális nagy, nemzeti érdekeink vannak, melyeket sokszor, igen sokszor a kisebbség ellenállásának kell megvédel- nleznie. Azért hagyták meg a. mi őseink mély politikai éleslátással a kisebbség fegyverét a ház

szabályokban és most, midőn azt a véderő ke- resztülhajszolása érdekében széttépték, alkotmányunknak egyik legszilárdabb, egyik legerősebb biztositékát semmisítették meg. Érezte, tudta ezt gróf Apponyi Géza távozó főispánunk is, aki az erőszak rendszerének beköszönése után díszes állásáról az indokok elhallgatásával ugyan, de azonnal távozott. Az ő alkotmánytisztelete előtt mindenkor a legnagyobb reverendával hajlik meg e vármegye törvényhatóságának minden hazafias tagja. (Éljen Appouvi !)

Ezek után szükségtelennek tanom tekintetes Bizottság azokat a veszélyeket részletezni, amelyeket ez az államcsíny maga után vonhat, mert ha ezen a példán el lehetne indulni és ha öt perc alatt elfogadtak általánosságban, részleteiben és harmadszori olvasásban egy törvény- javaslatot, amelyet ezen idő alatt fel sem lehetett olvasni, aki ezt a mi közjogunk szerint törvé nyesnek tartja, az nem szó alhat fél majd az ellen sem, ha ugyanilyen módon egy másik Tisza István kimondat a magyar országgyűléssel egy még sokkal lehetetlenebbnek látszó, esetleg nemzeti létünket is megsemmisitő dolgokat.

Az én véleményem tehát az, hogy minden igaz magyar embernek pártkülönbség nélkül, aki ősi alkotmányát tiszteli és szereti, fel kell emelnie tiltakozó szavát ezen törvénytipró, gyalázatos eljárással szemben. Mert most nincs szó semmiféle pártkérdésről, sem obstrukcióról, sem véderőről. A kérdés lényege csak az, hogy lehet e. szabad-e Magyarországban házszabálysértéssel, karhatalommal és bronzággak fedezete mellett törvényt hozni ? Igen vagy nem ? A felelet a józan ész elvei szerint is az, hogy nem.

Ennek kijelentésével tartozik Tolnavármegye törvényhatósága a magyar alkotmánynak, hazafias dicső ősei nagy emlékének, de tartozik önmagának is.

Kérem tehát, fogadjuk el valamennyien az egyesült ellenzék részéről dr. Horvéd Jenő“ tagtársam által benyújtott határozati javaslatot. (Éljenzés az ellenzék részéről. A szónoknak számosán gratulálnak.)

Kiss Ernő dr. vármegyei tiszti ügyész, mint a vármegye szónoka vett részt a vitában és polemikus beszéddel akarta meggyengiteni az ellenzéki szónokok megdönthetetlen érveit, ami azonban dacára, hogy ugyancsak csűrte csavarta az okoskodás prését, — nem sikerült.

Szulimán György a kisgazdapárt nevében szól, hogy a kormány gondoskodjék a kisgazdák terheinek könnyítésén, mert a mostani rendszer szerint egyik leroskad az adóteher alatt, a másik meg sem érzi. Ezzel azt akarja mondani, hogy hozzák be a progresszív adót. A véderőjavaslat szerint a kisgazdák adják a vér- és pénzáldozat 80 százalékát. (Beszédjébe egy munkapárti azt kiáltja : elég volt, mire ő nyugodtan azzal felelt, hogy: tessék kimenni!) Majd kijelenti, hogy az állandó választmány javaslatát nem fogadja el, majd azt kívánja, hogy térjenek napirendre.

Burtal Béla helyeselve Szulimánnak a kis gazdák érdekeit megvédni célzó beszédét, hoseza- dalmasan bizonyltja, hogy rendkívüli körülmények között rendkívül: eszközökhöz is lehet fordulni. Kiszámítja, hogy mibe került a parlamentarizmus és hogy mennyit fecséreltek el hiába az obstruk- ció alatt. Nagy derültséget keltett azzal, kogy ismételve felemlítette, hogy nem muzsikálni küí döttük a képviselőket a parlamentbe. Ami a gazdának jó, az alkotmányos, ami rossz, az nem alkotmányos. Ezt fejtegetve kijelenti, hogy ő is hive a progresszív adónak. Befejezésül dicséretet zenget Tiszának és Lukácsnak.

Stern Árpád arról szól, hogy Magyarországban szuronyok között hoztak alkotmányellenesen törvényt, ami a gazdasági erők hanyatlására vezet. Magyarországban a közterhek viselése aránytalan, itt a pénz- és véráldozatot erőszakkal szavazzák meg, ami szégyen és növeli a kivándorlást. Helyes fejtegetéssel szól arról, hogy az ellenzék nemzeti érdekeket szolgált, midőn obstuált.

Miután a törvénytipró Tisza- és Lukács- kormány iránt bizalmatlan, csatlakozik dr. Hor vát Jenő határozati javaslatához. — Mivel több szónok nem jelentkezett, az elnöklő alispán elrendelte a névszerinti szavazást. Leszavazott 192 bizottsági tag ; Horvát javaslatára 5Len, azállandó választmány javaslatára pedig 14i-en szavaztak.

Az ellenzék ebből a vitából szép erkölcsi tanulságot merithet a jövő küzdelemre.

Kérjük azon t. előfizetőinket, kiknek lapunkat már régebben küldjük s előfizetési dijaikat még nem küldték be, hogy hátralékos tartozásaikat lapunk kiadóhivatalába beküldeni szíveskedjenek, mert ellen esetben kénytelenek leszünk a lap további küldését beszüntetni.-7

KÜLÖNFÉLÉK.

— A király születésnapja. Ma van I.

Ferencz József magyar apostoli királynak születésnapja, mely alkalommal a ezekszárd-belvárosi rk. templomban ünnepi szentmise lesz. Dr. Fent Ferenc apátplébános fogja a király születésének évfordulóján a nagymisét végezni fényes segédlettel, melyen a hivatalok és testületek is megjelennek.

— Tanári kinevezés. Gróf Zichy Gyu'a pécsi megyés püspök Szabó István budapesti középiskolai tanárt a pécsi püspöki tanítóképző- intézethez tanárrá nevezte ki.

— Uj plébános. Jeszenszky Ferenc országgyűlési képviselő, kegyur Fehér Ferenc pécsi oki. középiskolai hittanán mutatta be gróf Zichy Gyula megyéspüspöknél bükküsdi plébánosnak.

— Zászlószentelés. A szászvári önkéntes tűzoltó-egylet folyó hó 20-án, 35 éves fennállásának emlékére zászlószenteléssel egybekötő t ünnepélyt rendez. — A zászlóanyai szerepet dr. Feniczy Ignác sásdi főszolgabiró neje tölti be.

— Névmagyarosítás. Roth Lóránt paksi illetőségű budapesti lakos, családi nevének nGár- donyiu-rsL kén átváltoztatását a belügyminiszter megengedte.

— Gróf Apponyi Géza arcképe. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 13-áu tartott közgyűlésében egyhangúlag elhatározta, hogy gróf Apponyi Géza v. b. t. tanácsos, volt vármegyei főispán arcképét a vármegye közgyűlés terme részére megfesteti, melynek eszközlésével Simontsits Elemér alispánt bízta meg. Gróf Apponyi Géza hat évig volt Tolnavármegyének főispánja, aki Tisza István és cinkostársainak az alkotmány és a parlament ellen elkövetett sértései miatt bocsátotta állását a Lukácskormánynak rendelkezésére.

— Közigazgatási bizottsági ülés. Tolra- vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 14 én tartotta rendes havi ülését, melyen az egyes köz- igazgatási hivatalok vezetői a szokásos havi jelentéseket tették meg.

— Az állami tanítók családi pótléka Lapunk

múlt számában már megírtuk, hogy az állami tanitók megkapják a -családi pótlékot, a községi és felekezeti tanitók ellenben egyenlőre nem kap nak Bemmit sem, a kiknek száma meghaladja a huszonnégy ezeret. Az állami tanitók családi pótlékáról szóló közleménybe, mely a Néptanítók Lapjában jelent meg, hiba csúszott, amennyiben nem 16 éves korig tart a pótlék kiutalványozása, hanem a gyermek 24 éves koráig.

— Helyettes körorvos. A tamásii járás fő- szolgabirája dr. Sommer Gyula szekszárdi kórházi alorvost az ozorai körorvosi állás helyettesítésével bizta meg.

— Gazdasági tanulmányút. A Tolna- és Fejérmegyei Gazdatiszti kör augusztus hó 22-én a Magyar Magtenyésztési Részvénytársa ág mo- nori kísérleti és tisztítótelepének megtekintésére és tanulmányozására kirándulást rendez. Programm : Találkozás és ebéd Budapesten augusztus 22 én d. e. II órakor a nyugati pályaudvar éttermében Indulás a nyugati pályaudvarról déli 12 óra 10 perckor. Érkezés Monorra 1 óre 30 perckor. Hazautazás: Indulás Monorról este 6 óra 24 perckor Érkezés Budapest nyugati pályaudvarra este 7 óra 49 perckor.

— Kiküldetés. Gróf Zichy Gyula pécsi megyés püspök a folyó évi szeptember hó 8—11-én Bécsben tartandó keresztény nevelés első nemzetközi kongresszusra képviselőkül kiküldötte: dr. Igaz Béla egyházmegyei főtanfelügyelőt, dr. Jakab Béla pécsi felsőbb leányiskolái igazgatót és Kirtz István teveli igazgató-tanitót.

— Uj vármagyéi jegyző. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 13 án tartott nyári közgyűlésében az előléptetés folytán megüresedett harmadosztályú vármegyei aljegyzői állásra az egyedül pályázó ifjú Perczel Dezső közigazgatási gyakornokot választotta meg, aki nyomban le is tette a hivatalos esküt.

— Felirat a miniszterhez. Pécs város törvényhatósági bizottsága elhatározta, hogy az illetékes helyi érdekeltség bevonásával a pécs—báta- széki helyi érdekű vasút árudijszabásának mérséklése és ujabbi szabályozása érdekében a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez f liratot intéz.

— Tisza István csendőrei. A parlamenti erő szakot Tisza István C3endőri fedezet alatt hajtotta végre az egész müveit világ megbotránkozására. Azok a csendőrök, akik ebben az alkotmányt sértő munkában résztvettek, mint a fővárosi lapok Írják, dupla díjazásban részesülnek és előléptetik őket. A közcsendőrök minden iskolázás nélkül őrmesterek lesznek. Kiváncsiak vagyunk, hogy milyen kasszából kapják a dupla fizetést a csendőrök. Ha közpénztárból adják a külön dijakat, akkor hogyan számolják majd el ?