Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-04 / 31. szám
6 Kovács i. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és por- cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás: a gimnáziummal szemben. VIDÉK. Még egyszer „A tolnai gőzmalom égése“. Tekintetes Szerkesztőség ! Becses lapjok Julius 28-iki számának Különféléi között fenti cim alatt meg van ugyan írva, hogy az eddigi vizsgálat megállapitása szerint a tolnai gőzmalomnál ,,a tűz keletkezése a villamos vezetéknél véletlenül előállott rövid zárlat volt“, de a kevésbbé jóhiszemű emberek — a többiek között egyes mözsi malomrészvényesek — ebben meg nem nyugosznak, hanem még mindig a szándékos gyújtogatást hajtogatják a malom leégésének szörnyű okául. Én ennek folytán felkértem Lengyel Ferenc tanító urat, a „Tolnamegyei Közlöny'' e kiválóan intelligens és lelki ismeretes tudósitóját, hogy sziveskednék ebben a kérdésben érdemileg nyilatkozni, amit ő egy hozzám intézett s a tőle megszokott tiszta logikával megirt levél alakjában meg is cselekedett. S minthogy a szándékos gyújtogatásnak, e „pira- midális“ emberi gonoszságnak csak halvány gyanúja is demorizálja a közönséget, meghatalmazást kénem tőle jeles levelének nyilvános közzétételére (mit ő szives készséggel mégis adott), hogy ez által az emberek között mind tovább elharapódzó ama pesszimisztikus gyanú lehetőleg véglegesen eloszlattathassék. Miért is határozottan a közérdeknek vélek szolgálatot tenni, midőn a tek. Szerkesztőséget az alábbiak szószerint való közreadására felkérem. — Honfiúi tisztelettel Mözs, 1912 julius 31. Pártos Zsigmond, plébános, érd. esperes Lengyel Ferenc ur levelének szövege a következő : „Főtisztelendő Esperes Plébános ur ! Aki a Tolnamegyei Közlöny legutóbbi számában a tolnai gőzmalom égésének okát úgy irta le, mint ahogyan tette, az csúnya malitiával dolgozott. Nem, hogy gátat vetett volna a lappangó híreszteléseknek, nem hogy elosztatta volna a gonosz mende mondákat, hanem a gyanúsítások piszkos medrét még inkább szélesbitette. Pedig egy kis utánjárás és gondolkozás mellett az illető cikkező kissé tisztességesebb okát is megtalálhatta volna a tűz keletkezésének, és nem hagyta volna a publikumot egy napig sem abban a feltevésben, hogy hátha szándékos gyújtogatás esete forog fenn. A Tolnamegyei Közlöny sorai közt mást felfedezni nem lehet, mint ez utóbbi feltevést. Nézzük csak ; Az ott levő munkásokkal beszéltem a kilépésükre és a szintén bennégett munkakönyveik másolatának kiadására nézve és kijelentették nekem, hogy bár koldusbotra jutottak egy időre és bár máshol már kaphatnának munkát, de azért mégsem mennek el innét, mert sehol oly jó dolguk nem lesz, mint itt volt. Inkább szemetet hordanak a füstölgő romok közül, de gazdájukat el nem hagyják. Ebből nyilvánvaló, hogy a munkások ártatlanok. Feltéve azonban, de meg nem engedve, hogy Ián mégis egy a belső viszonyokkal tel jesen ismerős munkás tehette volna ezt a meg- bocsájthatatlan gonosz tréfát ezzel a mintaszerű gyönyörűséggel berendezett uj gőzmalommal, akkor annak egy valóban szakképzett gyujto- gatónak kellett volna lennie, aki biztosan tudta, hogy az ő keze munkája mellett még két krajcár értéket sem tudnak megmenteni, mint ahogyan történt is. llyeu kitünően vizsgázott gyuj- togatóról pedig ez idő szerint nincs tudomásunk. Az Igazgatóság tagjait pedig — bár rosz- szul ment az üzletük és szerettek volna a malomtól szabadulni — azért nem szabad és nem lehet gyanúsítani, mert hisz a malom csak 190 ezer korona nettó értékre van biztosítva, az ő káruk pedig a 300 ezer koronát is jóval felülhaladja. Tehát ha a biztosított érték levonás nélkül meg térül is, még mindig marad 100 ezer koronánál nagyobb káruk. Ilyen gseftet pedig épeszű emberről feltenni nem lehet. Ha pedig figyelembe vesszük azt, hogy a munka este 6 órakor megáll, 7 órára már min den le van zárva, a kulcsok az igazgatóknál (Maixner, Ketteret) éltévé, úgy hogy abba a főgépészen kívül senki be nem mehet, de ő is csak a gépházba és nem a főépületbe, akkor nem nagy fejtörés kell ahhoz, hogy a tűz keletkezésének oka nem kívülről hanem belülről keresendő. Az éjjeli őr éjfél után 1 órakor az iroda körül halott recsegést és látott világosságot. Ebből az következik, hogy a tűz az iroda alatti^ pincehelyiségben — ahol a hajtó erők százai működnek — keletkezett. Persze, éjjel a gép nem működik. De nem is akkor ugrálhattak ki a szikrák a legveszedelmesebb helyen, az iroda alatti koppasztónál, mikor már a gép állt, hanem még délután, mikor működésben volt. Ezek a szikrák beugrálhattak egy ott levő gerendázatba, ami valószínűleg a hiányos olajozásnak lehetett a következménye és addig rágták a gerendát, mig éjjelre tüzet fogott. A hiányos olajozás még mást is tüntet fel. Az egész vaskerék izzóvá válik, mint ez nem régen, mikor Rózáékhoz mentünk — az ő állomásukon megtörtént. Szilfamajorban figyelmeztette a feleségem a szolgálatban levő hivatalno kot, hogy az ő kocsijának egyik kereke izzó vörös. (Este volt!) A kocsit azonnal lekapcsolták, az utasokat pedig egy másik kocsiba ültették. Mi volt itt az ok ? — hiányos olajozás ! És mikor a főgépészt álmából felriasztották, hogy ég a malom, miért volt első dolga a másnapra eltett gőzt és vizet kiereszteni ? Bizonyára azt akarta, hogy meg kell menteni ezt a gyönyörű alkotmányt, mert ha ezt nem teszi, a másik malom is, de Tolnának fele is ma romokban bever. A vizsgálat rövid zárlatról is beszél, de ezzel csak azért hozakodtak elő, hogy a való szinüség okait eggyel szaporítsák. Én sem erőltetem meg nagyon az agyvelőmet, és mégis szentül meg vagyok győződve, hogy itt bűnös kéz nem dolgozott, az emberek ártatlanok, és gonosz szivre vall az a feltevés, hogy őket gyújtogatás vádjával illessék. Én a legtisztább lelkiismerettel kiállítom a gőzmalom emberei számára az ártatlansági bizonyítványt. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Eladó ház. Szekszárdon, a Tisztviselő-telepen levő ház, amely 4 szoba, konyha, éléskamra cs hozzátartozó mellékhelyiségekből áll, kedvező feltételek mellett eladó. Bővebbet: Mészáros József háztulajdonosnál. TANÜGY. — Tanítói kinevezések és áthelyeyések. Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter ma nevezte ki a tavaly életbeléptetett rend szerint az uj állami elemi iskolai tanítókat és tanítónőket és egyszersmind intézkedett az áthelyezésekről is. A közoktatásügyi miniszter úgy intézkedett, hogy ezentúl évenkint kétszer ir ki pályázatokat a megüresedett állásokra és azokat egyidőben tölti be. Ezzel az intézkedéssel két célt kíván elérni, még pedig először azt, hogy a kinevezettek a kellő időben foglalhassák el állásaikat és igy az iskolában a tanítás minden akadály nél kül, idejében megkezdhető legyen* másodsorban, hogy a kinevezetteknek vagy áthelyezetteknek kellő idejük legyen gondoskodni arról, hogy laká saikat esetleg felmondják és életviszonyaikat úgy rendezzék be, hogy kötelességüknek zavar nélkül eleget tegyenek. Az uj eljárás szerint a most ki nem nevezett pályázóknak kellő idejük marad, hogy még az iskola év megkezdése előtt esetleg más, nekik megfelelő állásról gondoskodjanak. A miniszternek (ez az intézkedése a gyakorlatban már eddig is előnyösnek és üdvösnek bizonyult mind a tanítók, mind az iskolák szempontjából. Vármegyénket érdeklőleg a következő kinevezések történtek: Paks: Gál Ilona; Tolnanémedi: Radosits István; Gindlicsalád-Kistengelic: Kéler Béla, Karsai Sándos, Mejszel Károly és Weinland Ferenc. Továbbá áthelyeztettek: Dombóvárra Fábián Imre csacacsádecskai, Dunaföldvárra Szalai Sándor gindlicsaládi, Heves Dezső és neje szül. Bárány Antónia herincsei, Paksra Bedő Gábor dunapentelei, Simontornyára Horváth Boldizsár és neje Horváth Emma mailáthfalvai. — Am. kir. kereskedelmi tanárképző intézet a jövő iskolai évre 15 uj hallgatót vesz fel. A gimn. , reáll. , vagy felső kereskedelmi iskolai érettségi bízonyitvánnyal felszerelt kérvényeket szeptember 1-ig kell benyújtani a tanárképző igazgatóságához (Budapest, Muzeum-körut 6. — Egyetemi bölcsészeti kar.) Középiskolai tanári alapviszgát (magyar, német, math., fizika, földrajz, kémia) tett pályázók előnyben részesülnek. A folyamodók szeptember 7 én mutatkoznak be a tanári kar előtt. A tanárképző hallgatói a felvétel után az egyetem bölcsészeti karára iratkoznak be. Itt folyik a tanárképző minden előadása is. A felvétel korlátozásának előnye az, hogy a hallgatók tanulmányaik befejezése után azonnal tanszékhez jutnak. A tanárképző tájékoztatóját kívánságra ingyen küldi szét az igazgatóság. 1912 augusztus 4. 9 hektoliter baktában termett jdminó'ségü fehér bor (íixli) azonnal eladó. Czim a kiadóhivatalban. KÖZGAZDASÁG. A műtrágyák használatának nemzet- gazdasági fontossága. A műtrágyák termésfokozó hatása, s az, hogy azoknak célszerű használata úgy az egyes gazdaságokra, mint az ország összes gazdaságá nak jövedelmezőségére oly nagy fontossággal bir, miszerint ki kell mondanunk nyíltan és határozottan, hogy műtrágyák nélkül ma gazdálkodni sem lehet. A minden irányban dráguló munkás viszonyok és egyéb óriási terhek lehetetlenné teszik, hogy akármely gazdaság is jövedelmet hajtson, ha gazdája nem használ műtrágyát s nem alkalmaz szuperfoszfátot. — A Magyarországnál kétszerte nagyobb Németország nem azért használ fel tizenötször annyi műtrágyát mint Magyar- ország, mintha a rengeteg műtrágyának nem látná hasznát, hanem kizárólag csak azért, mert az elhasznált műtrágyák ára az elért terméstöbbletben 3—4 szeresen megtérül. Hogy Magyarország kösgazdaságának minő nagy haszna volna abból, ha elegendő mennyiségű műtrágyát használna, az a következő számításból tűnik ki. Magyarországon terem 10 évi átlagban 41 millió mázsa búza. Hogy ezt az évi átlag termést 45 millió mázsára lehessen emelni, tehát 4 millió mázsával fokozni, ugyancsak 4 millió mázsa szuperfoszfátra volna szükség, melynek ára legfeljebb 40 millió korona. Ellenben a 4 millió mázsa búza többlet termésnek az ára csak 22 K ás átlag árt véve alapul, 88 millió korona. Ha tehát a jelenleg felhasznált 20,000 waggon szuperfoszfát helyett 60,000 waggon szuperfoszfátot használ el az ország gazdaközönsége évente, akkor csupán -búzából 48 millió- koronával lenne nagyobb a tiszta jövedelem mint most, nem számítva sem a nagyobb szalma termés többletet, sem a szuperfoszfát utóhatását, ami pedig legalább is fél annyira tehető, mint az első évi szemtermés által elért tiszta haszon. Ez a 48 millió korona tehát a mai bevételekhez mérten szinte talált pénz volna, amit ha az ország mezőgazdaságának további fellendítésére fordítana, úgy bizonyára óriási léptekkel haladna előre. Ha az ország gazdaközönsége rendszeresen látná el műtrágyával talaját, akkor ennek termés fokozó hatása kihatna a következő növényekre is s igy nemcsak a búzánál érne el egy bár lassú, de állandóan fokozódó emelkedést, de termés többletet érne el minden növénynél, amelyet termeszt s ennek következtében nemcsak minden növénynél nagyobbodó bevételei lennének, d& hová tovább több takarmánya is teremvén, állatait is jobban tartaná, vagy nagyobb számú állatot tarthatna, több istálló |trágyát termeszthetne^ jobban elláthatuá istálló trágyával is földeit s igy egy általános fellendülés következne be gazdaságunk jövedelmezősége tekintetében. Valóban nem lehet eléggé ajánlani, hogy különösen az őszi gabonaféléket minden gazda szuperfoazfátba vesse.
