Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-28 / 30. szám
1912 julius 28. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen nőm, illetőleg édes anyánk halála alkalmával részvétükkel igyekeztek fájdalmunkat enyhíteni, ez u’on mondunk igen hálás köszönetét. Szekszárd, 1912 julius hó 27-én. Jártas János ís családja. — Kan'orválasztás. A kajdacsi üresedésben volt kántortanitói állásra az iskolaszék egyhangúlag Szántó Ferenc kalocsai segédkántort választotta meg. — Zenevizsga. Kovács. Mariska ki néhány hete Budapesten a lll-ik kerületi Zene-Conser- vatoriumban cimbalomról jeles eredménnyel levizsgázott, jövő hónapban szándékozik már megkezdeni a tanítást. Lapunkban közzé tett hirdetését ajánljuk a gyermekeiket eimbalmozni taníttatni szándéko*zó szülők szives figyelmébe. — Tűz Dunaföldváron. F. hó 17 én Duna- földváron Hardy Zsigmond üzlethelyiségében éjjel 10 órakor ismeretlen okból tűz ütött ki. A gyorsan előkerült tűzoltók hamarosan eloltották a tüzet, de az árukban az oltás is nagy kárt tett. Az üzlet biztosítva volt. — Nyomaveszett tolvaj. Még a folyó hó 15-én történt, hogy Kul Tamás, varasdi lakos házába valaki beha olt és 080 kor. készpénzt — nyugta hátrahagyása nélkül, — elemeit. Az ismeretlen tettes a ház végén felakasztva volt rossz nadrág zsebben eldugott kulcscsal hatolt be a lakásba, s távozás után a kulcsot illedelmesen visszatette a helyére Azóta nyomozzák a tolvajt, de még nem sikerült nyomába jutni. — Újabb állatok a budapesti Állatkertben. Az állatkert igazgatósága gondoskodik róla, hogy az állatkert közönségének újabb meglepetésben legyen része. Most hozatott ismét több állatot Kartumból, Szudán fővárosból. Ezek között különösen emlité-re méltó öt fiatal struc és egy pár szekretariusnak nevezett nagy ragadozó madár. Azért nevezik igy, mert rendkivüli komolynak látszik ez a különös sasfajta madár, melynek hosszú lába és hosszú nyaka van ; ha békát vagy gyikot vetnek neki eledelül az udvarában, akkor hirtelen megélénkül és mohón felfalja ezeket. Igen szépek az apró gazellák is, melyeket a zsiráfok udvarában eresztettek, ahol most a törpék az óriásokkal együtt élnek. — Öngyilkosság az elmegyógyintézetben. Siegelmann Fanni 2l éves paksi illetőségű hajadon, ki öt napja van a pécsi elmegyógyintézetben, f hó 20 án reggel 7 órakor, inig ápolója a reggeliért ment az ablak sarkára felakasztotta magát. Mire észrevették, a szerencsétlen meghalt. A lepedő széléből ugyanis hasított egy darabot, az ágyát az ablakhoz tolta s igy az ablak sarkán lévő vasat könnyen elérhette. A nyomban megejtett vizsgálat megállapította, hogy mulasztás senkit sem terhel. — Szállítási póthatáridő hatályon kívül helyezése. A Kassa oderbergi vasút az országhatár csacza—ruttaki vonalra e hónap 3 ától való érvényességgel megállapított négynapi rendkivüli pót- határidőt e hónap 25-étől érvényen kivit! helyezi. — Eladom a Bartina utcai 7 szobából álló lakóházat 6000 korona készpénzért, a hátralék 5 százalékos kamattal maradhat. Dr. Hilbert István ügyvéd. — Öngyilkosság a hamis váltó miatt Tűm pék Ádám paksi 60 éves földmives pénzt vett fel a takarékpénztárnál s minthogy kezesei nem voltak, a vaI’óra. ráírta a menye nevét annak tudta nélkül. A váltó a f. hó 20 án járt le s a takai ékpénztár ajánlott levélben szólította fel Tumpeket a fizetésre. Tumpek amint meglátta a levelet, tudta, hogy abban óvatolás van s fel sem bontva, leakasztotta fiának, egy városi rendőrnek revolverét főbe lőtte magát. Azonnal meghalt. — Gyilkosság a korcsmában. A bölcskei nagyvendéglőben vasárnap délután gyilkosság történt. Egy Tar Ferenc nevű halászlegény bosszúból szivén szúrta Bujdos János cipészmestert, aki nyomban meghalt. — A gyilkost, aki rémes tette után elmenekült, keresi a csendőrség. Bujdos János nagy családdal biró ember volt s a faluban mindenki részvéttel van a kenyérkereső nélkül maradt család iránt Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement és email-töméseket. Arany, platina és por- cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás a a gimnáziummal szemben. Bajok a Paksi Takarékpénztárnál. Paksról jelentik: A Paksi Takarékpénztárt, amelynek egy millió koronánál több betétje van, ma valóságos ostrom alá fogták a betétesek. Az izgalom oka az a hir, bogy Bún Gusztáv, az el hunyt vezérigazgató, 300.000 korona olyan adósságot csinált az intézetnél, amelyről az igazgatóság nem tudott. — A hiányt Deutsch Ábrahám igazgató-helyettes fedezte föl s nyomban igazgatósági ülést hivott össze, amely megállapította a hiányt s intézkedett, bogy Ban vezérigazgató hagyatéka bírói zár alá vétessék. — Azt hiszik, hogy a kár megtérül. A betevőktől jövő hétig kértek haladékot, amikor kifizetik a betéteket. Megnyugtatóig hatott, hogy Rabinek Pál, a Paksvidéki Takarékpénztár vezérigazgatója kijelentette, hogy a mentési akcióban résztvesz s mindent elkövet, hogy a betevők megkapják be tétjeiket. Az igazgatóság intézkedett, hogy a stá tus megállapittassék. Paksról telefonálják nekünk : A Paksi Takarékpénztárban már hetek óta jelentkeztek be tevők és követelték betétjeiket A takarékpénztár igazgatósága azonban ragaszkodván a föl — mondási időhöz, egyelőre nem fizet ki betéteket. A nyugtalanságra az adott okot, bogy a hóna pókkal ezelőtt elhunyt vezérigazgató 300.000 korona váltóhitelt vett föl a vezetése alatt álló intézettől és ezt évről évre úgy szerepeltette a mérlegben, hogy az igazgatóság tagjai nem tudtak ilyen nagyösszegü váltókölcsönről. Bllll vezér- igazgató halála után Deutsch Ábrahám igazgató- helyettes födözte fel a volt vezérigazgatónak ezt a kölcsönét s nyomban összehívta az igazgatóságot s tudatta vele a váltóhitelt. Erre határozták el, hogy a váltók alapján a Bun-család ingatlanaira előjegyeztetik a takarékpénztárnak ezt a követelését, ami meg is történt. Az izgalom lecsillapítása céljából Rabinek Pál a Paksvidéki Takarékpénztár vezérigazgatója és igazgatósága hajlandónak nyilatkozott a Paksi Takarékpénztár ügyeinek rendezésére, ha ennek ellenében kellő biztosítékot kapnak. A Bun-család vagyonos hírben áll, nagy kiterjedésű birtokuk és több gyáruk van. Bull Gusztávnak, az elhunyt vezérigazgatónak azért volt erre a kölcsönre szüksége, mert egy budapesti olajipar vállalattal, amely évekkel ezelőtt tönkre ment, üzleti összeköttetésbe lépett, a tőzsdén is játszott s ez kényszeritette arra, hogy ily nagyösszegü kölcsönnel terhelje meg a takarékpénztár váltóállományát. A kérdéses váltókon Bún Gusztáv és fia, Lajos szerepelnek, más név nincs rajtuk. A válságba jutott takarék énztár státusát összeállították ugyan, de Rabinek Pál, a Paks vidéki Takarékpénztár vezérigazgatója, akinek bemutatták, kijelentette, hogy ez nem teljes, hanem a felügyelő-bizottság közbejöttével állapítsák meg teljes szigorúsággal a Paksi Takarék- pénztár vagyoni állapotát. A hiány nem igen lesz több 300—350 000 koronánál. Valószinii, bogy a részvénytőke nagy része elveszett, azonban a takarékpénztár betevői és hitelezői meg fogják kapni követelésüket s remény van arra is, hogy a lakai ákpénztárl megmentik. Kirándulás a Tátra környékére. Gyerekkoromban meséltek egy földimrői, aki 56 éves koráig szülőfaluján kívül más helységet nem ismert. Pedig félórányira feküdt körülöttünk vagy 6 község. — Amikor azután meghallotta, hogy megkészült a budapest—fiumei fővonal, egyszerre elfogta az utazási vágy. — Elment a falunktól 16 kilométernyire fekvő Hidegkút — Gyünk állomásra gyalog, ott megváltott 20 kraj cárért egy jegyet Szakály-Hőgyészre, beült a vonatba és megutazta azt az alig 12 km távolságot. Kiszállva megint gyalogolt 18 kilométert hazáig. Es erről a kirándulásáról éveken át, óra számra tudott beszélgetni. Megértem én is már egy pár esztendőt. Utaztam is már néhányszor. Voltam már Pécsett, — sőt Pesten is ! És mégsem dicsekedtem róla senkinek. Hanem most az idén, mindjárt a vakáció elején olyan egy nagy utat tettem meg, a melyikről mesélnem muszáj. Hála a kultuszminiszternek, hogy lehetővé tette számomra ennek a nagy útnak a megtevé- sét. Volt olyan kegyes, hogy áthelyezte Toron- tálból Turócz vármegyébe — a bátyámat. Jött a levél a bátyámtól, amelybe az volt Írva : „Ha most se látogatsz meg, akkor a házad küszöbét többé át nem lépem. Pesten a „nagy- gyűlölködésen“ találkozunk. Ott lesz a hugunk is. Várunk !“ Erre a biztatásra neki kellett indulnom ennek a világon kívüli útnak. Pénzt azt nem sokat vittem magammal, mert hát — nem volt. No meg aztán el is lophatják az embertől ! Pesten egy iskolába voltunk elszállásolva. Finom, a padlóra vetett szalmazsákok várták a fáradt utast. Aztán meg egy pár nagyon éhes kecskeméti származású, fekete szinti, ugrándozási mániában szenvedő csípős jószágocska. — Onnét gondolom, hogy odavaló illetőségűek lehettek, mivel az Orsz. Dalszövetség kecskeméti csoportja lakott előbb ott, ahova mi kerültünk. A gyűlés 1. napján még nem lehettem Pesten. így a nemzet napszámosainak a kultuszminiszter elő vonulását sem láthattam. Azt mondták, a lapok is azt Írták, hogy nagyon szép, nagyuo impozáns volt. Én azonban inkább azt hiszem, nagyon szánalmas lehetett. Annyi éhező embert egy tömegben látni ! Ott voltam azonban a második napon, a mikor a városligeti nagy iparcsarnokban vagy 3—4000 ember mind egyszerre akart beszélni. Ott is hagytam a „gyűlölködést“. Elmentem Bárczy I zseniális ötletét — mellyel a pesti gyei ekeknek akkora örömet szerzett, — megcsodálni. Megnéztem az állatkertet. Budapestnek ezt a mostani legérdekesebb látványosságát leirni nem lehet. Azt megnézni kell, hogy fogalmunk legyen annak szépségéről D. e. 10 tői d. u. 5 ig bolyongtam a kertben és ha meg nem ehülök, talán még most is ott nézem a ketrecek mögötti életet. A majomháznak volt a legtöbb szemlélője. Többek közt egy vidéki iskolásgyermek csoport. Szegények, még nem tudnak magyarul ! Aligha németül nem beszéltek. (Folyt, köv.) NESTek,1S2tje vízzel felfőzve csecsemők, gyermekek, valamint gyomorbajosok régbevált tápláléka A4 ('/a/? Tiszta alpesi fejet ’•fart aim or. 1 doboz 1 kor. 80fill., minden gyógyszertárban 4& drogériában kapható. Prospektus ugyanott. * TANÜGY. Értesítő. A somogyszentimre m. kir. földmivesiskola a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. miniszternek 1912. évi 57255/IX-l. számú rendelete alapján 1912—1913. tanévtől kezdve „Gazdasági altisztképzö iskolává“ szerveztetett át. Az iskola célja az, hogy személyes vagy tiszti kezelés alatt álló birtokra gazdasági altiszteket képezzen különös súlyt helyez az iskola a gyakorlati kiképzésre, mely célból a tanulók elöljáróik felügyelete mellett és útmutatásaik szerint kötelesek a gazdaságban előforduló mezei, kerti, majorbeli, valamint az állatok gondozásával járó mindennemű istállói és egyébb munkát állandóan végezni. Mig igy egyfelől növendékeinek a különféle munkában a folytonos és oktzerü foglalkoztatással megfelelő gyakorlottságra és edzettségre tesznek szert, addig másrészt az ellemi tárgyaknak átismétlésén kivül a gazdaság minden ágában kellő elméleti
