Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-28 / 30. szám

képeket. Gróf Andrássy tanulmánya egyébként igen érdekes példa arra, hogy egy igazi hatvan - hetes politikus, ha nincs kormányon és a kor­mány ellen ir vagy beszél, saját akaratán kívül, önkéntelenül is milyen könnyen átlép a 48 as politika „tilos“-ába. Tanulmánya egyes passzu­saiban olyan, hogy Justh Gyula is aláirná. Ä következtetés hármas szabályszerű levonásában azonban megakadályozza Andrássyt is a vele született 67-es politikai elv-átöröklés. Pedig egy egyszerű hármas szabály arról győzné meg, hogy egyrészt a régi hatvanhetes politikának a mai kormány már csak a Bécsben desztillált fajtáját használja, másrészt meg ha a Deák féle 67-et al­kalmaznánk is, ma már az a haladó kor igé nyelnek meg nem felelne. De talán azért is akar­ják a mai alkotmány-vázat valódi uraságoktól le­vetett angol-ruhába öltöztetni. Érdekes és megható volt ez az angol pél- dázás különben a geszti lakomán, mikor Tisza a főszolgabíró vezetés mellett megjelent járásbeli polgártársak előtt jobb ügyhöz méltó páthosszal bizonyította be Andrássyval szemben angol pél­dáinak valódiságát. Az angol, thungusz és jakut alkotmányban egyformán jártas magyarokat sikerült teljesen meggyőzni arról, hogy mi bár közelebb esünk muszka országhoz, de ha az angol előbb nem foglalja le a maga számára az angol elnevezést, úgy bizonyára már mi is régen ángol ra magya­rosítottuk volna a nevünket. * A beszámolók egyébként nehezen indulnak, de ennek a függetlenségi részen a nagy munka­idő a fő oka. Vármegyénkben azonban a múlt vasárnap volt egy ,,függetlenségi“ beszámoló. A ..függet­lenségi“ szót azért tettük macskaköröm közzé, mert a beszámoló 48-as képviselő körül a leg utóbbi időben a fővárosi ellenzéki sajtóban holmi renegáthirek keringtek. Hogy ezek valódisága miben áll, azt hitelesen nem tudjuk s igy nem is füzünk a beszámolóhoz semmi kommentárt, annál kevésbbé, mert igaz ugyan, hogy a „nem függetlenségi“ képviselőség nem egyenlő értékű a munkapárti tagsággal, de viszont a „függet­lenségi“ képviselőségnek sem föltétele a Justh- pártba való tartozóság. A beszámolónak semmi­féle beharangozója nem volt sem a helyi, sem a fővárosi, pártsajtókban. Vasárnap reggel kiragasz tott plakátokról értesült Dunaföldvár közönsége is csak a beszámolóról. Az Erzsébet téren egy begyül t közönség ép penséggel nem tette, különösen kezdetben a Mádi Kovács János lelkes híveinek benyomását. Az éljenzéssel is nagyon fukarkodott kezdetben a közönség. Hogy miért azt ők tudják. „Azért jöttem Önök közzé most, — úgy­mond a beszámoló képviselő — hogy gátat ves­sek ama piszkos rágalmaknak, amelyekkel úgy. egyesek, mint a sajtó egy része méltatlanul ille­tett.“ Lelkesen előadott beszédének ez volt a tulajdonképeni mottója. Előre, már májusban látta a készülő erőszakot s annak kiváltásához nem 1912 julius 28. ___ ____________ TO LNAMEGYE1 közlöny akart ő is hozzájárulni. Kéri választói további bizalmát ahoz a függetlenségi politikához, mely nek eddig hive Volt s amelynek ezután is hive lesz. Majd határozati javaslatot terjeszt be, mely­ben a kormánynak bizalmatlanságát nyilvánítja s az általános választói jogot követeli. A nép- gyülés a határozati javaslatot elfogadta. Konstatálnunk kell, hogy a beszéd vége felé a hallgatóság a temperamentumos szónok iránt mindjobban felmelegedett s ha sajnálatos félreértések Mádi júniusi magaviseletéhez párt- hűségét kétségbe vonó kommentárt fűztek is, a beszámolón dr. Mádi Kovács János elu-hűségé­nek adta tanujelét s csak helyteleníteni tudjuk, ha függetlenségi képviselőt pártszempontbólvá- lasztói előtt népszerütleniteni akarnak. E­Sportegylet Szekszárdon. Most, mikor javában állottak a ránk nézve meglehetősen gyászos emlékezetű olympiui játé kok, amelyekben csak egy teljesen váratlan világ- bajnokság nyújtott némi vigasztalást az elszomo­rodott sportsziveknek, most mindenki kettőzött ambícióval veti magát ráérő idejében a sportok különféle nemének. Így Szekszárdon is. Egy kisebb, lelkes ifjakból álló csapat — nyilván azzal a nem meg­vetendő tendenciával, hogy megjavitja a világ- rikordot — dühösen trenirozta magát a football, síkfutás és egyébb dolgok világbajnokságára. Ez a kisded csapat, miután saját kebelében 2—3 embert az agyrázkódás határáig rugdalt, belátta, hogy nem élet ez igy.. . Milyen szép is az, ha az ember belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályok szerint, szép tarka dresszben rug­dalja a labdát, nem pedig csak afféle balkezes viszonyban áll össze sport-őnagyságával. (Én t. i. — bocsánat a nem eléggé tárgyilagosnak tetsző egyes számért ! — a sport nemtőjét egy testes, dijbirkózó és súlyemelő amazonnak képzelem!) Gesagt-getan. . . Miután mi már régen elsirattuk a tervezett football-klubbot, az ifjak, a sport lel­kes ifjai felkérték Jasek Sándor megyei aljegyzőt, hogy legyen segítségükre a Sport tál kötendő törvényes eljegyzésük létrejötténél. Mondanunk sem kell, hogy a szerencsés kezű és szenvedélyes rendező elfogadta az ajánlatot és igy teljesen zárt körben julius 20 án este a szekszárdi sport-egylet a megtartott előkészítő közgyűlésen elvben meg­alakult. Jasek Sándor kifejtette az összejövetel célját és találó szavakban mutatott rá a sport szükségességére ; kérte az összegyűlteket, hogy az alakulás nehéz munkáj t esetleges szaktudá sukkal támogassák és az ülést megnyitotta. Az összegyűltek egyhangú lelkesedéssel kimondták elvben a ,,S ekszárdi Sport Egylet“ megalaku lását. Jegyzőül Tucsni Pált és pénztárosul egy­hangúlag Haspel Gézát választották meg. Czobor Miklós dr., megválasztott műszaki vezető és elő adó bővebben kifejtette az alakulandó egylet célját és működési körét, amely szerint az az összes embersportokkal foglalkoznék, beleértve a korcsolyázást és tenniszezést is. Szó esett az ujo- nan alakulandó egylet fúziójáról is, a haldokló vivő klubbal, amely eszme mindkét részről ked­vező fogadtatásra talált. Azután 3 tagú bizottsá­got küldtek ki az alapszabályok kidolgozására, Jasek Sándor, dr. Czobor Miklós és Debulay Imre személyében. Elhatározták, hogy az egyesület színei világoskék és fehér lesznek ; végül Czobor Miklós dr. tett előterjesztést a legszükségesebb beszerzendő dolgokról ; előterjesztését mindenkor kellőleg iudokolva és a leendő pénzügyi helyzet szemmeltartásával tette meg. Hosszabb vitatkozás után az ülés háromnegyed 11 órakor véget ért. Mindenesetre örvendetes dolog ez az egy­let alakulás ; nem akarjuk ugyan azt mondani, hogy hézagpótló és nélkülözhetetlen valami ez a sport-egylet, de a leendő vizvezetékes, csatorná­zott, katonai uniformisokkal díszített, állandó szín­házas és tudja Isten micsodás Szekszárd hátteré­ben mindenesetre igen szép képet fog alkotni a kék-fehér dresszbe öltözött ifjú athLéták csapata. Meg aztán, hátha az 1920-as pesti Olympiádon egy szekszárdi ,,hős“ vág zsebre valami világ- bajnokságot; nohát ez olyan élvezet lesz, hogy ennek a kedvéért érdemes lesz évi 12 koronát kiboxoltatni a zsebünkből ! Most hát elő azt az indító pisztolyt, ifjú athléták és gyerünk a po­rondra ; egy öntelt pillantás, egy feszülő izom, egy ügyes mozdulat és hip hip-hurrá, miénk a győzelem ! (At/.) KÜLÖNFÉLÉK. — Tanitóválasztás. Az apart rk. osztály­tanítói állomásra Priszlinger Antalt válasz­tották meg. — Virág Ferenc plébános fogadtatása Pakson. Streicher József apátplébános kano­nokká történt kineveztetése következtében meg­üresedett paksi plébániára gróf Zichy Gyula megyéspüspök tudvalevőleg Virág Ferenc tb. pápai káplánt, pécsi szeminá.iumi lelkiigazgatót nevezte ki. Az uj plébános vasárnap fogadta el plébániáját s ez alkalommal a paksiak fényes fogadtatásban részesítették. Vasárnap már haj­nali négyórakor megszólaltak a mozsárágyuk és a tüzolto zenekar bejárta az egész várost, jelezvén az ünnepély kezdetét. A házak mind lo'-'ogódiszt öltöttek erre az alkalomra, a bevo­nulás utján levő házak tulajdonosai felekezeti különbség nélkül kitűzték házaikra a nemzeti trikolort. Délután négy órakor érkezett meg az uj plébános Tolnáról Mácli-Kovács János ország­gyűlési képviselő automobilján. A határnál vár­ták plébánosukat a paksiak, hol Popovits Gyula főjegyző fogadta őt a község nevében. Az üd­vözlő beszéd elhangzása után Mádi-Kovács István gerjeni nagybirtokos, nyug. államtitkár négyes fogatára ült a plébános a város főjegyzőjével és ezután Hecht Ödön és Imrefi Imre szolgabiró vezetésevei megindult a menet, bandériummal az élén, Paks felé. Gyönyörű látványt nyújtott a bevonulás. A számos tagból álló bandérium festői öltözetben, utána beláthatatlan kocsisor zászlókkal, közben az uj plébánost vivő felvirágózott négyes fogat nagyon impozáns volt. Az utón ünneplő nép mindenütt ezré­vel állt sorfalat. így haladt a menet harang­zúgás és mozsárdnrgés között a plébániáig. A plébánosi lak előtt díszes diadalkapu várta, fehér­ruhás lányok álltak sorfalat, kik közül egyik üdvözlő szavak kíséretében díszes csokrot nyúj­tott át a plébánosnak. A tűzoltóság által vont kordonon kívül a nép nagy tömege állott. Itt Szentpétery József kir. tablabiró üdvözölte az uj plébánost a hitközség nevében, melyre az ünne­pelt meghatva válaszolt. Azután lakására ment, hol igen sokan keresték fel a hívők közül, hogy kifejezzék szerencsekivánataikat. Este a Kath. Körben díszes bankett volt, melyen a paksi intelligencia felekezeti 'különbség nélkül majd­nem teljes számban részt vett. A banketten az első tósztot Imrefi Imre kir. járásbiró mondotta Paks összes lakossága nevében. Utána [Gaál János adminisztrátor a papság, Bors József igazgatótanitó a tanítóság nevében szólott. Azután megindult a tosztok áradata, melyek során, a többek között beszélt Mádi-Kovács János, a kerület országgyűlési képviselője is. Az uj plébános installációja julius 28-án lesz, mikor is Körmendy Károly címzetes kanonok, pécsi nagyszemináriumi kormányzó, szentszéki ülnök fogja Virágot hivatalában beiktatni. — Aratás utánig nincs végrehajtás. A pénzügyigazgatósághoz érdekes rendelet érkezett. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy a mezőgaz­dasági munkával foglalkozó adózók hátralékos adója iránt indított végrehajtási eljárás az aratás utánig szüneteljen. A gazdaközönség éppen- ebben az időben szenved a legnagyobb pénz­szükségben és most vannak legtöbb kiadásai. Jogos és méltányos tehát, ha a fölösleges zak­latástól megkímélik őket. A városok lakosaira ez az intézkedés nem vonatkozik. mert máskülönben utána mennél annak a goromba pokróc kalauznak s az én nevemben jól odamon­dogatnál neki. Esetleg fel is pofoznád. — De angyalom, ne kiabálj annyira, hogy a szomszédban is meghallják. A kalauznak igaza van. Mondtam neked már az állomáson, hogy ilyen sok csomaggal kellemetlenségünk lesz. — János, János, már te is elhagysz, te is ellenségeimhez pártolsz. így bízzék az ember a sajtit bites urában. De megálljatok ! — kiáltott fel nőm, az imádott, majd adok én nektek ! Meg keserüÜtek még ezt ! A kalauzt élcsapatom, fel­jelentem, elmegyek a miniszterhez, ha kell, a királyhoz is. Neked pedig majd otthon adok, itt nem akarok botrányt csinálni. Rendben van minden, gondoltam. Imádott nőm visszanyerte nyugalmát, galambszelidségét. A következő állomáson persze ki kellett szállnunk a vonatból. A kalauz persze volt olyan udvarias, hogy a csomagjainkat kihajigálta utá­nunk. Nem ment szét — szerencsére — ötnél több, a többi sértetlenül leérkezett. A büntetések letizetése után az állomásról bementünk a faluba. Voltak ismerőseink ott, be­viziteltünk hozzájuk. Általános elképedés az ebéd előtti vizit miatt, azután látszólagos öröm, mint már ez ilyenkor szokás. Nőm, az imádott azonnal ki is tálalta, miért jöttünk be. Az igazsághoz híven elmondta az esetet: — Képzeld, édesem, ez a János már két hét óta vekszál a szekszárdi utért. Nem fér a zsebébe az a kis pénz. Tudod, a családi pótlék. Mindenáron bevásárolni akar. Jól van, mondtam neki, gyerünk hát be, legalább egyúttal én is vizitelek a szekszárdi rokonaimnál, úgyis már aprehendálnak, hogy nem látogatjuk meg őket. Tudod, ilyenkor kell két-három csomag, kalap, ruha, cipő stb. Jánosnak mondtam, hogy ne hoz­zunk annyi csomagot, mert újabban nem szabad sok pakkot vinni a vonaton, de ő azt mondta, hogy az állomásfőnök jó barátja, az majd elintézi az ügyet. Azt hiszed, igy lett ? Áz ám ! Képzeld, az a goromba kalauz nekünk támad a vonaton, hogy aszongya : csak három csomagot szabad ide hozni, a többi poggyász lesóz, hogy ne tanítsuk őt, tudja mi a szabály, hogy rendőrökkel szál­líttat le a vonatról bennünket. Hát értél már ilyet ? És ezért a neveletlen kalauzért kellett leszállanuok a vonatról. De ez még nem elég, fizetni is kellett a csomagokért. Hát, gondoltuk, ha már itt vagyunk, meglátogatunk titeket is. Csak rövid ideig leszünk itt, ne csinálj ám ebé­det nekünk, édesem, hanem inkább küldd el a cselédedet kocsiért, fél óra múlva indulunk haza. Mindezeket pedig egy lélegzetvételre mon­dotta el nőm, az imádott. Beszélgettünk, mig jött a kocsi. Felpakoltunk, a sok csomag között alig fér­tünk el, csak az orrunk hegye látszott ki. Elin­dultunk. Mély hallgatásba merültünk mind a ket­ten, oly ijesztő volt a csend, mint zivatar előtt. Nőm, az imádott, valószinüleg azon gondolkozott, hogy mivel törjön ki, én pedig kis kárörömet éreztem a fényesen sikerült „bevásárlás“ miatt. —- János, alszol ?-— Nem, drágám, — Jó is lesz, ha most kinyitod a füledet. Majd adok én neked bevásárlást Szekszárdon ! Hiába magyarázom én neked, hogy postán meg­rendelve, olcsóbba kerül, a te konok fejeddel ezt nem akarod belátni ! Most fújd fel az egész ügyet 1 ! Elköltöttük a sok pénzt és nincs semmi! ! De hiszen nem is hallgatok én rád ezentúl. János ! !!

Next

/
Thumbnails
Contents