Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-21 / 29. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 fájuk, rügyeik jól kifejlődhessenek és ez utóbbiak megtermékenyüljenek. Ez volna a leghelyesebb eljárás, csakhogy keresztülvitele igen sok nehézséggel jár. A felkötözött tőkén kikeresni a fent* nevezett különböző rendeltetésű hajtásokat igen nehéz, sőt lehetetlen dolog, a tőkék kötelékeit feloldani és a termő hajtások kikeresése, vissza- csoukitása után azokat újból bekötözni óriási munka volna, melynek kölisegei nem állanának arányban *z elért eredménnyel. Ez azonban csak a csapos mttszesü tőkékre nézve áll. A szál- vesszőzésnél könnyen meg lehet különböztetni az idén termő hajtásokat, amelyeket jövőre teljesen eltávolítunk Ezek ugyanis a kikötött szál- vesszőn vannak mig a lobbi hajtást, amelyre jövő esztendőre is szükség lesz, a karóhoz kötjük. A szálvessző hajtásait tehát a felső fürt fölötti 3—4 levélnél viaszacsipjük, a tőkének egyéb, a karóhoz kötött hajtanait pedig szabadon hagyjuk fejlődni legalább if» julius végéig. A csapos etszésü tő kék né pedig, mivel a fentközölt okokból ezt a legjobb csonkázási módot alkalmaz) i nem lehet, jó magas karók mellett az összes hajtásokat szabadon fej'ődni engedjük mindaddig, mig a k. rét jó. túl nem nőtték ; mikor aztán a hajtások mar an1 yira fejlődnek, hogy nagyobb szélkanéi n In-' tartani, a karé hegye fölött 25 30 centimet .pite. levágjuk a hajtásvégeket. Minél korábban történik csonkázás, annál hamarabb és annál nagyobb számban jelentkeznek a hénaljhajtások, amelyeknek bizonyos mértékben káros hatását az imént bizonyítottam. A hónaljhajlások elhatalmasodásai tehát első sorban azzal akadályozzuk meg, hogy a csonkázást későre halászijuk, amikor mát a tőkék ornbfejlő- dése szünőfélben van. Olyan későre azonban nem halaszthatjuk, hogy ilyen hónaljhajtások egyáltalán ne fakadjanak, hiszen ezeknek fejlődését a csonkázáson kívül más okok G előidézhetik. — Arra kell törekednünk, hogy ezek a hónaljhajtások ne fejlődjenek s ne sokasodjanak a Hőhatásoknak és a gyümölcsnek rovására. — Ezért a hónaljhajtásokat kezdettől fogva, de különösen a csonkázást követő 8—10 nap után gondos kezelésben kell részesiteni, A hónalj haj tások at semmiesetre sem szabad tőben levágni. A szőlő nem paradicsom. Ha a hónaljhajtást tőben lemetszem, ennek az lesz a következménye, hogy a mellette fejlődő rügy, a melynek jövő tavaszig alva kellett volna maradni, kihajt és kérdés, hogy ennek a hajtásnak a tövé ben fejlődik-e még őszig életképes és termékeny rügy y A legtöbb esetben nem. A hónaljhajtásoknak teljes kitörése tehát határozottan ártalmára lesz vagy a jövő esztendei termésnek, vagy a venyige használhatóságának, mert a fejletlen rügyekkel biró venyige sem oltásra, sem ültetésre nem való, csapnak vagy szál vesszőnek hagyva pedig terméketlennek bizonyul. Viszont teljesen magára hagyva szabadon fejlődni sem engedhetjük a hónaljhajtást, mert a rajta levő sok apró levél ártalmára lesz a tőkének. Ezeknek a hajtásoknak helyes gondozása tehát abból áll, hogy 2 levélre visszacsipjük. Ez által megőrizzük a tövében levő rügyet, mert nem az, hanem a hónalj- hajtásnak meghagyott felső (2-ik) rügye fog kifakadni és másodhónaljat fakaszt. Ezt később ismét visszacsipjük két levélre és ezt az eljárást 2—3 ízben ismételjük, mindaddig, mig a szüreti idő közeledtével a szőlőnek növekedése annyira csökkenni fog, hogy a további beavatkozás fölöslegessé válik. Szabó Sándor. VÁROSI ÜGYEK. 1912 julius 21. _______ Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete a folyó hó 2l-én, hétfőn délután 3 érakor közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. Vármegyei alispán ur felhívása az artézi kut- ból elágazó két közkút és ebből folyólag a tanács javaslata részletes vízvezeték létesítése és a vízvezetékről szóló szabályrendelet megalkotása iránt. 2. A polgármester jelentése a gyámoltak és gondnokoltak pénzei gyümölcsöztetéséről szóló vármegyei szabályrendelet módositása iránt a város részéről beadott kérelem tárgyában. Látjuk tehát, hogy a 21-iki közgyűlés fontos közegészségügyi kérdésben van hivatva dönteni. Mi a vízvezeték kérdéséhez a 10,000 koronáért készült Becsey-féle tervezet kapcsán rész leteserr liozzászólottunk. Akkor megmondtuk, hogy bármily üdvös is a vízvezeték, városunk sajnos, anyagiakban erőtelen még annak uiegvalósításához. A hétfői közgyűlés elé részleges vízvezeték- tervet terjeszt a tanács. A terv szerint a Bartina-, Kálvin-tér-, Mérey-, Séd-, Bákócy-, Újvárosi tamplom-, Árva- ház-, Pásztor-, Wosinsky-, Arany János-, Alkot rnftny-, Béri Balog Ádám-, Széchenyi-, Bvzerédj utcák, Béla-tér és tisztviselőtelep, Vörösmarty-, Apát-, Várköz-, Vármegye-, Sétatér-utcákon lenne vízvezetéki csőhálózat lefektetve. Kötelező lenne a vízvezeték bevezetése a tisztviselőtelepen, a Bartinában (ameddig vezeték van) a Béla téren, Séd utca déli oldalán s Vörösmarty-, Apát-, Várköz-, Vármegye-, Bezerédj-, Széchenyi utcákban, a Garay-téren, Sétatér-utcában, a Rákóci-uton a keleti oldalon a Szluha-utcáig, a nyugoti oldalon Horváth Miklós házáig. Ezt a tervet Szabó János városi főmérnök dolgozta ki s tagadhatatlanul praktikusabb az előző tervezetnél. Azonban ennek megvalósitása is 300,000 koronával szaporítaná meg már eléggé eladósodott városunk adósságát és ezen újabb adósság évi kamatai bizony az évi költségvetésben súllyal bírnának. Nem is tekintve aztán a vezetéki csőhálózat folytonos javítgatására szükséges évi kiadásokat, a költségvetésre nehezedő többlet kiadás folytán nemcsak a pótadó emelkedését vonja maga után, hanem a vízvezetéki körzetben lakó háztulajdonosok évenkint szobák és konyhák után egyenkint 6 koronában megállapított vizdij terhét is viselik. Lehetnek és vannak olyanok, akik ezt kibírják, — nem sokallják — mi azonban nálunk az ivóvíz kérdést megoldottnak látjuk olyan módon is, mint azt a vármegyei alispán ur is idevonatkozó rendeletében eléggé megoldhatónak találta ; oly módon t. i., ha még két ártézi kutat fúrnak. Ezzel eleget teszünk az alispáni rendeletnek, — nem visszük a várost 300,000 koronás újabb adósságba és alispánilag is elismert módon megoldjuk az ivóvíz kérdést is, mert Szekszárdon így is van nem egy iható vizű kút és forrás, mely a 3 ártézi kuttal ez idő szerint az ivóviz- szükséglet fedezésére elegendő. Ha utolsó menedék volna a vizvezeték'fel- állitása az ivóvíz kérdés megoldásánál, az esetben tartanánk mi csak indokolhatónak annak a mai eladósodott viszonyok között is újabb nagy adós- ságcsinálással való megold sát. Mindenesetre bármilyen irányban is foglal jón állást a hétfői közgyűlés, — nagyon kívánatos volna, — ha a képviselőtestületi tagok minél nagyobb számban jelennének meg. Janosits Károly főjegyző külön felhívással is figyelmeztette a képviselőket a gyűlésen való megjelenésre. — Szakosztályi ülés. Szekszárd r. t. város pénzügyi és közegészségügyi szakosztálya a f. ó. julius 20-án cl. u. 4 órakor ülést tartott, melyen a f. hó 21 iki közgyűlésén elintézendő ártézi két és vízvezeték ügyet is tárgyalták. Arató-sztrájk. Mint az országban a legtöb helyen, nálunk sem történt meg az aratás sztrájkok nélkül. Különösen a tainásii és dombóvári járásokban ütött-e fel fejét a sztrájk. A Nosztány pusztán Szabó Lajos heregi bérlő ellen valóságos életfenyegető mozgalom volt, a cselédsége előtt is állandó szigorúságáról ismert bérlő gazdaságát több helyen felgyújtották s őt magát életveszélyes fenyegetésekkel rémitették. Valóságos katonai és csendőri ostromállapot vigyáz a rendre. Gyengébb lefolyású volt a sztrájk Dory Vijjnosné bérletén. Mindezek az aratási sztrájkmozgalmak úgy nálunk, mint szerte az országban, mélyebb gaz-| dasági bajokat árulnak el. Tudjuk, hogy sehol sem veszélyeztet a sztrájk olyan nagy és általános, országos érdekeket, — mint az aratási munkálatoknál. Mégis csodálatos — vagy talán épen nem . csodálatos — hogy az az erős agrár-politika, mely közéletünket uralja, ezen kérdés megoldásával épen nem törődik és javítására a szolga-, bírói beavatkozáson kívül egyebet nem tesz. Földmivelő állam vagyunk, őstermelésünk; az utóbbi időben óriásit lendült, a nagybirtok rendszer virágzik, a kisbirtoknak is hull valami az agrárizmus terített asztaláról, csak a földmivelő munkások s ezek közt különösen az arató munkások sorsával nem törődik senki, csak a szolgabirák, mikor szerzűdés-szegés címén le kell őket csukni. i Az aratómunkás még uj esztendőkor aláírja a jegyző előtt az aratási szerződést, vagy ha nem í tud ívni, odateszi a kézjegyét, Gle 100 közül 501 nem tudja, mire kötötte le a két erős karja munkáját, a másik 50 pedig, aki tudta mit ir alá, azok is tulajdonképen mikor rendbe állanak, tudják meg, hogy mit is kapnak a kikötött 8-adban, vagy 10-edben a munkájukért. De már akkor késő, mert akkor már szerződésszegővé lesz, ha többet mer követelni, vagy uem akar dolgozni. Pedig bizony, ha dőlt a gabona, ha rosszul f fizet is, a szegény arató munkája nem kisebb, hanem inkább nagyobb. Igaz, a gazdának is kevesebb jut, de a munkát meg kell tenni s a munkát kell megfizetni. Mert bizony ami szőlős gazdáink mem mondhatják a szőlőmunkásoknak, hogy most felét élvezte a jég, vagy egyéb elemi csapás az idei termésnek, hát az idén csak fél napszámot kaptok. Az aratási szerződések körül kellene tehát törvényileg megvédeni a munkás érdekeit és pedig erre annál inkább rászorulnak az arató munkások, mert ők nem rendelkeznek olyan erős szakszervezetekkel, hogy érdekeiket maguk meg- védhessék. “ S szomorú dolog, hogy egy földmivelő államban, — ahol a gyári és ipari munkások sztrájkjai esetén a hatóság a béke érdekében és az érdekellentétek kiegyenlítésére úgy ahogy igyekszik helyesen beavatkozni, — addig az arató munkások sztrájkjai esetében a mai viszonyok között ez a hatósági beavatkozás az arató munkás 15 — 30 stb. napi lezárásáig terjed csak. Pedig az egész ország lakosságát érdekli, hogy a termés kinn ne pusztuljon a földeken. Igaz, bogy a törvényes rendezés sok helyen a nagy birtok terhére menne, de a fő, hogy egészséges közviszonyaink legyenek. Előfizetésre íeltiiuds. Azon alkalomból, hogy lapunkra a XL. évfolyam második félévében uj előfizetést nyitunk, felhívjuk a függetlenségi eszméknek minden igaz hívét, hogy előfizetőink sorába belépve minket hazánk függetlenségének kivívása is az általános népjólét érdekében kifejtett és lankadatlanul tovább is kifejtendő nagy munkánkban támogatásával erősbiteni szíveskedjék. Az a XL. éves múlt, mely lapunk, mint a vármegye legrégibb sajtó orgánuma mögött áll, felment bennünket a programul adástól. Kritikai függetlenségünk fenntartásával szolgálunk mindent közt érdeklő ügyet, s köztük első sorban szükebb hazánknak Tolnavármegyének érdekeit. Ezért kérjük mi minden lelkes magyarnak támogatását, mert ezáltal meg- sokszorosodott erővel állhatunk a küzdelemben, mint a körénk sereglettek érzelmeinek szószólói. Elvünk, hogy ha mindenki a sors által részére kijelölt körben kötelességét teljesiti, azzal hazája ügyét segítette előbbre vinni. Lapunk előfizetési ára egész évre f2 kor., V2 év ve 6 kor., l/i évre 3 korona. Hazafias üdvözlettel : A SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Dezső Jakab szekszárdi m. kir. pénzügyi irodavezetőt a IX, fizetési osztályba léptette elő. — Jegyző választás. A Máza községben megüresedett segédjegyzői állásra a képviselő- testület Martinovics Márton okleveles jegyzőt választotta meg. — Tanítók drágasági pótléka. Keinlein Béla és Parti József rk. tanítók számára 200—200 korona drágasági pótlékot engedélyeztek és Dombóvár község, mint a rk. iskola fenntartója ezen összegnek három negyed évi részletét ki is utalja. — Az uj paksi plébános. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök Virág 4 erenc tb. pápai káplánt, a pécsi papnevelő intézet lelkiigazgatóját, a Kath. Legényegylet elnökét paksi plébánossá nevezte ki. Rövid életrajzi adtai a következők c Virág Ferenc 1869. augusztus 22-én Bonyhádon született. Tanulmányait" szülőföldjén és Pécsett végezte. Húsz esztendővel ezelőtt, 1892-ben szentelték áldozó pappá. Somberekén, Németbólyban, ahol Streicher Józsefnek volt tanítványa, Duna- szekcsőn és Dunaföldváron működött, mint segédi lelkész. Az 1896—97. iskolai évben a szekszárd- állami főgimnázium hittanára volt. 1897-ben került a pécsi székesegyházhoz karkáplánnak. Ezen állásában három évig működött. Mint kiváló egyházi szónokot mindig szívesen hallgatták a pécsi kathedrális szószékről. 1898-ban a pécsegyházmegyei katholikus legényegyletek egyházmegyei elnöke, 1899-ben a Pécsi Oltáregylet igazgatója lett. 1901-ben a kisebb papnevelőintézet lelkiigaz - gutájának és reáliskolai hittanárnak, 1902-ben
