Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-14 / 28. szám

1912 julius 14. ______ .__________

Az akarat, a szabad akarat dönti el az ember jelen 8 örök sorsát.

Véssük mélyen emlékünkbe ezt az igazságot s ne feledjük soha, hogy a Gondviselés nemcsak tanítóknak, nemcsak az ész, az értelem kimiv.e loinek hivott meg bennünket, hanem sokkal in kább nevelőknek százezrek részére, hogy a ránk- bizottak szabad akaratát, lelkűk legszebb és legnagyobb képességét akkép irányítsuk szóval, let tel, példával, élettel a jó Isten kegyelmének ragyogó fényénél, hogy mindnyájan bátran választhassák azt, amire örök irgalommal mindnyájunkat hivott.

Midőn tanítói s nevelői munkájukhoz a jó Isten áldását kívánom, a közgyűlést ezennel meg nyitom“.

Előfizetésre felliivős.

Azon alkalomból, hogy lapunkra a XL. évfolyam második félévében uj előfizetést nyitunk, felhívjuk a függetlenségi eszméknek minden igaz hívét, hogy előfizetőink sorába belépve minket hazánk függetlenségének kivívása és az általános népjólét érdekében kifejtett és lankadatlanul tovább is kifejtendő nagy munkánkban támogatásával erősbiteni szíveskedjék.

Az a XL. éves múlt, mely lapunk, mint a vármegye legrégibb sajtó orgánuma mögött áll, felment bennünket a programm adástól. Kritikai függetlenségünk fenntartásával szolgálunk mindent közt érdeklő ügyet, s köztük első sorban szükebb hazánknak Tolnavármegyének érdekeit.

Ezért kérjük mi minden lelkes magyarnak támogatását, mert ezáltal meg- sokszorosodott erővel állhatunk a küzdelemben, mint a körénk sereglettek érzelmeinek Szószólói.

Elvünk, hogy ha mindenki a sors által részére kijelölt körben kötelességét teljesíti, azzal hazája ügyét segítette előbbre vinni.

Lápunk előfizetési ára egész évre ?2 kor., 7 2 év ve 6 kor., V4 évre 3 korona.

Hazafias üdvözlettel:

A SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL.

Városunk elhaladása.

Szekszárd r. t. város jövő fejlődésére nagy- fontosságú tárgyban hoz határozatot a ma délután 3 órakor tartandó képviselőtestületi köz gyűlés.

Többször esett ugyanis már arról szó, hogy a város természetes fejlődése és terjeszkedésének iránya a vasúti állomás felé esik.

Val amint arról is, hogy a vasúti gyalogjáró körül elterülő városi főieknek egyátalan nem gazdaságos kezelése az, hogy 1000 □ ölenként 60—80 koronáért földmivelésre bérbeadják ezen értékes és a város terjedésének természetes he lyéül önként kínálkozó telkeket.

A múlt ülés az a határozata, hogy ezen városi földből mozi céljára telket adott, sejteni enge te, hogy a városnak végiére is helyes, város szépitesi és gazdálkodási szempontból nagyfontos- ságu terve van ezekkel a telkekkel.

Á 13-iki közgyűlést megelőzőleg, folyó hó 12-én délután tartott városi pénzügyi szakosztályi ülés Jánosit» polgármester helyettes elnöklésével arra az álláspontra helyezkedett, hogy javaslatot tesz a tanács utján a képviselő-testületnek, hogy a mozi-telek mellett adjon épitési telket a szekszárdi munkásbiztósitónak, és pedig méltányos, 2o K Q ölenkénti árban, valamint a vasúti Séd- patak hídtól a Reich-féle fakereskedésig és innen be a szélső u. n. indóház utcának kiépítéséül a Zrínyi-utcai Séd hidigösszesen 11 házhelyeladjon el nyilvános árlejtésen, 25 K ölenkénti kikiáltási árban. A városi földek többi részét egyelőre nem parcellázzák. — A háztelkek eladásánál kikötik, hogy a telken villaszerű építkezést engedélyez csak a város.

Mivel a közalapítványi vásártéren a tervezett' uj tisztviselő-telep aligha létesülhet, az eladásra kerülő városi telkeken egy részük ezeknek a tisztviselő lakásoknak helyet találhatna. Az e tárgyban tartandó rendkívüli közgyűlés tárgy- sorozata egyébként a következő :

1. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester szabadság iránti kérvénye. 2. A kerületi munkás- biztosité pénztár kérvénye, területátengedés és ennek kapcsán a tanács javaslata, a vasúti gyalogTOLvAMEGYEI KÖZLÖNY

járó melletti földekből házhelyek eladása iránt. 3. A szekszárdi izr. szentegylet kérvénye, a lő- poros épület lebontása iránt. 4. Szajkó Péter kérvénye, fizetésjavitás iránt. 5. Teleki Sándor és Géza, 6. Groh Ferenc, 7. Kulcsár Franciska illetősége.

A közgyűlésen Janosits Károly főjegyző, polgármester helyettes fog elnökölni.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Személyi bir. Gróf Batthyány Tivadar, kerületünk országos képviselője, mint sajnálattal értesültünk, ismét gyöngélkedik. Egészsége hely- íeállitása végett jumus 29 én Karlsbadba utazott, ahol julius hó végéig marad. Az augusztus és szeptember hónapokat pedig Lajtaujfalun tölti.

— A posta köréből. Vad István pécsi posta főtisztet a dunaföldvári postahivatalhoz főnökké nevezték ki.

— Uj elispán jelölt. Vettük a következő sorokat, melyet minden kommentár nélkül közlünk: A sok különböző híresztelésekkel szemben beavatottak szerint most már kétségtelen Simontsits Elemérnek főispáni kineveztetése. Az alispáni ál lásra pedig kiváló egyéni kvalitásainál fogva is a legkomolyabb jelölt Rassouszkij Julián a duna- fóldvári járás főszolgabírója, akit a megye leg- nagyobb járásának osztatlan bizalma, szeretete és lelkesedése kisér a választói urnához ; másrészről a benfentesek bizton számítanak egyhangú megválasztásában.

— A tolnai prépost ezjstmlséje Julius hó 7-én tartotta Fekete Ágoston tolnai prépost ezüst miséjét. Az ünnepelt 30 éves korában plébános, 38 éves korában prépost lett s 25 éven át szolgálta példás lelkiismeretességgel egyháza ügyeit. Evek óta tevékeny és sokszor irányító működést fejt. ki a közigazgatásban, főleg az iskolai ügyekben Részletes tudósításunk a következő : A köztiszteletben álló jubiláns tiszteletere a helybeli összes egyesületek testületileg jelentek meg a templomban, hol csatlakoztak hozzájuk a vidék intelligenciája is. Az ünnepély délelőtt 9 órakor szentbeszéddel kezdődött, melyet maga a jubiláns tartott. — Eszmékben és gondolatokban gazdag beszédében a papi hivatásról szólott. — Szentbeszéd után Fekete prépost ünnepélyes misét pontifikáit fényes segédlettel. Mise után az egyes testületek és egyesületek megjelentek a plébánia házban és gratuláltak az ünnepeknek. Tisztelgett a kér. és izr. nőegylet, a politikai község, a hitközség és iskolaszék, a tolnai huszártisztek, a kistengelici hitközség, a tűzoltóság, az ipartestület és iparos kör, a polgári kör, a Kaszinó, a kath. kör, népszövetség és a kath. legényegylet. Sokan táviratilag üdvözölték a jubilánst. A táviratok közül nagy örömet keltett Zichy Gyula megyéspüspök távirata, ki Karls- badból meleg hangon üdvözölte Fekete prépostot. A tisztelgések után közebéd volt a Wirth- tele szállodában, melyen mintegy százan vettek reszt Ebéd alatt felköszöntőt mondottak Virányi Karoly tolnai főjegyző, aki átadta a község ajándékát: egy gyönyörű kivitelű szivartarto kazettá ; utána dr. Fent apátp'ébános, Zányi pápai kamaras, Bartos György, Zsigmond kistengelici főjegyző stb. A felköszöntŐKre Fekete prépost meghatott hangon válaszolt. A társaság vidám hangulatba maradt együtt.

— A paksi róm. ka-holikusok és a magyar nyelv. A megyei németajkúik magyarosodásanak szép példája Paks község, ahol ma kár csak a korosabb emberek használják a német nyelvet. Ennek következménye, hogy a róm. katholikus liivek kérelmére gróf Zichy megyéspüspök elren delte, hogy azon vallásos isteni tiszteleti részek kivételével, amikre a latin nyelv kötelező, az eddigi német nyelv helvett a magyar nyelv hasz nálandó. A folyó hó 7-én hirdette ki Gál János paksi adminisztrátor mise közben a püspöki intézkedést, s kihirdetés után m ndjárt magyar prédikációt tartott a híveknek A misén jelen volt Rassovszky Julián főszolgabíró, a községi elöljáróság, valamint a kir. járásbíróság és adó hivatal vezetői a tisztikarral. Mivel már előző- zőleg egy-két be nem nőtt agyú német polgár elszóllásai folytán olyan féle hir terjedt el, hogy a püspöki rendelet templomi botrányra vezethet, a községi rendőrség, és a csendőrség személyzete is elszórtan helyet foglalt a templomban, azonban az intézkedés felesleges volt, mivel egy-két atyafi távozott el csak a templomból a magyar prédikáció elől, egyebekben az egész nagy köz ség lakossága megnyugvással és örömmel üdvözli a haladást jelentő intézkedést, amely a paksi róm. kath. egyháznak csak díszére válik.

— Országos vásárok. Paksi aratási országos állat- és kirakodóvásár 1912. julius 15 én és 16-án lesz megtartva. — Mindenféle állat felhajtható.

— Betétszerkesztés Bonyhádon. Az igazságügyi miniszter a telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok foganatba vételét a bonyhádi kir. já- rásbiróság mint telekkönyvi hatóság területére nézve elrendelte.

— Erdészek és vadászok gyűlése. Tolna-, Baranya- és Somogyvármegye erdészeti és vadászati egyesülete ez évi rendes közgyűlését tanulmányuttal kapcsolatosan most tartotta a somogymegyei Gyongyöspusztan. A résztvevők este Kaposvárott találkoztak, innen másnap a hajnali vonattal erkeztek Gyöngyös-pusztára. Festetich Kálmán gróf erdejében tett kirándu'ás után Panczél Ottó pécsi erdőfelügyelő, egyesületi alelnök elnöklésevel megtartották a közgyűlést, amelyre képviselőket küldött a földművelésügyi miniszter, az orsz. erdészeti egyesület, a gömöivideki, a szepesvidéki és a temes- vidéki erdészeti egyesületek. Az egyesület múlt évi jelentésének és a zárószámadásnak elfogadása után az elnökséget és a választmányt választották meg. Újonnan megválasztották elnöknek Széchenyi B.rtalan grófot, első alelnöknek Pánczél Ottót, második alelnöknek pedig Márffy Emil főrendiházi tagot. A választmány a régi maradt. Hegyessy János szigetvári főszolgabíró indítványát, hogy a három varmegye összes nagyobb erdő- és vadászterületeinek tulajdonosaihoz fölhívást intézzenek, hogy erdészeti és vadászati személyzetüket az orvvadászoknak mind gyakoribb' és mind veszélyesebbé való támadásai miatt baleset ellen biztosítsák, elfogadták. Ebéd végeztével a kastély melletti réten galambiövészetet rendeztek.

— Az idol fősorozás. Most érkezett le Tolnavármegye törvényhatóságához ahonvédelmi miniszter rendelete az idei fősorozásra nézve. A rendelet többek közt a következőket tartalmazza: A múlt 1911, évi október 12 érői 108 000/18. szám alatt kelt körrendeletem értelmében az 1912. évi ujoncállitasra vonatkozólag összeállított és jóváhagyás véget elém terjesztett ujoncozási, utazási és működési tervek alapján, — 1912. évi fősorozás azon oknál nem volt foganatosíthat \-mert az 1912. évre kiállítandó újoncok megajánlásáról szoló törvényjavaslat csak a f. évi junius havában szavaztatott meg. Tekintettel arra, hogy az 1912. évre kial itandó újoncok megajánlásáról szóló törvény 3. §-a a fősorozás időszakának a folyó évre való megáll; pitását kivételesen a rendeleti útnak, tartja fenn, ennélfogva felhívom a törvényhatóságot, hogy a : illetékes hadkiegészítési kerületi, valamint a honvédkiegészitő- parancsnokságokkal egyeté.rtőieg újabb utazási és működési terveket állapítson meg akként, hogy ezen tervek alapján az 1912. év\ fősorozás a folyó évi augusztus 12 tói október 5 éig terjedő időtartam aWt legyen foganatosítható, illetve végrehajtható, megjegyezvén, hogy azokban a sorozó járásokban, melyekben az aratás tapasztalás szerint ezen időtartamon belül szokott lefolyni, a fősorozás lehetőleg oly időpontra tűzessék ki, hogy az aratasi munkák ne zavartassanak.

— Aratás aratógépekkei. A fenyegető aratósztrájkra való tekintettel Mechwart Ernő belecs- kai földbirtokos egész gabonatermését négy arató- géppel, cselédjei segítségével, akiknek külön díjazást adott, learatta. Az aratógépek ily általános alkalmazásának csak egy akadálya van, hogy t. i. a megdőlt gabonát nem lehet vele levágni. Ez a szerencséje az aratómunkásoknak, mert ha ez nem volna, a mostani munkásviszonyok mellett minden nagyobb gazdaság géppel aratna. Gyérey Richárd ozorai gazdaságában is majdnem kizáró- lag géppel aratnak már az 1905. évi nagy sztrájk óta. A munkások előbb utóbb be fogják látni, hogy túlzó követeléseikkel önmagukat fosztják meg kenyerüktől. Egyébként Ozora vidékén nyugodtan dolgoznak az aratók.

— Ipari mintakiá htás F urnában. Megírtuk, hogy a Kereskedelmi Muzeum igazgatósága a kereskedelemügyi miniszter elhatározásából folyó évi szeptember havában Fiúméban a magyar ipar termékeinek mintáiból tiz napi tartamra raktárt nyit. A kiállítás szeptember 1 én nyílik meg. A kiállításba a belépés dijmentes lesz. A magyar- horvát tengerpartvidék, a dalmát, albán, montenegrói, maltai, tiipdiszi, tuniszi, algíri, marokkói, olasz, isztriai part kikötőinek üzletemberei külön meghívókkal, a közönség általában falragaszok utján nyer értesítést. Résztvehet mintáival minden magyar cég. Kizárólag magyar gyártmányok mintázhatok. A kiállító térdijat nem fizet, az installációt költségmentesen a Kereskedelmi Muzeum végzi. A három nyelven megjelenő katalógusba a cégek ismertetése ingyenes. A minták Budapesten gyüjtetnek és innét az intézet költségére kerülnek Fiúméba és onnét vissza. A mintáknak folyó évi augusztus 1-ig Budapesten (Kereskedelmi Muzeum, Y , Akadémia-utca 3. sz. a.) kell lenniök.

— Száz évig élt. Dombóváron száz éves korában meghalt Barkócziné, Bodor Anna. Az asszony csak nehány napig betegeskedett.