Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-07 / 27. szám

létre jöttek, hogy a földmives ifjakat a maguk kis gazdaságának okszerű kezelésére vezéreljék, csak kis mértékben érték el, mert mit látunk ? az oda tanulni menük 70—80 százaléka nem azért megy oda, hogy majdan a maga gazda ságát vezesse, hanem azért, hogy — a füldmivelő népünket nagyon elfogott hivatal utáni vágy hatása alatt — nagyobb gazdaságokban alkalma­zást nyerjen. így tanulmányaik a helyett, hogy a kis gazdaságokban érvényesülnének, a kis gazdaságok fejlődésére legfeljebb csak közvetve hatnak. Másként áll azonban a dolog a népiskola keretébe beillesztett gazdasági oktatással. A nép­iskola nem hivatalokra képesitő intézmény, hanem a népmüvelődés iskolája ; mindenkire kötelező. Az itt nyert ismeretek szellemi közkincset képez­nek, amelyek minden vonalon érvényesítik ható erejüket. így van ez az általa beplántált gazda­sági ismeretekkel is. Noha nem kialakult szak­ismeret az még, de erős alap, amelyre a többi fene elősorolt intézmény biztosan épithet. Ez okból nagyon fontos azért tananyagnak nemcsak be, hanem helyes beillesztése a népiskola tan­tervébe. Jelen időszakunkban két módon történt meg ez : a szaktanitós és a nem szaktanitós gazr dasági ismétlő iskola létesítésével. Az előbbinek szervezete semmi kívánni valót nem hagy fent, nézeteimet nem is erre, hanem a nem szaktanítói gazdasági ismétlő iskolára vonatkozólag óhajtom előadni három szempontból: a tananyag beosztás, a tanterv és a tankönyv kérdés szempontjából. A gazdasági ismétlő iskola — a minden­napi iskola mintájára — osztályrendszerre van alapítva. A szaktanitós gazdasági ismétlő iskolára az osztályokra, való beosztás nagyon helyes és természetes is, mert a szaktanító az egyes osz­tályokat különböző napokon rendeli be és egy és ugyanazon időben csak egy osztálylyal fog­lalkozik. Egészen másként áll azonban a dolog a nem szaktanitós gazdasági ismétlő iskolában. Itt a tanitó egy és ugyanazon időben 3, vagy ha a leányok együtt tanulnak a fiukká', 6 osz­tálylyal áll szemben, ami mindenesetre a cél elérését nehezíti s az eredményre hátrányos, mert egy ily szellemi mechanizmus vezetője —- ezen a fokon már felette nehéz, ehez járul, hogy a tanítónak minden előadási napon hat ágazatból is kell készülnie. Nézetem szerint célra vezetőbb lenne a nem szaktanítót gazdasági ismétlő isko­lában három évfolyamos ciklusba beosztott tanítási rendszer. Mindjárt megmagyarázom mit értek én, ezen első pillanatra azonosnak látszó dolog alatt. Az ismétlő iskolába három évig jár a ta­nuló, egy ciklus tehát három évből áll. A ciklus első évében tekintet nélkül arra, hogy a tanulók Í3, 14, 15 évesek, az előadandó gazdasági tárgy lenne a fatenyésztés és szőlőmivelés, a ciklus második évében előadva lenne a mezőgazdaságtan, mig a ciklus harmadik évében előadásra kerülne az állattenyésztés (A mellékágakat, mint például a méhtenyésztést, gyógynövények ismertetését és értékesítését stb. az évfolyamban könnyen be lehetne illeszteni.) így nem forgácsolódnék szét az erő és idő, hanem mindég egy és ugyanazon munkára lenne öszpontositva, ami mindenesetre csak a cél javára szolgálna. Mivel a három éves cikluson minden tanuló keresztül megy, a gazdasági oktatás mind a három fő ágában megszerezné a kellő ismere­teket. Paedagogiai szempontból sem lenne kifo gásolható, hogy az évfolyamok tárgyaival külön­böző korú és képzettségű gyermekek egy időben ismerkednek meg az évfolyamok sorrendje szerint, mert a tanulandó három gazdasági ág didaktikai szempontból nem egymás felet', hanem egymás mellett áll, másszóval az egyiknek megérthetése nem tételezi fel a másiknak már tudását. Az évfolyamos beosztás beállítása mellet^ nagyon fontos másodsorban az, hogy a nem szak' tanitós gazdasági ismétlő iskola számára egy pon tosan körvonalazott, minimális tanterv lenne meg­állapítva, melyhez a helyi viszonyokhoz képest szabadjon tenni valamit, de elvenni nem. Már most az igy berendezett nem szaktani­tós gazdasági ismétlő iskola részére kívánatos lenne harmadsorban az, hogy minden évfolyam számára megfelelő olvasókönyv állana rendelke­zésre, melyben a tananyag könnyen érthető nyel­vezettel lenne feldolgozva olvasmányok alakjában. Ezzel kapcsolatban — általános tapasztalat ez — felemlítem, hogy faluhelyen — kivált ahol szegény a lakosság — a tankönyvek beszerzése mindig nehéz anyagi kérdést, képez ; ez okból felette indokolt lenne rendeletileg kötelezni a politikai községet, hogy ott, ahol erre szükség van, a köny­vek községileg szerzendők be s a vételár a tan­erők közbejötté nélkül szedendők be szintén köz­ségi utón. Szalai Sándor, állami iskolai igazgató. 1912 Julius 7. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Városi Képviselőtestületi ülés. Szék szárd rt. város képviselőtestülete folyó hó 4-én délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott dr. Szentkirályi Mihály polgármester el­nöklésével. A tárgysorozat nem sokat Ígért, mégis feltűnően jöttek össze ünneplőbe öltözött polgár városatyáink is. Ezeket ugyanis a tárgysorozat 2 ik pontja hozta össze, mely szerint a szekszárdi kisgazdák egyesülete segélyt kért a várostó' ka­nász lakás és kanistálló építkezésre. Ez volt egyúttal a gyűlés legérdekesebb pontja is. A tanács ugyanis — igen helyes meg­fontolással — a kérelem elutasítását javasolta, mert a 300 körüli tagból álló kisgazda egyesüle­tet már a sertéslegelő jutányos bérletével is a 6 évi bérleti idő alatt közel 8—10.000 koronával segítette fel a város, ennyivel nagyobb bért ka­pott volna a legelőért. Már ez oly nagy segítség egy szegény vá­rostól egy zártkörű egyesület részére, amely a város áldozatkészségét és képességét teljesen ki­merítette. — Sertéstartó polgártársaink azonban, noha már az államtól ezen építkezésükre 500 — 600 koronát kijáéaltak, most még újból a város kasszájához folyamodik. Sőt még a pótadó emel­kedés elleni nagy aggodalmukat is elfeledték. Sziiliman György és érdektársai megkisé relték hozzászólni a tárgyhoz, a kérelem érdeké ben, a polgármester azonban a szólás jogot nem engedhette meg, mivel a községi törvény szerint az a képviselő, akinek érdekét érinti a szóban levő tárgy, sem hozzá nem szólhat, sem nem szavazhat azon tárgyhoz. Ez természetesen nem tetszett az érdekel­teknek, még kevésbbé, hogy a közgyűlés a tanács elutasító javaslatát tette magáévá. Ez a nem tet­szés különösen a gyűlés után tört ki a polgár­társakból, mikor még az egész elöljáróság, tanács a küszöbön sem voltak túl. -—- Különösen Czéh István városatya ragadtatta el magát, török szul­táni ajándékot kivánva hangos kiabálással, a párt- hivek helyeslése között a tanácsnak s a tiszti­karnak, akik a nyugdijat meg tudják csinálni, de az ő kérésüket elutasítják. Mint halljuk, a tanács és a tisztikar a városatya ellen tiszteletlen fenyegetőzései miatt bűnvádi feljelentést tesz. Mivel újszerű tünet ez nálunk, bár a szekszárdi polgárok egy része, tisztesség tudás dolgában igen igen szegény, mégis érdekes tünet ez, melynél érdemes megállani. A tudatlanságnak ismerve az, hogy ha va­laki nem képes helyesen elválasztani az általános közérdektől a szükebb egyéni érdeket. Mert csak igy magyarázható, hogy egy pár ezer adó­fizető adófilléreiből akar magának kanászistállót épiteni 250 jómódú sertéstartó polgár. S ami aztán a kérelem elutasítása után a legnagyobb fokú tiszteletlenség hangján meg­nyilvánult elégüietlenséget illeti, ez is különös fényt vet polgárainkra. Kérés formában követelték a segélyt. Jó­módú 250 polgár egyesülete követel közsegélyt a városi pénztártól. Azok, akik nem adnak még a városi adminisztráció teljes kiépítésére sem, erre a közérdekű kérdésre sem, a maguk céljukra követelnek. És ezt ők a saját szempontjukból joggal teszik. Mi mindig pártjára állottunk és állunk minden jogos kérelemnek. A kisgazdákénak úgy, mint az iparos- vagy kereskedő-, vagy a tiszt­viselőosztály érdekeinek. Azonban a köz érdekének, az egyéni és osztály, pláne egyesületi érdek fölébe nem kerül­het amannak rovására. Ezért nem helyeseljük mi az orsz. agrár- politika erőltetett tulhajtását. Nem helyeseljük, hogy túl hangos jelszavakkal, az u. n. kisgazda pártolás lármás és kevés tartalmú jelszavaival a gazdatársadalom helyez kritikai képességét meg- rontják, óhajait erőltetett követeléssé, érdekeit egyedül uralkodóvá, önbizalmát tiszteletlenséggé túltengeni segítik. Ebben látjuk a főokát a csütörtöki közgyű­lésen, s az azután történteknek. A közgyűlésnek többi kisebb pontjául el­fogadta az ülés a tanácsnak a hirdetési szabály- rendelet módosító javaslatát. Szulimán rendőr özvegyének 80 kor. pénzsegélyt szavaztak meg. A vendéglősök és korcsmárosok által a tanács­nak az italmérési fogyasztási adóra vonatkozó átalányos kiegyezést megtagadó határozata ellen beadott felebbezést a képviselőtestület elutasította s a tanács intézkedését jóváhagyta stb. A jegyzőkönyvet dr. Pirnitzer Béla és Mutsenbacher Lipót hitelesítették. A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadó- hivatalhoz mielőbb beküldeni. 3 KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezések. Az igazságügy miniszter Konkoly Tege István bonyhádi járásbirósági- és Jankovics Dusán dunaföldvári járásbirósági írno­kokat járásbirósági irodatisztekké előléptette. — Az igazságügy miniszter Várhelyi Károly paksi járásbirósági írnokot telekkönyvvezetővé nevezte ki. — A pécsi csendörszakaszhoz vezényelt zászlós. Zöld Aladár csendőrzászlóst, a tolna­tamási csendőrszakasz parancsnokát, ideiglenesen a pécsi szakaszhoz vezényelték. — Személyi pótlék. Boi’s József paksi rótu. kath. tanítónak a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter 200 korona személyi pótlékot engedélyezett. — Távozó kir. p. ü. igazgató. Fink Kálmán kir. tanácsos, a szekszárdi kir. p. ü. igazgatóság­nak közel 2 évtizeden át vezetője, az utóbbi 2—3 évben megrongálódott egészségi állapota folytán nyugdíjazását kérte a m. kir. p. ü. mi­nisztériumtól. A nyugdíjazás ügyében a minisz­térium eddig még nem döntött, mivel értesülésünk szerint a nyugdíjazással kapcsolatban az utód kinevezéséről is intézkedés fog történni, ami az ősz előtt már aligha fog bekövetkezni. A távozó p. ü. igazgatónak, aki nemsokára 40-ik szolgá­lati évét tölti be, addig is szabadságidőt engedő lyezett a p. ü. minisztérium. — Névmagyarosítás. Iíaberfeld Bernát dombóvári lakós, valamint Lili és Edit nevű kiskorú gyermekei család nevüket belügyminiszter . engedélyével »Havas*-ra változtatták. — Harmincéves iskolatársi találkozó. Érde­kes iskolatársi találkozó volt sa folyó hó 2-án Pécsett, amikor is az ottani főgimnáziumban az 1882. év en érettségit tett, ma már 50 éves ifjak jöttek össze. Városunkból dr. Fent Ferenc apát­plébános és dr. Leopold Kornél bankigazgató, a „T. és KV főszerkesztője szintén részt vettek a találkozón. Továbbá a vármegyéből Offenmüller Zsigmond dombóvári plébános és dr. Tamaska Lajos tamásii ügyvéd. — Uj egyházkerületi felügyelő. A dunántúli ev. egyházkerület uj világi felügyelőjévé Berzsenyi Jenő dr., volt orsz. képviselő választatott meg. Beiktatása augusztus 28-án lesz a Győrött tar­tandió kerületi közgyűlésen. — A püspök Karlsbadban. Zichy Gyula gróf megyéspüspök titkára, Mosonyi Dénes dr. kísé­retében Karlsbadba utazott — A kultuszminiszter alispánunknak. Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter Simontsits Elemérnek, vármegyénk illusztris al­ispánjának a magyar kultúráért kifejtett buzgól- kodásáért, különösen pedig azért az emberfeletti nagy eredményért, amit a D. K. E, tolnamegyei fiókjának, a Tolnamegyei Közművelődési Egye­sületnek megteremtése körül elért, elismerését és köszönetét fejezte ki. A kormányhelyről jött elis­merés tényleg jól megérdemelt fáradozás jutái mazása s a magunk részéről is örömmel látjuk, hogy a nem politikai, hanem tisztán magyar nem­zeti érdekű cselekmény is méltánylásra talál. — Evangélikus egyházmegyei közgyűlés. A tolna—bar anya'-—Somogyi ág h. egyházmegye a folyó hó 10-én és 11 én tartja Gyünkön ez évi közgyűlését Horváth Sándor főesperes és Szeni- czey Géza egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt. — A Szekszárdi Fürdő Egyesület f. évi junius hó 30 án, d. e. 11 órakor tartotta rendes közgyűlését, Tékus Vilmos elnöklésével, a város­háza nagytermében. Elnök Tékus Vilmos szívé­lyesen üdvözölte a közgyűlésre megjelent tago­kat, az ülést megnyitotta. Majd előterjesztette elnöki jelentését, melyben a múlt évben volt egyleti tagok névsorát terjesztette elő, egyúttal visszapillantást vetett a 10 év előtt megalakult Fürdő Egyesületre, mely Szekszárd közönségé­nek egy közegészségügyet szolgáló intézményt volt hivatva pótolni. Továbbá előterjesztette Nikitits Imre egyleti pénztáros az 1911. évi számadást, melyet a közgyűlés jóváhagyott ugyan, mégis a számadónak a felmentést azzal a megszorítással adta meg, hogy a számadás az alapszabályok 14-ik §-a értelmében 8 napig, vagyis f. hó 7-től 15-ig a pénztárosnál köz­szemlére kitétetik, s az a tagok által betekint­hető ; egyúttal az egylet vagyonának hováfor- ditása felett határozott. Miután a 10 évi köte­lezettség megszűnt, elhatározta a közgyűlés az egyletnek a feloszlását s ezzel kapcsolatosan Boda Vilmosnak, mint aki ezen Fürdő Egyesü­letet megalapította és sok éven keresztül vezette jegyzőkönyvi köszönetét szavazott és Tékus Vilmos éltetésével az elnök a közgyűlést bezárta. — Tiltakozó népgyülés. A legközelebb Tolnán gyűlést tartanak, hogy keményen elitéljék Tisza István és hűséges gárdájának törvénytipró erő­szakoskodását. A népgyülésen több képviselő is jelen lesz köztük Batthyány Pál gróf képviselő. Batthyány Tivadart, azonban gyengélkedése visza- tartja a megjelenésben

Next

/
Thumbnails
Contents