Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-07 / 27. szám

létre jöttek, hogy a földmives ifjakat a maguk kis gazdaságának okszerű kezelésére vezéreljék, csak kis mértékben érték el, mert mit látunk ? az oda tanulni menük 70—80 százaléka nem azért megy oda, hogy majdan a maga gazda ságát vezesse, hanem azért, hogy — a füldmivelő népünket nagyon elfogott hivatal utáni vágy hatása alatt — nagyobb gazdaságokban alkalmazást nyerjen. így tanulmányaik a helyett, hogy a kis gazdaságokban érvényesülnének, a kis gazdaságok fejlődésére legfeljebb csak közvetve hatnak.

Másként áll azonban a dolog a népiskola keretébe beillesztett gazdasági oktatással. A népiskola nem hivatalokra képesitő intézmény, hanem a népmüvelődés iskolája ; mindenkire kötelező. Az itt nyert ismeretek szellemi közkincset képeznek, amelyek minden vonalon érvényesítik ható erejüket. így van ez az általa beplántált gazdasági ismeretekkel is. Noha nem kialakult szakismeret az még, de erős alap, amelyre a többi fene elősorolt intézmény biztosan épithet. Ez okból nagyon fontos azért tananyagnak nemcsak be, hanem helyes beillesztése a népiskola tantervébe. Jelen időszakunkban két módon történt meg ez : a szaktanitós és a nem szaktanitós gazr dasági ismétlő iskola létesítésével. Az előbbinek szervezete semmi kívánni valót nem hagy fent, nézeteimet nem is erre, hanem a nem szaktanítói gazdasági ismétlő iskolára vonatkozólag óhajtom előadni három szempontból: a tananyag beosztás, a tanterv és a tankönyv kérdés szempontjából.

A gazdasági ismétlő iskola — a mindennapi iskola mintájára — osztályrendszerre van alapítva. A szaktanitós gazdasági ismétlő iskolára az osztályokra, való beosztás nagyon helyes és természetes is, mert a szaktanító az egyes osztályokat különböző napokon rendeli be és egy és ugyanazon időben csak egy osztálylyal foglalkozik. Egészen másként áll azonban a dolog a nem szaktanitós gazdasági ismétlő iskolában. Itt a tanitó egy és ugyanazon időben 3, vagy ha a leányok együtt tanulnak a fiukká', 6 osztálylyal áll szemben, ami mindenesetre a cél elérését nehezíti s az eredményre hátrányos, mert egy ily szellemi mechanizmus vezetője —- ezen a fokon már felette nehéz, ehez járul, hogy a tanítónak minden előadási napon hat ágazatból is kell készülnie. Nézetem szerint célra vezetőbb lenne a nem szaktanítót gazdasági ismétlő iskolában három évfolyamos ciklusba beosztott tanítási rendszer. Mindjárt megmagyarázom mit értek én, ezen első pillanatra azonosnak látszó dolog alatt.

Az ismétlő iskolába három évig jár a tanuló, egy ciklus tehát három évből áll. A ciklus első évében tekintet nélkül arra, hogy a tanulók Í3, 14, 15 évesek, az előadandó gazdasági tárgy lenne a fatenyésztés és szőlőmivelés, a ciklus második évében előadva lenne a mezőgazdaságtan, mig a ciklus harmadik évében előadásra kerülne az állattenyésztés (A mellékágakat, mint például a méhtenyésztést, gyógynövények ismertetését és értékesítését stb. az évfolyamban könnyen be lehetne illeszteni.)

így nem forgácsolódnék szét az erő és idő, hanem mindég egy és ugyanazon munkára lenne öszpontositva, ami mindenesetre csak a cél javára szolgálna. Mivel a három éves cikluson minden tanuló keresztül megy, a gazdasági oktatás mind a három fő ágában megszerezné a kellő ismereteket. Paedagogiai szempontból sem lenne kifo gásolható, hogy az évfolyamok tárgyaival különböző korú és képzettségű gyermekek egy időben ismerkednek meg az évfolyamok sorrendje szerint, mert a tanulandó három gazdasági ág didaktikai szempontból nem egymás felet', hanem egymás mellett áll, másszóval az egyiknek megérthetése nem tételezi fel a másiknak már tudását.

Az évfolyamos beosztás beállítása mellet^ nagyon fontos másodsorban az, hogy a nem szak' tanitós gazdasági ismétlő iskola számára egy pon tosan körvonalazott, minimális tanterv lenne megállapítva, melyhez a helyi viszonyokhoz képest szabadjon tenni valamit, de elvenni nem.

Már most az igy berendezett nem szaktanitós gazdasági ismétlő iskola részére kívánatos lenne harmadsorban az, hogy minden évfolyam számára megfelelő olvasókönyv állana rendelkezésre, melyben a tananyag könnyen érthető nyelvezettel lenne feldolgozva olvasmányok alakjában. Ezzel kapcsolatban — általános tapasztalat ez — felemlítem, hogy faluhelyen — kivált ahol szegény a lakosság — a tankönyvek beszerzése mindig nehéz anyagi kérdést, képez ; ez okból felette indokolt lenne rendeletileg kötelezni a politikai községet, hogy ott, ahol erre szükség van, a könyvek községileg szerzendők be s a vételár a tanerők közbejötté nélkül szedendők be szintén községi utón.

Szalai Sándor,

állami iskolai igazgató.

1912 Julius 7.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

Városi Képviselőtestületi ülés.

Szék szárd rt. város képviselőtestülete folyó hó 4-én délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklésével. A tárgysorozat nem sokat Ígért, mégis feltűnően jöttek össze ünneplőbe öltözött polgár városatyáink is. Ezeket ugyanis a tárgysorozat 2 ik pontja hozta össze, mely szerint a szekszárdi kisgazdák egyesülete segélyt kért a várostó' kanász lakás és kanistálló építkezésre.

Ez volt egyúttal a gyűlés legérdekesebb pontja is. A tanács ugyanis — igen helyes megfontolással — a kérelem elutasítását javasolta, mert a 300 körüli tagból álló kisgazda egyesületet már a sertéslegelő jutányos bérletével is a 6 évi bérleti idő alatt közel 8—10.000 koronával segítette fel a város, ennyivel nagyobb bért kapott volna a legelőért.

Már ez oly nagy segítség egy szegény várostól egy zártkörű egyesület részére, amely a város áldozatkészségét és képességét teljesen kimerítette. — Sertéstartó polgártársaink azonban, noha már az államtól ezen építkezésükre 500 — 600 koronát kijáéaltak, most még újból a város kasszájához folyamodik. Sőt még a pótadó emelkedés elleni nagy aggodalmukat is elfeledték.

Sziiliman György és érdektársai megkisé relték hozzászólni a tárgyhoz, a kérelem érdeké ben, a polgármester azonban a szólás jogot nem engedhette meg, mivel a községi törvény szerint az a képviselő, akinek érdekét érinti a szóban levő tárgy, sem hozzá nem szólhat, sem nem szavazhat azon tárgyhoz.

Ez természetesen nem tetszett az érdekelteknek, még kevésbbé, hogy a közgyűlés a tanács elutasító javaslatát tette magáévá. Ez a nem tetszés különösen a gyűlés után tört ki a polgártársakból, mikor még az egész elöljáróság, tanács a küszöbön sem voltak túl. -—- Különösen Czéh István városatya ragadtatta el magát, török szultáni ajándékot kivánva hangos kiabálással, a párt- hivek helyeslése között a tanácsnak s a tisztikarnak, akik a nyugdijat meg tudják csinálni, de az ő kérésüket elutasítják.

Mint halljuk, a tanács és a tisztikar a városatya ellen tiszteletlen fenyegetőzései miatt bűnvádi feljelentést tesz. Mivel újszerű tünet ez nálunk, bár a szekszárdi polgárok egy része, tisztesség tudás dolgában igen igen szegény, mégis érdekes tünet ez, melynél érdemes megállani.

A tudatlanságnak ismerve az, hogy ha valaki nem képes helyesen elválasztani az általános közérdektől a szükebb egyéni érdeket. Mert csak igy magyarázható, hogy egy pár ezer adófizető adófilléreiből akar magának kanászistállót épiteni 250 jómódú sertéstartó polgár.

S ami aztán a kérelem elutasítása után a legnagyobb fokú tiszteletlenség hangján megnyilvánult elégüietlenséget illeti, ez is különös fényt vet polgárainkra.

Kérés formában követelték a segélyt. Jómódú 250 polgár egyesülete követel közsegélyt a városi pénztártól. Azok, akik nem adnak még a városi adminisztráció teljes kiépítésére sem, erre a közérdekű kérdésre sem, a maguk céljukra követelnek.

És ezt ők a saját szempontjukból joggal teszik. Mi mindig pártjára állottunk és állunk minden jogos kérelemnek. A kisgazdákénak úgy, mint az iparos- vagy kereskedő-, vagy a tisztviselőosztály érdekeinek.

Azonban a köz érdekének, az egyéni és osztály, pláne egyesületi érdek fölébe nem kerülhet amannak rovására.

Ezért nem helyeseljük mi az orsz. agrár- politika erőltetett tulhajtását. Nem helyeseljük, hogy túl hangos jelszavakkal, az u. n. kisgazda pártolás lármás és kevés tartalmú jelszavaival a gazdatársadalom helyez kritikai képességét meg- rontják, óhajait erőltetett követeléssé, érdekeit egyedül uralkodóvá, önbizalmát tiszteletlenséggé túltengeni segítik.

Ebben látjuk a főokát a csütörtöki közgyűlésen, s az azután történteknek.

A közgyűlésnek többi kisebb pontjául elfogadta az ülés a tanácsnak a hirdetési szabály- rendelet módosító javaslatát. Szulimán rendőr özvegyének 80 kor. pénzsegélyt szavaztak meg. A vendéglősök és korcsmárosok által a tanácsnak az italmérési fogyasztási adóra vonatkozó átalányos kiegyezést megtagadó határozata ellen beadott felebbezést a képviselőtestület elutasította s a tanács intézkedését jóváhagyta stb.

A jegyzőkönyvet dr. Pirnitzer Béla és Mutsenbacher Lipót hitelesítették.

A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadó- hivatalhoz mielőbb beküldeni.

3

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kinevezések. Az igazságügy miniszter Konkoly Tege István bonyhádi járásbirósági- és Jankovics Dusán dunaföldvári járásbirósági írnokokat járásbirósági irodatisztekké előléptette. — Az igazságügy miniszter Várhelyi Károly paksi járásbirósági írnokot telekkönyvvezetővé nevezte ki.

— A pécsi csendörszakaszhoz vezényelt zászlós. Zöld Aladár csendőrzászlóst, a tolnatamási csendőrszakasz parancsnokát, ideiglenesen a pécsi szakaszhoz vezényelték.

— Személyi pótlék. Boi’s József paksi rótu. kath. tanítónak a vallás- és közoktatásügyi miniszter 200 korona személyi pótlékot engedélyezett.

— Távozó kir. p. ü. igazgató. Fink Kálmán

kir. tanácsos, a szekszárdi kir. p. ü. igazgatóságnak közel 2 évtizeden át vezetője, az utóbbi 2—3 évben megrongálódott egészségi állapota folytán nyugdíjazását kérte a m. kir. p. ü. minisztériumtól. A nyugdíjazás ügyében a minisztérium eddig még nem döntött, mivel értesülésünk szerint a nyugdíjazással kapcsolatban az utód kinevezéséről is intézkedés fog történni, ami az ősz előtt már aligha fog bekövetkezni. A távozó p. ü. igazgatónak, aki nemsokára 40-ik szolgálati évét tölti be, addig is szabadságidőt engedő lyezett a p. ü. minisztérium.

— Névmagyarosítás. Iíaberfeld Bernát dombóvári lakós, valamint Lili és Edit nevű kiskorú gyermekei család nevüket belügyminiszter

. engedélyével »Havas*-ra változtatták.

— Harmincéves iskolatársi találkozó. Érdekes iskolatársi találkozó volt sa folyó hó 2-án Pécsett, amikor is az ottani főgimnáziumban az 1882. év en érettségit tett, ma már 50 éves ifjak jöttek össze. Városunkból dr. Fent Ferenc apátplébános és dr. Leopold Kornél bankigazgató, a „T. és KV főszerkesztője szintén részt vettek a találkozón. Továbbá a vármegyéből Offenmüller Zsigmond dombóvári plébános és dr. Tamaska Lajos tamásii ügyvéd.

— Uj egyházkerületi felügyelő. A dunántúli

ev. egyházkerület uj világi felügyelőjévé Berzsenyi Jenő dr., volt orsz. képviselő választatott meg. Beiktatása augusztus 28-án lesz a Győrött tartandió kerületi közgyűlésen.

— A püspök Karlsbadban. Zichy Gyula gróf megyéspüspök titkára, Mosonyi Dénes dr. kíséretében Karlsbadba utazott

— A kultuszminiszter alispánunknak. Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter Simontsits Elemérnek, vármegyénk illusztris alispánjának a magyar kultúráért kifejtett buzgól- kodásáért, különösen pedig azért az emberfeletti nagy eredményért, amit a D. K. E, tolnamegyei fiókjának, a Tolnamegyei Közművelődési Egyesületnek megteremtése körül elért, elismerését és köszönetét fejezte ki. A kormányhelyről jött elismerés tényleg jól megérdemelt fáradozás jutái mazása s a magunk részéről is örömmel látjuk, hogy a nem politikai, hanem tisztán magyar nemzeti érdekű cselekmény is méltánylásra talál.

— Evangélikus egyházmegyei közgyűlés. A

tolna—bar anya'-—Somogyi ág h. egyházmegye a folyó hó 10-én és 11 én tartja Gyünkön ez évi közgyűlését Horváth Sándor főesperes és Szeni- czey Géza egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt.

— A Szekszárdi Fürdő Egyesület f. évi

junius hó 30 án, d. e. 11 órakor tartotta rendes közgyűlését, Tékus Vilmos elnöklésével, a városháza nagytermében. Elnök Tékus Vilmos szívélyesen üdvözölte a közgyűlésre megjelent tagokat, az ülést megnyitotta. Majd előterjesztette elnöki jelentését, melyben a múlt évben volt egyleti tagok névsorát terjesztette elő, egyúttal visszapillantást vetett a 10 év előtt megalakult Fürdő Egyesületre, mely Szekszárd közönségének egy közegészségügyet szolgáló intézményt volt hivatva pótolni. Továbbá előterjesztette Nikitits Imre egyleti pénztáros az 1911. évi számadást, melyet a közgyűlés jóváhagyott ugyan, mégis a számadónak a felmentést azzal a megszorítással adta meg, hogy a számadás az alapszabályok 14-ik §-a értelmében 8 napig, vagyis f. hó 7-től 15-ig a pénztárosnál közszemlére kitétetik, s az a tagok által betekinthető ; egyúttal az egylet vagyonának hováfor- ditása felett határozott. Miután a 10 évi kötelezettség megszűnt, elhatározta a közgyűlés az egyletnek a feloszlását s ezzel kapcsolatosan Boda Vilmosnak, mint aki ezen Fürdő Egyesületet megalapította és sok éven keresztül vezette jegyzőkönyvi köszönetét szavazott és Tékus Vilmos éltetésével az elnök a közgyűlést bezárta.

— Tiltakozó népgyülés. A legközelebb Tolnán gyűlést tartanak, hogy keményen elitéljék Tisza István és hűséges gárdájának törvénytipró erőszakoskodását. A népgyülésen több képviselő is jelen lesz köztük Batthyány Pál gróf képviselő. Batthyány Tivadart, azonban gyengélkedése visza- tartja a megjelenésben