Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-23 / 25. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Aratás előtt. Akármi történik emberek gyarló tévedéséből, elvakult gyűlöletéből, pártviszályból, ebből a magyar átokból, az idők kereke mégis csak tovább forog és ha közélet tábláján aggódva is nézgelődünk szét, a búzatáblákban annál nagyobb öröme van a gazdának. Gazdag áldást terített az Ur és ha ebbén a buzakalászt érlelő junius dereka- táji napokban ölt legnagyobb fokot az ég áldásáért való aggodalom, hinni, remélni kell, hogy megelégelte a gondviselés szenvedéseinket s legalább egy jó terméssel kárpótol a közélet sivárságáért, reménytelenségéért, azokért a nagy csapásokért, melyek egyremásra következtek ebben a szomorú esztendőben: Bálványosvásáralján a Tornádó, Komárom és Esztergomban katasztrófád jégverés, Lúgoson é» ki tudná még elmondani, hogy hol, vizáradás. Oda lett az emberek vetése, annál vigasztalóbb, hogy az ország általi ban reményt keltve várja az aratást s valóban komisz dolog, ha igaz, hogy ahol még a sarju- kalász is teleszemet ígért: Debreczenben lelki- ismeretlen kezek keverik a kártyát és sztrájkra izgatnak. Nem nagyon hisszük, hogy a kaszás ember ez uszító szóra hallgasson. Volt már egyszer és nem is messzire Deb- reczentől aratási sztrájk és akik abban resztvettek : nagyon megégették a szájukat. Es nem pesti műhely, ahol ha egy nap szünetel a munka, az nem olyan baj. Bejön a munkás másnap és talán különórában elvégzi a dolgát. Ha az alföldi munkásember nem dolgozik aratáskor, ha volna olyan sztrájkpénztár, amely győzné eltarthatni újig, mert az alföldi munkás az egész téli kenyerét aratáskor keresi meg. Sőt még az is existen- ciáját veszélyezteti, ha akármi szervezet tanácsára az aratási szerződés megkötésétől vonakodik. Mert az aratás nem nem tréfa dolog. Itt a gazda nem várhat arra, hogy talán mégis meggondolják az ő rendes aratói a dolgot és munkába állanak. A gazda nem rendelkezhet ilyen bizonytalanságra. Neki munkást kell szegődtetni és ha vannak szegődő aratói, a régiek hiába jelentkeznek ; későn van. így maradt ki Hajdudorog, Szoboszló táján néhány év előtt néhány ezer gazdasági munkás, s hej ! de keresték, aki őket az aratási szerződések késedelmes kötésére izgatta. Mert alapjában még értelmetlen dolog is a munkából való kihuzódás és az aratási szerződések kötésétől való vonakodás. Hiszen a munkástörvény óta a munkások úgyis alternative szer ződnek. Tegyük föl, hogy a termés annyira meghibásodik, hogy a munkás keresete, ráfordított munkája kárbaveszett. Ebben a helyzetben a munkástörvénynek azt a kedvezését veheti igénybe a munkás, hogy dologba állás előtt nem termésrészt, de napszámbért kivánhat. Nem mondhatja tehát, hogy ő látatlanba nem szerződhet, viszont éppen a búzatermés aratásának időhöz való kötöttsége és elodázhatatlan sürgőssége teszi szükségessé rá nézve, hogy az aratási szerződéseket idejére megkösse. Nálunk nincs efemer jelentősége ennek az Írásunknak; de mégis, jó az ilyet megbeszélni, mert csalóka ábrándok és a zavarosban való halászás vágya, ki tudja hol akarja a maszlagot vetni és családos embereket koldussá tenni. Oly gonosz, játék, hogy csodálkoznánk, ha ebben a gonosz időben meg nem próbálkoznának vele. De a munkások legyenek résen 5 a zajütőt, aki sehol sincsen, mikor már a fringia ki van rántva, füleljék le és tanitsák meg, hogy rontásukra ne törekedjék a jövendőben. POLITIKAI HÍREK. romba dőlt, megsemmisítette az ellenzéki pártok szövetsége: egyek vagyunk a corruptio rendszerré avatása elleni csatában és a gazdag, hatalmas, alkotmányos életet élő Magyarország megteremtéséért folyó harcban. Tolna, 1912 junius hó 18. Kiváló tisztelettel Ábrahám Gyula takarékpénztári igazgató, Varga József iparos, megyebizottsági tag, dr. Szily Géza ügyvéd, me yebizottsági tag, Hochsteiger Mihály földmives, kath. kör elnöke, megyebizottsági tag, Kaiser János földmives, községi biró, Ezer József községi képviselőtestületi tag, iparos kör elnöke, dr. Fischer János ügyvéd, Appelshoffer Ádám épitőmunkások szakegyletének elnöke, Puxler József földmives, polgári kör elnöke, Potyondy István földmives, megyebizottsági tag, Molnár István vendéglős, megyebizottsági tag, Stern Árpád kereskedő, megyebizottsági tag. Méltóságos Gróf Batthyány Tivadar urnák orsz. gyűl. képviselő, a 48-as és függetlenségi párt alelnöke Budapest. Méltóságos Urunk! A Tolnán megtartott népes értekezlet melegen üdvözli Méltóságodat, csodálattal eltelve ama emberfölötti küzdelem iránt, melyet elveiért, programmjának érvényesítéséért kifejtett. Sajnálattal és mély megilletődéssel szerzett tudomást az értekezlet arról, hogy gyengélkedése hazánk üdvéért folytatott nagy arányú munkás ságában még mindig feltartóztatja, de tudjuk azt is, hogy betegségének tartama alatt is elvei érvényesüléséért lankadatlanul, különös szívóssággal hathatósan működött, sőt, hogy a leghevesebb parlamenti harc napjaiban betegen megjelent a küzdők között, lelkesedést keltve iraga körül. Örömünknek adunk kifejezést afölött, hogy az elszomorító események meghozták és szorosabbá kovácsolták az ellenzéki pártok -szövetségét és hogy ez a szövetség, mint egy test és egy lélek veszi fel a küzdelmet a reakció és törvénytelenségek, a nyers erőszak uralmával szemben a demokrácia és haladás győzelméért. Ebben a nagy horderejű küzdelemben a küzdők segítségére sietünk. Lelkünk egész melegével óhajtjuk és kivánjuk, hogy Méltóságod megtámadott egészsége rövid idő alatt helyreálljon. Ama reményben, hogy ez mindnyájunk örömére rövid idő alatt be fog következni, értesíteni van szerencsénk, hogy nagyobb szabású népgyülést tervezünk felépü lése idejére, amelyre Méltóságodat ezennel meghívni bátorkodunk, kérve, hogy a népgyü- lés megtarthatásának időpontját teljes felgyógyulása után velünk közölni méltóztassék. Ha a népgyülés megtartása előbb válnék szüksé gessé, arra kérjük Méltóságodat, hogy a központi vezetőségnél több küzdő képviselőnek a népgyülésen való megjelenése iránt közbenjárni méltóztasiék. Tolna, 1912 junius hó 18. Kiváló tisztelettel Veszprémy Győző takarékpénztári igazgató ügyvezető főkönyvelő, Ábrahám Gyula takarékpénztári igazgató, Szily János kereskedő, Varga József iparos, megyebizottsági tag, dr. Szily Géza ügyvéd, megyebizottsági tag, Hochsteiger Mihály földmives, kath, kör elnöke, megyebizottságí tag, Kaiser János földmives, községi biró, Ezer József községi képviselőtestületi tag, iparoskor elnöke, dr. Fischer János ügyvéd, Appelshoffer Ádám épitőmunkások szakegyletének elnöke, Puxler József föld mives, polgári kör elnöke, Potyondy István földmives, megyebizottságí tag, Molnár István vendéglőd, megyebizottsági tag, Stern Árpád kereskedő, megyebizottsági tag. — Üdvözlet. Tolnán folyó hó 16-án megtartott népes értekezlet nagy lelkesedéssel a következő üdvözlő sorokat küldötte Justh Gyulának és Batthyány Tivadar grófnak • Nagyméltóságu Justh Gyula urnák orsz. gyűl. képviselő, a 48-as és függetlenségi párt elnöke Budapest. Kegyelmes Urunk ! Á Tolnán megtartott népes értekezlet határozata alapján és megbízásából, lelkesedésünk egész herével üdvözöljük Nagyméltóságodat, vezértársait és a vezetésük alatt álló ellenzéki szövetséget abban a lélekemelő küzdelemben, melyet az alkotmányunkat alapjában megtámadó erőszakkal és a törvénytelenségek egész sorozatával szemben együttesen kifejtenek a Bzabad, demokratikus Magyarország kiépítéséért. Tántoríthatatlan ragaszkodásunkról és támogatá sunkról biztosítjuk küzdelmüket. Az a válaszfal, amely megosztotta az ellenzék erejét, immár Egy kultur ünnep. Egyszerű keretben, de annál nagyobb benső tartalommal folyt le egy szép kultur ünnepély, vármegyénknek legalább mai jellegében legifjabb községében, Gindlicsalád-Kistengelicen. E lapok hasábjain volt már alkalmunk egyszer elmondani, mily impozáns módon, mily rohamosan fejlődik ez az uj falu, amely immár minta községgé nőtte ki magát rövid 5—6 év alatt. Ismétlésekbe nem bocsátkozunk tehát, de örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy leírjuk azt a kultur ünnepet, amely folyó hó 16-án folyt le azon alkalommal, midőn a községben létesült sok minden üdvös és hasznos dolognak — hogy úgy mondjuk — koronáját ünnepelte a nép és köztük, vele együtt egy igazán ritka illusztris közönség. Ugyanis a pécsi püspök páratlan bőkezűsége, a gindlicsaládi úri osztály tekintélyes adományai és a nép filléreiből épült egy róm. kath. templom Kistengeli- cen, amelynek tornyára a keresztet a fent nevezett napon tették fel. Ez adott alkalmat az ünnepségre. Ezt a templomot a szeretet építette fel, talán ezért, valóban a szeretet jellemezte ezen egyszerű ünnepélyt. És ez a momentum ragadta meg leginkább figyelmünket. — Csak a szeretet hozhat össze és tarthat órák hosszán át együtt egy a társadalom különböző rétegeiből álló tömeget. Mikor ott látjuk a főurat, a polgárt, a legegyszerűbb nép fiát, mikor ott látjuk a magyar ajkú polgár mellett német ajkú polgártársunkat, mikor ott látjuk a róm. kath. hívők serege mellett protestáns vallásu atyánk fiainak százait és látjuk, hogy ezt a conglomerát tömeget egy ér zelem hatja át, akkor igazán azt kell hinnünk, hogy ennek az ünnepnek homlok-terében valóban a szeretet áll. Az ünnep a templomtéren kezdődött, ahol teke,te Ágoston tolnai prépost a Jézus sz. szive litániájának elolvasása után felszentelte a keresztet, mialatt a nép Konkoly Gábor szép harmonium játékának kíséretében szent zsolozsmákat zengett. — A keresztanyái tisztséget dr. Csapó Dánielné viselte. Mielőtt, a kereszt fel lett volna téve, Fekete Ágoston az ő ragyogó szónoki tehetségével egy remekét mondotta el a szónoklatoknak. — Egy hírlapi cikk nem mehet azon határig, hogy egy egyházi szónoklatot részletezzen, annyit azonban mégis legyen szabad mondania, hogy ezen szó noklat tenorja az volt, hogy a most feltett kereszt ne elválasztó jel, hanem összekötő kapocs legyen a különböző nyelvű és vallásu lakosság között, akik egymás meggyőződésének tiszteletben tartása mellett, egymást becsüljék és szeressék. A nagy tömeg meghatva hallgatta a beszédet s bizonyára meg is lesz maradandó hatása soká a szivekben. Ezután a kereszt helyére, a mintegy 36 méter magas torony tetejére állíttatott és pedig az ácsok ügyessége folytán minden baj nélkül. Ezzel az egyházi része az ünnepnek véget ért, kezdetét vette a világias rész, melyet Bartal György, a hitközség világi elnöke nyitott meg, kedves és tartalmas beszédben, melyben a többek közt összetartásra, egymás és a haza szeretetére kéri a népet. Beszéde sok éljenre adott alkalmat, végül őt is lelkesen megéljenezték. Utána Zsigmond Elemér emelkedett szó lásra. Beszédében visszatekint a község alihat éves múltjára ; habár elenyészően csekély idő ez, egy község életében, mégis ezen csekély idő alatt egész sorozata létesült a község életére jótékonyban kiható intézményeknek, a község kötelesség szerető és nagy intelligenciájú képviselőtestülete tehát óriási munkát végzett. De mindezen intézmények inkább anyagi jellegű fontossággal bírnak, szükség volt tehát egy ideálisabb, a lelkek szükségletét is kielégítő intézményre, ezt megtalálta a templomban, amely ime most már itt áll előttünk. Az eddig létesített intézményeknek koronája ez, azért mély köszönetét mond mind azoknak, akik áldozatkészségükkel előmozditották ennek a létrejöttét ; az elismerés koszorúját kívánja átnyújtani különösebben is dr. Csapó Dá- nielnének, akit ezen szent ügy jó angyalának nevez. Szép beszédének elhangzása után lelkes ovációban volt része és számosán üdvözölték. ^Ezután Bcrnrieder József, Gindlicsalád községnek jóságos arcú, közszeretetben álló birája mondott egy rövid, de kedves beszédet, melyben kiemeli Zsigmondot, mint olyant, aki a templom létesítése körül óriási munkát végzett. Szép beszéd volt és igaz. — Zsigmondban Gindlicsalád község egy ideálisan gondolkozó, vasakaratu vezérembert bír, aki, ha szépről és jóról van szó, nem ismer fáradságot és akadályt. El kell ezt mondanunk, ha szerénységét sérti is a nyilvános hang. Végül e sorok Írója beszélt röviden. A beszédek közben a kiatengelici népdalárda adott elő néhány szép darabot, melyek betanítása Hoffmann Ádám igazgató érdeme. Zsigmond főjegyző miután még felolvasta dr. Szlankouánszky Imre országgyűlési képviselő táviratát, melyben távolmaradását menti ki, megemlékezik a község előhaladásában részt vett munkájáról és az ez által elért rendkívüli sikerről. Indítványára az ünneplő közönség úgy hozzá, mint gróf Zichy Gyula megyéspüspökhöz íidvöz'ő táviratot küldött. A templomtéri ünnepély ezzel véget ért; a nép átment az iskola udvarára, ahol népünnepély volt rendezve, melynek jövedelme toronyóra beszerzésére fordittatik. Az intelligencia nagy része a m is részt vett, ami ismét egy szép - napnak. Nem e igy kellene ennek hol? Nem volna e ez egy jótékor elvadulásnak indult szociális mé Az ilyen intimebb érintkezéstől csak nemesedni tudna a nép, szükebb térre szorulnának a szociális izgatók és a nemesebb, jogosultabb szo- ciálizmus hódítaná el a tért ; mert az intelligenciának finomult szelleme közvetlen hatással volna a tömegre és „Ahol a szellem, ott a győzelem'* mondja Madách, a filozóf költő. 1912. junius 23.
