Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-28 / 17. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY t élt í z JOCO—1400 koronát meghaladó ilzlt^ h ely)£fgherletek képeznek, hol fél évi és a tan- és közjótékonysági és hivatali helyiségek bérleje i, •— hol 1 évi a felmondási idő. A felmondás teljesítésére megszabott idő a rendes egynegyed évi felmondásu bérleteknél a bérévnegyed első 8 napja, illetve véghatárideje a bérévnegyed 8-ik napjának d. u. 6 órája. Fél évi, egész évi felmondásit bérleteknél a bérévnegyed 15-ik napjának d. u. 6 órája. A felmondást úgy kell eszközölni, hogy a lakó a májusi, augusztusi és novemberi bérnegyed idejében költözködhet csak, mert a költözködés ideje február 1-re nem eshet. Fontos és jól tudni való, hogy a bérlet k ezdetétől számított egy éven belül a háztulaj- donos tel nem mondhat, vagy nem stájgerolhat lakójának. Szintén illik tudni, hogy a lakást a lakó a felmondási, vagyis a bérleti utolsó negyedben naponkint d. e. 10—12 óráig köteles a lakást- keresőknek megmutatni, illetve azokat beereszteni, — ha ezt valami figyelembe veendő körülmény (betegség, haláleset, családi ünnepség) nem akadályozza. Az üzlethelyiségeknél a megtekintési idő a rendes üzleti nyitás- és zárás közti időszak. 2 _________________ KÜ LÖNFÉLÉK. — Boda Vilmos kitüntetése. A király fel liatalmazása folytán a belügyminiszter Boda Vilmost, a szekszárdi tűzoltói áldásos intézmény megalkotóját, tűzoltói főparancsnokot, a Tolnavár- megyei tüzoltószüvetség volt elnökét, 30 éven át teljesített eredményes és önzetlen tevékenységéért diBzéremmel tüntette ki. — Kinevezés, A kereskedelemügyi miniszter Berényi Győző szekszárdi államépitészeti segédmérnököt mérnökké nevezte ki. — Felmentés. A honvédkerületi parancsnokság Reich Oszkár tamási szolgabirót és dr. Freyler Károly járásorvost a mozgósítás esetén teljesítendő népfölkelői szolgálat alól a közszolgálat érdekében felmentette. — Elnökválasztás. A „Róm. Kath. Olvasókör“ Döbröközön lelkesedéssel és egyhangúlag Nyárády Aladár plébánost választotta meg elnökének. Ugyancsak elnökének választotta nevezettet a „Róm. Kath. Kisgazdakör“ is, szintén egyhangúlag. Itt említjük meg, hogy Francsics Bódog nyugalmazott tengerész kapitányt, ki eddig a közéletből visszavonul, a „Róm. Kath. Kisgazdakor“ meleg lelkesedéssel világi elnökének választotta meg. Francsics Bódog a szeretetnek ilyeténképvaló megnyilatkozását rekompenzálandó a köri tagsági dijat 50 koronában váltotta meg. — Műszaki tanácsos kinevezése. A kereskedelemügyi miniszter Tóth Henrik szekszárdi főmérnököt, az államépitészeti hivatal főnökét műszaki tanácsossá nevezte ki. A jól megérdemelt kinevezéshez mi is őszintén gratulálunk. — 'Áthelyezés. A pécsi postaigazgatóság Sipos Lajos szekszárdi posta segédtisztet Tapolcára helyezte át. — Tanfelügyelői kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter GiJŐrfJ'y József kir. segédtanfelügyelőt, a homonnai kir. tanfelügyelő- ségi kirendeltség vezetőjét Zólyomvármegyébe jelen minőségben áthelyezte és ezen tankerület vezetésével ideiglenesen megbizta. Győrffy József Szekszárdon, a Májer féle magánintézetben kezdette meg tanítói pályáját. Majd Uzdborjádra kerül s letette a polgári iskolai tanképesitői vizsgát. Ekkor a paksi állami polgári iskolához nevezte ki a miniszter Innen szolgálattételre Budapestre rendeltetett, hol iskolalátogató volt. Két évvel ezelőtt Homonnára kir. segédtanfel ügyelőnek neveztetett ki, most pedig Zólyomvár- megye népoktatási ügyeinek élére került. — Frühwirth kanonok ünneplése. Április 18-án, csütörtökön kedves ünnepeltetésben részesítette a dombóvári esperesi kerületet pap sága Frühwirth Géza gyulaji esperesplebánost, a pécsi székeskáptalan nemrég kinevezett tb. kanonokját. Frühwirth kanonok ezen a napon barátságos ebédet adott, melyen paptársain kívül az Esterházy kegyuraság képviselői, továbbá Nagy István dombóvári főszolgabíró, lovag Paál József autonómiai képviselő, a helyi jegyzők és tanítók voltak jelen. Ezt az alkalmat használta fel a dombóvári esperesi kerület papsága arra, hogy kerülete esperese iránt érzett szeretetét kimutassa. Kovács Antal szakályi plébános, az »esperesi kerület jegyzője üdvözölte gyönyörű szép beszédben Frühwirth kanonokot s átadta neki paptársai ajándékát, egy szép ezüst pacifikáiét (kézi feszületet). Frühwirth kanonokot annyira meghatotta Kovács Antal remek üdvözlő beszéde és paptársainak szeretete, hogy alig tudta háláját és köszönetét előttük kifejezni. Vidám hangulatban a késő délutáni órákig maradtak a jelenvoltak együtt — Itt említjük meg, hogy Gyulaj község előlárósága és képviselőtestülete vasárnap délelőtt díszközgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya Frühwirth kanonok érdemeinek méltatása volt. — Egy tejszövetkezet feloszlása. Az egykor virágzó dunaföldvári tejszövetkezet annyira visszafejlődött, hogy az érdekeltek a legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésben kimondották a tejszövetkezet felszámolását. — Adomány a Pius internátusra. Streicher József pécsi apátkanonok a pécsi Pius internátus céljaira 1000 koronát adományozott. — Uj pénzintézet. A Bonyhádvidéki Takarékpénztár Részrénytársaság folyó évi május hó 1-én Dombóváron fiókintézetet nyit. Az uj pénzintézet elnöke Spitzer Imre, alelnöke Illés Gyula, könyvelője pedig Braun Ármin. — Magántanulók vizsgái Azon vármegyebeli magántanulók, kik a folyó tanév végén a polgári iskoláknál óhajtanak vizsgát tenni, az ez iránti kérvényeiket legkésőbb folyó évi május hó 3-ig az illető polgári iskola igazgatóságához küldjék be. 1912. április 28. — Buzaszentelés. Szent Márk napján, múlt csütörtökön reggeli hat órakor a szekszárd- belvárosi római katholikus templomban szentmise volt s utána nagy körmenet indult ki dr. Fent Ferenc apát plébános vezetésével a Széchenyi , Rákóczi- és Duna-utcákon át a vasút melletti szántóföldekre, ahol megszentelte az apát a buza- vetést, előbb azonban az Isten létezéséről és áldásáról tartott ájtatosságra hangoló beszédet. A körmenetben a lómai katholikus népiskolák növendékei is részt vettek a tanítók és tanítónők kíséretével. — A szekszárdi munkásgimnázium ünnepélyes bezárása május hó 5-én, délután hat órakor lesz a muzeum nagytermében. Az ünnepi beszédet Simontsits Elemér alispán tartja. Ez alka lommal énekel első ízben a n)ilvánosság előtt a munkásgimnázium dalkara, melynek szép jövőt jósolnak. A záróünnepélyre ezúton hívja meg a vezetőség a nagyközönséget. Belépődíj nincs. Kérjük Szekszárd közművelődési ügyünk iránt érdeklődő közönségét, hogy minél nagyobb számban vegyen részt a munkásgimnázium záróünnepélyén. Ugyancsak e helyütt említjük meg, hogy junius hó 1-én (szombaton) rendezi a dalkar első táncmulatságát a munkásgimnázium dalárda alapja javára, melyre már a próbák és az előkészületek serényen folynak. A dalárda, melynek karnagya Hitler Gyula szekszárd újvárosi kántortanitó, igen élvezetes estét fog szerezni a mulatni vágyó közönségnek. Ideje is már, hogy a sablonszerű táncmulatságok közé beékelje magát — mintegy oázis — egy apró zeneszámokból álló pompás kis mulatság. A részletes műsorból egyelőre nem árulunk el többet. Azt majd a jövő hetekben írjuk meg. — Névmagyarosítás Weisz József családi nevét belügyminiszteri engedéllyel „Vajtá“-ra változtatta. — Adomány. Birisits Géza, a Dunántúl nyomda h. igazgatója 5 koronát küldött Földes Dezső várdombi plébánosnak a Decsen építendő kath. templom javára. — Kerületi ifjúsági tornaverseny. Junius 8-án és 9-én Pécsett tartandó kerületi ifjúsági tornaversenyre eddig 36 intézet részéről 100 tanárt és i860 középiskolai diákot jelentettek be. Szekszárdi állami főgimnáziumból 2 tanár, 30 diák, a bonyhádi ev. főgimnáziumból 3 tanár és 40 diák vesz részt a tornaversenyen. A szekszárdiak a pécsi főreáliskolában, a bonyhádiak pedig a pécs szigeti külv. népiskolában lesznek elszállásolva. — Nyilvános köszönet. A Tamási Hitelbank Részvénytársaság a tamási önkéntes tüzoltó- egyesületnek 25 koronát adományozott, melyért ezúttal hálás küszönetünket nyilvánítjuk. Az egyesület nevében Abelesz Adolfj pénztárnok. — Tanulmányút. Dr. Holub József, a Nemzeti Múzeumi segédőre, Holub János szekszárdi polgári iskolai igazgató fia tanulmányozás végett Párisba utazott, ahol egy hónapig fog tartózkodni. íogoltjának, az özvegy dijnoknénak. „De hát zavaros a lánykori múltja,' — már pedig a tiszta erkölcs“ . . . „És a három árva?“ — hirtelenke- dik közbe a birósági jegyző. Az elnöknő dühös, a kis albivóné hálás tekintetet vet a vakmerőre. Uj vendég érkezik. A királyi táblai bíró, a járásbíróság vezetője. A nagyságos ur. A pöf- feszkedés szelleme vonul be vele a házba. Még a ’konyhalány is kevélyen törölgeti a tányérokat: itt van a nagyságos ur. Falusi stréber, - dzsentri imádó Térd nadrágban, kurta kabátban, puha kalapban jár és gazdasági könyveket olvas. Mint a dzsentrik, ő is folyton a gabnatermelés, a szőlő- művelés s az állattenyésztésről és mint önimádó, önmagáTÓl beszél. Azzal kezdi, hogy beteg, meg hütötte magát. Sajnálkozás minden oldalról. A fő&zolgabiróné lábtakaróval, a ház úrnője meleg teáyal és forró borral kedveskednek neki. Azokat kegyesen elfogadja, ezeket mohón megissza s aztán az elnöknühez fordulva, bágyadt hangon kérdi: „Hogy vannak a kedves hízói, kedves nagyságos asszony ?“-- Polgármester, polgármester ! — hangzik a harmadik szobából, a nappaliból. Megint uj vendég érkezett? Dehogy! Huszonegy fogás. Hangos nevetés és parázs feleselés követi. „Nem tudsz játszani, csak mérget keverni !“ — Te meg csak kocintani, nem darokkozni !“ Ezt a járás orvos, meg a gyógyszerész mondják. — Ugye, mi . csak értjük 1“ rr-- ezt meg a járásbiró és a főszolgabíró. Aztán , felhangzik teli kedvvel, teli tüdővel : „A lámpában ecet ég, had mulasson a vendég“. — Hogy miért polgármester, akinek lefogják a huszonegyesét és miért kell ezért ecetnek égni a lámpában ? — ezt a szabatoniak sem tudják. Hanem azért mondják és fújják. Tisztelik az ősi szokásokat. Tizenegy órakor asztalhoz ül , a társaság. Zsur van, csak hideg ételek vannak, hanem ezek azután vannak. Szabatonban hét órakor vacsoráznak. Négy órai p henés az evés terén, egész örökkévalóság nekik. Alaposan hozzálátnak tehát az asztal örömei élvezéséhez. A férfiak most fajborokat isznak, a hölgyek ribiziibort kóstolgatnak. Csakhamar vigasság csapong, tréfa és kacaj követik egymást. Csak az elnöknő és a nagyság gos ur ülnek az asztalfőn, mintha karót nyeltek volna. Éjfélkor kellemes meglepetés: pezsgő. Viharos éljenzés fogadja. A prakszi bontja föl a palackokat és mindenki elismeri, hogy jobban ért ehhez, mint a közigazgatáshoz. Ä férfiak szekszárdi bikavérrel isszák, a hölgyek szódával keverik, csak a tiszta erkölcs őre, az elnöknő fogyasztja tisztán. A kvartett összesúg : meglepetést a pezsgős meglepetésre. A prakszi eltűnik, de nemsokára visszajön — és fölharsan a csukott verandán a Bükjei szoknya, a szabatoni első banda legújabb slágere. Hallgatónak húzzák. Utána meg a főszolgabíró nótája : Zöldre van a yáesos kapu föstve. Hangjaira föl is ébred benne az alvó oroszlán : arca kipirul, szeme fölragyog. Majd az asztalra üt és azt kiáltja, hogy „ne kedvem, ne!“ később meg, „sobse halunk meg!“ - végül pedig kijelenti, hogy „ez kell a magyarnak, nem az irkafirka.“ Sorba jönnek a hölgyek 8 az urak nótái. A cigány huzza, a társaság énekel. Csárdásba kezdenek a barnaképüek, amire indián csatahangokat hallatnak a férfiak. Egy pillanat és a folyósón az ebédlő asztal, még egy pillanat és táncban mindenki. Szabatonban a* életkor végső határáig táncolnak. Csak a nagyságos urat nem engedi a tekintély, a járásbirót és a főszolgabirót pedig a kövérség. A* elnöknő is táncol — a házi gazdával. A járásbiróné a járásbirósági jegyzővel, __1__i-r— Jt >L Y FIA SKEDÖ ^ Garay-téf 137. ,0 FOSARUK.: • posztó Posztók t berliner Pariitok } plüs Bá^szi. Hatalmasan be volftik állítva. Becsületszavakra mondták, hogy még pgm mennének, — de hát „hi haza“. Az öregek délig elnyúlnak, nekik kell helytállaniok. Ők lesznek a séf, a törvénykezés, a közigazgatás. A házigazda nagyon sajnálkozott. A fiuk félreértették és szomorúan indultak, mintha temetésre mennének, siratóba. Ácsi ! — szólott a gyakornok. A Beethoven gyászindulóját tudjátok ? Hogyne tudnánk, kérjük alázattal, mi az első zenekar. Aztán a jegyző megnyomta hátul a furfangos masináját, a Toncsi kocsis meggyujtotta a prakszi acetylenjét és mentek. Utánuk az első zenekar. A hat szál cigány amint csak tudta, ahogyan csak bírta, olyan szomorúan, olyan bánatosan húzta — a Bükjei szoknyát.
