Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-26 / 13. szám

1911 március 26. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 Sikerrel emelte fel szavát a zárt palackok meny- nyiség tartalmának kötelező megjelölése ellen. — Az erre vonatkozó rendelet életbeléptetését el­halasztotta a kormány. Tovább folytatta akcióját a külföldi cégek Magyarországon való közvetetlen képviseleté ügyében és tiltakozott a bortörvény sérelmes rendelkezései ellen. Részt vett a ter­mésbecslések reformja tárgyában tartott minisz­teri ankéten. Gabonakereskedelmi szakosztálya pedig eb­ben az évben fokozott tevékenységet fejtett ki e szakma érdekeinek megvédése körül. Részt vett több távsegyestilettel együtt a kereskedők és iparosok törökországi tanulmányújában és kezdeményezte a turini tanulmányi kirándulást. A tagok létszáma jelentékenyeit emelkedett ez évben is, az ügyforgalom megnőtt. Számos uj kerület és körzet alakult és ismét léptek be vi­déki városok az OMKE tagjai sorába. — Végül köszönetét mond a jelentés a sajtónak a támo­gatásért, amelyben ez évben is részesitette. KÜLÖNFÉLÉK. S2ives figyelmébe. Április 1-vel uj előfizetést nyitunk a Tolnamegyei Közlönyre, mely a megyének legrégibb lapja s a függetlenségi és 48-as pártnak egyedüli képviselője vármegyénkben. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, akiknek előfizetése lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Lapunkat a t. megyei tanítók és tanító­nőknek fél árért küldjük meg, mivel a »Tolna­megyei Közlöny« a »Tolnamegyei Általános Tanító-egyesület «-nek hivatalos közlönye. Előfizetési díjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. Kérjük régi előfizetőinket, hogy elő­fizetéseiket megújítsák s ismerőseik körében mentői több hívet toborozzanak lapunknak. Hátralékos előfizetőinket pedig nyomatékosan felkérjük, hogy hátralékos dijaikat az ujjal együtt küldjék be, mivel ellenkező esetben a lap küldését beszüntetjük, mert a lap ki­adása nagy anyagi áldozattal jár. Hazafias tisztelettel : A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. — Csendőrök előléptetése. Gáspár István szekszárdi és Sümegi János gyönki csendőrőrs­vezetők csendőrőrmesterekké léptek elő. — Jegymegváltás. Gróf Batthyány Tivadar országgyűlési képviselőnk a szekszárdi dalestélyre jegyét 30 koronával váltotta meg. De miért voltak jók? Az édes anya nevelte őket jó gyermekekké, hisz este, mikor a munkából haza jött, a himzőráma mellett mindig mesét mondott a jó gyermekekről, kik mindig szót fo­gadnak, mesélt a bitről, arról a magasztos ihlet­ről, melynek szövétneke mellett a legnagyobb kétségbeesésben is a lélek megvigasztaíédva pi­hen ! Mesélt az emberszeretetről, az egyszerűség­ről, a jóságról, a szorgalomról, a munkáról . . . Ä leánykák hallgatták ezt Dap nap mellett s igy teltek el az évek, igaz nehéz küzdelem­mel, de boldog megelégedéssel, mert a jó anya óhaja beteljesült: leánykái jól tanultak, olyanok lettek, mint a milyennek ő azt előre elképzelte, a lelkűk tiszta, ártatlan s a hitük olyan, mint az édes anyjuké; ledönthetetlen kősziklán épült! Az édes anya ezen boldogságát a hitének kö­szönte, mely bevilágította az ő lelkének minden rejtekét, mely megvédte őt az élet gonoszságaitól, kísértéseitől, mely biztatta őt, mikor már-már roskadni érezte lábait, mely erőt adott a kétség- beesés közt, mely vezérelte a gyermekei nevelé­sében és a gyermekei lelkét az övével egyesitó. — Prohászka püspök meghívása. Az Egye­sült Szekszárd-Tolnamegyei Nőegylet, mint már megírtuk, a nyár folyamán üli meg 50 éves jubi­leumát, mely alkalomból a bizottság nagyszabású ünnepséget rendez. Az ünnepségre az egyesület nevében gróf Apponyi Géza vít. tanácsos meg­hívja Prohászka Ottokárt, Székesfehérvár nagy- tndásu püspökét, aki beszédet fog tartani, mely fénypontja lesz az ünnepségnek. — Tanítói személyi pótlék. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Várkonyi Sándor szek- szárd-belyárosi róm. kath. tanítónak a tanügy térén szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül a nyugdíjba is beszámítandó 200 korona évi sze­mélyi pótlékot utalványozott. — Felterjesztés Tolna vármegye törvényható­sági bizyttságához. A „Segédjegyzők és Községi Alkalmazottak Országos Egyesülete Tolna vár­megye dunaföldvári járási Szövetsége“ folyó évi március hó 15-én tartott évi rendes közgyűlésén hozott határozathoz képest Vastagh Ferenc el­nök és Nikiin József jegyző felterjesztést intéz­tek Tolna vármegye törvényhatóságához, mely­ben kérik, a nem okleveles községi alkalmazot­taknak a jegyzői nyugdíjalap kötelékébe való felvételét, illetve a község jegyzői nyudij-sza­bályrendelet módosítását. — Doktorrá avatás. Bures Lipót szekszárdi kir. törvényszéki jegyző sikerreLiletette a jogi szigorlatot és Budapesten tudorrá avatták. — Áthelyezés. A in. kir. posta- és távírda főigazgatóság r. Takács Gábor szekszárdi posta- és távirda ellenőrt, saját kérelmére Budapestre helyezte át. — A tolnai ártézi kút. Mint Tolnáról Írják, folyó hó 22-én az ártézi kutból, 417 méter mély­ségből 35 fokos hőviz tört elő. A vízmennyiség percenkint 120 liter. — Baja törvényszéket kap. Nagy küldött­ség ment fel Budapestre Bajáról, hogy törvény­széket kérjenek. A miniszterelnök és az igazság­ügyminiszter folyó hó 14 én fogadták a küldött­séget, akik Baja város közönségének kívánságát jogosnak nyilvánították ki. Baja város ingyen telket és 300,000 koronát ajánlott fel a törvény- széki palota céljaira. — A községi és körjegyzők nyugdija. Az egyes vármegyei jegyzői egyesületek azt a ké­relmet intézték a belügyminisztériumhoz, hogy a jegyzők nyugdijába a magánmunkálatok utján szerzett évi jövedelem egy része: 1000 korona s a jegyzői lakbér is beszámittassék. A belügy­miniszter a jegyzői magánmunkálati jövedelmet a nyugdíjba beszámitani nem engedi, ellenben be8zámitandónak jelentette ki a jegyzői nyug­díjba a lakbért. A miniszter rendeleté szerint a lakbérnél a nyugdij alapjául 700 korona veendő. — Uj lap. Pécsett ma indult meg a „Dunán­túl“ cimü politikai napilap, melynek felelősszer­kesztője Persian Adám. — Szöknek a katonák. A napokban a ka tonai központ statisztikát állított össze a szökött katonákról. A kimutatás megállapította, hogy csak egy hónap alatt százötvenen hagyták ott a „gyöngyéletet“. És ez a szomorú szám arány­ban áll a többi hónapoknak a számaival is. Egy év alatt ezernél több katona szökik meg, akik közül csak alig sikerül egynéhányat elfogni a rendőrsége. k. Most már felnevelte őket szépen, mindegyik megállja a maga helyét az életben, meg tudják keresni a mindennapi kenyeret s mondjátok, óh mondjátok mivel tartoznak, mivel fogják ezek a gyermekek meghálálni az édes anyjuk önfelál­dozását ? Szeretettel, imádattal, örök hódolattal, hisz ez az édes anya a gyermekei oltárképe, akiért életüket adnák s őt boldogítani, feledtetni vele a tengernyi bánatát, szenvedéseit; ez a gyermekei minden gondolata s ezt meg is teszik, mert ezt érzi á szivük: Anyám, édes anyám, Te vagy az én lelkem, Szenvedtél már sokat . . . Úgy szállsz el felettem, Mint egy szent gondolat. Oltárképem te vagy, Rólad álmodozom . . . Imádlak, szeretlek Én őrző angyalom . . . — A vármegyei emlékek. Reich Oszkár ta- mási-i szolgabiró, aki az írói tollat is jól kezeli, elhatározta, hogy könyvet ir a vármegyék jel­vényeiről, címereiről és a vármegyei egyenruhák­ról. Az adatok beszerzése végett kérelmet inté­zett a vármegyék alispánjaihoz. — A függetlenségi 48-as párt szervezke­dése. Az országos függetlenségi és 48-as párt a Kossuth ünnep alkalmából Budapesten országos pártértekezletet tartott, melyen Tolna vármegyé­ből is többen részt vettek. Az országos pártérte­kezleten Batthyány Tivadar gróf elnökölt, aki hosszabb beszédben fejtette ki a pártszervezke­dés fontosságát. Holló Lajos országgyűlési kép­viselő mondott a párt jövő magatartását körvo- nalozó beszédet, melyet a párt minden egyes tagja magáévá tett. A párt a véderőreform ide­jén az általános, titkos választói jog érdeké­ben a legmesszebb menő agitációt fogja megindí­tani, melynek tervezetét most dolgozza ki a füg­getlenségi párt vezetősége. — Heten vannak. Lassan mind megtérnek a hősök vérével öntözött anyaföldbe a 48-as hon­védek, kinek egyik vitéz kapitányát; Ujfalusy Imrét temettük el múlt vasárnap óriási részvét mellett. Az öreg honvédek csak hárman jelen­tek meg gyászfátyolos zászló alatt, mert a többi betegen feküdt. Áz egyik honvédtől megkérdez­tük, hogy hányán vannak még Szekszárdon ? „Még csak — úgymond — heten vagyunk, a nyolcadik volt a mi vitéz kapitányunk, akit áld­jon meg a jó Isten haló porában.“ Erre könnybe borultak az öreg harcosnak szemei. — Beteg tankerületi főigazgató. Váradi Károly székesfehérvári tankerületi főigazgató hetek óta súlyos beteg és csak a napokban mu­tatkozott állapotában némi javulás, mely reményt nyújt arra, hogy rövidesen visszatérhet hivatá­sához, melyen oly nagy szeretettel csüng. — Házvétel. Krucsay József a Klincsák Béla Wosinski Mór-utcai házát 10.000 koronáért megvette. — Eredeti rézkarcok kiállítása. A muzeum képtárában 35 darab rézkarc és fametszet van kiállítva. Ezek két kiváló grafikus művészünk­nek, Conrád Gyula és Lénárd Róbertnek müvei. A külföld müveit családai nem tűrik meg lakásuk­ban a minden érték nélküli színes olajnyomato­kat. Akinek eredeti festményre nem telik, az rézkarcot vagy fametszetet vesz. Az itt kiállított lapok mindegyike egy-egy művészi alkotás és olcsóságuknál fogva a kevésbé módos is meg­szerezhet 1—1 lapot. Megtekinthetők napokint d. e. 11—1 óra és d. u. 3—5 óra között. — A VI. számú csendőrkerület uj parancs­noka. A honvédelmi miniszter a székesfehérvári VI. számú csendőrkerület parancsnokává, mely­hez Szekszárd, illetve Tolna vármegye is tarto­zik, Csató Ferenc pozsonyi V. számú csendőr- kerületi alezredest nevezte ki. Az eddigi parancs­nokot, Várady Ede alezredest pedig a brassói csendőrkerületbez nevezte ki kerületi parancs­nokká. — Szabadságünnep Tolnán. A tolnai róm. katb. legényegylet f. hó 19-én vasárnap ünnepelte alkotmányos szabadságunk hajnal-napját. Az ünnepély fénypontja azon eszmékben, történeti vonatkozásokban és megragadó példákban gazdag, magas szárnyalása beszéd volt, melyet Fekete Ágoston prépost plébános mondott. A szabadság vívmányai között, mint elsőrangúról, különösen megemlékezvén a szabad sajtóról, élénk színek­kel festette azon áldásokat, melyeket a sajtónak hivatása magaslatán álló része a nemzeti és tár sadalmi életre egyaránt áraszt. Hazafias fájda­lommal ostorozta ezután a sajtónak azon részét, mely a szabad sajtóért küzdő apáink intencióit sutba dobva, azzal hálátlanul visszaél, midőn az Isten-, a vallás , a hazaszeretet, országunk ezer éves fennállásának ezen biztosítékai ellen napon­kint izgat, ádáz gyűlöletet szit, mely az erényt, a tekintélyt, az igazságot, a becsületet és min­dent, ami szent, naponkint lábbal tipor, mely a lelkeket tévtanokkal megmételyezi, s igy mint belső s ép ez oknál fogva annál veszélyesebb ellenség a külső ellenségnek segit a nemzet sír­ját megásni. Ép ezért sürgeti, hogy minden hazáját szerető magyar csak a tisztességes sajtót pártolja. Ezután PettritS Ferenc ipaios mondott lendületes beszédet alkotmányunk garan­ciáiról. Hideg János iparos pedig felolvasásában a szoknya-nadrágról Ítélkezett lesújtóan. Schel- lenberger Repuska és Hifling Katica pedig szép szavalataikkal arattak síkért. Többszörös kitüntetésben része­sült szenzációs csodaliáziszer 10ROI.I1Í mely városunkban is megjelent. Ez a háziszer hatásában és erőalko- tásában foJiilmuUiatlan fagyási és gümőkóros izom- és idegfájdalmak, fej és foqfájás, továbbá minden meghűlés okozta bajok, mint rheumy köszvény, csuz, ischiás, ízületi lob és zsábában szenvedők' végűi nnnAiieiirv n r-w-w w- -JBÜMaag» Wh» «MíIwmi WMgagim i3saa ftgiPüM m égési sebek fájdalmainak megszüntetésére. Kiváló fertőtlenítő és test­21 DUnOVS£Kl Ur.-rE.LE, SfllftiiMBr süH vr <a£)Jir t, maaraaB *wwai ^ gyg haziszer. Kapható vórosuaköan: Garay Bro§uerlában, Konyhádon! Schmidt Gyula föszßrksFßsHßdßscbßii, Pnkson*. Kiss Pál KßrßskBtlßsGbßn,---- 1 körömi SO fillér, 2 korona, es 2 korona 50 filléres üvegekben. — Ké szíti; B0R01FSZKY R. Dr. és B0R0VSZKY K. BUDAPEST, II. kerület, Fő-ut 77-ik szám.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents