Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-19 / 12. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 2 visszavonása, amelyekbe a 12 pont követelményei lettek belefoglalva. Leírja a bécsi udvari kamarilla kétszínű játékát, megemlítve azt, bogy a szabadságharc kitörésének oka legfőképen az volt, hogy a káprázatos terveket szövögető osztrák ellenségeinkben csak harag, gyűlölet, boszuvágy és vakszenvedély élt irányunkban, de jóindulat semmi. Ezért kellett bekövetkezni annak az eseménynek, mely a világtörténetben magyar szabadságharc név alatt lett nevezetessé. És ekkor ismét beigazolódott az a törté­nelmi igazság, hogy a szabadság fáját csak vérrel lehet öntözni, mert a hazafiui kebelből kicsorduló forró vér annak tápláléka. Bekövet, kezett, hogy vérontás, haláltusa, ágyudörej, kul- turátlan földek és füstölgő várromok kisérték ismét a szabadság és az emberi jogok útjait. És a nép — fejezi be beszédét — töme­gesen vonult a küzdők táborába. A gyermek lerázta magáról az iskola porát, az ifjú elhagyta jegyesét, a féi’fiu elbúcsúzott családjától, az öreg kikelt betegségében pihenést nyugvó ágyából. A szabadságért lelkesülök p’alanxja napról-napra nőtt, mert a nép ajkán hatalmas erővel és meg­rázó hatással hangzott fel egy dal, maly varázs­erejével ma is megdobogtat minden tisztán érző magyar szivet, hogy t. i. Kossuth Lajos azt izente Elfogyott a regimentje, Ha még egyszer azt üzeni, Mindnyájunknak el kell menni. Éljen a haza 1 Wendl István ifjú lelkesedéssel, mély ha­zafias beszéddel éltette a jelen volt 48-as hon­védeket, gróf Batthyány Tivadar szeretett kép­viselőnket és dr. Szentkirályi Mihály polgár- mestert. Indítványára gróf Batthyány Tivadarnak ezt az üdvözlő táviratot menesztették: „Méltóságos gróf Batthyány Tivadar országgyűlési képviselő Budapest, Horánszky- utca 4. A szekszárdi Polgári Olvasókör március Idusát ünneplő hazafias közönsége meleg sze­retettel üdvözli Méltóságodat mint a magyar függetlenségi eszmék lelkes vezérét és kéri, hogy azt a zászlót, amelyre elveink vannak felírva, a haza érdekében fennen lobogtassa. Hazafias üdvözlettel Horváth József igazgató.“ Gróf Batthyány lelkes éljenzése után dr. Szentkirályi Mihály polgármester emelkedett fel a fehér asztal mellől és gondolatokban emel­kedett felköszöntőben éltette a testvéri egyetértést és a gondolatszabadságot. T. Nyitray Lajos tanár több szónoklatot tartott s humorával meg­kacagtatva a közönséget. Dr. Török Ottó ügyvéd Horváth József igazgatót, ez pedig viszont őt éltette. Kamarás Béla lendületes tósztban a magyar nemzet örök életére ürítette poharát. Horváth Ignác tanitó, lapunk főmunkatársa üdvözölte dr. Zsigmond Ferenc ünnepi szónokot, hogy mindenkor és mindenütt hirdesse még sokáig a szabadság eszméit. * A szekszárdi ref. Olvasókörben szintén ha­zafias kegyelettel adóztak a nagy nap jelentősé­gének. Itt is társasvacsora volt, melyen a disz- szónoklatot Gödé Lajos ref. lelkész, a kör el­nöke tartotta. Március 15. Kölesden. Régi szokáshoz híven az idén is a refor­mátus templomban volt istentisztelet, hol Kálmán Dezső gyönyörű, maga irta verses imát mondott, Szigeti Károly pedig szépen átgondolt magas színvonalú beszédet: Istentisztelet után az egyesü­letek és iskolák zászlóik alatt a Kossuth szobor­hoz vonultak, hol Kálmán Dezső ref. lelkész ez alkalomra irt költeményét szavalta el fiatalos hévvel. Az ünnepélyre eljött a kistormási iskola is lelkes tanítója : ifj. Schäfer Mihály vezetésé­vel. A kölesdi iskolában délelőtt 9 órakor tar­tattak hazafias ünnepélyek, hol a tanítók magya­rázták március 15-nek jelentőségét. Este a kölesdi ifjúság az úri kaszinóban családias jellegű hang­versenyt rendezett, melyen a kölesdi társadalom teljes számban vett részt. Szives figyelmébe. Április 1-vel uj előfizetést nyitunk a Tolnamegyei Közlönyre, mely a megyének legrégibb lapja s a fiigyetlenségi és 48-as pártnak egyedüli képviselője vármegyénkben. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, akiknek előfizetése lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Lapunkat a t. megyei tanítók és tanító­nőknek fél árért küldjük meg, mivel a »Tolna­megyei Közlöny« a »Tolnamegyei Általános Tanitó-egyesület«-nek hivatalos közlönye. Előfizetési díjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. Kérjük régi előfizetőinket, hogy elő­fizetéseiket megújítsák s ismerőseik körében mentői több hívet toborozzanak lapunknak. Hátralékos előfizetőinket pedig nyomatékosan felkérjük, hogy hátralékos dijaikat az ujjal együtt küldjék be, mivel ellenkező esetben a lap küldését beszüntetjük, mert a lap ki­adása nagy anyagi áldozattal jár. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. A „Tolnavármegye és a Közérdek“ — és a szent mise-áldozat. Minden hitéhez hü katholikus leikéből a jogos felháborodás érzetét váltotta ki a „Tolna­vármegye és a Közérdek“ cimü lapnak március 13-iki számában megjelent és Hazafi Veray János babérjára pályázó a »Szoknya nadrág« cimü versecske. E versbe e pár sor méltó a lap minden katholikus előfizetője részéről megszivlelésre: „Miért szoknya, hogyha nadrág V S miért nadrág, hogyha szoknya ? 1 Tudom is én! Bánom is én! Nem mondta a pap a misén sth. E kifejezés mélyen sérti a katholikus val­lás szent áldozatát, a szent mise-áldozatot s benne minden katholikusnak hitbeli önérzetét. Hogy merészeli egy lap kipellengérezni a katholikus papságot és annak legszentebb tény­kedését ?! Főleg egy olyan lap, amely nagy gar- ral hirdeti, hogy ő nem felekezetieskedik! (?) Hát ez nem felekezetieskedés ?! . . . Vagy tán a „költői szabadság“ azt is meg­engedheti magának, hogy a szentélybe gázoljon sáros lábakkal ? Minő jogon merészeli egy lap azt a szent mise-áldozatot ily alacsony gondola­tokkal összehozni, melyen milliók áhítattal és szent örömmel vesznek részt ?! Mit szólna a T. és K., ha a „Tolnamegyei Köz!öny“-ben egy szép napon a húsvéti „laska­evést“, avagy a „hosszú napot“ találná valaki kipellengérezni ?! A katholikus vallás legszentebb intézményei úgy látszik a T. és K. előtt más lapra tartoznak. Pár héttel ezelőtt a „kongregáció“ meg a „klerikalizmus“, újabban a „szent mise-áldozat“ van a T. és a K. kabaré műsorán. A legsajnálatosabb a dologban csak az, hogy ezt a gyászos műsort a katholikus elő­fizetőknek is végig kell — szenvedniük! Igazán csodával határos a katholikus ol­vasóközönség türelme: Mikor fogy el ? . . . Mikor indít már Tolnamegye katholikus intelligenciája egy életrevaló mozgalmat egy bá tor, szókimondó, senkit nem támadó, de a jo­gos önvédelem szellemi kardját hatalmasan forgató katholikus lap megindítására, — mi­ként fényes sikerrel megtette ezt Baranyaraegye katholikus intelligenciája ? . . . 1911 március 19. A T. és K. viselkedése, felekezetieskedése annál furcsább, mert épen ő áuhint végig, kímé­letlen kaszárnyasiilusban a tolnai káplánon fele­kezetieskedés miatt. Persze, mikor a tolnai káp­lán a „henye grófok, apácák“ stb. szociálista röpiratbeli sértő kifejezéseket visszautasítja és pedig azon a gyűlésen, amelyet ugyanaz az ált. vál. jogi szövetség hivott egybe, amely az izgató röpiratokat kiadta, akkor — felekezetieskedik, de ha a T. és K. a „kongregációkat“, ezen ősi Mária-társulatokat kritizálja, a „klerikálizmust“ ami nem létezik emlegeti, a „szt. misét“ hitvány köznapi dolgokkal hozza vonatkozásba, ez nem felekezetieskedés, ez a béke olajágának letüzése a katholikusok kalapja mellé!! Persze ,,si dús faciunt idem, non est idem!“ Végül közlöm azt a szerkesztői üzenetet, mely még a versecske megjelenése előtt, a már­cius 9-iki számban olvasható, mely ekkép hangzik : „Keszőhidegkut. ... A „Szoknyanaürág“ már második hete áll kiszedve. Hétfőn okvet­lenül bemutatjuk, ha — mint a többi szoknya- nadrágost — megvernek is érte.“ E sorokból kitűnik, hogy a Szerkesztőség, mely szerint ,.már második hete állt a vers ki­szedve“ maga is sejtette, hogy jobb lesz nem*, bántani a katholikus papságot és főkép* a szent mise áldozatot Bár maradt volna első gondo­latánál ! Nem sértette volna fmeg szerencsétlen tollával a nagyon is türelmes katholicizmust! A szent mise áldozat sértő kipellengérezését újból a leghatározottabban visszautasítva, vagyok haza­fias üdvözlettel Szekszárd, 1911. március 15. Szabó Géza áll. főgimn. és polg. isk. hittanár. I Ujfalusy Imre f I A magyar szabadságharcnak egyik harc­edzett, vitéz kapitánya, közéletünknek tisztelt és nagyrabecsült puritán jellemű férfia: Ujfalusy Imre szekszárdi ügyvéd, dőlt ki az élők sorából. Halála mély és általános részvétet keltett s halálhírére a szekszárdi Takarékpénztárra és a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbankra, a vár- megyeházára kitűzték a fekete zászlót. Folyó hó 17-én hunyt el csendesen életének 83-ik évében. Temetése 19-én, vasárnap délután fél 4 órakor lesz a róm. kath. szertartás szerint. Ravatalára a rokonok, a függetlenségi párt, az ügyvédi kar, jóbarátok, a Takarék- és Hitelbank és számosán helyeztek koszorút. Az öreg 48-as honvédek is kikisérik bajtársukat az alsó sirkertbe, ahol nj’ugalomra helyezik a családi sírboltban. Ujfalusy Imre szül. 1828. szept. 18-án Szekszárdon, atyja Ujfalusy Ferenc tősgyökeres szekszárdi lakos, közalapítványi urad. számtartó volt. Iskoláit Pécsett és Budapesten kitűnő siker­rel végezte s mint végzett jogász a szabadság- harc kitörésekor beált honvédnek, hol rettent- hetlen bátorsága és vitézsége által csakhamar hadnagy, főhadnagy és 20 éves korába kapitány lett s mint ilyen Görgey táborába volt beosztva s az ő százada őrizte a lánchidat, mikor fel akar­ták robbantani. Részt vett az 1848-iki május 21-én végbement Budavár bevételénél, hol köny- nyebben megsérült. 17 csatában vett részt. A szabadságharc letörése után foglyul esett és besorozták az osztrák cserepárok közé. Innét megszabadulva Szekszárdra, szülőföldjére tért vissza, hol a jogtudományoknak élt, egészen visszavonulva. Később ügyvédi oklevelet nyert, megyei szolgálatba lépett, hol aljegyző, majd Tolnavármegye főjegyzője lett. Állásáról lemondva ügyvédi gyakorlatot folytatott s e század elejével mint a legkorrektebb és legbecsületesebb ügyvéd címével magányba vonult. A tolnamegyei függet­lenségi pártnak elnöke és vezére volt. Későbbi évei­ben a „Tolnamegye; takarék- és hitelbank“ igaz­gatója. majd felügyelő-bizottsági tagjávává lett, de előre haladott koránál fogva, mindkét állásáról pár évvel ezelőtt lemondott. Pénteken egy hete Szánthó Zsigmond nyug. kajdacsi plébános teme­tésén meghűlt, influonzába esett s ugyancsak pénteken reggel 9 órakor vissza adta neme ________________ s BA CHER RUDOLF eke és talajművelő eszkö- :: zök gyárának :: í HELICHAR FERENC páros- és páratlan sor- * m vetőgép gyárának :: TOLNAMEGYEI FŐRAKTÁRA ä . w

Next

/
Thumbnails
Contents