Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-26 / 9. szám

1911 íebruár 26. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 bér belsejét s ezen uj belsőből újra formálja har­monikussá, összhangzóvá az emberi testet. Egy szóval tehát a téli sport testileg és szellemileg ellenálló képessé tesz. Nagyon természetes azon ban manapság éppen a legtöbb «setben hiányzik. Szivizómerőgyöngeség és bélrenyheség, amit in- sufficienciának neveznek, igen gyakoriak Aki a téli sport tizéséhez megkivántató testi kondícióban nincsen, az előbb készítse elő tüdejét lélegzési gyakorlatok által, melynél a lé­legzés becsukott száj mellett, az orron keresztül történjék s azonfelül gyakran használjon légfür­dőket összekapcsolva kar- és lábgyakorlatokkal, törzsforditásokkal, ugrással és dobálással. A va­lamivel erősebbek részére, kik nem minden al­kalommal kapnak elfulladást vagy szívdobogást, ajánlhatók a korlát- és nyujtógyakorlatok, a létrán való mászások, Lawn Tennis stb. — Az aránylagosan egészségesek részére megfelelő lenne: a birkózás, boxolás, vivás, futás kellő távolságokra, a kerékpározás és végül a hegy­mászás ; utóbbi azonban, csak egyéniséghez mért arányban — megfelelő átmenet és rendszeresség mellett. A már edzettek részére, téli sport gyanánt mindenek előtt ajánlhatók : a havazás alkalmávali légfürdő, összekapcsolva egy pár, fentebb neve­zett tornagyakorlaátal. Kinek azonban hideg kezei és hideg lábai vannak, ezektől lehetőleg tartózkodjék, mert az ilyen légfürdőnek első- és főkelléke: jó és megfelelő testmelegség. Az ily hóban vett légfürdő elsősorban az étvágyra van igen jó hatással. Az oly emberek, kik mindig fáznak, melegettartó száraz bepakolások által előbb kellőleg trainirozzák magukat ezen sportra. Hogy az ilyen légfürdők után, az ismert clő- vigyázati rendszabályokat meg kell tartani, ön­magától értetődik. A hóban való mezítláb járás, mi távfutás mellett végzendő, szintén igen jó téli sport, hogy a fej felé való vértolódást a lá­bak felé levezethessük, de ez alkalommal ne kis, hanem nagy lépések, sőt közben ugrásokat is végeznünk. Ha nagyobb lépéseket csinálunk, ak­kor több időt nyerünk arra, hogy a fáradtság érzetét előidéző husszénsavakat felszivassuk, — ugyanakkor könnyebben előáll a reaktiváló test­melege, Ha a lábak ilyenkor eléggé felmeleged­tek, a gyakorlatot szakítsuk meg és ugorjunk a lábbelibe. Igen előnyös sport továbbá az úgynevezett jégtörés, mely a tekézéshez hasonló : 3 fél azon iparkodik, hogy jégpálcáikat lehetőleg egy cél, valamely tuskó felé dobják. Úgyszólván egy tekepályát kell felállitani, amelynek az egyik végéről a jégpálcák, a sima jégen csuztatva lö­kéinek a célhoz. Ezen gyakorlat mindenek előtt erősiti á szemet és az összes testi izmokat. A korcsolyázás és a lióeipő (Ski) futás nem csupán a testre, hanem a szellemre is első­rangú befolyással bir, megfontolttá, kitartóvá, bátorrá tesz és főleg erősítő hatással van az izom- rendszerre, emésztésre és a testimeleg képződésre. De a téli sportok között a legmagasabb fo­kon az Alpin-8port, a havasi sport áll. Mily ma­gasan hatolunk itt a hó és jég régiójába? és mily felemelő leg és léleküditőleg hat egyénileg a sport eme neme? Éppen úgy, mint az erdőben, a hegyeken is a szabadság uralkodik. A tüdő tiszta, vért felfrissítő ózont szív be, a szív erő­sebben lüktet vagy dobog, a vér, a perifériák felé vigabban árad és tér ismét vissza a szívbe. Ezen kívül, mily elvarázsoléan hat a téli tájkép változatossága a kedélyre és a képzeletre és a képzelet tulajdonképen nem egyóbb, mint a lé­gieknek sétája, ennél elfelejtjük a mindennapi élet nyomorát, az izmok és csuklók szokatlanul meg­erősödnek, a bőr és bél a kiválasztásra hatal­masan serkentve lesznek ; az ily hegyi kirándu­lás többet ér, mint bármely téli sport; a kedély és a lélek nevelésére, a szívizom erősítésére, a tüdőműködés fokozására, a vizenyő eltávolítására, az emésztés az anyagcsere és energia előmozdí­tása és edzésére egyaránt a legnagyobb hatást gyakorolja. Ezeknél azonban elsősorban a traini- rozás a főkellék, miként ez a téli sportnál álta­lában már előbb megemlítve volt, azonkívül előbb megfontolás tárgyává tegyük, hogy mennyire ké­pes a meglevő testierő s az energia s akkor is kellő előrelátással fogjunk e a sporthoz, hogy a szerencsétlenségnek elejét vegyük. Tulságba se vigyük és gondoljuk meg, hogy némely szer­vezetek nem képesek minden erőltetést elviselni, azért szükséges, hogy az ilyenek előbb meg­felelő munkával arra képessé legyenek idomítva. Főleg óvjuk magunkat a meghűléstől, mert ez nem egyéb az önmérgezésnél. Felső ruházat gya­nánt, az egyénhez mért alsó ruházathoz steier- lóden legyen alkalmazásba véve, kerüljük az al­koholt, főtápláló italt készíthetünk a mandulatej táblácskákból, kakkaóból; roboratpiskóta, őrlött diótáblácskák stb., állati hús kevésbé alkalmas, mert az izomerőképzéshez a tésztanemüek bebi- zonyitottan alkalmasabbak, mint az állsti izom- fehérnye. Ezek után úgy hiszem, a téli sport vázo­lásában eléggé kimutattam, hogy télen át ne aludjunk hörcsök módjára téli álmot, hanem a télnek felifjitó téli levével már a tavasz üdvöz­lésére elvégezzük az élőmunkát azért, hogy a valósággá legyen azon már idézett mondás, bogy fehér karácsonyra — következik a zöld husvét. KÜLÖNFÉLÉK. — Gróf Batthyány Tivadar Szekszár- don. Gróf Batthyány Tivadar kerületünk illusztris képviselője szombaton, március hó 4-én érkezik Szekszárdra. Szekszárdról március hó 5-én Tolnára megy, ahol az általános, egyenlő, titkos választójog orszá­gos szövetségének tolnai fiókja az általános választójog érdekében népgyülést tart, melyen gróf Batthyány Tivadar és a kísé­retében étkező dr. Zigány Zoltán fővárosi középiskolai igazgató és dr. Ormos Ede fővárosi ügyvéd az általános választójogi szövetség vezérférfiai fognak beszélni. Mint értesülünk, gróf Batthyányval néhány függetlenségi párti képviselő is le fog jönni. A kiváló vendégek tiszteletére a tolnaiak bankettet rendeznek, amelyre a tolnai és vidéki résztvenni szándékozók Stern Árpád­nál, a tolnai fiók titkáránál, vagy Vkirth Henrik tolnai vendéglősnél előjegyezhetnek. — Kinevezés. A király Schneider Gábor soproni kir. ügyÓBzt, Schneider János nyug. pénzügyi számellenőrnek testvérbátyját, a soproni kir. törvényszék elnökévé nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Vadas Károly mórágyi ref. tanítót a budafoki áll. iskolához nevezte ki. A máv. igazgatósága a bátaszék—pécsi helyi érdekű vasút osztálymérnökségének vezető­jévé Berényi Imre máv. mérnököt nevezte ki. — Áthelyezés. A máv. igazgatósága Hajdú Béla máv mérnököt, aki a bátaszék—dombóvári vonal elsőrangusitási munkálatainál működött, a fiumei máv. osztálymérnökséghez helyezte át. Postamesteri kinevezés. Borsitzky Eleonóra Alsódörgicsére postamesteré neveztetett ki. — Uj elnök. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 21-én tartott közgyűlésében az elhunyt Jeszenszky Andor helyébe egyhangúlag gróf Széchenyi Domokost választották meg. Al- elnök Sass László lett. — Ünnepelt esperes-plébános. Néhai Du- lánszky Nándor dr. volt pécsi püspök 25 évvel ezelőtt nevezte Szandtner Antal szekszárdi káp­lánt Dunaszekcsőre'plébánossá. A kinevezés év­fordulóján, folyó hó 17-én a népszerű esperes­plébánost az egész község nagy üunepeltetésben részesítette. Sey Tamás mohácsi főszolgabíró és még számosán, az uradalmi tisztviselők szemé­lyesen keresték fel a népszerű esperest. — Magyar állampolgárból osztrák állam­polgár. Breitnecker Alfréd Miksa volt tolnai gaz datiszt nejével szül. Pleszky Margittal és Mária Antónia leányával a magyar állampolgárságból az osztrák állampolgárságba lépett. — Névmagyarosítás. Müller Miksa őcsényi illetőségű, budapesti lakos vezetéknevét belügy­miniszteri engedéllyel „Szekszárdi1,1 ■ ra változtatta. — Előléptetett fágimnáziumi tanárok. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter Pataki Jákó és Schwirián József szekszárdi főgimnáziumi taná­rokat a VIII. fizetési osztályba léptette elő. — Anyakönyvi felügyelet gyakorlása. A belügyminiszter az állami anyakönyvek felett a belügyminisztert megillető legfőbb felügyeleti jog­nak helyszíni gyakorlásával 1911. és 1912. évek tartamára Tolnavármegye területére nézve Németh Imre miniszteri titkárt bízta meg. — Címadományozás. A király Podmaniczky Endre báró nyugállományú honvédszázadosnak, Baja város országgyűlési képviselőjének az őr­nagyi címet és jelleget adományozta. — Kaszinó Szakoson. Uj kaszinót alakítot­tak Szakoson, melynek elnökévé Vitkovics Fe­renc plébánost, jegyzővé pedig Ginál József ta­nítót választották meg. A belügyminiszter az uj kaszinó alapszabályait jóváhagyta. — Böjti felolvasások. A tolnai katholikus legényegylet ez utón is értesíti a nagyérdemű közönséget, hogy szavalatokkal, tréfás előadások­kal egybekötött szokásos felolvasó estéit az idei nagyböjt folyamán is megtartja. A felolvasó­esték minden vasárnap este 5 órai keidettel tar­tatnak. Az első felolvasó este március 5-én lesz. _Hymen. Steiner László szekszárdi takarék­pén ztári könyvelő, Steiner Lajos szekszárdi ügyvéd fia, ma délelőtt esküdött örök hűséget Szerémy Margit kisasszonynak. — Esküvők. Kiss Sándor kereskedő folyó hó 26-án vezeti oltár elé a szekszárd—újvárosi templomba Kuszllis Mariskát. Ujváry Imre a Molnár-féle nyomdai mii- intézet gépmestere e hó 25 én vezette oltár elé Csehi Ilonkát Szekszárdon. Ugrásdy Jenő kakasdi Il-od jegyző ma vnzette oltár elé Bonyhádvarasdon Dubniczky László hőgyészi ur. számtartó leányát Ilonát■ — Villanyvilágítás Tolnán. A tolnai elöljáró­ság pályázatot hirdet folyó évi március hó 3-ig terjedő határidővel a létesítendő villamosmüre, melyre 280.000 korona van előii’ányozva. Ezt az összeget a község 65 évi törlesztésre veszi föl. — Székely-féle javaslat és a jogi vizsgák. Minthogy a Székely-féle javaslatból pár hónap múlva törvény lesz, mindazok, kik a törvény élet­beléptéig doktorátust nem szereznek, csak két évvel később lehetnek önálló ügyvédek. Akik azt akarják, hogy az uj törvény reájuk ki ne hasson és igy két évet nyerjenek, forduljanak a dr. Dobó jogi szemináriumához (Kolozsvár, Bolyai utca 3), melynek segitségével hat hét alatt letehetnek egy szigorlatot. Ez annál is inkább tanácsos, mert a beállott egyetemi rendszer- változások következtében a szigorlatok anyaga aránytalanul megnagyobbodott. Az intézet kiköl- csönzi tankönyveket helyettesitő, az összes szi­gorlati kérdéseket felölelő jegyzeteit, melyekből az otthon előkészült jelölteket rövid rekapitulálé kurzus során készíti elő. A „Jogi vizsgák leté­tele“ cimü most megjelent könyvet díjmentesen megküldi. — A nagyböjti előadások sorrendje a szek­szárdi rom. kath. társaskörben. Március 5 én; „A nemzeti önérzetet és hazaszeretet fejlesztő mozzanatok a magyar nemzet történetéből.“ Elő­adja : Varga Ferenc főgimnáziumi tanár. Már­cius 12-én : „A kath. népszövetség kiszállása.“ Előadók: Szabó Géza főgimnáziuma hittanár, Horváth Ignác rk. tanító, Wendl István ügy­védjelölt, Haligh Béla főgimnáziumi tanár. Már­cius 19-én : „Ä régi és uj po'gári perrendtartás ismertetése.“ Előadja: Dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd, a társaskör ügyésze. Március 25-én: „A kath. any ászén tégy ház hivatása, melyet az embernek sem földi, sem égi rendeltetése tekin­tetéből figyelmen kívül hagyni nem lehet “ Elő­adja : Czindery Endre belvárosi káplán. Március 26-án : „A heti vagyis a vasárnapi munkaszünet valláserkölcsi és szociális szempontból.“ Előadja: Mosgay Sándor plébános, a társaskör elnöke. — Kezdete délután fél 5 órakor. Gyermekek, isko­lások részt nem vehetnek. — Jegyzet. A tagdíj­hátralékosokat szeretettel figyelmeztetjük, hogy április elsejéig eleget tenni szíveskedjenek, mert azután már a kör érdekéből bírói útra kell ad­nunk őket. — Elhalasztották a sorozást A honvédelmi miniszter körrendeletét intézett a vármegyei és városi törvényhatóságokhoz, hogy az illetékes hadkiegészitési kerületi és honvédkiegészitő pa­rancsnokságokkal egyetértöleg újabb ujoncozási és működési tervezetet állapítson meg. Még pe­dig akként, hogy az idei fősorozás az 1911. évi április 1-től május 31-éig terjedő időtartam alatti legyen foganatosítható. A miniszter azzal okolja meg a rendelkezését, hogy „nem valószínű“, hogy az ujoncjavaslat az országgyűlés által oly időben fog megszavaztatni, hogy az idei fősoro­zás a már fölterjesztett ujoncozási és működési tervek alapján 1911. március elején megkezd­hető legyen. — A szekszárdi római katholikus Társaskör folyó évi február 26-án, utolsó farsang vasárnapján, saját helyiségeiben zártkörű táncvigalmat rendez. Belépő dij 60 fillér. Kezdete este 7 órakor vége reggel 5 órakor. 15 éven aluliak nem jelenhet­nek meg. — Köszönetnyilvánítás. A Tolnamegyei Takarók- és Hitelbank 20, a Szekszárdi Takarék- pénztár 25 koronát küldöttek be hozzám szegény- sorsú iskolásfiuk támogatására, A kegyes ado­mányért ez utón hálás köszönetét mondok. Dr. Rubinstein Mátyás, egyh. isksz. elnök. — A kisiskolából. Hitelemző: Isten meg­parancsolta Noénak, hogy készitseu magának egy nagy-nagy hajót, egy bárkát s ha aztán jön a sok-sok eső, a vízözön : akkor menjen be család­jával együtt abba a nagy hajóba, a bárkába. — Hát te kis fiam, Feri, mondjad csak: mit parancsolt Isten Noénak, hogy hova mene­küljön, ha majd jön a nagy vizveszcdelem ? — Feri (6Va éves)': hallgat. — Hitelemző: Hát már nem emlékszel ? Hogyan mondtam ? Hova menjen ? Ugyebár abba a nagy hajóba, a bárkába. Hova ? — Feri: Bátaszékre. — Bámulatos gyors és sikeres ei’edményt ér el, aki a BOROLINT használja hűtésből eredő bántalmak ellen. Egyebekben utalunk a mai szá­• munkban közzétett BOROLIN hirdetésre.

Next

/
Thumbnails
Contents