Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-31 / 53. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 1911 december 31. eimmei közelebb egv országos jellegű közigazga­tási szaklap indul meg, amely közigazgatási szak­körökben máris általános érdeklődés tárgya. — Szóval Hajdú vármegye példát akar mutatni « modern közigazgatási politika meghonosítása te­rén. Reméljük, hogy a példát követik az összes törvényhatóságok. CSARNOK. Temetnek. Fájón, basán szól a harang, temetnek Se hossza, se vége, a gyász-menetnek, Sírba zárják egy anyának, büszkeségét, reményét, Temetik a falu legszebb, legderekabb legényét. Kiért a menet az úri utcára, Középütt a jegyző urék portája. Össze súg az asszony népség, mert azon az ablakon Bánatosan kihajol egy halvány arcú hajadon. Úri utca végén van e temető, Ott nyugszik kit elszólit a teremtő. Letették már a koporsót a sirgödör szélére, Vérző szivü édes anya, mélységes keservére. Tiszteletes uj* az imát most kezdi, Vele mondja ki csak ott van mindenki, Harang sem szól, nem hal’szik más mint halk ima [suttogás S a távolból fől-fdlhangzó, szivet tépő zokogás. KATONA iUCCY. Telegramm. Tamásné asszony egy reggel azzal az égő "lággyal ébredt föl, hogy egyszer ő is részesülhes­sen a nyaralás örömeiben. Nagyon serény házi­asszony volt, kinek nap nap után keményen kel­lett dolgoznia. Méltán kiérdemelte tehát, hogy egyszer pár napig kipihenhesse magát. A pom­pás tavaszi idő meggyorsította elhatározását s a térje, kit erős kezekkel kormányozott, örömmel adta beleegyezését tervbevett nyaralási útjához, mert hiszen ezáltal néhány napi „szabadság“ biztató képe ingadozott feléje. Tamásné asszony rég nem látott nővérét meg akarta lepni, épp ezért nem jelentette be látogatását. A pályaudvartól a rokoni házhoz vezető rövid utón gondolatban kiszínezte magának azt az- örömet, mellyel nővére fogadni fogja. Már bontakoztak a szerény háznak I körvonalai. Egészen megindulva közeledett a rácshoz és be­lépett a kis kertbe. Figyelt. Semmi nesz. A gyermekek pedig viháncolva, pajkos lármával szoktak volt a ház körül játszani. Fölrántotta a szoba ajtaját. Megdöbbenve állt meg a küszöbön. Ott ült a sógora, nővére, a kicsinyek 1 vala­mennyi. a kezét arcára tapasztva, sirt és jajongott. Nővére, kinek szemei vörösek voltak már a sí­rástól, elébe jött az üdvözlésére. De az égre, hát mi történt? — kérdezte Tamásné asszony egészen kiforgatva nyugalmából. Csukló zol fogással válaszolt nővére I —. Tönkre mentünk, a termés rossz volt, már kétszer adósok maradtunk a bérrel 1 épp most volt itt a végrehajtó. A többi szava elve­szett a hangos zokogásban. Tamásné asszony • előrelátó, takarékos, de kissé fösvény nő volt. őszinte sajnálkozás ébredt föl beDne, hogy kéjutazásának napjául éppen a bérfizetés szomorú jelentős napját választotta. Hiszen igaz, kötelessége lenne nővérét segíteni. De a patvarba is, takarékosságának minden gyümölcsét föláldozza ? Nagy küzdelem, mond­hatnék : „véres csata“ rivódott lelkében a fös­vénység és természetes jószívűsége között. Végre mégis elhatározásra jutott. — Julia — kérdezte tompa hangon .— mennyivel tartoztok | — Kétszáz franc-cál — sóhajtott a jó asszony, ki vajmi kevés reményt fűzött nővére lelki nagyságához — vagy kidobnak bennünket innét — tette hozzá. — No9, jól van, ha megígéred, hogy vissza fizeted, kölcsöu adom azt a pénzt. ^ Julia asszony nem akart hinni a fülének. Nővére folytatta: • — Titkon, férjem tudta nélkül spóroltam meg magamnak éppen 200 franc-t. írok neki, hogy 'küldje el. Júlia szomorúan csóválta" meg a fejét: — Ezer köszönet, de a pénz későn jön, jó testvérem — sóhajtotta — ha holnap1 nem fizetünk, minden veszve!. Dacára „alapos“ takarékosságának, energi­kusan jelentette ki Tamásné asszony: — Táviratozni fogok ! Még erőser hatása alatt álfva a zajos hála­megnyilatkozásoknak, lépett be a postahivatalba, mely ez idő tájt teljesen csendes és elhagyott volt és tollat ragadott. Igen ám,, de a dolog nagyon nehéz és körülményes. Hogy értesse meg azúré­val? A pénz el van dugva. Miután egy csomó távirati Űrlapot tett hasznavehetetlenné, megálla­podott a következő szövegnél: „A honhagyott pénz kamrában ruhák alatt.“ Ez a címmel együtt alig tett ki többet 10 szónál: Az igaz, hogy ez is pénzbe kerül, többe mint két sou, ennyiért írhatna pedig egy levelet, melyben mennyivel többet mondhatna. De hiszen rablók is ezek a postahivatalok! Még egy pár röviditést akart eszközölni a táviraton. Nem ment. Az izgalomtól izzadtság verte ki a homlokát. Végre, számtalan balsikerü kísérlet után, reszkető kézzel irta le a végérvényes szöveget; „Pénz, kamrában ruhák alatt.“ A többit — gondolta — majd csak meg­sejti. Feladta a táviratot s elégedetten tért vissza nővéréhez. Tamás ur, aki busz év óta először volt egyedül, boldogan élvezte szabadságát. Feleségé­nek hihetetlen elutazása az egész falut forron­gásba hozta. A kivácsi szomszédok felkeresték Tamás uramat, hogy kihallgassák I a végén egy kis kártya-partiét ajánlottak neki. A házukkal szemben fekvő korcsma nagyon kedélyes egy hely volt. Este a szegény Tamás, kinek a kártyajátékban nem volt gyakorlata, — szigorú felesége e bűnöktől távol tartotta — je­lentékeny veszteséget szenvedett. Kábult fejjel be akarta hozni a veszteségeit, de csak jobban belemerült. Az a kevés pénz, amit felesége nála hagyott, sőt még a hitvesi árgus-szemek elöl el­rejteni sikerült kis summa is eltűnt már. Egyik partnerének még hozzá 200 franc cal adós ma radt. Ingadozva botorkált haza. Teljesen le volt sújtva. Alig, hogy haza támolygott, jött a postás és átadott neki egy táviratot. Reszkető kézzel tépte fel és olvasta : „Pénz kamrában ruhák alatt.“ A szavak táncolni kezdtek a szeme előtt. Majd megindultan kiáltott föl: Az én jóságos nőm még a távolban is gondol ráml És én min dig fösvénynek tartottam. Pedig, hogy meglepe­tést szerezzen nekem, képes volt megvonni ma­gától a falatokat. Helyi. TANÜGY. — Mestertanfolyam asztalosok részére. A kereskedelemügyi miniszter 1912. évi januar hó 15-én kezdődő, 8 hétig tartó mestertanfolyamot rendez az újpesti állami faipari szakiskolában asz­talosmesterek és segédek részére. E tanfolyamra jelentKezők lelkiismeretes képzésben részesül nek a műhely- és szakrajzban, valamint a könyv­vitelben, üzleti levelezésben és költségvetésben. Műizlések fejlesztése mellett elsajátítják az asz­talos-ipar legmodernebb vívmányait. A jelent kezők: mesterek érdem szerint heti, 18—24 segédek érdem szerint heti 12, 15, 18 koronáig terjedő ösztöndíjban részesülnek. Jelentkezések iparigazolvánnyal, segédek munkakönyvvel vagy azt helyettesitő működési és születési bizonyít­vány s esetleg ipariskolai bizonyítványaikkal felszerelt bélyegtelen kérvényeket 1912. évi január hó l éig, az allami faipari szakiskola igazgató­ságához Újpest, Árpád-ut 131-ik szám alá in- tézendők. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL* Nyilatkozat. A „Tolnamegyei Közlöny“ december 24 iki számában megjelent „Nyilatkozatra“ válaszom röviden ez. Bővebben nem válaszolok | 1. mert az ügy annak illetékes helyén már befejezést nyert és fellebbezésemnek hely adatott; 2. mert olyanok kik talán ismételten is személyemmel foglalkoz­nak és mégis névtelenek 'Óhajtanak maradni, azt felelem maradjanak ott tanító ur és úrral továbbra, is névtelenek, de én velük a nyilvánosság előtt nem vitatkozom. Ami a „Szekszárdi Újság“ december 23 iki számában megjelent durva támadást illeti, arra csak azt mondom, hogy talán az a „jóllakott püspök“ inkább hálát érdemelne, azért a sok jótéteményért, amelyben épp a tanítói kart része­sítette, mint ilyen ízléstelen durva támadást ; az Isten adta buta népre pedig csak annyit vála­szolok, hogy a tisztelt cikkíró ur is benn van, mert ön is csak a tanítók által kezdte fejlődését és ezzel csak annyit tett, hogy békétlenséget és zudulást tett a nép között, a „szekszárdi tanítói állásról“ csak annyit mondok, talán mégsem olyan koplaló állás mint a t. cikkíró ur festette, midőn a legutolsó alkalommal üresedésben levő tanítói állásokra csak 97 en pályáztak. Béke velünk ! Szekszárd, 1911 december 28. Nagy János Prantnsr. I E,rovat alattiak díjmentesen közöltéinek, afeltlősság azonban a beküldőt illeti. A szerk. Köszönetnyilvánítás. Fogadják mély köszönetünket, mind­azok, akik felejthetetlen nővérünk: Sághy Magdolna halála alkalmából mély­séges fájdalmunkat részvétükkel eny­híteni igyekeztek. Szekszárd, 1911 december 28-án. Az elhunyt nővérei: Csorba Ferencné szül. Sághy Etel és Sághy Terézia NYILT-TER* iflfpl I Műi IS €Y09YtTd«sűDiT<4 Ital. ! 1 |pMi WÓ6YMAJ?é«MM«YSftV®lfe‘ KUTK£ZEí..ŐSÉQ; Kapható : Gauzer Ádám üzletében ... Szekszárdon. Sz erk. * E rovat alatt közöltekért nem vállal felelősséget *. Mtajtó rollóval seladó. M Szekszárd, Széchenyl-ii. 169. Bővebbet a kiadóhivatal. PL Bit adó ház Tolnán. A'legforgalmasabb helyen (központ) országúton, az élelmi- és gabonapiac között, a községház éa posta közvetlen közelében, kényelmes urilak és minden üzletágnak megfelelő 10 évi adómentes ujdonat uj modern kényelmes ház elköltözés végett szabad kézből eladó- — Ugyanott egy teljesen1 jó karban levő szép 3500 nagysága legjobb minőségű faj oltvány szőlő, melyben kert, szoba, veranda, konyha, éléskamra, i pincéből álló villa § külön egy présház melléképületekkel, kút stb. van szintén eladó. — Értekezni lehet bármikor Iiéhmasm György tulajdonossal. MUJt'TELEP Kcszfet -5ok millió. Sz AGYOSZ. KÖZÉPEU RO PA 015KQLAJA 'S , "AtyafíZÉK I INGYEN Házeladás. A Tisztviselő-telepen egy 3 szoba, konyha, pince, kamra, kert és udvarból (kuttal) álló ház előnyös feltételek mellett eladó. Értekezni lehet ugyanott Szöcsény József tulajdonosai.

Next

/
Thumbnails
Contents