Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-31 / 53. szám

XXXIX. évfolyam 58. szám Szekszárd, 1911 december 81. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szark«aztt«é| Buerédj htvin-ntcza 4. sz.. hová a lap *ze!l«mi részét illető mindéi közlemények intézeadők Tataim 11 Kiadóhivatal Telelőn 11 Uakiár-filo nyomd» r.-t, hová a lap részére mindennemi ________hirdetések és pénzkfildemények intézendők Vá rosi tiszt újítás. Szekszárd r. t. város választás alá eső tisztviselőinek megbizása lejárván, Simontsits Elemér vármegyénk alispánja, a törvény rendelkezéséhez képest ezen állásokra pá- lyázatot hirdetett. Most már a pályázati batáridő lejárván — a kiszivárgó hírek sze­rint — ismeretes annak eredménye. Több állásra nem akadt más pályázó, mint az, ki az állást jelenleg betölti. így tehát lesz több »egyhangú« választás, vagyis olyan, melyben nem lesz választás. Mert a szoro­sabb értelemben vett választás azt jelenti, kogy több közül lehessen választani. No de jól van ez igy. Akik városnak ügyének in­tézésébe a legutóbbi három év alatt be­folytak s a nem éppen vigasztaló helyzet előidézésén közreműködtek, csinálják a dol­gukat végig, mig nem eljön a végleszámo­lás ideje. Tulajdonképpeni választás csak a jogi és gazdasági tanácsosi, mérnöki és alkapi- táayi állás körül fog kifejlődni. A jogi tanácsosi állásra dr. Hilbert István és Oszoly Károly ügyvéd pályáznak. A gazdasági tanácsosi állásnál nagyobb szabású küzdelem várható, mert a mostani tanácsos: Nagy György Hangonyi ütközik a kisgazdapárt megalaki- tójával, a legutóbbi városi képviselőtestületi és vármegyei törvényhatósági bizottsági tag­választás alkalmával hírnévre vergődött Ssuliman Györggyel. A mérnöki állásra is akadt két vidéki pályázó. Természetesen, a mostani mérnök: Szabó János szinte a pá­lyázók között van. Végre Rácz József rend- éralkapitánynak is akadt ellenjelöltje: Hr*­felelős szerkeszt» Főmeskatür« B Ö O A VILMOS HOKVATH IGHAC2 dek Ferenc rendőrkapitánysági iraok sze­mélyében. Szándékosan mellőztünk a jelöltekre nézve minden megjegyzés^ nehogy a kor­teskedés vádjával illetbetók legyünk; ami­nek úgy sem volna hatása, mert lisz mire e sorok napvilágot látnak, már a tisztujitás eredménye is ismeretes lesz. * Simontsits Elemér alispán 10 éra 10 pere­kor a® ülést megnyitotta, felhívta a képviselő­testületet, hogy a maga résiéről a kandidáló bi­zottságba két tagot jelöljön ki. A képviselőtestü­let dr. Szentkirályi Mihály polgármester aján­latára dr. Mayer Gyula és dr. Tanárky Árpád tagokat választotta, mig elnöklő alispán saját részéről Boda Vilmos és Őrffy Lajos tagokat jelölte a kandidáló bizottságba. Az ülés a bizott­ság visszavonulása idejére felfüggesztetetl. — Az ülés újbóli megnyitása után alispán jelentette, hogy a polgármesteri állásra az egyedüli pályádé jelöltetett: dr. Szentkirályi Mihály eddigi pol­gármester. Erős éljen rezegtette meg a vén vá­rosház nagytermének falait, mire alispán dr. Szentkirály’ Mihályt Szekszárd r. t. város meg választott >jármesterévó jelentette ki. — A jogügyi tanácsosi állásra a bizottság elsősorban dr. Hilbert István eddigi tanácsost és Oszoly Károly ügyvédet jelölte. E^cn választásra név­szerinti szavazást kértek, amit elnöklő alispán elrendelt. Két szavasatszedő-bizottságot jelölt ki, egyiknek elnöke dr. Fent Ferenc, tagok: Borons Zoltán és dr. SpányiLtó, jegyző: Matzon Béla, a másik elnöke: dr. Káldi Gyula, tagjai: Sala­mon Armin és Szeghy Sándor, jegyző: Nikitics Imre. Dr. Fent Ferenc elnök jelentette, hogy beadatott 133 szavazat, melyből 68 Oszoly Ká­rolyra, 65 dr. Hilbert Istvánra esett. Minthogy azonban az 1886. évi XXII. törvény rendelke­zése szerint a megválasztottnak 1 szavazatával többnek kell lenni, mint a képviselőtestület tagjai számának fele, alispán nj szavazást rendelt el s Megjelen hetenként egyszer, vasárnapé« Előfizetési ár: Égése évre 12 K, ’fs «»re 6 £, */« évre 5. X Ssáaoaként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalát hirdetések: 100 uóig 8 korona, 100—200 eedig 9 leróna, 200—300 sióig 10 korona, táladén továbbiflOg uó 2 koronával több. Nyilttér garmond soroukiat 30 fillér a második esetben a szótöbbség feltétlenül dönt. E második szavazásnál Oszoly Károlyra 73, dr. Hilbert Istvánra 62 szavazat jutott, melynek alapján alinpán Oszoly Károlyt Seeksaárd v. t. város jogügyi tanácsnokává jeleutette ki. Következett a gazdasági tanácsosi állás be­töltése, amelyre a bizottság első helyen Nagy György eddigi gazdasági tanácsost és Szuliinctn Györgyöt jelölte. A szavazás megejtése után dr. Fent Ferenc elnök jelentette, hogy beadatott összesen 132 szavazat, melyből 85 Nagy Györgyre, 47 Szuliman Györgyre esett s igy — meg bogy a viz és az olaj egy pohárban békesség­ben megmaradjon, — Nagy György lett a város gazdasági tanácsosa, aki szép szavakkal mondott köszönetét ngy az elnöklő alispánnak, mint a város képviselőtestületének a megnyilvánult bi­zalomért. — Ezntán megválasztatott egyhangúlag ügyésszé dr. Török Ottó, számvevővé Mikecz: Endre, pénztárnokká Konstanczer LsbzIó, köz- gyámmá Kunczer János, mérnökké Szabó Já- noB eddigi tisztviselők. Megjegyezzük, hogy a mérnöki állásra vidékről Orbán Márton én Klopstock Károly mérnökök, a kozgyámi ál­lásra pedig Börcsök József, Dömötör Sándor és Jilk Kászló is pályáztak. Ezntán a rendőr- alkapitányi állás betöltése folyt le, amelyre Rácz József eddigi alkapitány és Hradek Ferenc írnok jelöltettek. Mindkét jelölt érdekében névszerinti szavazás kéretett, amit Simontsits Elemér alispán el is rendelt. A megtörtént szavazás után dr. Fent Ferenc elnök jelentette, hogy beadatott összesen 131 szavazat, melyből 88 Rácz Józsefre, 43 Hradek Ferencre esett, így alispán Rácz Józsefet a város rendőralkapitányának jelentette ki. Lelkes éljenzés után Rácz József megválasz­tott rendőralkapitány rövid, Őszinte szavakkal mondott a képviselőtestületnek köszönetét. Következett a megválasztott tisztviselők eskütétele. Az esküt Janosits Károly főjegyző olvasta. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester úgy a maga, mint az összes megválasztott tisztviselő­IJj évre. Száll az idő ... üt az óra, Uj esztendő jön az óra. Köszöntőé öt mondjuk néki1 — Legyen különb, mint a régi! Hogy ne illessük panasszal: Nyíljék virág a tavasszal. Rengedezzen, majd a nyáron, Aranykalász a határon. Ősz gyümölcsöt, a tél vadat, Tőlünk meg ne tagadjanak. ... JEgy szó, mint száz, legyen bőven Minden jó ez esztendőben ! LAM PERTH GÉZA. Uj^vi szokások. Lapunknak irta: Szentirmay Géza. Az njév napján szokásos lakmározás, mula­tozás, köszöngetés b a rokonoknak és ismerősök­nek való ajándékozás pogány eredetű, mint az njév ünnepe, vagyis az év első napjának meg­ünneplése maga is. A rómaiak Jánosnak a kez­det és vég, utóbb pedig a hajózás és kikötő istenének ünnepét ülték e napon. Rómában ez ünnepen óriási mulatozás, füstölés, illnminálás, ■őt mindennemű tivornyázás és kicsapongás volt divatban, a pápák pedig, hogy tüntessenek e pogány szokás ellen, inkább böjtöt rendeltek a keresztény híveknek. Utóbb aztán, mikor a ke­resztények is megünnepelték már az újévet, szintén átvették a különböző mulatozásokat. A kereszténység első századában t. i. egyáltalán nem ismerték az njévi ünnepet, s csak Krisztus születésének nyolcadik napjától, vagyis körul- metéltetéséről emlékeztek meg. Csak a hetedik században mutatkoznak az njév megünneplésének első nyomai s mint bevett, rendes egyházi ün­nepet, csakis a tizennegyedik században találjuk említeni. Az njévi babonák jórészének gyakorlása as utolsó napjának: Szyiveszter- napjának éjszaké jára esik, mivel általános szokás ekkor ébren megvárni az ujesztendő beköszöntését, az évfor­dulót jelentő tizenkettedik órát. Egyik legelter­jedtebb babona ekkor az éjféli ólomöntés, amit többnyire a leányok végeznek. Olvasztott ólmot csöpögtetnek valamely edényben levő hideg vízbe s a folyó ólom, kihűlve, mindenféle alakot vesz föl. Abból következtetnek aztán, hogy kinek minő alakot mutat az általa csepegtetett ólom. Ha a kihűlt ólomdarab kereszthez hasonlit, az halált jelent, ha koszomhoz, az menyasszonyságot, hogy az illető az újévben férjhez üiegy. Az ólom mindenféle szerszám alakot is föl szokott venni, amiből aztán megjósolják, hogy milyen foglalkozása lesz a jövendőbeli. Ez sok mulatságra ad alkalmat. A bölcső-forma azt je­lenti, bogy az illetőnek gyermeke lesz a követ kező évben s mivel sokszor nemcsak hajadonok, hanem menyecskék és özvegyasszonyok is részt- vesznek az ólomöntésben, e réven is sok mulat­ság és tréfálkozás támad. Nagyobb társaságokban, kivált városi korcs­mákban és kávéházakban szokás besötétitett szobában éjfélkor visitó malacot elereszteni. Aki­hez aztán a malac fut és aki megbirja fogni, az szerencsés lesz abban az esztendőben s köteles, természetesen, a társaságnak áldomást fizetni. Hajadonok Szyiveszter éjszakáján fésűt és tükröt tesznek a fejük alá, hogy meglássák álmuk­ban a jövendőbelijüket. Az is szokás, hogy éjfél­kor sötétben kimennek a fáskamrába, félnyalá- bolnak egy csomó vágott fát. Ha páros a fada­rabok száma, biztosan fétjhez megy abban az évben. Ha páratlan, még várhatja a szerencséjét. De jaj, ha tizenhárom darabot talál felemelni, az szerencsétlenséget vagy halált jelent neki. Elsőrangú njévi babona, — amint tadjuk, hogy njév napján sült malacnak, vagy legalább is disznóhnsnak kell lenni az asztalon s csirke nek semmi esetre sem. Mert a malac előre tar, a csirke ellenben hátra kapar. A malacevés új­évkor majdnem olyan általános szokás nálunk, mint a spanyoloknál karácsonykor a pulyka-evés. A legutolsó spanyol koldus is szerencsétlennek érzi magát, ha karácsonykor nem ehetik pulykát s ha egész évben nem evett is hast, karácsony­kor meg keli lenni a pulykájának. Mostanában, mikor városokban — kivált újévkor — roppant drága a malac, sok helyen nyállal helyettesítik, mert az is előre szokott futni. Ismeretes, hogy az njévi ajándékok közt is nagy szerepet játszik a játék — üzletbeli vagy cukrászdái — szerencse-malac a hogy az njévi k ép es levelező- lapoknak is főképen ez a diszük s tréfájuk. Nagyon fontos — persze csak a babona szempontjából, — hogy kivel találkozik az ember először újév napján. Kéményseprővel találkozni legjobb. Fiatal férfivel találkozni, az is szerencse. Vénasszonnyal találkozni először kész veszedelem pappal találkozni pedig egyenesen szerencsétlen­ség és halált vagy legalább is súlyos betegséget jelent. Általában, amit az ember njév napján csi­nál, vagy ami njév napján éri, az előjel az egész esztendőre, vagyis az egész évben ismétlődni fog, a közhiedelem szerint. Ezért mulatnak az embe­rek njév napján; ezért nagy baj, ha valaki e napon beteg, vagy valami kár éri; ezért nem szabad e napon lustálkodni, vagy a házastársak­nak civódni, mert különben szerencsétlen és bol­dogtalan lesz az egész esztendejük. Ne ngy legyen. Boldog legyen !

Next

/
Thumbnails
Contents