Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-05 / 6. szám

TOLNAMEGY SI KÖZLÖNY

1911 február 5.

— Népszámlálás eredménye. A megejtett népszámlálás szerint Mözsön 2365, Alsónánán 1549, Szárazdon 907, Győrén 1006, Mázán 936, Bikácson 1195, Tolnanémediben 2181, Értény ben 1768, Kistormáson 1121, Medinán 1734, Nagy- szokolyban 2143, Kányán 1039, Varsádon 1467, Mucsfán 980, Izményben 991, Nagykónyiban 2432, Simonmajorban 1358, Szedresen 1054, Kis- tápén 406, Németkéren 2104, Lengyelen 987, Zárodon 900, Kisvejkén 777, Kölesden 2149, Kocsolán * 2461, Mucsiban 2454, Pálfán 1986, Simontornyán 3040, Udvariban 1565, Keszőhi- degkuton 936, Majoson 1348 és Sárszentlőrincen 2026 a lakosok száma.

— Követésre méltó példa. Felsőnyék község képviselőtestülete a megválasztandó segédjegyző fizetését, mely eddig 1000 korona készpénzből, a községházánál egy jó szobából állott fűtéssel és világi lássál, — egyhangúlag évi 200 korona drágasági pótlékkal toldotta meg, melynek felét Fürgéd társközség fizeti.

— Kibővítik a tolnai selyemfonodát. A selyemtenyésztéi felügyelőség & mostani tolnai selyemfonodát több épülettel kibővitteti. így uj selyemgubóraktárt, fojtókemencét, felügyelői és szolgai lakást építtet. Az építkezést tavaszra kezdik meg.

— Szekszárdi kereskedő ifjak mulatságára jegyeiket utólag megváltották Kellner és Rosenberg (Wien) 2 K, Gschvind-féle likörgyár R.-T. (Budapest) 5 K, Meidinger kályhagyár (Budapest) 10 K fogadják ez utón Í3 hálás köszönetét a Rendezőségnek.

— Rheumások, csúszó sok, kösz vény esek réme a mostani lucskos, hűvös időjárás. Szolgálatot vélünk tenni, mikor felhívjuk szives olvasóink figyelmét egy egyszerű háziszerre, mely csodálatos hatású e bántalmak ellen, közelebbi a mai számunkban közölt „Boroüll“ hirdetésben olvasható.

— Két uj tizletvezetőség. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter egy nála járt küldöttség előtt kijelentette, hogy évenkint két uj üzletvezetőséget állít föl. Az idén — állítólag — Pécs és Szabadka, 1912-ben pedig Pozsony és Temesvár kapnak üzletvezetőséget.

— Á dunai hajósvállalatok kartellje megállapította az 1911. tavaszi évadra érvényes gabona- dijtételeket és ez alkalommal a tarifát némileg emelték azzal az indokolással, hogy az önköltségek növekedtek. A pancsova-budapesti relációban a díjtétel 6 fillérrel drágább lett.

— Lopások. Szabó János és Kemény András decsi, Kur tusán János és Vili Konrád szál kai lakosok présházának ajtaját eddig még ismeretlen tettesek álkulcscsal felnyitották s többféle tárgyat elloptak. — Ivanics István decsi lakos fakereskedése mellett levő lakatlan házát ismeretlen tettes feltörte és 1 drb barométert és többféle szeget ellopott. A csendőrség erélyesen nyomoz.

— NlOöt hétfőn a budapesti Vámpalotában este hat órakor megejtik a hatóságok előtt a kereskedő ifjak menháza tárgysorsjátéknak húzását. A 3000 értékes nyereményhez azoknak van jussuk, akik igazolják, hogy legkésőbb február 6-án a sorsjegyek árát postára tették. A főnyereménynek az Andrássy utón állandó nézőközönsége van. Egy fejedelmi brillians-kollié ez, mely vagyont jelent annak, aki az egy koronás sorsjegy ellenében megnyeri.

— Mennyit vág zsebre Khuen-Héderváry? Adjuk össze az előttünk fekvő 1911. évi költségvetésből, hogy mennyi a fizetése Khuen-Héderváry Károly grófnak, Magyarország miniszter- elnökének, a Bécsből iderendelt császári bérenc nek, aki tudniillik négyszeres miniszter. Miniszterelnök, belügyi, király személye körüli és hor- vát. Négy fizetést is kap. Mint miniszterelnöknek

40.000 korona a fizetése, 24.000 korona a pótléka. Lakása természetben van, tehát lakbért nem kap. Mint belügyminiszternek 24.000 korona a fizetése, 4.000 korona lakbére van. Több a fizetése, mint a király személye körüli miniszternek, a

24.000 korona fizetés mellett 8 000 korona pót lék van beállítva a költségvetésbe. A horvát tárcanélküli miniszterségből 24.000 korona fizetést és

4.000 korona lakbért kap Khuen-Héderváry gróf. összesen 152.000 korona a fizetése, drága miniszterelnökünknek. A robotoló, gonddal küzdő magyar nép adófilléreiből ennyit vág zsebre ez az ember, aki a nemzet, a haza javára soha sem tett semmit, de szolgai alázattal szállítja az osztráknak a magyar vért, a magyar pénzt. Amikor ebben a hazábau százezrek nélkülöznek, akkor egy amúgy is ezerholdas főur évenkint 152.000 koronát vág zsebre egy ilyen koldus szegény államtól, amelynek még kölcsönt is csak uzsorakamatra adnak! Ezeket elgondolva vérző szívvel kérdi a népet, hazáját igazán szerető polgár: Hol késik az a vihar, amely az ilyen gyalázatos rendszert elsepeije ?

PÉNZINTÉZETEK.

A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank közgyűlése. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank múlt hó 28 án tartotta meg rendes évi közgyűlését gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. fői’endiházi alelnök vezetésével. A jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Tanál’ky Árpád és Sass László kérettek fel. Az igazgatóság jelentését Leopold Sándor vezér- igazgató olvasta fel. A tömör, szép jelentés megemlékezik arról, hogy az intézet nagyérdemű elnökének arcképét az igazgatóság megfestette, továbbá, hogy az elnök kiváló, érdemeinek némi elismeréséül »gróf Széchenyi Sándor« név alatt

10.000 korona jótékonysági és közművelődési alapot létesített. Az üzleteredmény ismertetése után felsorolja a jelentés az intézet 'sikeres alapításait a Bátaszék—Sárközi Takarék- és Hitelbankot, a Faddi Takarékpénztárt és a Molnárféle nyomdai miiinlézet és szabadalmazott iróalzatgyár részvénytársaságot és ismerteti azok kitűnő eredményeit valamint az utóbbiból Szekszárd városára háramló gazdasági hasznokat. A fel ügyelő-bizottság jelentését Tomcsányi Lajos felügyelő bizottsági tag, a tiszta nyeremény felosztására vonatkozó javaslatot dr. Leopold Kornél igazgató olvasta fel. Sass László részvényes felszólalására az igazgatóság javaslata az igazgatóság hozzájárulásával úgy módosíttatott, hogy 10.000 korona nem a tartalékalapra for- dittatik, hanem az 1911. évi nyereményátvitelhez csatoltatik. Dr. Leopold Kornél igazgató tüzetes és kiváló szakszerű ismertetése után a közgyűlés elhatározta, hogy az intézet alaptőkéjét 800 000 koronáról, 1.600,000 koronára emeli fel. Az alap szabályok ezen javaslatnak megfelelőieg módosíttattak valamint a tisztviselők nyugdíj szabályzata is. A közgyűlés a nyugdíjjogosult tisztviselő özvegyei vagy árvái részére két havi fizetést állapított meg temetkezési járulékként. A közgyűlésnek szokásos üzleti tárgyalásába itt a szív meleg érzelmei vegyültek. Dr. Martin József igazgató felolvasta Leopold Sándornak az intézet hosszú éveken keresztüli érdemes vezérigazgatójának, kezdeményező alapitóuak és 26 év óta fáradhatatlan buzgalmu igazgatójának előrehaladott korára való hivatkozással állásároli lemondó levelét. Mély megilletődéssel hallgatta a közgyűlés a búcsúzó szavakat, egymásután emelkedtek fel az intézet vezető férfiai, hogy a részvényesek egyeteme nevében a távozó vezérigazgató elévülhetetlen érdemeiről hálásan emlékezzenek és azért köszönetét mondjanak.; Elsőnek gróf Széchenyi Sándor búcsúzott a távozótól meleg szavakkal, dr. Leopold Kornél az igazgatóság nevében szólt és indítványozta, hogy Leopold Sándornak arcképe az intézet tanácsterme részére megfestessék, hogy alakja mindenkor nemes példa- adásul szolgáljon a késő utókornak is. A közgyűlés lelkesen fogadta az indítványt. Bernrieder József és Perczel Dezső felszólalásai után Leopold Sándor meghatottan mondott köszönetét. A szép beszéd mély hatást keltett. A megüresedett igazgatói tisztségre gróf Széchenyi Sándor indítványára ifj. Leopold Lajos ózsáki nagybérlő választatott meg, aki ügyes kerekded beszédben mondott köszönetét. Ujfalussy Imrének az intézet ezen régi puritán lelkületű munkásának lemondása folytán megüresedett felügyelő-bizottsági állásra Sztankovanszky Imre országgyűlési képviselő választatott meg. Az igazgatótanácsba gróf Apponyi Géza v. b. t. t., Müller Ferenc és Tenczlinger Lajos újból megválasztattak, a lemondottak helyébe pedig Leopold Sándor és báró Schell József választattak meg. Ezzel a közgyűlés véget ért. — A közgyűlés után igazgatótanács ülés volt. Széchenyi Sándor hivatkozva azon kiváló érdemekre, amelyeket dr. Leopold Kornél ez intézet életében mint ügyész és igazgató szerzett a vezérigazgatói állásra őt ajánlja. Perczel Dezső a felügyelőbizottság nevében készségesen csatlakozott gróf Széchenyi Sándor indítványához, amelyet az igazgatótanács egyhangú helyesléssel elfogadott. A megválasztott vezérigazgató szép beszédben mondott köszönetét megválasztásáért és nagy vonalakban vázolta programját és ügyészi állásáról lemondott. Többek között a következőkben nyilatkozott:

Működésemmel rajta leszek, hogy intézetünk intakt tekintélyét és előkelő színvonalát fentart- sam, megőrizzem és öregbítsem, megmutatva, hogy hogyan lehet egy elsősorban anyagi kér- d. sekkel foglalkozó intézetnek kereteit a legtisztább etikai tartalommal megtölteni. Ebbéli törekvésemhez kérem őnagyméltóságának, intézetünk nagyérdemű elnökének, az igazgatótanács mélyen tisztelt tagjaiank, igazgatótársaimnak és a felügyelőbizottságnak szives, jóindulatú támogatását.

A lelkesedéssel fogadott beszéd után a megüresedett ügyészi állásra dr. Pirnitzer Béla a Szekszárdi Népbanknak hosszú évekig volt

ügyésze az ügyvédi karnak köztiszteletben álló derék tagja választatott meg.

MULATSÁGOK.

A szekszárdi r. koth. owodn-esyesillet estélye.

Pazar fény és pompa, remek díszletek, óriási érdeklődés közepette folyt le a r. kath. ovoda-egyesület estélye folyó hó 1-én a nagyvendéglő nagytermében.

Akik egy jól sikerült bált reméltek.és vártak, éppen nem csalódtak, mert elmondható, hogy az estély a legkisebb mozzanatában magas színvonalon állt. Kellemesebbé tette a rendezők és szereplők fáradozását, a megjelentek lelkesedését azon tudat is, hogy a mai bál alkalmával egy nemes célt szolgáló egyesület ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját, mely két évtized alatt mindig arra törekedett, hogy a kisdedeknek egy kellemes, játszi otthont tartson fenn s egyben a sors mostohaságában élő embertársainknak az élet nyomorában enyhülést nyújtson. Büszkén, felemelt fővel tekinthet vissza az egyesület eddigi múltjára, s a lefolyt estély fényes bizonysága annak, hogy továbbra is bizton tekinthet a jövőbe, mert van Telkes vezetősége, van, ki törődik az egyesület működésével, s iparkodik a célnak megfelpleg irányítani a a működést. Legnagyobb elismeréssel hajtjuk meg a zászlót özv. Simontsits Béláné előtt, ki minden időben odaadással, fáradozással szolgálta az egyesület érdekeit, amiről még a pápa sem feledkezett meg, s atyai áldását küldte a további működésre.

Magáról az estély lefolyásáról röviden a következőket közölhetjüket: Óriási közönség, kitűnő műkedvelők ! Először a »Hajnali vendég« cimii vígjáték került színre, melyben Herczigh Mariska és Bodnár Jenő remekeltek, bizonysága : a kánaáni szőlőfürttel vetekedő virágcsokor. Ezután jöttek az élőképek. A magyarázó szöveget Kovács László olvasta fel, zenével Wald- man Rózsika kisérte.

Az egyes képek a következtek:

/. képi „Rachel és Jákob“. Személyesítették: Hoffmann Edith és dr. Sarbert Vilmos.

2. kép: '„Hero és Leander“. Személyesítették : Rill Mariska és Simontsits Béla.

3. kép: „Antonius és Cleopatra“. Személyesítették: Treer Ilonka és Jasek Sándor.

4. kép: „Tristan és Isolde“. Személyesítették: Wigand Edith és Treer József.

5. kép: „Dante és Beatrice“ Személyesítették: Scholtz Gusztávné és Scholtz Gusztáv.

6. kép: „Tihamér és Enikő“. Személyesítették : Kron Anna és Erdős Zsigmond.

7. kép „Romeo és Julia“. Személyesítették: Friedmann Ilonka és dr. Dobrescu Aurél.

8. kép: „Toldi és Piroska“. Személyesítették: Kristofek Margit és Haspel Géza.

9 kép: „Mátyás és Szép Ilonka“. Személyesítetek: Kiss Erzsiké és Kiss István.

10 kép: „Csokonay és Lilla“. Személyesítették: Kayos Erzsiké és ifj. Steinsdörfer József.

11. kép: „Rococo-pár“. Személyesítették: Wigand Janka és ifj. Eibach Ödön.

A siker szebben beszél a dicséretnél, csak azf jegyezzük meg, hogy a rendező, a hős; Wigand János.

Előképek után tánc, szünóra után kotillion, és díszes táncrend.

A jelenvoltak névsora a következő : Antal Pálné, Adamecz Gyuláné (Tápé), Alacs Zoltánná, Áldor Ödönné, Bajó Jánosné, Bognár Albertné, Bodnár Istvánná, Bajó Jánosné, Biróy Béláné, özv. Babits Mihályné, Bajó Pálné, dr. Beöthy Károlyné, dr. Csizmadia Gézáné, Csapó Dánielné, Cservényi Lukácsné, özv. Csók La- josné (Dunaszentgyörgy), báró Fiáth Elemérné (Gyönk), Friedmann Béláné, Holub Jánosné, dr. Haidekker Béláné, Hoffmann Sándorné, báró Jeszenszky Jánosné, Janosits Károlyné, Jakab Lászlóné, dr. Káldi Gyuláné, Kovács Dávidné, özv. Korbonits Dezsőné, dr. Kramolin Gyuláné, dr. Kalmár Vilmosné, özv. Kristofek Béláné, Krón Salamonné, dr. Krón Ferencné, dr. Kiss Ernőné, Kaminszky Jánosné, Kristofek Gizella, Leicht Lajosné, dr. Leopold Kornélné, Leopold Lajosné, Matzon Béláné, Matzon Kálmánná, dr. Müller Ferencné, Mirth Lászlóné, Minder Ernőné (Bátaszék), Nagy Lászlóné, dr. Pesthy Pálné, dr. Pirnitzer Béláné, Perler Keresztélyné (Tolna), Perler Jánosné (Tolna), dr. Rubinstein Mátyásné, Rill Józsefné, Reichl Sándorné, Scholtz Gusztávné, özv. Sass Istvánné, Salamon Árminné, dr. Spányi Leóné, Schneider Jánosné, Szabó Jánosné, Simontsits Elemérné, özv. Simontsits Béláné, Szondy Istvánné, Seiner Lipótné, Sigora Lajosné, Szévald Oszkárné, Tihanyi Domokosné, Tomcsányi Lajosné, özv. dr.. Treer Józsefné, Wigand Jánosné, Waldmann Dezsőné, özv. Zsigmond Ferencné, Zsigmond Dezsőné, — Adamecz Vili és Ella (Tápé), Babits Angyalka, Cservényi Ilonka, Csók Katus (Dszentgyörgy), Jó-Dömötör Mariska (Dunaszentgyörgy), Früh-