Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-03 / 49. szám

19Í í december 3.

— Eltűnt szekszárdi leány. Ej gy tizenhat

éves varroleáuy, Klézli Terézia Szekszárdról hogy hozzátartöéói hiába keresik. Azt hiszik,, hogy jkébdtcigáhyök rabolták el.

T ÉraÜKeíéléS. Esterházy .Miklós herceg MiklóS Károly tamási főerdés^ének megengedte, hogy á rátóti prépostéiig erdejét kezelhesse.

— Eél. évi börtön. Grő?z Miksa tolnai lókereskedő több rendbeli csalásért fél évi börtönre Ítéltetett. Grqsz az Ítéletet megfeíebbézte.

— Leesett 3 toronyból. Halálos szerencsétlenség történt a napokban Szakoson. Ugyanis a templomtól ony redőnyeit rakták fel s e közben Fád Adám lezuhant és összezúzott tagokkal holtan terült el a templom mellett.

— Apa és fiú gyilkossági kísérlete. Krisztián János bölcskei lakos fia társaságában vasár- naP éjjel megleste haragosát, Komáromi] Józsefet. Előbb az ablakon át többször rálőttek, de dem találták. Később Komáromyt az utcán látták, utána rohantak és késekkel összeszurkálták, úgy, hogy életben maradásához nincs remény. A tetteseket letartóztatták.

»,'* — Elemeit kerékpár. Kovács Sándor géplakatos Leányváron keresztül biciklizve ott Kom- iósí József présházába néhány pohár borra bébi vatott s mig a pincében kocintgatíak a künt hagyott kerékpárt az arra vándorló Seidl József asztalos segéd pártfogásába vette. Kocsin utánna hajtott a gazda és vendége és igy sikerült Kakasd felé a rossz tolvajt elcsípni. Szívességből behozták a rendőrkapitányságra, hocnét kihallgatás ütán az ügyészségre kisértetett.

— Baleset. Ladák János decsi lakos egy nagyobb hordó bort akart a kocsiról lehengergetni. A hordó azonban kicsúszott a kezéből és reá hen geredett. A szerencsétlen legény rögtön meghalt.

Kovács J.

Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és porcellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél küli fogakat.

Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek.

Lakása a gimnáziummal szemben.

IRODALOM.

Karácsonyfa alatt cimen múlt évben család Ól iskŐla haázbálktrá kiadott kárácsöhyi vérs és párbeszéd gyűjtemény .első kiadása majdnem tel; jlsen elfogyott. Az 1912. év folyamán sajtó alá kerül a második kiadás, melybe újabb verseket él párbeszédeket, karácsonyi kottás énekekét (égy, két és három hangra), népies betlehemi játékokat,' váiániitit egy Útmutatást iskdlái karácsonyfa- üímepélyek rendezéséhez veszünk fel. A kottákat kérjük Wikkert Lajos igázgató táiíitó, verseket sib.-á Knábel Vilmos tkúitó címére Bonyhádra küldeni.

MULATSÁGOK.

Műsoros fényéé táncestély.

Régen zajlott le a Szekszárd-szálló fényárban úszó, pompásan feldíszített nagytermében olyan műsoros táncestély, miut amilyent a szekszárdi ,róm. kath. hitközség vezetősége, élén dy. Fent Ferenc apát-plébánossal rendezett a belvárosi rk. templom javára. A kitünően Összeállított műsor az ő kiváló szereplőivel mind közrehatott aiz erkölcsi és anyagi siker biztosítására, de mégis a legnagyobb varázserőt a pécsi jogászdalárda megjelenése és közreműködése idézte elő. A rendező-bizottság előkelő gárdája Jasek Sándor elnök tapasztalt vezetése alatt az estély minden részletét pontos körültekintéssel úgy kidolgozta, hogy az becsületére vált volna a legnagyobb és legelismert fővárosi bálrendezőknek is A fényes estély előzményéit sem hallgathatjuk el; azért ott kezdjük, hogy ä fehérsapkás, fess pécsi jogászok a szerda délután 5 órai vonattal érkeztek meg Szekszárdra dr. Késmárky István jogakadémiai igazgató, Müller Károly a „Dunántúl“ igazgatója és mások kíséretében. Az előzékeny rendezőség több tagja már Bátaszéken üdvözölte a kedves pécsi jogászokat, Szekszárdon pedig nagy közönség várta és szeretettel fogadta őket.

Mind két helyen elénekelték jeligéjüket. A szekszárdi állomásról az elszállásoló bizottság elnöke, Rácz József rendőrkapitány intézkedésére magán- fogatok szállították a vendégeket lakásukra, ahol mindenütt meleg vendégszeretetre találtak.

Estély előtt a jogászdalárda Prantner Ferenc szekszárdi joghallgató vezetése alatt lampi- onos szerenáddal tisztelte meg dr. Pent Ferenc apát-plébánost.

A nagyszámú előkelő helybeli és vidéki közönség fél 9 órakor már megtöltötte Szekszárd- szálló nagytermét. A megjelentek között láttuk szeretett főispánunkat, gróf Apponyi Gézát is.

A pécsi jogászdalárda tagjai 9 órakor vonultak éljenzés között az emelvényre, lanttal és chrisantemummal mellükön. Jeligéjük eléneklése után Abtnak »A hajós álma« cimü müdalát adták elő, majd a közönség szűnni nem akaró tapsa és hogy voltjára a „Bordái“-ra gyújtottak rá. Jasek Sándor a rendezőbizottság elnöke elismerésül hatalmas nemzeti szalagos babérkoszorút nyújtott át Prantner Ferenc karnagynak.

Á műsor második pontja Mikula Dezsőnó virtuózitással előadott zongorajátéka volt, aki remekül eljátszotta Chopin Waise E-mollját. A közönség zugó tapsokkal, a rendezőség pedig élő virágcsokorral jutalmazta meg, mire ismét zongorához ült és magyar ábránddal honorálta a a közönség lelkesedését.

Dr. Sleiner Lajos ügyvéd és Czindery Endre segédlelkész Mondelsohn őszi dalát és Vándormadarak bucsudalát adták elő nagy hatással özv. Krammer Jánosné művészi zongora kisérete mellett, A lelkesülő közönség háromszor kívánta hallani a szép duettet. A rendezőség özv. Krammer Jánosnénak is virágcsokorral kedveskedett.

Ezután a pécsi jogászdalárda precizitással elénekelte Lányi E. »Kertem alatt« cimü dalát. A ki-kitörő tetszésnyilvánítások lecsillapuitával a Pigniczky-pár Zsadányi >Bihari kesergő«-jét játszotta remekül. Pigniczky Ferenc kitünően kezeli a hegedűt, nejé pedig méltó pártnere volt a zongora kísérettel.

Sok tapsot arattak, Pigniczkyné szintén szép csokorral lett kitüntetve.

Most éljenzés között lépett a pódiumra Kovács Annuska, az ismert kedves és jeles szavaló és monológizáló, akit mindig szívesen hallgat a közönség. »Férjhez mennék?« cimü monológgal most is remekelt. Elismerésül szép csokrot kapott.

A műsort a pécsi jogászdalárda a „Nein nézek én“ és „Magasan repül a daru “cimü műdalokkal fejezte be csattanósan. Ezután csakhamar kezdetét vette a tánc, mely világos virrád- tig tartott. A hölgyeket a figyelmes rendezőség ízléses táncrenddel lepte meg.

Asszoilyok: Almássy Józsefné, Bajó Istvánné, özv. Bo- ross Gyuláné. dr. Csizmadia Gézáné, Debulay Antalné, Duzs Dánlelné, Dicenty Lászlóné, DŐry Lászlóné, özv. Dittrich Fe- rencné, Dömötör Miklósné, Egri Béláné, Fent Lászlóné, Fra- nek Jánosné, Gallér Istvánné, dr. Gulyás Józsefné, Hahn Fe- rencné, dr. Haidekker Béláné, Hámory Antalné, Holub Jánosné, Hjller Gyuláné, Horváth Győrgyrié, özv. Haidekkej Károlyné, Hofmann Sándorné, Horváth Józsefné, dr, Haypál Sándorné, Janosits Károlyné, Krammer Jánosné, dr. Komáromy Gyuláné, Kovács Mihályné, dr. Káldi Gyuláné, Káyos Balázsné, Kálmán Károlyné, Konstanczer Lászlóné, Kamarás Béláné, dr. Krámplin Gyuláné, KÖvessy Ödönné, Lauschmann Ödönné, Matzon Béláné, dr Mayer Gyuláné, Matzon Kálmánná, Mikula Dezsőné, Németh Athanázné, Pigniczky Ferencné, Perlaky Józsefné, Pázár Dezsőné, Stann Aona, Sarmezey Tonáné, özv. Stancsics Béláné, Stann Istvánné, gteiner Károlyné, dr. Spányi Leóné. Schsen- heim Ed éné, Sass Lászlóné, Schindler Józsefné, Schlesinger Ignácné, Steinsdörfer Józsefné, Szeghy Sándorné, Szévald Osz- kárné, dr. Szentkirályi Mihályné, Dr. Török. Ottóné, Tihanyi Domokosné, Ujj Jánosné, Varga Ferencné, Zarubay Ferencné, Zsigmond Dezsőné, özv. Zsigmond Ferencné,

Ledhydk ; Almássy Mariska és Margit, Bogyay Karolin, Demetrovics Mimi, Fischhof Sári, Horváth E-, Hofmann Edith, Haugh M., Hámory Irénke és Ella, Hahn G., Horváth Ilonka (Kakasé), Jártas Róza, KÖvessy Magda, Kamarás Józsa Jolán, Kayos Bőske és Magda, Kálmán Riza, Kovács Annuska, Konstanter Mariska és Margit, Lauschmann Mariska, Mehrwerth Erzsiké, Molnár Ilonka, Német» Gizi, Rull Anna (őcsény), Stann Mariska és Sárika, Sigora Piroska, Steiriér Olga, Sár- mezey Lilli (Kovácsháza), Schlésinger Margit, Schindler Mici (Szálka), Székely Ilonka, Szabó Boske, Waldminn Manci,

Jegymegváltások: Neúschl Károly 10, Csápó Vilmos S, özv. Slbiúger A., Spuller Istvánné S, Wolf Henrik 30, Kayser L3, ö;v, Kelemen Józsefné 6, Mayer Antal 10, Fetter Gyula 3, Pártos Zsigmond 20, Hanny Gábor 5, Romaisz Ferencz 3, Vesz- tergombi Antal 2, Pollermann Ferencz 1, özv. Hangéi Ignáczné 10, N. N. 10, Szabó Dezső Sióagárd 5, Soltész Sándor 7, özv. Fejős Imrédé 7, Györkő Ferencz 5, Wigand János S, Bajó Pál és neje 10, dr. Sztanó Sándor 3, gróf Apponyi Géza 30 korona.

Felijlfizetők: Kesserü Miklós 2. Fördős D. 7, Holub J.

4, Rajczy pleb. 5, Pignitzky Ferenc 1, Kovács J. 2, Schindler József 3, Matzon Béla 1, dr. Steiner Lajos 10, Gallér István 4, Schlesinger Ignác 5, Vitkovits esperes 2, Dicenty Lás'ló 4, Kovács Oltó 2, Mayer Jánös 4, Wagner Károly 4, Nagy János 1, Pataki Jákó 2, N. N. 3, Fischer Imre 5, Físchhof Jakab 1, Perlaky József 4, Késmírky István 7, dr. Spányi Leó 6, jasek Sándor 2, Kun Lajos 7, Horváth József 1, Gödé Lajos 2, Padányi Andor 2, dr Haidekker Béla 3, Matzon Kálmán 1, Szeghy Sándor 2, Müller Jakab 2, 'chneider János 1, dr. Herczegh Gyula 7, Sigora Lajos 4, Dicenty Lajos 1, dr. Parragh! Béla 2, Hóffman Sándor 3, Seleznik Ferencz 2, Mos- gai Sándor 2, Biró Imre 2, dr. Szalay László 2, br. Jeszenszky György 2, Fekete Ágoston 2, Müller Kroly 2, ifj. Ujj János 3, dr Gulyás József, 4, Kamarás Béla I, ifj. Leopold Lajos 10, dr. Szentkirályi Mihály 1, Tóth Gyula 7, dr. Zsigmond Ferencz 3, Zsigmond Dezső 2, dr. Kramulin Gyula 3 koronát.

t.

VIDÉK

Műkedvelői előadás tolnán.

A „Tolnai Katholikus Legényegylet“ Lyii. november 12. és 19 én Szigligeti Etfenéfe „A cigány“ cimü színmüvét adta elő saját színpadján á Wirth-féle szállódéban. Az élöő előadásra a terein zsúfolásig megtelt, a második előadást azonban a közbejött eső és azofi körülmény, hogy több egyesület egy hétre rá Kátalin-bált rendé zett. egy kissé kedvezőtlenül befolyásolta. Dp azért nagy közönség hallgatta végig a második előadást is. A tolnai legényegylet műkedvelői igen előnyös hírben állanak nálunk, mert aábfi ritka tulajdonsággal dicsekedhetnék, hogy tehetségük és szorgalmuk minden tekintetben elismerésre méltó. Az bizonyos, hogy á legtöbb szereplő néhány hét alatt elmondja áz egész szilidarabot és ebben rejlik a nyitja annak is, hogji előadásuk mindig vonzó.

A most előadott darab címszereplője Zsiga (Klein János) valóban remekelt. Előadásából bőven kijutott mindenkinek a nevetésből, de a . . . sírásból is. Egyetlen fia után' váljó rajongó szeretető és ennek koholt halálhíre késem kifaka- dásokra ragadtatta és az az Ófzés, mellyel fájdalmát nekünk bemutatta, npélyeü meghatott mindenkit. —, Leánya Rózsi (Rézíér Balogh Vilma) kitűnő énekével, tiszta hangjával és nagyszerű előadásával tűnt. ki. Az őrülési jelenetnél visszafojtott lélekzettel néztük azt a kínos vergődést, melybe őt a rágalmazó nyelvek sodorták és lelkűnkből tapsoltunk neki, midőn ártatlansága kiderült és elveszettnek hitt boldogságát mégis feltalálta.

Á rágalmazó boszorkányok főhadnagya Gyeney Bözsike volt, kiről azt irta a szerző, hogy egyik nyelvét rendesen rezervában tartja. Nehéz, de hálás szerepébe kitünően beleélte magát, amiben persze rendkívül segítségére volt neki ... a két nyelve.

Homlokegyenest ellenkezője volt ennek az asszonynak a férje Márton parasztgázda (Vitten- bárt László) akinek becses személyét feltűnő jámbor lelkülete és az asszony által gazdagon felrakott . . . szarvak ékesítették. Egy mintáféH volt a szó kevésbbé szoros értelmében és akinek mókáin nagyon sokat mulattunk. Gyuri, Várszeginek unokaöcscse (Hideg Imre) most először lépett fel mint tolnai lakos színpadunkon és igen szorgalmas és tehetséges műkedvelőnek bizonyult. Saját községének közönsége, Bátaszék, igen jól ismeri, mert az ottani műkedvelői előadásokon mindig egyik legtevékenyebb tagja volt a társaságnak. Játéka nagyon jó volt és örülünk, bogy reá mindig sz$mithatupk. Az öreg {cigánynak fia Peti (Kláray Ferenc) ki már népiskolás korában iá kivált társai közül, a színpadon is hatáfófcott sikert aratóit. Alakításának középpontja: lemondani Baját bófdogságáról és feláldozni iüa^át másért igen ritka és nemes jellemvonás s ezt Ő derekassan oldotta meg.

Kom Mariska, Horváth Juliska, Hotter Mariska, Rédeky Annus és kétnyelvű főnökük, Rebék asszony egy élőképhez hasonló mozgó jelenetben, midőn vízért mennek és egy kis ártatlan pletykára, Rózsi csuífátételére jönnek össze, táncukkal, szép énekükkel és csinos ruházatukkal nagyon kedvesek voltak és Zajos tapsokat arattak.

Rebekának, tudj’ Isten hányadik férjétől származó leánya Évi (Tunezitíget vieris) — aki veszedelembe sodorta a cigánycsaládot és aki miatt szegény Rózsi meg is őrült — komolyan fogta fel szerepét, annak minden részletét szépen kidomborította és azt szeretetreméltóan meg is oldotta. A színpad éppen nem idegen előtte, mert már sokszor és jól játszott.

Várszegi (Szabó Imre) érdekesen és előkelőén játszott. Rendkívül szereti a zenét s énnek révén ismerkedett meg Petivel is. Bonyodalmas helyzetében jól kiismerte magát s csakis neki köszönhető a szerző akarata szerint, hogy a darab úgy oldódott meg, ahogyan az már a sors könyvében meg volt írva. Szerencsés volt a szerep kiválasztásában és szerencsés volt annak megoldásában is. Nagyon jól állt neki a nagy úri, de azért jószivü természete.

Kurta agglegény (Babka Sándor), aki mindent elrontani akart, amit már szépen összeterveztek, gőgös és embertársait lenéző modora miatt Önmagának és másoknak is sok bajt okozott s egyike volt azon alakoknak, amilyenekkel az ember mindenütt találkozik, de a kikre keveset adunk. Játékával élethűen mutatta be azt as embert, ki péuzeszsákjára ülve, mindenkivel el akarja hitetni, hogy a világ ő körülötte forog. Ezt se könnyű érvényre juttatni, de Kurtának kitünően sikerült.

Az urasági hajdú (Korn Gyula) elég dolgot adott a békeszerető Várszeginek, midőn megtudta, hogy saját iaasa a rágalmazó kompániá-