Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-03 / 49. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1911 december 3. 3 o — Jegyzőválasztás Nakon Nak, Lápafő és Várong községekből álló jegyzői körzetben a Fehér Imre elhalálozásával megüresedett jegyzői állásra a képviselőtestület Arany János dombó­vári Il-od jegyzőt választotta meg. — Kölcsönös áthelyezések. Az igazságügyi miniszter dr. Csizmadia Géza szekszárdi kir. törvényszéki és Mányoky Ödön szekszárdi kir. jái’ásbirósági jegyzőt kölcsönösen áthelyezte. — Második városi orvosi állás Szekszárdon. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága múlt csütörtökön tartott közgyűlésében az állandó választmány javaslata alapján szükségesnek tartja hogy a belügyminiszteri rendeletnek megfelelő- leg Szekszárd rt. város szervezze a Il-ik orvosi állást. — Zavargás a biróválasztáson. Értény nagyközségben múlt hó 22-én kellett volna a biróválasztást megejteni, a nép azonban a jelöl­tek közül egyre sem akart szavazni és zajongva követelték az emberek a főszolgabírótól, hogy az ő jelöltjüket is jelölje. Mivel ez nem történt meg, a választás meghiúsult. — Közelgő tisztujitás. Küszöbön áll már Szekszárd városnál a tisztujitás. A város már megtette jelentését a vármegye alispánjához, hogy a törvény rendelkezése szerint, mely állások és mily javadalmazással kerülnek tisztujitás alá. Ezt megelőzőleg képviselőtestületi tag választás is lesz. — Adományok. A Simontsits Béláné ala­pítványra újabban adakoztak: Bátaszék község 10, Purth Adolf bátaszéki főjegyző 5, gróf Szé­chenyi Sándorné 3, Várkonyi István bátaszéki jegyző 3, Máté József bátaszéki ig. tanító 1, Theisz Lőrinc 1, N. N. 1 koronát. — Állatorvosok. Tóth János tamási illető­ségű és Fekete Béla, Fekete József majsamiklós vári jegyző fia Budapesten sikerrel letették az állatorvosi vizsgát. — Pályázat. A szekszárdi pénzügyigazgató­ságnál egy szemlészi állásra 2 hét alatt lehet beadni a pályázatokat. — Erdészi kinevezés. Gróf Apponyi Géza vbt. tanácsos, főispán Kristofek Bélát, aki gróf Csekonich Endre vbt. tanácsos torontálmegyei birtokán volt alkalmazva, hőgyészi uradalmába erdésszé nevezte ki. Eljegyzés. Csillag J. Imre tolnai állatorvos eljegyezte özv. dr. Kiss Miksáné leányát, Mar­gitkát. — Fizetésemelés. Cikó nagyközség kép­viselőtestülete az iskolaszék bevonásával Walter Ádám cikói kántortanitónak érdemei elisme­réséül fizetését évi 600 koronával felemelte, Walter Antal tanító fizetését pedig 200 koronával. — Á mnnkásglmnázinmról. Lapunk műit számában közölt fenti cimü cikkre a következő lelkes felhívást vettük: »Felhívás! Iparosok! Munkások ! Szekszárd város állami gimnáziumá­nak tanári kara, vállvetve a vármegye szabadon gondolkozó vezető férfiai közreműködésével, az iparosság és munkásság lelkületének és érzé­seinek nemesebb kiművelését célzó, vetített képekkel és szabad előadásokkal ismeretterjesztő felolvasó-tanfolyamot nyit. A tanfolyam évszá­zadok, évtizedek mulasztásait van hivatva helyrepótolni és a magyar iparosság, valamint a munkásság magasfonu kiképzését a szellemi és gyakorlati téren előmozdítani. Ezért állította fel a munkásgimnáziumot, hogy ott az iparosok és munkások elhanyagolt szükséges szellemi ki­képzésüket megszerezhessék. A szekszárdi mun­kásgimnázium ezidei tanfolyamát december 4 én, hétfőn este nyolc órakor Simontsits Elemér al­ispán ur nyitja meg a múzeumban, amelyre min­den munkást és munkásbarátot tisztelettel meg­hívunk. Az előadások folytatásai lesznek a tavaszi előadásoknak. Belépő-dij nincs, csupán azt óhajtjuk, hogy azt minél tömegesebben láto­gassák. Az előadások heter.kint hétfőn, szerdán és pénteken este nyolc órakor és vasárnap dél­után tartatnak meg. Beiratkozhat minden Írni és olvasni tudó iparos és munkás. Felhívjuk a t. iparosokat és munkásokat, hogy e tanfolyamra a saját jól felfogott érdekükben lehetőleg mi­előbb beiratkozni szíveskedjenek. Részletes pro- grammot a megnyitás napján adunk 1 Iparosok 1 Munkások 1 — Aki a haladás barátja és lépést akar tartani a haladó korral, az ne mu­lassza el magát felvértezni a szellemi fegy­verekkel, mert jaj annak a népnek, mely tu­domány nélkül vagyon. A jó pap is holtig tanul. Magyarország kultúráját és iparát csak művelt iparosok vihetik előre. Ne feledjük el, hogy a munkásság az & szikla, amelyre a jövő temploma épül. Agitáljunk e nemes terv érde­kében, hogy e szép ügyünket siker koronázza. Fel tehát iparosok és munkások, döngessük a szellemi vár kapuit, hogy annak kincseit magunknak megszerezhessük, mert a tudomány — hatalom! Jelszavunk legyen: «Műveltséggel — szabadságra!« — Közút felülvizsgálat. Az újonnan meg­épített szekszárd—sióagárdi törvényhatósági közút felülvizsgálata f. hó 2-án délelőtt ment végbe, a melyen a ministeriumot Scholcz Gyula m. kir. műszaki főtanácsos, a vármegyét dr. Éri Márton tb. főjegyző, Szekszárd várost Szabó János városi mérnök, Sióagárd községet Szűcs József biró és Huszár Pál jegyző képviselték, azonkívül az ér­dekeltek is jelen voltak. — Éber Géza, a müvészpap sikerei. Mi is már nem egyszer élveztük Eber Géza fekedi plébános, földinknek fenomenális zongorajátékát, aki mostanában két helyen is: Pécsett és Baján nagy sikereket aratott. »Bajai Független Újság« a bajai dalárda Liszt-ünnepélye cimü cikkében a következőket irja Éber Géza szerepléséről: „^Esemény számba ment Éber Géza előadása. Éber, a müvészpap, Liszt Ferenc örökbecsű rhap- sodiáját adta elő oly ragyogó technikával, művészi nüanszirozással, hogy# a közönség valósággal ün­nepelte a művészt. Éber a közönség ünneplését azzal hálálta meg, hogy ráadásul Griegnek vég­telenül bájos An den Fühlingjét játszotta el — talán még nagyobb hatást keltve, mint az előző számmal.“ Elismerésül egy remekszép babérkoszo­rút küldöttek neki Fekedre. A pécsi katholikus kör legutóbbi felolvasó estélyére táviratilag hívták meg Éber Géza plébánost. Az itteni fellépéséről a „Dunántúl“ tekintélyes napilap igy ir: „Éber Géza plébános Liszt Ferenc II. rhapsodiáját, majd a Eákóci-indulót játszotta. Csak elismeréssel, nagy dicsérettel lehet ily nagy technikájú és valódi, hü interpretációról szólni. Művész ember az a zene terén, ki Liszt-rhapsodiákat ily precizitással ját­szik. Feledve mindent, egész egyéniségét beleön- tötte játékába, mely néha valóságos vihart idézett elő, majd nyomban követte a finom átmeneti ada­gió, a lágy crescendó és végezetül mintha Grieg- féle játszadozó hullámjátékot hallottunk volna. Nagy zenei tudásu, a szó komoly értelmében vett művész ült a zongoránál. Ennek elismeréseképen nemzeti szinü szalaggal diszitett babérágat kapott.“ — Esküvők. Jávor János volt zzekszárdi, jelenleg dunavecsei ref. lelkész múlt kedden esküdött örök hűséget Miskolczy Szigyárió Giziké dunavecsei tanítónőnek. Pataki Géza dombóvári kereskedő f. hó 3-án esküszik örök hűséget Forgács Erzsikének Tasson, Pestvármegyében. — A 13. huszárezred áthelyezése. Már egy ízben megírtuk, hogy a 12-ik uhlánus ezred két szakasza Tolnáról elhelyeztetik és helyettük a 13. számú huszárezred jön Tolnára. Ezen híradá­sunkat most az alispán időszaki jelentése is meg­erősíti. Az alispán ugyanis jelentésében erre vo­natkozólag ezeket mordja: „Mert hitelt érdemlő magán értesülésem szerint az ezred (a tolnai uhlánus ezred) áthelyezése rövidesen meg is fog történni és a cs. és kir. 13. számú huszárezred fog Galiciából Székesfehérvárra, illetőleg Tolnára áthelyeztetni“. — Templomavatás. Mi is csak most értesü­lünk arról az ünnepélyes templom avatásról, mely november hó 5-én ment végbe. Horváth Sándor paksi főesperes ugyanis ezen a napon avatta fel a Hangos-pusztán 14 család által épített ág. hitv. evangélikus templomot, mely 28,000 koro­nába került. A felavató ünnepi beszédet Reichert Gyula kistormási, az urvacsorai beszédet pedig Hanzmann Károly varsádi lelkész tartotta. — Kérelem a képviselőkhöz. A Biharmegyei Általános Tanítóegyesület a következő kérelem mel fordult az összes országgyűlési képviselők­höz : „Nagyságos Képviselő Ur 1 A magyar taní­tóság egyetemének nevében és megbízásából jöt­tünk Nagyságodhoz A mi helyzetünk, Nagysá­gos uram, a mai életviszonyok között elviselhe­tetlen. Nincs intelligens ember, aki egy tanító fizetéséből meg tudna élni egymagában. Ez a nyomorultul fizetett tanítóság keserves mellék- keresetéből segélyezi a magyar közoktatásügyet és tart ennek az országnak európai nívón álló tanítókat. A magyar társadalom a magyar tanitó nehéz munkájáért csak annyit fizet, amennyit szellemi munkával foglalkozó embernek ma piru­lás nélkül adni nem lehet. Az ország vezető urai a költségvetésben most sem gondoltak a taní­tókra s teljesen mellőzték anyagi helyzetének a javítását. Ami a magyar tanítósággal történik, az égbekiáltó igazságtalanság. Csoda-e, ha a ta­nítóságnak a türelme elfogyott s az ereje is fo­gyóban van. Nehogy a szellemi téren is súlyos megrázkódtatás következzék el ennek az ország­nak amúgy is sokat szenvedett népére, arra kér­jük Nagyságodat, mint a magyar törvényhozás­nak egyik tagját, méltóztassók magas állásának teljes súlyával odahatni, hogy a tanítók jogos kívánságai már az 1912. évi költségvetésben tel­jes kielégítést nyerjenek. Ezeket a kívánságokat írásban mély tisztelettel s azzal nyujtuk át Nagy­ságodnak, hogy a tanítóság jogos kívánságát ab­ban a pártolásban részesíteni méltóztassék, a melyet az megérdemel. — Nyugdíjaztatás iránti kérelem. Pesthy József uzdborjádi jegyző, ki több évig bírósági végrehajtó -volt, benyújtotta nyugdíjaztatása iránti kérelmét. — Artézi VÍZ hordása. Hogy a villamoste­lepi gép működését mi se gátolja, felhívja a vá­rosi tanács a lakosságot, hogy az ártézi kutnál a hordók vagy lajtók megtöltését naponként dél­után 4 óra előtt eszközölje. — Felolvasás. Három évvel ezelőtt Ko- ritsánszky Ottó budapesti lapszerkesztő, lapunk­nak egy évtizednél hosszabb idő óta munkatársa, évekre terjedő külföldi tanulmányutjáról vissza­térve szabad oktatási előadásokkal meghonosí­totta Kölesden a népnevelésnek ezen ma már or­szágszerte hivatalos formáját. Sok nehézséget kel­lett leküzdenie, de maga mellett tudta a kölesdi tanítókat s igy három éven át a téli hónapok­ban sikerült neki és társainak, legyőzve az elő­ítéleteket, a felolvasó előadásokat hasznos nép­nevelési és oktató szervül beállítani. — Az idén már bizottság alakult ezen előadások rendezésére s e bizottság élén Fábián Imre ev. lelkész áll. Két hét óta folynak az előadások, melyeket min­den kedd és péntek esti óráiban tartják meg nagy számú hallgatóság előtt. Eddig Kálmán Dezső, Tantó Imre és Boros Lajos tartottak felolvasásokat, mig november 28-án Koritsánszky Ottó adott elő igen tanulságos tudnivalókat a táplálkozásról. Utal a mai élelmiszer drágaságra, melynek okait keresi s amelyről megállapítja s fejtegeti, hogy milyen nemzeti veszedelmet rejt magába. Rámutat az élelmiszer adóra mint abu- zusra, úgyszintén annak szükségességét hangoz­tatja, hogy a nemzet érdekében áll olyan sza­bályrendeletek megteremtése, amelyek a gazda­ságos és célszerű táplálkozást lehetővé teszik. Hosszasan szól arról, hogy hogyan kellene táp­lálkoznunk, hogy egészségünk épsége és erőnk, munkabírásunk megmaradását biztosíthassuk. Az élelmiszerek táperejét is ismerteti és érdekes sta­tisztikai adatokat dolgozott fel és ismertette elő­adása során. Szól a külföldi népek táplálkozási módjáról és végül sürgeti, hogy az iskolákban — amennyire ezt a mai tanterv megengedi — ok­tassák ki a népet arra, hogy nemzetgazdasági szempontból és a saját életünk fen tartásának ol­csósága, a gazdasági megtakarítás érdekében hasznos és szükséges módon mit termeljenek, hogy a fold jó kiaknáztassék és hogy olcsón táplálkozhassunk — Meg lesz a kótkoronás ezüstpénz. Üzleti körökben már régóta panaszkodnak, hogy kevés a váltópénz. E bajon a jövő évben segíteni fog a pénzügyminiszter az által, hogy ki fog veretni 1912-ben 20 koronás aranyat 650 ezer darabot, 10 koronás aranyat 200 ezer darabot, 1 koronás ezüstöt 10 milliót, 2 koronás ezüstöt 5 milliót, mindössze 15 millió 850 ezer darabot 35 millió korona értékben. Az egy- és kétkoronás ezüst­pénzt a régi egyforintosból verik. Ezekből tiz millió darabot átvesz a magyar kincstár az Osz­trák-Magyar Banktól. Ezen az üzleten nyerni fog a kincstár, mert a beszerzendő egyforintosok ezüstje jobb, mint amilyen az egy- és kétkoroná- soké, úgy, hogy az egész átverés után 28 ezer 610 klg. szinezüst nyeresége lesz a kincstárnak, mintegy 22 és fél millió korona értékben. — A hivatalos lapból. A vasárnapi hivatalos lapból olvassuk múlt számunkban már leközölt azon híradásunkat, hogy a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Szabó Géza szekszárdi állami főgimnáziumi róm. kath. hittanárt, jelenlegi állo­mása helyén való meghagyása mellett, a vallás­alapból javadalmazott rendes hittanárok létszá­mában rendes tanárrá nevezte ki. — Felolvasó estélyek. A szekszárdi római katholikus Olvasókör december 3-, 8-, 10- és 13-án, az ádventi idő folyamán felolvasó estélye­ket rendez. Belépő-dij nincs. Nem tagok azonban 40 fillért fizetnek. A felolvasó estélyek kezdete délután fél 5 órakor. Az ádventi felolvasó esté­lyek sorrendje : I. December3-án (124. felolvasás). Beszámoló a XI. katholikua nagygyűlésről. Irta és felolvassa: Szabó Géza hittanár. II. Decem­ber 8-án (125. felolvasás). A családi nevelés és az iskola, Irta és felolvassa: Haugh Béla fő- gimn. tanár. III. December 10-én (126. felolva­sás). A felolvasásokról. Irta és felolvassa: Kálmán Károly tanitó. IV. December 17-én (127. fel­olvasás). Nagy Napóleonról. Irta és felolvassa: Zsigmond Ferenc dr. ügyvéd. Jegyzetek: 1. A felolvasó estélyek kezdete d. u. fél 5 órakor. 2. A felolvasó estélyeket szavalatok, énekek és zeneszámok fűszerezik. 3. A felolvasó estélyeken belépődíj nincs. 4. A felolvasó estélyeken 15 éven aluli családtagok nem vehetnek részt. Az Elnökség. — Nemes adomány. Pártos Zsigmond szek- szárd-kerületi esperes, mözsi plébános, az Őcsényi rk. harangállvány költségeire, vagy ha erre a szükséges összeg már meg volna, az ottani rk. iskola céljaira tiz koronát adományozott. Mit ezennel nyugtat: az őcsényi rk. iskolaszék.

Next

/
Thumbnails
Contents