Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-26 / 48. szám

— Érdekes vendége volt lapunk nyomdájá­nak az elmúlt héten. Románia egyik legelterjed­politikai napilapjának tulajdonosa, Filipp |||org£, a „Minerva“ 400 munkást foglalkoztató l^líszörositó; ipartelep igazgatója jött hozzánk Szek- nH&rdfk Pasztafi budapesti gépgyáros kiséreté- iHtn, hjog-y a külföldön is jelesen ismert Molnár- ^|pe rí. iróalzat- és naptár-gyártelepét megtekint­hesse :és tanulmányozhassa. Külföldi vendégünk '•■Jepünk:: nyomdájának ipartelepét behatóan szem­lelte meg s örömének adott kifejezést, hogy ily speciális iparcikkek gyártásával foglalkozó válla­latot megtekinthetett, melyhez hasonlót nemcsak Romániában, de a külföldön sem lehet találni, hiszi, hogy e látogatásnak eredménye élénk üzleti kapcsot fog teremteni, mert Romániában a Szek- szárdon gyártott Ízléses kivitelű iparcikkek igen könnyen értékesíthetők. — Öngyilkos csendőr. Balázs István szek­szárdi csendőrtizedes folyó hó 25 én reggel 8 órakor gyógyíthatatlan szívbaja miatt szolgálati fegyvérével szivén lőtte magát és nyomban meghalt. — A vasárnapi munkasziinet felfüggesztése Szilveszter napján. Az idén december 31., azaz Szilveszter napja vasárnapra esik, minélfogva a törvényes vasárnapi munkaszünet fenntartása ese­tén a kereskedők elesnének attól a haszontól, melyet az újévi tömeges bevásárlások hajtanak. Ez okból a fővárosi kereskedők egyesülete el­határozta, hogy kérvénnyel járul a kereskedelmi miniszterhez, az idei Szilveszter napján a vasár­napi munkaszünet felfüggesztése iránt. — Nincs benne kétségünk, hogy ezt a méltányos kérelmet miniszter teljesíteni fogja, csak annyi hozzáadni valónk van, hogy a felfüggesztést nemcsak a fő­város, hanem az egész ország területére terjesz- szék ki. — Műkedvelői előadás. A „Sióagárdi Pol­gári Olvasókör“ 1911. évi november hó 26 án saját helyiségében, pénztára javára szinielőadás- sal egybekapcsolt zártkörű táncestélyt rendez. Ez alkalommal színre kerül: A cigány. Szigligeti Ede 3 felvonásos színmüve. Belépti dijak I—VI. sorszékben 1 kor. 20 fill., Vll-től a végsőig 1 korona, állóhely 80 fillér. Jegyek előre válthatók Kovács György kántortanitónál. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtatunk. A zenét Kósa József zenekara szolgáltatja. Kez­dete este 6 órakor. — A dunaföldvári leánykiházasitó intézet bukásának hire nagy riadalmat okozott Tolnán és vidékén. E vidék (különösen a mözsiek) több mint kétszázezer koronával van nevezett intézet­nél érdekelve s ha igaznak bizonyulna a bukás hir, úgy akárhány jómódú ember vagyonilag tel jesen tönkre megy. (A. bukás igaz Szerk.) Uj rend a telekkönyvi hivatalokban. Székely Ferenc igazságügyi miniszter rendeletet adott ki a telekkönyvi hivatalokban nyerhető értesítés ide­jének megállapítása! tárgyában. Eszerint a telek­könyvi hivatal a felek részére köznapokon 10—12 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 9—11 óráig áll nyitva. Olyan napokon, amikor a vidéki jog­kereső közönség ( tömegesebben szokta fölkeresni a telekkönyi hivatalt (heti és országos vásárok napjain)* a telekkönyvi hivatalt ,, a felek részére 9—12 óráig kell nyitva tartani. A telekkönyvi iktató, mint eddig, is, * változatlanul hétköznapon 9—1 óráig, vasárnap és ünnepnapon 9—11 óráig áll a felek löszére pyitya., Ez a rendelet ez évi december .,hó ;l<^én rlépt élőibe. —‘iVörhenyjárvány t Pakson. A vármegye több helyén, igy Pakson is oly nagy mértékben lépett fel a vörhenyjárvány, hogy az alispán be­záratta az ottani óvodákat és áz elemi népisko­lákat. — Baleset. Frei János Takler szekszárdi ^.birtokos,, -várost képviselő .István nevü;.fiátsulyua ^baleset érte. A fiú ugyanis kocsival a határban ^jössaeakadt egy^ másik kocsijai, melynek követ­keztében kocsija derékba, törött, ő .pedig.oly sze­» rencsétlenül csúszott le az ülésről, hogy lába el- lídörőtt. Kovács J. ^Spepal&tav fog-. és.s„záibetegségeknél/ Készít -^arany-, jezüst-vplatina-,^ pqi^ellán-, cement- ^és fcQiail-töméséket. Arany, -platina és por; ^ cellán koronákat’ és hidakat. - Kautschuk - és * arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél küli_ fogakat. tiogHuzás érzéstelenítéssel! v Műfogak és .javitások szükség esetén 24 órán be[ül készíttetnek. » Lakás * a gimnáziummal szembún. tolnamegyei közlöny IRODALOM. Kincses Kalendáriom. Itt van az uj Kincses! — a viszontlátásnak ezzel j az örömmel telt fölkiáltásával fogadja mindenki a régi, is­merős, fehérmezőkkel megszaggatott pirosköntösü jóbarátot, mely immár 16-ik folyamában kerül szemünk elé, a legér­dekesebb, legeredetibb és legtartalmasabb magyar naptár, a régi magyar kaléndáriomi hagyományoknak friss, ötletes és irodalmi megújhodását revelálva. Hogy mi mindenről tájékoztat bennünket a Kincses, melyről találóan Írják a szerkesztők, hogy »a gyakorlati élet Útmutatója*, arra nézve egy rövid fölsorolás mindenkit föl fog világosítani. Az év teljes és részletes kronológiáján kí­vül találunk ebben a kötetben rövid, de azért kimentő! tanulmányt a törvénykezési szünéti napokról, az időmérés­ről, a hold fényváltozásának kiszámításáról, az égitestek anyagáról, a szabáshoz szükséges mértékvételről, az üstö­kösökről, a bolygók fényéről, a nap asztrofizikájáról, a kémiai képletekről, a nap világüri útjáról, az udvarról, lovagren­dekről, az átöröklésről, az avarok birodalmáról, a magyar pompa- és mulatságszeretetről, a pogány magyarok harc­vágyáról, az áldomásról, a régi magyarok népgyüléseiről, temetkezéséről, a középkori parasztvármegyéről, Uj-Zéland kivesző népéről, a nadrágszoknya középkori elődjéről, az amerikai női szépségekről, a kémia jelentőségéről, a közép­kori magyar várakról és városokról (egykorú képekkel), a női kalap evolúciójáról, a légy természetrajzáról, a hajvise­let történetéről, a modern hadsereg tábori és harci életéről, a víz építő és romboló hatásáról, a jövendőmondásról, a sivatagok meghódításáról, az aviatika fejlődéséről, a haj biológiájáról, a csillagok súlyáról és távolságáról, a görög­római istenekről és hősökről, a házadóról, az állatok bőré­nek színéről, a föltalálók és fölfedezők kálváriájáról, a női cipő történetéről, régi orvosokról és betegségekről, a sámá­nokról, Európa múzeumairól, a mikroszkóp csodáiról, régi magyar színészekről, a nemzetközi vámokról, az eszperan tóról, a hamis régiségekről, a tüdőről, régi magyar honyha- receptekről, egy japán művész torz fantáziájáról, a viz- özönről, a mérges állatokról, a kőkorszak kultúrájáról, az elsülyedt Atlantisz-világrészről, sport céljáról és még sok egyébről, miknek általános érdeküknél, maradandó voltuk­nál, vagy a napi élet apró szükségleteiben való kalauzolá­suknál fogva közük van hozzánk. Mindez igy leírva zavaros, káosznak tetszik, mely­ben tán Ariadne fonalával sem lehetne eligazodni. A témák, érdeklődések oly útvesztőjének, szétforgácsolásának látszik ez a halom tudomány, mely tárgyát a mai emberi érdeklő­dés valamennyi teréről szedi, hogy reménytelenül kellene becsuknia a könyvet annak, aki kíváncsian főinyitotta. Ám a szerkesztés meglepő művészete, mellyel a Kincses ké­szült, oly egységessé tette mindazt, amit felölelt, hogy be­lőle megformálja a mi világunk a ma és a holnap képét, hogy úgy azt a benyomást kelti az előtt, aki a Kincses lapozásába, olvasgatásába, kóstolgatásába belékezd, mini egy ezerfogásos Ínycsiklandozó szellemi lakoma, mint egy ezer oldalra köszörült drágakő, mely úgy, amint ide-oda forgatjuk, mindenféle szint játszik. Ám a lakomának egy alapize és e színjátéknak egységes harmóniája van. A Kin­cses ezer témája ezer olyan sugár, mely egyetlen fény­nyalábbá olvad össze előttünk s értelmünk előtt a világhaladás és a világtudomány fáklyájának egy a tömeg közé vetített ragyogó fénykévéjét adja. Akik szolgálták vele a magyar közművelődést, büszkék lehetnek rá. Mi pedig, akik érde­ket és tudást merítünk belőle, hálásak vagyunk érte. VIDÉK. A tamásit „Kain. Kör" uj házának felavatása. A tamásii „Katii. Kör“ uj házának ünne­pélyes felavatása f. hó 19 én történt meg nagy ünnepéllyel. Ez alkalommal a kör tagjai testü­letileg vettek részt a sz. misén. A sz. . misén jelen volt a zászlóanya is, dr. Frühvirth Jenóné, kinek, a kör nevében Tóth Margitka egy gyö­nyörű csokrot nyújtott át, rövid, de megható beszéd kíséretében, mellyel tolmácsolta a köri tagok tiszteletét és ragaszkodását a zászlóanya személye iránt, A i ház megáldását Mozolányi István esp. plébános végezte. A szertartás u,t£n gyönyörű beszédben fejtegette a kath. körnek célját., Este . pagy ^(ársas , vacsora volt,. melyen részt vettek vagy 140-en. Az első- fogás után . Mozolányi István, egyházi elnök ünnepélyes sza­vakkal a királyt, á pápát és a megyéspüspököt, • majd dr. Frühvirth Jenőnét mint zászlóanyát él­tette, utána pedig a kör nevében köszönetét Ípjj8Z% ki, az építő bizotj^gg , tagjának, . J^ik .oly szépen oldották meg nehéz feladatukat, különös elismeréssel szólott dr. Fiiühyirth Jenó yjlági elnök és- Fiola* József h. bíró, alelnök fáradha­tatlan tevékenységükről, melyet az épitkezés alkalmával a kör érdekében kifejtettek. t Beszédet t mondottak .. még „ .dr. , Frühvirth Jenő,..ki, szónoki hévvel, a .ká.thöJik.Mok jogiak megvédelmezéséról és az összetartásról szólott, Németh Géza közs. főjegyző szép beszéddel a kör. két kiemelkedő, vezérére* Mozolányi István és dr. Frühvirth Jenő elnökökre emelte poharát, biztosítván mindkettőt a tagok tántoríthatatlan ragaszkodásáról és szeretetéről, Kegler József hefpplajoj^kal^telj, szellemes felszólalá- . sávaX a jeíepjevő. hölgyeket eltelte,.<5s végül Qzeg- lédt József ügyes beszedjével az ünnepély sikerét és a rendezőséget éltette. / A,,vacsorát táuo követte, mely- éjfél utánig , tartpttj^jde .az Jgazi .kath. köri ...táRcestély ó?, hó .,26-én lesz, mely JTftnt oly nagy az érdekMdés, hogy előre láthatólag a'vendégsereg befogadására szűknek fog bizonyulni a nagynak gondolt épület összes helyiségei is. A tamásii „Kath. Körinek most., 30Q . tágja. ..van, .vaqLgyöRyiirü _ szépmodern 5 épülete, tágas nyári helyiséggel, tekepályával é* igy hason egyesületekkel íjnessZe vidéken bátran kiállhatja a versenyt az elsőség biztos reményében. A köri tagok némi büszkeséggel mondhat­ják, hogy úgy a házhely és az arra épített pom­pás épület, mely 14 ezer koronába került, telje­sen az övék, mert sem a telek vételéhez, sem az építéshez, a köri tagokon kívül, senki egy fillér­rel sem járult hozzá és segélyt erre senkitől nem kért és senkitől nem is fogadott el. X—Y. Aki sokat ül, rosszul emészt. A nápolyi királyi orvosi-klinika tudományos jelentései felemlítik, hogy egy kis adag természetes Ferencz József-keseriiviznek napon­kint éhgyomorra való használata nemcsak megjavítja a gyomorműködést, hanem a belek renyheségét is sok esetben annyira mérsékli, hogy más orvosszerek használata feleslegessé válik. — A gyógyszertárakban és füszerkereskedésekben határozottan valódi «Ferencz József»-keserüvizet kell kérni. — A Szétküldési- Igazgatóság Budapesten. ____CSARNOK. Pi stikét a városba viszik. Irta: Verner Dezső. Nyár elején meg sem gondolták, milyen nagy dolog lesz abból, ha . Pistike a városba megy. Eldicsekedtek vele, hogy Pistike már el­végezte a falusi elemi iskolát, városba megy a latinba. Pap lesz, ha ugyanakkor nem lesz már olyan imposztor. Most még olyan, mint a vad­csikó, ugrándozik, mint valami kis cica. A mama egész nyáron varrogatta a Pistike ingecsk.éit. Soha sem fogta el valami nehezebb érzés, mely a szivét néha elszoritja: hogy a szep­tember közelgett, néha önkéntelenül kiesett egy egy könye. — Lelkem szép angyalkája, hová is mégy te ? Városba ? Idegen helyre, ahol nem főznek neked kakastejet, amelyet te úgy szerettél, édes. — Nem alszol már anyuska ölében, az eperfa alatt, nem ülsz fel az öreg Sajó kutya hátára, hogy kikacagd magadat. Nem jössz elibém ma- szatos kis képeddel, mikor megfest a cseresznye, nem látlak hófehérben Űrnapkor, mikor elől mégy a sorban és picike száddal mormolod az imát. — Ki jön elibém, mikor a bocitól behozza Maris a tejet, kinek mondok én mesét az ágy­ban, ahogy szöszke fejed reám hajtod, hogy job­ban hallgasd. — Te drága kis katonám, te, aki eleven vagy mint az ördög, te beléd is beléd karmolt már az, élet, a gond? Látom te kis virágom, hogy már a játékod sem olyan szives, a hangod se oly éles. Reszketsz, ha estenden ágyba visz anyuska. Tested forró, , mint a parázs alól ki­pattant gesztenye. ,AZ ajkad cserepes, minta szikkadó .sár. Álmodban.lázas vagy : ’ mert a lelked fáj, a lelkivilágodat feldúlja a' város, a bucsuzas. — Látom .én., kicsi • szép . fiam — & pajtá­saidtól való elválásodat, micsodá'fájó érzés szánta meg arcodat- Látom milyen tétova) a szemed, ahogy a Sajóra, Marisra, ä János kocsisra) apádra s az orgonahokprra ésjcsereszny-efára, vagy ami­kor könnyes 8zememre yeted(TVagy amikor végig járod a szobákat, az udvart, a homokvárat, mintha gonosz kezek megmetszették volna a lel­ked szárnyait. —, Apád ? v ó, katona ^volt. ^ Vas a, dereka, kormíny á* lelke. Katöhadolog : a világrendje.*—■ Ezzel biztat.téged^ JeAÖíéXeny virágszál. Sisakot, csákót ígér, ha a ,Tárosba^rtek 8ffón látom, te szívesebben ülné! itthona. kuícoricaszar lovadra. így évŐdik a mama. Joa aztán a szeptem­ber. Utolsó éjszaka alszik a kia Pjsta a mamával. Már messze'rejfél /éfdjár jíz idő, mikor elcsönde- sül, «b zc^kpgó f fin, t a , dípsekrő ,, gyerek, u j*ki dgy meghüszkélkedett, hogy ő^ városba megy. ~-“Xz apa ? Aki mutatta á katoriÜtj az erődet, most, lábujjhegyen somfordái az ágyhoz. A lélek- sefe ehíir, ahogy két^ alvó ember egyoiást átölelve tartjar’Ej * katona szeméből kigördül a könny; majd zokogni kezd:- Meg a felébredő anyának kell vigászos .szayakat’ találni.. A nehéz emberbe még- ő ver hitel életet. p. Reggel az egész háznépe. sir, csak az apa szeméből száradt ki a köjmy, Plédig az ö szíva is. majd megszakad. De Pistikát, viszi. Rohaníiak a város felé, neki a nagy mofpchn&k, melyben flösse sjüpik, hogy egy£ kicai fiú, hátánaz isko- «lajib.áodukol az. iekpla, felé, ahol, éle­tébe befurakodott a gond és az többé el nem hagyja őt soha.

Next

/
Thumbnails
Contents