Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-26 / 48. szám
1911 november 26. szép kií^ törvény, nagyon jó kis törvény, csak két hibája van: nincs aki végrehajtja, és nincs, aki betartja I Különben egész cbíuob dolog í •lyan középfinom portéka. Végezetül igazán örültem, hogy végre akadt valaki, aki mint már emlitettem, tudással és szakértelemmel foglalkozik ügyünkkel és kivánom is tiszta szivemből, hogy tovább munkálkodjék és eredményesen. Talán sikerrel! ? Hazafias üdvözlettel Hermann Frigyes, A munkásgimnáziumról. Kora januárban, amidőn még a hóvirág sem dugta ki fehér fejecskéjét a hó alól, mint érett eszme, nemes gondolat pattant ki a szekszárdi vezető társadalom nagytudásu és önzetlen fórfiai részéről a munkásgimnázium felállítása. Annak idején, mint teljesen uj szervezet, naSy várakozással és szép reményekkel nézett a jövő elé. Akadtak ugyan kishitüek is, akik benne a szabad gondolat és szabad eszme fák- lyáját látták es féltették annak előnyomulását. Az eszme akkori megpenditői férfias bátorsággal leküzdötték az eléjök gördített akadályokat és megszervezték tudásuk szinmézével a munkásgimnázium próbatanfolyamát, mely dicséretükre legyen mondva, szépen működött is abban a kecsegtető reményben, hogy ez év október havában kezdődő rendes féléves tanfolyamon már erősebb alapokon fog haladni a munkásság kiművelésének célja felé. Es mit látunk ma, amikor ebbeli szép várakozásaink nem mentek teljesedésbe ? Mint Maurius, kesergünk romjai felett és keressük a kiutat, a helyes ösvényt, amelyen el juthatunk oda, arra a piedestálra, amelyen a XX. század munkásságának és iparosságának helye van: a felvilágosultság nagy és termékeny mezejére. Egyike vagyok azon buzgó tanítványoknak, akik az Élet mesgyéjét már megtaposták, akinek módjában állott és van tapasztalatot szerezni az iparosság és munkásság gondolkozásmódjáról ; aki közelebb áli hozzájuk, az tudja csak megbecsülni és megbírálni a szivük dobbanását, az agyuk gondolatmenetét. Mert van szív és gondolat bennük. Téves fogalom azt hinni, hogy a fárasztó napi munka kiöli a kézmüiparosból és a gyári munkásból a nemes akaraterőt. Nem ! Csak érteni kell vele bánni. Azután az eredmény nem fog elmaradni. Hozzászólok tehát b. engedelmükkel e fontos akcióhoz, mely hatalmas kulturmissziót van hivatva teljesiteni. Eddigi tapasztalataim szerint két oka van annak, hogy november hó 22-én, a hallgatók csekély száma miatt nem lehetett az első rendes évi ciklust megkezdeni. Bocsássanak meg mindazok a nemes kezdeményezők, munkásbarátok és az állami főgimnázium nagyte- kintetü és nagytudásu tanárai, akik fáradságot, önzetlenséget nem kiméivé, a magyar iparosság és munkásság nívóját kiváló tehetségükkel emelték a múltban és emelni akarják a jövőben, egy kicsit tévedtek. És mert tévedni emberi dolog, talán nem ▼eszik tőlem rossz néven, ha szerény véleményemet itt közreadom, minden utógondolat nélkül. Az tudvalevő dolog, hogy úgy az iparosság, mint a munkásság jó része helyi polgári lapot nem igen olvas, ha olvas is, átfutja, — a munkásgimnáziumról szóló hir rövid lévén — és ionén van az a néptelenség az előadáson. A munkásoknál bevett szokás az üzletről-üzletre való agitáció. Ha egy „Munkásotthon“ és egy „Iparosok köre“ lenne, az eszme mint érett gyümölcs hullott volna alá. Itt találom az egyik tévedését az intéző bizottságnak. Ezt korrigálni kell! Nyomassanak gyűlési felhívást a muzeum vagy gimnáziumi tornacsarnok termébe és terjesszék azt a legszélesebb körben. Az eredmény nem fog elmaradni. Létesítsenek, alapítsanak egy Munkásotthont, hol az ipari és gyári munkásság a hét bizonyos napjain feltalálhatja magát. Vonjuk őket ki a füstös helyiségekből. Neveljék és szerettessék meg velük az önművelődést. Tanítsák meg őket, hogy csakis a műveltséggel lehet szabadságra szert tenni. Erről lehet azután bővebben tárgyalni. Főleg pedig az egyetértés és testvériség eszméjének kell látható bizonyságot adni. Munkaadóink és társadalmi vezetőink elegyedjenek a plebejusok közé és hirdessék, hogy ők is egyszerű bérmunkásokból vagy azok fiaiból emelkedtek fel a mai pozíciójukra. -Nem kell félni a kérges tenyér parolázásától, amit éppen nem is kívánunk. Röviden kitérek — úgy dióhéjban — a második okra. Teljes, áttekinthető programmot nem lábunk. Hacsak azt nem vesszük annak, hogy na tantárgyak a tavalyiak.“ Lehet, hogy sokan azért nem iratkoztak bo a tavalyiak közül. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY A múlt évi programm magas színvonalon tartott előadásokból állott, az tagadhatatlan. Sőt bizonyára akadtak elegen, kik tán meg sem értették. De itt meg kell jegyeznem a m. t. előadó tanár uraknak, hogy a mai materiális életnek is vannak követelései. És pedig kérjük önöket arra, hogy az idén olyanokat is nyújtsanak a Tudás kutjábol, amit az Elet ma kíván. Nevezetesen a főbb munkást sorvasztó betegségek ismertetéséről és azok elleni mikénti védekezéséről, továbbá a bűn és bűnözésről, a szükséges polgári jogokról stb, ezt pedig tetőzzék be az emberi erő legnemesebb fejlesztésével, a sporttal, tornával, mert ép testben ép lélek lakozik. Legvégül pedig az emberi szivet legnemesebbé tevő költészet után a zengzetes dallal. Alakítsuk meg az iparosok dalárdáját is, hogy igaza legyen a költőnek : Szálljon a dal a magasba, Törjön fel az égre, Tanítson meg szabadságra És testvériségre! Ezek azok a módok, amiket bár rövidléleg- zetü cikkben, nagyjában érintettem. Ha a vezető férfiak véleménye ezzel a propozicióval találkozik, szerény fáradságom jutalmát látom, abban a biztos tudatban, hogy Szekszárd város iparossága és munkássága a haladás útjára lépett, a kölcsönös megértés és erős akarat vaskezével magasan lobogtatja városunk intelligens vezetői által már kibontott magyar trikolórt, amelyre Írva van: „Műveltséggel — szabadságra /“ Egyben legyen jutalma és szeretetünk záloga a mi nemesen gondolkodó oktatóinknak az, hogy őket ebbeli törekvésükben támogatjuk és mint vezéreinket követni fogjuk. Koretzky János. KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezések. Gróf Zichy Gyula pécsi megyés püspök Hátay Lajos dunaföldvári és Takács Ferenc simontornyai tanitókat a tanügy terén szerzett érdemeik elismeréséül igazgatókká nevezte ki. A földmivelésügyi miniszter báró Jeszenszky Károly miniszteri titkárnak a miniszteri osztály- ! tanácsosi címet és jeleget adományozta. — Kirendelés. Apponyi Géza vbt. tanácsos, főispán a betegen fekvő dr. Bernáth Béla tb. főszolgabíró helyettesítésére Szévald Oszkár vár- megyei II od aljegyzőt rendelte ki. — Hittanári kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Szabó Géza szekszárdi főgimnáziumi hittanárt besztotta az állami középiskolai tanárok státusába és jelenlegi alkalmaz- tatási helyén rendes tanárrá nevezte ki. Szabó Géza már tizennégy év óta működik teljes elismeréssel és ügybuzgósággal Szekszárdon, aki az iijuság vallásos nevelése körül kiváló érdemeket szerzett, amiért méltán megérdemelte rendes tanárrá történt kineveztetését. — Áthelyezés. Bezerédj Pál vbt. tanácsos, a selyemtenyésztés miniszteri meghatalmazottja Fuka Vince faiskola felügyelőt, szolgálat érdekéből, Nyíregyházára helyezte át. A honvédelmi miniszter Soltész Sándor szekszárdi csendőrfőhadnagyot Lúgosra, Kunoss Béla tamásii csendőrfőhadnagyot Gyöngyösre és Herold Gyula lőcsei csendőrfőhadnagyot Szek- szárdra helyezte át szakaszparancsnokokká. — Lemondás. Dr. Grósz Jenő döbröközi községi orvos ezen állásáról lemondott. — Kántori kinevezések. Nendtvich Andor pécsi polgármester a pécs-belvárosi kántori állásra Dudás Géza szigetvári és a pécs-ágostontér kántori állásra Pertovics Istvánt nevezte ki. — Előléptetés. A földmivelésügyi miniszter Barabás Imre bonyhádi járási kir. állatorvost a X-ik fizetési osztályból a IX. fizetési osztályba léptette elő. — Miniszteri ígéret. Beöthy László keres kedelemügyi miniszter a napokban oda nyilatko zott, hogy egy egy gyorsvonatnál legközelebb bevezetik a harmadik osztályú kocsikat. E szerint ezentúl a gyorsvonatokon is lesz harmadik osztály. — Jegyzőválasztás. A Baja melletti Pest- Szentistváu nagyközség képviselőtestülete Pápay Géza okleveles jegyzőt, Pápay István mözsi főjegyző fiát másodjegyzővé választotta meg. — Névmagyarosítás. Kiskorú Kramarics Vilmos szekszárdi lakos nevét > Kamarás«-™ változtatta. _ Szép tett. Dr. Strasser Imre volt rácegresi bérlő, Strasser és König terménykereskedő cég beltagja, a bérlet megszűntével 10.000 korona jutalmat osztott ki a nála tovább szolgált cselédeknek. 3 — A vármegyei tisztviselők státusrendezése. A belügyminiszter körrendeletét intézett az ösz- szes vármegyei törvényhatóságokhoz, melyben kimutatást kér a vármegyei tisztviselőkről. A kimutatásban ki kell tüntetni minden vármegyei tisztviselőnek szolgálati idejét és hogy mennyi időt töltött a most élvezett fizetési osztályban. — Az állami hivatalszolgák helyzete. Az Állami Napidijas Hivatalszolgák Egyesülete múlt vasárnap tartotta meg a fővárosban évi közgyűlését gróf Batthyány Tivadar országggyülési képviselő elnöklete alatt, akinek indítványára táviratilag kérték a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert, hogy a drágasági és családi pótlék rájuk is kiteljesztessék. — A pécsi jogászdalárda Szekszárdon. A 36 tagból álló pécsi jogászdalárda folyó hó 29 én délután 5 órakor érkezik Szekszárdra, hogy közreműködjék ezen a napon a Szekszárd Szálló nagytermében tartandó műsoros táncestélyen Dr. Késmárky István, a pécsi jogakadémia igazgatója is a jogászdalárdával Szekszárdira jön, aki dr. Fent Ferenc apát plébános, iskolatársának lesz a vendége. — Magyar sör kitüntetése Turinban. A kőbányai Polgári serfőződe a turini világkiállításon a legmagasabb díjjal, a Grand Prix-vei lett kitüntetve. Ezen világhírű sörgyárunk méltán büszke lehet e kitüntetésre, mert Turinban a világ leghíresebb sörgyárai adtak egymásnak találkozást. — Adomány. Gróf Zichy Gyula pécsi megyés püspök 100 koronát adományozott az őcsényi rk. harangálivány helyreállítási költségeinek fedezésére. — A pécsi püspök képe az iskolában. A szekszárdi róm. kath- iskolaszék és hitközségi tanács dr. Fent Ferenc apát-plébános, elnök előterjesztésére elhatározta, hogy a szekszárdi róm. kath. tizenkét tanterme részére megszerzi gróf Zichy Gyula pécsi püspök arcképét. — Drágasági pótlék. A szekszárdi róm. kath. tantestület kérvényt nyújtott be a szekszárdi rk. hitközségi tanács és iskolaszékhez, melyben hivatkozva az egyre fokozódó, majdnem elviselhetetlen drágaságra, drágasági pótlék megszavazását kérte. A hitközségi tanács és iskolaszék folyó hó 18-án tartott ülésében nagy jóakarattal és méltányossággal foglalkozván ezzel az üggyel, a tantestület tizenhét tagjának 100—100 koronát szavazott meg. — Helyesbítés. Lapunk múlt számában téves értesülés szerint azt irtuk, hogy Pápay Károly a dunaföldvári takarékpénztárhoz segéd- könyvelővé neveztetett ki. Ezen hírünk helyesbítésre szorul, amennyiben nevezett nem a dunaföldvári, hanem a baranyasellyei takarékpénztárhoz neveztetett ki könyvelővé. — Meghosszabbított szabadság. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Mattióny Jánosné szekszárdi állami óvónő szabadságát három hónappal meghosszabbította, akinek helyettese Nagy Vilma oki. óvónő. — Tanító képviselők. A tolnai ref. egyházmegyébe tanító képviselőkul megválasztattak: Bocskár Ferenc és Győry János rendes tagoknak, Vida Ferenc és Dobai Sándor póttagoknak. 'Mandátumuk három évre terjed. — Közszemlére kitett hitközségi költség- vetés. A szekszárdi róm. kath. hitközségi tanács és iskotaszék által elfogadott 1912. évi költség- vetés folyó évi december 4 ig a hitközségi pénztárban közszemlére van kitéve A költségvetés bevétele 45.455 korona 05 fillér, kiadása 40.528 korona 94 fillér. Maradvány 4926 kor. 11 fillér. Tisztujitás Nagyszokolyban. Szévald Móric tamási főszolgabíró vezetésével folyó hó 17-én ejtették meg Nagyszokolyban a községi tisztujitást. Németh Péter bírónak, Cs. Györke István helyettes birónak, Ábrahám József pénztárosnak, Ocsag Imre közgyámnak választattak meg. — Esküdtek: id. Sári József, Dukai Mihály, Gulyás József, Gulyás Ádám, Szűcs István, Tóth János, Nagy István és Sipos József. — Memorandum a féláru menetjegy kedvezményért. Torda város tanácsa és tisztikara memorandumot intézett a belügyminiszterhez és a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy rendeletileg intézkedjenek az iránt, hogy 1912. január 1-től kezdve a íéláru vasúti menetjegy kedvez ményben részesüljenek a rendezett tanácsú városok tisztviselőinek és alkalmazottainak családtagjai is, továbbá a dijnokok, szolgák és az e?;en kedvezményből eddig kizárt tisztviselők, valamint a nyugdíjasok is. A memorandumot pártolás végett megküldötték Szekszárd rt. városnak is., — Uj téglagyár. Fleischer Ödön és Fia cég megvásárolta Molnár János (Bogár) őcsényi lakostól, az őcsényi előhegyen levő nagyobb birtokát, melyen nagyszabású téglagyárat fog. létesíteni körkemencével.