Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-01 / 1. szám
tolnamegyei KÖZLÖNY és igy összesen 22 gyermeket öltöztettünk föl jó meleg ruhával vallásktilönhség nélkül. Ezen igazán szép eredményről örömmel számol be a vezetőség a nagyközönség előtt, mert azt a nemes célt, melyet magaolé tűzött, elérte. Jóleső örömmel jelenthetem azt is, hogy társaságunk tagjainak létszáma évről évre emelkedik. Működésűnket ma már a nagyközönség is belátja, hogy az a cél, melyet magunk elé tűztünk, nem mulatozás és szórakozás, hanem egy szent kötelesség: az emberbaráti szeretet ilyetén való gyakorlása • amidőn felkeresi és magához hívja a szegény, elhagyott, ruhátlan gyermeket, hogy azoknak, ha máskor nem is, de szent karácsony ünnepén testi és lelki örömet szerezhessen. Azért fogadják mindazok hálás köszönetünket, kik segédkezet nyújtottak az asztaltársaság eme szent és magasztos céljának elérésére. Köszönöm Önöknek kedves tagtársaim, akik tagdijukkal hozzájárultak az elnökségem alatt álló jótékonycéjü egyesületünknek támogatására. De köszönöm mindazoknak a jó embereknek, akik bár mai napon nem lehetnek jelen, de akadozásukkal támogatják egyesületünket, hogy minél több gyermeknek juttathatunk meleg ruhácskát. Önöknek pedig tisztelt Uraim, köszönöm szives megjelenésüket. S midőn szavaimat bezárom, kérem a jóságos Mindenhatót adja áldását mindazokra, kik ezen testületet támogatni igyekeztek. — Adjon az Isten nekik számtalanszor többet, mint amennyivel hozzájárultak a szegény gyermekek felruházásához. Kérem továbbra is őket, hogy gondoljanak a jövőben is ezen jótékonycélu egyesület támogatására, melyért már előre is köszönetét mondok és mindnyájuknak boldog karácsonyi ünnepeket kivánok !“ TANÜGY. Tanügyi hírek. Országos kath. tanítói kongresszus. A Katholikus Tanitók Országos Bizottsága és a Kath. Tanügyi Tanács elhatározta, hogy 1911. év folyamán Budapesten kongresszust tart, melyhez Vaszaru Kolos hercegprímás is hozzájárult. — Igazgatói kinevezés. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök Eisenbart Ferenc kántortanitót a himesházi, valamiut a hercegszabari, szűri és püspökmároki róm. kath. iskolák igazgatójává nevezte ki. — Lemondás. Horváth Ignác szekszárdi róm. kath. tanító, a szekszárdi iparostanonc-iskolában elfoglalt állásáról megváltozott viszonyai miatt lemondott. — Személyi pótlék. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fazekas Pál madocsai ref. tanítónak 200 korona fizetés természetével biró személyi pótlékot engedélyezett. Horváth Ferenc tengődi róm. kath. tanítónak 200 korona személyi pótlékot folyósított. — Korpótlék. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Polgár József szekszárdi polg. iskolai tanár részére Ill ik évötödös korpótlék címén évi 200 koronát utalványozott. — Állam segély. A miniszter a tolnai községi óvodák költségeinek fedezésére az 1910/11. tanévre 800 korona államsegélyt engedélyezett. — Nyugdíj- pótlék. A miniszter Thaly Endre és Ducz József nyugalmazott tanitóknak 200—200 korona nyugdíjpótlékot utalványozott az 1911. évre. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen jó édes anyánk, nagyanyánk, dédanyánk özvegy Pförtner Károly né, szül. Krebsz Zsófia elhunyta alkalmából a temetésen történt megjelenésük által vagy bármiként részvétüket nyilvánították, hálás köszönetét mond Szekszárdon, 1910 december 30. a gyászoló család. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. A patkolás kérdéséhez. Az utóbbi napokban több fővárosi lap hozott ismertetést arról, hogy én hogyan szoktam eljárni a vadtermészetü lovak megpatkolásánál. Mindaz, ami személyemről ott elmondva volt, megfelel az igazságnak, de a tényállás teljes megvilágítása céljából szükségesnek tartom még az alábbiakat felemlíteni. j Tény az, hogy az igen jó eredménnyel vizsgázott patkoló-kovács vagyok és 28 évi ipari működésem legnagyobb részét a patkolás foglalta le. Nem crolitem itt a szelíd lovakkal való elbánást, mert hisz ez éppen semmi különös ügyességet nem igényel, hanem említem a vad, szilaj meg nem közelitő lovak megpatkolását, amelyhez eg^sz más bánásmód, egy sajátos és kevesek által irt ügyesség kell, amelyekről különben a kezeim közt levő elismerő levelek egész tömege tanus- kodhatik. Tény az is, hogy 1910 augusztus 25-én Budapesten voltam az állatorvosi főiskolában és ott a tanár ur és más nézők előtt bemutattam azt a bánásmódot, melyet a szilaj lovak megpatkolásánál követni szoktam. Vezettek ide egy rendkívül vadtermeszetü lovat, de az rövid negyedóra múlva ott állt teljesen szabadon, fejem egy egy szexü Kapican volt, de minden más kötelék nélkül és a patkolás megtörtént Majd elővezettek egy vidéki lovat, mellyel már több helyen próbáltak szerencsét, de szerencsétlenség lett a következménye. Ezzel a lovai ■0 percig dolgoztam, aztán közelébe se mentem, a ló lábait bárki is felvehette és néhány perc múlva megvolt patkóivá. Erre a tanár ur utasítására egy másik kaszárnyába mentem, hol egy olyan lovat vezettek elém, mely néhány nappal előbb kalodába kötve lett megpatkolva. Rö'vid idő alatt leszedtem a patkókat és most már a teljesen szelíd állat készséggel nyuitóttá lábait az ujabbi megpatkolásra. Igaz, hogy a lovaknak beszélek hol magyarul, hol németül, de a ló tőlem tízszer annyi cirógatást, mint büntetést kap s ez a fő. A többi már ügyesség és gyakorlottság titka, melyet bárkinek is bemutathatok, de ha mégsem tudják utánozni, az már nem az én dolgom, pedig nincs benne semmi boszorkányság. Tény az is, hogy 28 év alatt nagyon sok szilaj ló forgott meg kezem alatt, de még olyan lóra nem akadtam, mely akárcsak a lábamra lépett volna, vagy segédeim közül bárkiben is bajt okozott volna. Ami a hírlapokban még említve volt, hogy általam kezelt ló mindenkorra elveszíti vadságát és a jövőben bárki által is megpatkolható, az mind megfelel az igazságnak. S hogy eme ügyességemmel miért lépek most a nyilvánosság elé, annak egyszerű oka az, hogy széles ez országban hasznára akarok lenni a patkolás mesterségének és emelni akarom ennek ezidőszerint nem éppen valami dicséretes fokon álló hírét, mert a legtöbb ember kezében kegyetlen állatkínzással van egybekötve. Levélbeli meghívásokra vidékre is elmegyek s igy mi sem áll útjában annak, hogy mindenki személyesen meggyőződhessék állításaim igazságáról. íme néhány elismerő nyilatkozat: Bizonyítvánij. Ezennel bizonyítom, miszerint Ezer József tolnai lakos, patkoló-kovács Radieux nevű telivérü ménesomet, amely hátsó lábait senki által sem engedte felemelni és nagyon nehezen volt megpatkolható, minden idegen beavatkozás nélkül és anélkül, hogy gúzsba kötötték volna, megpatkolta. Egyben bizonyltom azt is, hogy eddig Ezer József volt az egyedüli ember, kinek lovam lábait patkolás végett készségesen odaengedte. Ennélfogva Ezer Józsefet legmelegebben ajánlhatom mindazoknak, kiknek rugós és vadtermészetü lovaik megpatkolása súlyos gondokat okoz. Tolna, 1906 május 6. Báró Alfonz de Ponty s. k. lovaskapitány a 12. ulánusezredben. Álljon itt egy másik levél jjj Tisztelt Uram !. Szívesen eleget teszek ama kívánságának, hogy bizonyítsam, miszerint szemtanúja voltam annak, hogy ön vadtermészetü, rugós lovakat minden kényszer alkalmazása nélkül a legrövidebb idő alatt annyira megszeliditelt, hogy egészen nyugodtan megvoltak patkolhatók. De bizonyitom azt is, hogy nemcsak Ön tudott könnyen a lóhoz hozzáférni, hanem bármely lóápoló is. Nagyon örülnék, ha soraim által úgy Önnek, mint mindazon lótulajdonosoknak, kiknek rugós lovaik vannak, hasznára lehetnék. Tisztelettel : Gróf Thurn s. k. íme egy másik elismerő levél: T. Ezer ur l Ezennel bizonyítom, hogy gazdaságomban volt egy ló, melyet kovácsom nem tudott megvasalni, annyira rúgott. Most hogy ön vette keze alá, nemcsak megpatkoltatott, hanem annyira meg is lett szeliditve, hogy a ló ma minden gyereknek felemeli lábait és nem rúg. P.-Kiserdő, u. p. Dunaszentgyörgy. Tisztelettel: Stern Gábor. Ismét egy másik : Bizonyítvány. Alulírott ezennel igazolom és bizonyitom, hogy Ezer József kovácsmester lovaim patkói ésa körül oly műveletet, vagyis in5 kább műtétet fejtett ki, hogy nemcsak engem, de a nézőket is bámulatba ejtette. Nálam mint lótenyésztőnél már többször előfordult, hogy a legnemesebb fajcsikók megpatkolása éppen nem, de még a hátsó lábak megérintése is lehetetlen volt és ha azt Ezer József kovácsmesterhez vezettettem, rövid félóra, de legfeljebb egy óra alatt úgy megszelídítette, hogy ezután minden erőszakos mód alkalmazása nélkül a legnyugodtabban megvolt vasalható. Es ami a fő, hogy az ő kezelése és első megpatkolása után ezen vad példányokat bármely kovácsnál is nyugodtan meglehetett patkoltatni. Ennélfogva őt, mint olyan kovácsot — mint a milyen én szerintem kevés lehet az országban — bárkinek is a legmelegebben ajánlhatom. Fadd, 1910 junius 30. Gutay János s. k. földbirtokos. Most közlök még egy olyan bizonyítványt is, mely nem patkolásról szól, de azért nem ke- vésbbé fontos ez is : Bizonyítvány. Alulírott ezzel bizonyitom, hogy Ezer József tolnai lakos, kovácsmester, mint aki a legképzettebb kovács hírében áll, ezt emberfeletti ügyessége által érdemelte ki, mely munkássága mindenkor célra vezetett. Ugyanis volt egy kanca-lovam, mely csikóját szopni nem engedte, úgy hogy a csikó már közel volt az elpusztuláshoz. Többek tanácsára Ezer Józsefhez fordultam s félóra múlva lovamat úgy megszeliditette, hogy ezentúl a csikó is megvolt mentve, mert egész nyugodtan közeledett anyjához és táplálkozott. Igaz, hogy ilyen különös eset csak ritka kancánál fordul elő, de itt is Ezer József keze és ügyessége hozta meg a kívánt eredményt. Mondhatom, hogy ha valakinek bármikor kellemetlensége volna lovával vagy csikó jával, az forduljon teljes bizalommal Ezer József kovácsmesterhez, mint aki már számos példával bizonyította be tudását és rendkívüli ügyességét, amit különben községünkben mindenki el is ismer. Tolna, 1910 julius 21. Szily János s. k. mészáros. Végül álljon itt Bucher József bérlő bizonyítványa is : Alulírott Bucher József tolnai lakos ezennel bizonyitom, hogy én a kovács és patko- lási munkákat már 15 éven át Ezer József vizsgázott patkoló-kovácsmester urnái végeztettem. Ezen idő alatt évenkint 8 —10 darab olyan rugós és vadtermészetü lovat patkoltattam meg általa, melyekről az volt a közvélemény, hogy ezeket megpatkolni lehetetlenség. De a kezelése alatt meg is szelidültek úgy, hogy ezután már akármily gyenge ember felvehette lábait. Ennélfogva ő bárkinek és bárhová is a legmelegebben ajánl, hatom. Tolna, 1910 julius 10. Buchar József s. k. bérlő. Ezek közlése után maradok a nagyérdemű közönségnek rendelkezésére állva tisztelettel Ezer József, vizsgázott patkoló-kovács. KÖZGAZDASÁG. Adatok a takarmányrépa termesztéshez. A takarmányrépa nélkülözhetetlen takarmánya minden gazdának aki állattenyésztéssel vagy állattartással foglalkozik. Nélkülözhetetlen pedig azért, mert nemcsak hogy nagy tömegű kitűnő takarmányt szolgáltat, hanem olyat, a mely télen is magas viz tartalmánál fogva az állatok táplálkozására rendkívül jó hatással van, megkönnyíti, elősegíti az emésztést. Jóformán az egyetlen takarmány, a mely télen is magas víztartalommal bir, s igy nemcsak a tehenészetek első rangú téli takarmánya, de minden házi állat részére valósággal megbecsülhetetlen. Oda kell tehát törekedni minden gazdának, hogy bár kis területeken, de sok répát termesszen, hogy az tél folyamán bőven álljon állatai rendelkezésére. A nagy répa termések legelső kelléke a mély szántás. Mélyen gyökerező növény lévén, csak laza talajban tud nagy tömegűvé fejlődni, ezért rend- kivül előnyös a répa termés nagyságára, ha a mély szántás mellett altalaj porhanyitót is használunk, miáltal mélyen meglazítjuk a talajt anélkül, hogy sok éretlen földet hoznánk a felszínre. Persze jobb, ha ezen mély szántási ősszel végezzük, mert igy a talaj jobban beérik, a tél fagyának behatása alatt, ha azonban ezt elmulasztották volna tenni, most tavasszal kell végezni a mély szántást, előbb azonban hordjuk meg talajainkat istálló trágyával. Nincs olyan nagy meny- nyiségü trágya, melyet a répa meg ne hálálna,
