Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-19 / 47. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1911 november 19. — A Vármegyei tisztviselők státusrendezé­sére a most tárgyalás alatt levő költségvetés sze­rint egy millió korona van előirányozva. A miniszterelnök kijelentette, hogyha az egy millió korona nem lenne elég, úgy fog módot találni rá, hogy a megkivántató összeget előteremtse. — Gróf Batthyány Tivadar parlamenti be­széde. A mi képviselőnk, gróf Batthyány Ti­vadar ismét nagy beszédet mondott múlt hétfőn a képviselőházban a költségvetés tárgyalása al­kalmából. Általános érdeklődés között fejtette ki, hogy mit jelentenek a megrendelésre szállított törvényhatósági feliratok az obstrukció ellen Rá­mutatott, hogy alig van törvényhatóság, amely az általános, egyenlő választói jog ellen és egyet­lenegy sincs, amely a katonai javaslatok mellett nyilatkozott volna. De van rá példa, hogy egy törvényhatóságban a uyilt szavazással hozott ha­tározatok mind a főispán szájaize szerint hozat­tak, ellenben ugyanabban a törvényhatósági bi zottságban a titkos szavazással hozott határoza­tok mind az ellenzék álláspontját teBzik magukévá. A költségvetéssel foglalkozva, hathatós érvekkel sürgette meg ismét a katholikus autonómia meg­alkotását. Szót emelt — a drágaság kérdésével kapcsolatban — a tisztviselők és állami alkal­mazottak érdekében. Kifogásolta, hogy a nagy bevételi többlet a meglevő adóalanyok, különö­sen a kis exisztenciák újabb megterheléséből áll elő, holott a helyes pénzügyi politika azt köve­telné, hogy uj adóalanyok megteremtéséről tör­ténjék gondoskodás s a bevételi többlet ezek ter­hére esuék. Rendkivül élesen bírálta ezután a kor­mány és pártjának a választói jog kérdésében követett eljárását. Ráolvasta a kormányra gróf Tisza Istvánnak 1910. januáijában a főrendiház­ban mondott beszédét, amelyben az általános, egyenlő választójogot, amelyet Khuen programm- jául vallott, az országra nagy szerencsétlenségnek mondotta. Különös csapásnak nevezte azt, hogy a kérdést statisztikai rubrikák szerint akarják megoldani. A kormány pedig ugyancsak nyakig benne van ebben a hibában, de azért Tisza és követői benn ülnek abban a pártban, amelynek kormányzati programmja a demokratikus válasz- tói jog, támogatják azt a kormányt, amely sta­tisztika nélkül nem tudja megoldani a választójog kérdését, de fölszólítja köriratában az egyesüle­teket, hogy nyilatkozzanak a választójogról — statisztikai adatok ismerete nélkül. — Ebből a khaoszból csak egy ut vezet ki: félre kell tenni a pártszempontokat, álljanak az egyik oldalra az általános választójog ellenségei, a másikra a nép­parlament harcosai s vívják meg egymással a perdöntő csatát, mert — választójog nélkül nem lesz meg soha a véderőreform. Gróf Batthyány Tivadar nagyszabású beszédét az egész ellenzék hosszasan éljenezte. — A Szekszárdi takarékpénztár tudatja, hogy az uj kibocsájtásu részvényeinek kiadását a régi részvények, a kiadott elismervények, és igazolványok beszolgáltatása mellett megkezdette. — Eljegyzések. Fövényessy Pál pécsi refor­mátus segédlelkész eljegyezte Kovács Juliskát Pécsett. Láng Károly bonyhádi izr. tanító eljegyezte Bátori Piroska lengyeltóti tanítónőt. — Segély. A földmivelésügyi miniszter Tolna nagyközség birtokosságának a legelő javítására 1390, a Donát-patak rendezésére Vizsoly Ákos és társainak 3000 korona segélyt utalványozott. — Az állami tisztviselők drágasági pótléka. Mint a Politikai Hiradó megbízható forrásból jelenti, a kormány úgy a drágasági, mint a csa­ládi pótlékot engedélyezni fogja az állami tiszt­viselők részére. Batthyány Tivadar Gróf inter­venciójára a drágasági és családi pótlék nemcsak a tisztviselőkre, hanem az állam ösBzes alkalma­zottaira, napidijasokra, szolgákra és segédszolgákra is ki fog terjedni. A tisztviselők közé a tanítók is beleértendők. — Fizetésemelés. Tolna nagyközség kép viBelőtestülete a község fejlesztése és a lakosság érdekeinek emelése körül kifejtett elismeréséül Virányi Károly főjegyzőnek fizetését 2000 koro­nával felemelte. — Egyházmegyei hírek. Zichy Gyula gróf megyéspüspök Martinkovics János kajdacsi káp­lánt Horváth Mihály, a beteg bizováci plébános mellé rendelte kisegítőnek, Zanyi Ferenc rác- mecskei káplánt pedig Kajdacsra küldte káplán­nak. A rácmecskei káplán-állomás egyelőre betöl­tetlen marad. — Tolna vármegye három legnépesebb köz­sége. Most jelent meg a Budapesti Közlönyben az idei népszámlálás eredménye, mely szerint Szekszárd rt. városnak 14.947, Paksnak 12.561 és Dnnaföldvárnak 12,037 lakosa van. — Hirtelen halál a vasúti állomáson. Mol­nár Iván soproni postafőtiszt a napokban a sár­bogárdi vasúti állomáson hirtelen rosszul lett és rövid szenvedés után meghalt. Halálát agyszél­üdés okozta, h — Tisztelgés az uj kereskedelmi miniszter­nél. A „Magyaripar“ november 12-iki számában írja, hogy az uj kereskedelmi miniszter hivatalba lépése után nyomban túlesett az állásával járó legnehezebb ceremónián : a bemutatkozáson. Előbb a minisztériumban, azután a képviselőház pénzügyi bizottságában mutatkozott be, majd sorban fogadta a külömböző ipari és kereskedelmi érdekképvise­letek tisztelgését és örvendetesen konstatálja, hogy Béöthy Lászlónak az első szereplése meg hozta mindjárt az elsősikereket is. Bemutatkozása általában igen jó benyomást tett. A gondozására bízott érdekek képviselői megnyugvással ismerik fel benne a komoly eltökéltségü és kötelességét ismerő férfiút, aki nemes ambícióval igyekezik úrrá lenni nehéz feladatán és mint beszédeiben különös határozottsággal kiemelte működésében az érdekeltséggel való állandó, benső kapcsolatot fogja keresni. A miniszternél való tisztelgésekben az iparosokat érdeklőleg a többek közt részt vetteka Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége Chorin Feren elnök vezetésével; a kereskedelmi és iparkamrák, melyek küldöttsé­gét Lánczy Leó főrendiházi tag, a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke vezette. Az Országos Iparegyesület küldöttségét Matlekovits Sándor vbt. tanácsos, az egyesület elnöke vezette. Az Ipartestületek Országos Szövetsége küldött­sége, betegeskedő Thék Endre udvari tanácsos helyett Gelléri Mór vezetésével. E küldöttségben látjuk helyi iparosaink színéből André István ipartestületi elnököt és Fusz Ferenc üvegest, a kisipar érdekeinek mindenkori első és lelkes előbbrevivőit. Gelléri igén szép beszédben üdvö­zölte a kereskedelmi minisztert, kit azután a magyar kézmüiparosságnak majdnem négy év­tized óta felhangzó panaszai beható figyelemre méltatására kért. Részletesen felsorolva eme pana szokat, melyek teljesítése noha pénzügyi akadá­lyokba vagy mások érdekeibe nem ütköztek mindig elmaradt, sőt a negyed század óta felfelé és lefelé egyaránt hangoztatott legfőbb és leg- Bürgősehb kívánság az ipartörvény revíziója sem valósittatott meg, s csak a sérelmek száma szapo­rodott, különösen a munkásbiztositási törvény megalkotásával, különösen itt kéri figyelembe venni a jogos kívánalmakat és ezt mint legsür­gősebbet elsörsorban ajánlja a miniszter különös gondoskodó kegyeibe^* majd arra kéri a keres­kedelemügyi minisztert, hogy vezesse a magyar kézműipart az ígéret földjére, de ne úgy, hogy ő kívül maradjon, hanem legyen velük együtt és hallgassa meg szavukat minden kisipari fon­tos kérdésre nézve. A miniszter válaszában kije­lentette, hogy ő a kézműves iparos foglalkozást igen nagyra becsüli és annak támogatását nagyon szívesen mozdítja elő, A tisztelgés a küldöttség tagjainak bemutatásával ért véget. — Egy közbeszólás. Az ország minden ré­széből, igy Tolna vármegyéből is többen részt vettek az Állami Tisztviselők Országos Egyesü­letének Budapesten folyó hó 13-án tartott gyű­lésén, melyen gróf Batthyány Tivadar elnökölt, aki nagyhatású beszédében kifejtette, hogy az utolsó években a gazdasági és szociális viszonyok oda fejlődtek, hogy a megélhetési viszonyok foly tán nehezebbé vált a megélhetés, megdrágultak a megélhetés eszközei. Drágább lett a hús, a ke­nyér, a zöltség és egyéb élelmi cikkek. Meg­drágultak mindazon cikkek, amelyeket az ember kulturállamban nem nélkülözhet. Minden egyéb társadalmi osztálynak módjában van a drágaság által előidézett helyzeten megfelelően segíteni, egyedül a tisztviselők, hivatalnokok és szolgák nem segithetnek magukon. Elmondotta, hogy a legutóbbi pénzügyi bizottságban a pénzügymi­niszter kijelentette, hogy a kormány foglalkozik ezzel a tervvel, hogy az állami tisztviselőknek a drágasági pótlékot megadja. Ekkor ő figyelmez­tette a minisztert, hogy ezt nemcsak az állami tisztviselőknek, hanem az állam összes alkal mazottainak meg kell adni. Meg kell adni tehát nemcsak a tisztviselőknek, hanem az al­tiszteknek, szolgáknak, dijnokoknak, fogház és fegyőrőknek, szóval az állam összes alkalmazot­tainak. Midőn ezeket mondotta gróf Batthyány Tivadar, egy közbeszólás történt, hogy a taní­tóknak is meg kell a drágasági pótlékot adni A közbeszólásra kijelentette, hogy ő az 1907. évi törvény alapján áll, amely törvény a tanítókat, mint az állam tisztviselőit említi. Attól a perc tői fogva, hogy ezt törvénybe iktatták, állami tisztviselő és tanító között nincs különbség. Ugyanezt mondotta gróf Batthyány Tivadar és Désy Zoltán akkor is, midőn a szekszárdi tilta­kozó népgyülés alkalmából a ueui állami tanítók Horváth Ignác igazgató tanító vezetése alatt előt­tük megjelentek és kérték őket anyagi helyze­tüknek támogatására. — Adományok. A Simontsits Béláné ala­pítványra újabban adakoztak: dr. Fuhrmann Ferencné, kisvejkei községi hitelszövethezet 10—10 koronát. — A szekszárdi munkásgimnáziumba nov. 22-ig bezárólag minden nap 6-tól 7-ig, vasárnap d. u. 2-től fél 4 ig lehet beiratkozni a muzeum hivatalos helyiségében. Nov. 22 után többé be iratkozni nem lehet. Beiratkozhatik minden 16 életévét betöltött férfi, aki Írni olvasni tud. A beiratkozott hallgatók kötelesek az előadásokat lehetőleg szorgalmasan látogatni, aki az előadá­sokat feltűnő gyakran elmulasztja, a hallgatók sorából töröltetik. Megnyitás nov. 22-én este 8 órakor. Tanítás hetenkint 3 estén (hétfő, szerda, péntek) 8 órától kezdve és vasárnap délután. Tantárgyak ugyanazok, mint az elmúlt évben. A rendes tanítási órákon csak a rendes hallgatók (akik beiratkoztak) jelenhetnek meg, kivéve a mezőgazdasági előadásokat, amelyeken minden komolyan érdeklődő felnőtt férfi megjelenhet, ha nem is iratkozott be a munkásgimnáziumba. A tavalyi hallgatóknak is újra be kell iratkozniok. — Hymen. Miklós Aladár, faddi gyógy­szerész, folyó évi december hó 3 án házasságot köt Hőgyészen Weltmann Mariskával. — Elutasított felebbezés. A szakcsi róm. kath. iskolaszék, mint azt már megírtuk, a meg­üresedett kántortanitói állásra Szíjártó László ottani szakképzett osztálytanítót választotta meg. Egypár elégedetlen szakcsi polgár a választást megfelebbezte a pécsi püspökhöz. A pécsi püspök a választás ellen beadott felebbezést elutasította és a törvényesen megválasztott Szíjártó Lászlót kántortanitói állásában megerősítette. — Esküvők. Bonyhádi Perczel Tibor fő­városi banktisztviselő múlt szombaton esküdött a pécsi székes-templomban örök hűséget Horváth Micinek, Horváth István mérnök leányának. Hanny Gábor prelátus végezte az egyházi es- ketést. Kenézy Endre szekszárdi pénzügyi szám­ellenőr folyó hó 15-én d. u. kötött házasságot az anyakönyvi hivatalban Reichl Elzával, Reichl Sándor szekszárdi szőlőbirtokos és bornagyke­reskedő leányával. Esküvő után az uj házaspár nászutra ment. Fényes adomány. Herceg Eszterházy Miklós 300 koronát adományozott a Simontsits Béláné alapítványra. — A korcsolyapálya. A szekszárdi korcsolya­pálya gyakran jutott már abba a helyzetbe, hogy a téli időben nem volt benne viz s igy a sport is szünetelt. Szévald Oszkár egyleti elnök most azon buzgólkodik, hogy az ártézi kút vizét ve­zettesse a pályára s ezen ügyben már érintke­zésbe is lépett az illető hatósági tényezőkkel. — Anyakönyvi hírek. A szekszárdi m. kir. anyakönyvi hivatalban az elmúlt hét folyamán a következő bejegyzések eszközöltettek: meghaltak: Höss István 62, Majsai József 51, Majsai Sán­dor 48, özv. Spitzer Ignácné 69, özv. Galaba Istvánná 74, Kimiti János 41, Baka Ferenc 10, Kovács Vendel 36, Rittinger József 61, Hausz- knecht János 68, Nopper Pál 44 éveses; szü­letett : 2 fiú és 4 leány; házasságot kötött: Tar- nóczi Sándor Nagy Erzsébettel, Nagy Mihály István Vig Juliannával, Lacza Dávid Horvát Erzsébettel, Kenézy Endre Reichl Elzával, Maj­sai Zoltán Csötönyi Juliannával. — Uj templom. Nikolits Szlavkó bátaszéki gör. kel. plébános gyűjtést indított a rácmecskei gör. kel. templom építésére, mely gyűjtés az ő buz- gósága folytán oly szép eredménnyel járt, hogy már fel is építették Rácmecskén a szép kis templomot. A grábóei gör. kel. zárda főnöke folyó hó 8 án szentelte be ünnepélyesei; az uj templomot. — Baleset. Koszter Ádám 16 éves szálkai lakos kutásás közben a kútba esett s jobb lábát eltörte. A kórházba szállították. — A veszekedés vége. Október hó 30-án este 7 óra tájban Sárosdi János mezőőr Majsai Sándor 48 éves földmives, decsi lakossal össse- szólalkozatt, s ennek eredményeként annak bal szemét kilőtte. Majsait a kórházba szállították, hol folyó hó 10 én agyhártyagyulladás következ­tében meghalt. Ily szomorúan szoktak végződni a csekély összekoccanások. Előfizetési felhívás „Keresem a boldogsá­gom“ és „A levél, a levél“ cimü dalaimra. A dal a szív örömének, bánatának legszebb kifeje­zője. Hány borús homlokra csalja ki a derű nap­fényét, hány zokogó léleknek törli le a könnyét. Bölcsőtől a koporsóig kisér a dal bennünket. A költő, kinek szive daltermő forrás, áldásos jó­tevője az emberiségnek. Pósa Lajos dalai engem is megihlettek, megzenditették szivem érző húr­ját. Sok szép versét zenésitettem meg, melyek közül ezúttal kettőt szárnyra bocsátók. Boldog lennék, ha két dalom, ahova majd beszáll, sze- retetre találna mindenütt. Sebők Gyuláné. Dalos füzetem ára 3 korona. Aki tiz előüzetőt gyűjt, annak egy tiszteletpéldánnyal szolgálok. Körein tisztelt gyűjtőimet, szíveskedjenek a gyűjtött pél­dányok árát az előfizetők névsorával együtt hoz­zám (Budapest, VII., József-körut 34. I. em. 5. ajtó) beküldeni.

Next

/
Thumbnails
Contents