Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-19 / 47. szám
1911. november 19. 1'oLNAMEGYEI KÖZLÖNY 2 korhadás lép fel s 1—2 évi senyvédés után a beültetett vessző elpusztul. Szőlőkulturánk nagy baja a talaj rendkívüli szegénysége, amit bármily költséggel is okvetlenül ellensúlyozni kell megfelelő trágyázás által. Egyoldalú műtrágyák alkalmazása nem sok eredményre vezetne, mert szőlőink talajából nemcsak a növényi tápanyagok hiányoznak, hanem hiányzik a nyövényi korhadvány (humusz) is, ami a talaj vizfogó, helyesebben víztartó képességét emeli, e nélkül pedig jó tenyészet nincsen. Ezért jó érett istálló trágyát, vagy szerves anyagok korhadványait alkalmaznunk s ezek hatásának fokozására keverhetünk egy kevés káli trágyát. Igen fontos a trágyának mikénti alkalmazása is, miután az csak úgy érvényesülhet, ha a tőke tápszivó gyökereinek közelébe kerül. Ezért a fiatal tőkéknél azok tőgyökerétől 15—20 cm. távolságra ásunk egy 20. cm. mély gödröt és ebbe helyezünk három kilónyi trágyát. Idősebb ültetvényeknél a fedéskor a bakhátakat jól felhúzzuk s a tél folyamán a bakhátak közeibe a trágyát egyenletesen beszórjuk, kát. holdanként 160—200 mázsát, nyitás előtt egy ásóval ezen trágyát leforgatjuk s aztán rányitunk. A permetezésről most csak annyit, hogy az elsőt május végén adjuk s azután mindég be legyen vonva a szőlő minden zöldrésze a rézgálic és mész elegyével. Gondoskodjunk jó | előre arról, hogy kellő mennyiségű rézgálic, mész és jó permetező gép a kellő időben rendelkezésre álljon. A levet mindig a friss állapotban kell felhasználni. Borértékesítésünk zavarait borkereskedelmünk züílöttsége, a szőlősgazdák szervezetlensége, a sör versenye, a lapály szőlők nagymeny- nyiségü, de gyenge minőségű termésének nyomása, a törkölybor korlátlan készítése okozzák. A filokszera pusztítása idejében borkészletünk nagyon leapadt, nagy hiány és behozatalunk volt borban. Ez vetette meg aztán melegágyát mindenféle gyomnak és piszoknak borkereskedelmünk terén. A gyom aztán annyira elhatalmasodott, hogy a tisztességes elemek kezdtek elhúzódni a burüzlettől. Mindenféle pancsok kerültek piacra bor név alatt. Közönségünk bizalmát vesztette a bor iránt. így züllött fokról-fokra borkereskedelmünk s igy jutott oda, hogy ma már nincs mit számítanunk rája. Ezt a gazdák összetett kezekkel, szervezetlenül nézték s nagyrészt tétlenül várják még ma is a sült galambot, amely azonban nem akar a szájukba repülni. A musttermésnek majdnem egész mennyisége egyszerre zudul a piacra szüret idején, hát nagyon természetes, hogy ez önmagában letöri az árakat A szőlősgazdák legnagyobb része nem ért a borkezeléshez és nincs is hozzá berendezkedve s igy az a legrosszabb, ha musttermésüket saját kezelésükbe megtartják. Földmivelésügyi kormányunk az állami borpincék (borközraktár) felállításával igyekszik segiteni ezen bajokon, de hát egy egész ország termelésének felöleléséhez óriási eszközökre volna szükség, ami sajnos, nem áll a kormány rendelkezésére a feladat nagyságához mért arányban és igy csak több éven keresztül alkothatja meg ezen intézményeit. — Szekszárdra is tervbe van véve egy ilyen állami borpince, de úgy látszik, hogy a többi borászati központok élelmesebbek és elkaparitják egyelőre előlünk ezen üdvös intézményt, reánk csak majd később kerül a sor. A sör igen erősen hátra szorította a borfogyasztást az utóbbi évek folyamán. El kell ismernünk,hogy sörgyárosaink nagyszerűen szervezték üzemüket. Óriási méretű gyáraik berendezése tökéletes ; a legkisebb vidéki központokon is 2—3 jól berendezett, mintaszerűen kezelt raktáraik állanak, melyekből a kis korcsmáros készen palackozva kapja a kristálytiszta, egészséges, szénsavval telitett, üde sört. A korcs- márosnak már csak annyi dolga van, hogy hidegen tartsa. Ilyen jól szervezett, erős ellenféllel szemben bizony nehéz lesz a küzdelem, de ha meg akarunk állani helyünkön, akkor fel kell vennünk a versenyt. Szervezkedni kell a szőlőbirtokosságnak arra, hogy a borkereskedést a kezébe vegye és a sörforgalmazásához létesített szervezetekhez hasonlókat állítson fel a bor részére is. Milyen hatással volna az a borfogyasztásra, ha egy nagy pincébe az egy- minőségü borok összekeverve, egyöntetűvé tétetnének, aztán jó! kikezelve egészséges, tiszta állapotban, lehetőleg lezárva menne át a kiskereskedő kezén a fogyasztóhoz. Ha még gondoskodás történnék arról is, hogy a bor melle kellemes és olcsó szénsavas viz a legkisebb korcsmában is mindig kéznél legyen ; úgy hiszem, hogy a sörrel meg fog birkózni borforgalmazásunk ; de különben menthetetlenül elesünk. A lapály szőlő ellen nincs védelmünk. Legfeljebb szép szóval igyekezhetünk birtokos társainkkal megértetni, hogy a lapály szőlő rontja boraink jó hírnevét és az erre használt föld más gazdasági kihasználás mellett is meghozza a kellő jövedelmet. A törkölybor ellen már egy egészen jó védelmi eszközünk van az 1908. XLVIII. t.-c.-ben, mejy_ elrendeli, hogy csak a 4 holdnál kisebb szőlőterület gazdái készíthetnek törköly-bort és ezek is kizárólag csak a saját házi szükségletükre. Törköly-bort eladni nem szabad. Készi- órával előbb be kell jelenteni a községi elöljáróságánál, ahol erről nyilvántartást vezetnek s a helyszínen ellenőrzik a készítést és a további kezelést. A szinmust egynegyedénél több törkölybort készíteni nem szabad, de ez 20 hektoliternél semmi esetre se lehet több. A törkölybort pálinkának kifőzni nem szabad. — Cukrot, szeszt a készítéséhez alkalmazni tilos, 3 naposnál régibb törkölyt tilos felhasználni. Bormérők és borkereskedők törkölybort egyáltalában nem készíthetnek és nem raktározhatnak még a saját szükségletükre se. A törkölybor a többi boroktól mindig elkülönítve és feltűnő jelzéssel ellátva raktározandó. Ezen szabályok ellen vétők 1000 korona pénzbüntetés, 3 havi elzárás, a torkolj bor elkobzása és az italmérési jog elvonásával büntethető. Az 1908. évi XLVII. törvénycikk még sok^üdvös intézkedést tartalmaz, amelyek ha kellően végre lesznek hajtva, úgy borkereskedelmünk megszabadul a tisztességtelen versenytől s igy reméljük, hogy a szolid, megbízható kereskedő elemek kerülnek túlsúlyra s nagy költséggel és fáradtsággal termelt borainkat olyan kezekbe adhatjuk, amely kéz azt mindenképen megbecsüli. Összefoglalom tehát, hogy mit kellene tennünk szőlőmivelésünk érdekében. A legégetőbb szükség volna jól kiképzett munkásokra, ez azonban magától nem születik, ilyeneket képezni kell. Nem valami tudós vincellér urakra gondolok én, hanem csak tisztán gyakorlati módon kitanitott munkásokra. Ilyenek képzésére önként kínálkozik az itteni gazdasági szakiskola, melynek jelenleg van egy 10 holdas gyakorló telepe, ehhez még hozzá kéne venni a Tolnamegyei Hitelbank 10 holdas szőlőjét, igy ezen területen — a jelenlegi tanerőkkel — egész jól be lehetne gyakoroltatni minden évben 10—15 munkást. Ezen munkások munkaereje a 20 hold területen teljesen kihasználható és igy ezen intézmény nem is járna költséggel. Ha az iskola vezetősége igyekeznék igazi jó munkásokat képezni és a szőlőbirtokosság megbecsülné az iskola ezen törekvését azzal, hogy szőlői kezelésre elsősorban ezen képzett munkásokat alkalmazná, úgy ezen olcsó intézményünk nagyon értékes eredményeket produkálhatna. Uj ültetvények létesítéséhez, de különösen a tőkehiányok pótlásához jó szőlővessző és oltványok iránt igen nagy e vidék szükséglete. Az állam befejezettnek tekinti e téren való közreműködését s az oltvány és vesszőtermelés céljára létesített intézményeit egymásután szünteti be. Jó volna tehát, ha a szőlőbirtokosság gondoskodnék maga, hogy legyen az ültetéshez és pótláshoz megbízható szőlővessző és oltványa. Erre is az említett szakiskola területei igen alkalmasok volnának. A szőlőmiveléshez szükséges anyagok és eszközök együttes beszerzése által, sok ezer koronát takaríthatnának meg és jó minőségű anyagot a kel ő mennyiségben biztosíthatnának maguknak szőlő irtokosaink, ha e célra egyesülnének. A borértékesítés szervezésére pedig ok vétlenül össze kell foghiok, ha a szőlőbe fektetett vagyonuk es fáradságuk gyümölcsét élvezni akarjak. Legyen az egyesület, szövet kezet, részvénytársaság vagy bármi más, de érdekeinek képviseletére és védelmére okvetlenül kell, hogy valami intézményt létesítsen szőlő birtokosságunk^ Os. Batthyányi az intelligencia ellen? A „Tolnavármegye és a Közérdek“ legutóbbi számában F. M. a következőket mondja vezércikkében : „Két érdekes nyilatkozat röppent el a napokban mértékadó helyen és mind a kettő az értelmiségi osztály, az intelligencia ellen. Az egyiket egy ellenzéki képviselő tette az országgyűlésen, azt mondván, hogy „fütyül az intelli genciára“. F. M. ehez a következő kommentárt fűzi : „Ha egy politikai párt vezérférfi a nyiltan kimeri mondani azt, hogy „fütyül az intelligenciára“, ezzel nyiltan dokumentálja nem csak azt, hogy az intelligencia nincs mellette, hanem azt is, hogy az intelligenciára nincs szüksége, sőt végül azt is, hogy (F. M. ezt ritkított betűkkel I szedette) „politikája az intelligencia ellen irányul.“ Hogy miért foglalkozunk F. M. kijelentéseivel, mindjárt megmondjuk. Az az ellenzéki képviselő, a kire F. M. gondol, de meg nem ne- ! vez, senki más, rniut a mi képviselőnk gróf Batthyány Tivadar. Batthyánynuk is, mint minden a politiká- 1 ban vezető állást elfoglaló férfinak, már sok mindenféle megtámadtatásban volt része, de ilyan hallatlanul nevetséges támadás még aligha érte, Már mint hogy Batthyáiny politikája az intelligencia ellen irányul ! . j Batthyány e hó 13 án a költségvetés tárgyalásánál a választójogról szólva ezeket mondta : Hátra van még 1 választói jog általánosító sának kérdésénél az intelligencia vezetésének a problémája. Hát én végigcsináltam az ellenzékiségnek és a kormánypártiságnak a szerepét és tapasztaltam nem egyeseknél, de igen sokaknál a következőket: Midőn a régi szabadelvű párt volt uralmon, a vezető intelligenciának egy bizonyos tekintélyes része ott tapsolt a szabadelvű párti kormányoknak. (Úgy van a szélsőbaloldalon.) Midőn a koalíció került uralomra, annak első idejében az alkotmánypártot tekintették annak, amely leghatalmasabb, tehát felcsapott az a vezető intelligencia alkotmánypártinak. Azután jöttek a függetlenségi pártok. Midőn a függetlenségi párt kettévált, tippeltek, hogy melyik kerülhet felül és az a volt szabadelvű, majd alkotmánypárti azután hozzánk jött. (Úgy van 1 a szélsőbaloldalon.) És midőn Khuen Hé- derváry Károly gróf itt egy munkapártot alaki- tott meg a kormányhatalommal a kezében, igen sokan a tisztelt vezető intelligencia köréből oda állottak az önök háta mögé és orthodox 67-es munkapártiakká lettek. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Az a különös, hogy az az intelligens ur mindig akkor ábrándul ki valakiből, midőn az ellenzékre jön és mindig azokért lelkesül, akik a kormányon vannak. (Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Az ilyen vezető inteiligenciára fütyülök: nem akarom, hogy az ilyen vezető embernek befolyása legyen, aminthogy nincs is befolyása a népre. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Igenis az az intelligens ember, aki a maga hatáskörében tiszteletreméltó állást foglal el; aki törődik a nép széles rétegeivel ; aki kimegy a nép közé dolgozni a népért: meg fogja tartani a vezetést, akár száz, akár ötezer választó lesz egy választókerületben. (Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) És ha az intelligencia ezen része megtartja a vezetést, ez helyes, de az intelligenciának azt a részét, amely csak hatalommal vagy pénzzel tud vezetni, azt én igenis ki akarom akolbólitani, ki akarom pusztítani a vezetésből. Hát ez egészen máskép fest, mint F. M. ur beállítása. Kár is volna több szót vesztegetni, inkább átadjuk ismét a szót a Tolnavármegye és a Közérdeknek, amely ngyancsak a legutóbbi számában a napihirek között a következőket írja: „Ováció Batthyány Tivadar grófnak. — Batthyány Tivadar gróf úgy a képviselőházban, mint mindenütt leglelkesebb szószólója a tisztviselők elárvult ügyének. Az állami tisztviselők orsz. egyesülete különösen meleg hálával van eltelve elnöke iránt, ezért dr. Andor miniszteri osztálytanácsos a múlt vasárnap tartott ülésen meleg szavakban mondott hálás köszönetét Batthyány Tivadar gróf képviselőnek a tisztviselők érdekében kifejtett lelkes fáradozásáért.“ Ilyen ellensége Battyány az intelligenciának. Dr. Horváth Jenő. Szombaton november 18-án és Vasárnap 19-én 8 órakor a Szekszárd Szálló nagytermében =BALTHAZÁR-EST1 Csodamiivelefékből és lehetetlenségekből összeállított műsorral Hplii4 CkYz • Számozott zártszék á korona 2, 1.60 fillér és 1.20 fillér. Földszinti I J gyek egész nap a 1 Ya **** • állóhely 80 fillér. Deák és gyermek-jegy 60 fillér. Karzat 50 filler. | nagyteremben kaphatók
