Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-05 / 45. szám
— Istenem! Meddig b>rom még ? Meddig tart ez a képmutatás ? Mindennap vidám arccal járni az emberek között, mikor szenvedek ! Mindennap látni a boldog embereket, mikor nekem nincs otthonom, egymagám járom a tövises utat, távol azoktól, akik szeretnek ! Bizony a mosolygó arcú postáskisasszony sokat sirt éjszakánként, ha elgondolta, hogy a meleg családi fészekből oly korán kellett kirepülnie s szerettei is szétszórva, idegenek között, találtak nem otthont, hanem csak egy kis zugot, hova lehajthatták fejüket s uj erőt gyüjlhettek a küzdelemre, aminek élet a neve. És a postakisasszony talán már régen eldobta volna magától az életeit, ha nem élt volna szivében a remény, hogy meleg kis otthont épit -— nem magának, hanem édes anyjának és testvéreinek — és ha nem lett volna olyan igen nagyon szerelmes. Egy gyermekkori játszópajtása volt az „0“. Szinte el sem lehet hinni, hogyan keletkezett ez a kis regény. Egyszer meglátta az „0“ nevét egy posta- utalványon s csodálkozva kiáltott fel: — Nini! Hisz ez a Pista, akivel olyan sokat játszottam. Hogy eljár az idő! Már III. éves joghallgató! És Ilka ráírta az utalvány szelvényére: „Üdvözli egy régi ismerőse !“. Pista a nagy kíváncsiságtól majdnem beteg lett. Ki lehet az a régi ismerőse? Nem igen szokott ő lányokkal ismeretséget kötni. Társaságba nem járt, beszélni nem nagyon szeretett s rosszul érezte magát as emberek közt, mert azt hitte, hogy mindenki őt nézi s kinevetik. Hosszas utánjárás után megtudta a régi ismerős nevét. Irt neki képeslapot. Ilka viszonozta. Fél év múlva, sok tusakodás után merte csak megirni Pista az első levelet. S a levelezés közben úgy beleszerettek egymásba, hogy rajtuk már nem segíthetett senki és semmi. Három év múlva látták meg egymást gyerekkoruk óta. Nem esküdöztek, csak megfogták egymás kezét, egymás szemébe néztek, egyszer megcsókolták egymást — de ezekből megértették, hogy az ő szerelmük nem fogy el sohasem. Ilka tehát szerette Pistát szive lelke egész melegével. Most is, hogy meglátta a levelet, meg dobbant a szive s alig várta, hogy egyedül lehessen, hogy olvassa a jól ismert vonásokat. Este hozzá jutott. Es olvasta: „Édes kis Ilkám! Örömmel irom e levelet s azt hiszem, te is nagyon megörülsz neki. Kineveztek ! Van már rendes állásom. Mikor megkaptam a kinevezést, rád gondoltam, meg arra, hogy nemsokára egészen egymáséi leszünk. Végre elérem, amiért annyit küzdöttem s lesz nekem is, neked is boldog kis fészkünk, ahova nemsokára elvihetlek. Édes kis Ilkám! Ugy-e te is úgy örülsz ennek, mint én ? Hiszen vége lesz a te kálváriádnak is s eléred az igazán megérdemelt boldogságot.“ így lyrizált Pista, akinek üres óráiban nagy hajlama volt az alanyi érzelmekre, ámbár nem szerette a lyrai költeményeket, Ilka olvasta a levelet boldogan, könnyes szemekkel. Mert Ilkának a természete hozta magával, hogy siijon, örömében csakúgy, mint bánatában. Miután eléggé kisírta magát, lassanként megnyugodott. Szeme még könnyes volt, de már mosolygott. Okos kis fejében egymást kergették a boldog gondolatok. Maga elé festette a jövőt, mikor „Vele“ együtt jár az egész életen keresztül. Örömben, boldogságban élnek, egymás kedvét keresik s ha néha összepörölnek is; annál edesebb lesz a kibékülés. Mert Ilka okos kis lány volt s tudta, hogy a házas élet apró felhők nélkül hamar unalmassá válik. És ha nagyon megpróbálja őket a sors, megvigasztalódik, hiszen nem lesz egyedül, megoszthatják bánatukat egymással s igy még közelebb lesznek egymáshoz. Egyszóval, Ilka boldog volt azon az estén és szépeket álmodott. Mosolygó arccal, igazi jókedvvel jelent meg reggel a hivatalban. Szerette volna az egész világnak kikiáltani: Boldog vagyok 1 Szeretett volna hangosan nevetni, azután örömében sírni — vagy ő maga sem tudta, mit szeretett volna. Talán mégis legjobban szerette volna, ha Pista keblén amúgy igazán kisírhatja magát. De mivel ezt nem tehette, hozzáfogott a robotoláshoz. Milyen unalmas, gépies volt neki most a posta, pedig azelőtt mennyire szerette. Most mindig a jövőn járt az esze, jóformán azt sem tudta örömében, hogy mit csinál. Pedig, pedig de jó lett volna, ha egy kissé vigyáz! Mert néhány nap múlva beállít egy ember a postára s egy neki szóló 2000 koronás utalvány iránt érdeklődik, melyet meg kellett v ) l !; a l ’ TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Ilka átvizsgálta a kifizetéseket s megtalálta a 2000 koronás kifizetést, amit azonban ő ugyanazon névre, de nem annak adott ki, mint akinek szólt. S az ember, aki a pénzt felvette volt annyira lelkiismeretes és becsületes, hogy Ilkát nem világosította fel tévedéséről, hanem csendesen eltűnt. Átnézték a kifizetett utalványokat. Mind megvolt, egyedül ez hiányzott, amelyre pedig legnagyobb szüksége lett volna Ilkának. A látszat az volt, hogy ő sikkasztotta el a pénzt. Mozgósították az egész postát, a csendőrséget, hogy azt az embert, kinek Ilka állítólag kifizette a pénzt, előkeritsék. Hiába, nem lett meg! Kis Ilka majd megőrült. Fásultan járt-kelt, lélektelenül nézett maga elé. Nem mert az emberek szemébe tekinteni, mert mintha mindenki ezzel vádolta volna: — Te sikkasztottad el! Nem irta meg senkinek sem a katasztrófát még Pistának sem. Hanem egy átsirt éjszaka után leszámolt mindennel. Minek neki tovább élni ezzel a rettentő gyanúval! Mi vár rá, ha ártatlansága nem derül ki ? A börtön. Eddig is eleget szenvedett, miért hordozza tovább a ke- resztxtt ? Milyen jó lesz örökre megpihenni! Es bevett egy szublimátpasztillát. . . . Korán réggel pedig hozták a csendőrök a becsületes embert s vele együtt a pénzt hiány nélkül. . . — A női klinikákon a természetes Ferencz József-keserűviz a legkedveltebb hashajtószernek bizonyult. Még a legérzékenyebb betegek is szívesen használják a valódi Ferencz József-gyógyvizet, mert kitűnő hatása mindig gyorsan, biztosan és minden kellemetlen mellék- vagy utóhatás nélkül áll be. Tauffer tanár és a nőgyógyászat számos más kiváló képviselője egybehangzóan dicsérik a régösmert Ferencz József-keserűviz jótékony hatását. Gyógy- tárakban és füszerkereskedésekben kapható. A Szétküldési-Igazgatóság Budapesten. KÖZGAZDASÁG. Homoki szülők termőképessége. A homoki szőlő termőképessége nemcsak hogy nem fokozódik, de az ország legtöbb részé ben évről-óvre csökken. Csökken pedig legkivált azért, mert gazdáink elfelejtik, vagy talán nem is tudják azt, hogy a homok talajokban oldható tápláló anyag alig van s ami kevés oldatlan tápláló anyag van is bennük, az nem válik magától oldhatóvá s igy nincs mivel táplálkoznia a szőlőnek. Azon csekély mennyiségű tápláló anyagot tehát, amely a talajban mégis feltalálható, hovatovább jobban kivonja abból s .igy — ha nem trágyázzuk — lassacskán terméketlenné válik szőlőnk. Tudnia kell azt ma már minden gazdának, hogy a növényeknek, legyen az akár szőlő, akár búza, akár rozs, táplálkoznia kell éppen úgy, mint az állatoknak, hogy nagygyá nőhessen, hogy sok termést adhasson. Ézen táplálékukat a talajból vonják ki és pedig vízben feloldott állapotban s erre a célra nem használhatják fel magát a földet, csak csupán a földnek egy néhány alkotó részét: különösen a foszforsavat, a káliumot, a nitrogént és a raeszet. Legkivált uagy mennyi ségbon használják fel a foszforsavat, e mellett a 5 nitrogént és kálit, amely tápláló anyagokból azonban nagyon kevés mennyiség van a talajban s ha a szükséghez mérten nem pótoltatik, ezen most említett tápláló anyagok elhasznált mennyisége, akkor lassacskán teljesen kifogynak azok a talajból s azon többé semmiféle növény nem terem meg. A homok talajban pedig nagyon kevés van a most említett tápláló anyagokból, úgy, hogy azok sokkalta erősebb trágyázást igényelnek mint a kötött talajok, mert a trágya az az anyag, amellyel visszapótoljuk az említett tápláló anyagokat, amelyeknek segélyével tehát a föld termő erejét fenntarthatjuk, sőt fokozhatjuk. A homoki szőlők azonban nagyon sok trágyát szükségeinek, rendszerint pedig nagyon keveset vagy semmit sem kapnak, mert azon a vidéken a hol a homoki szőlők el vannak terjedve, oly nagy mennyiségű istálló trágya volna szükség, a minő nagy mennyiséget termelni jóformán lehetetlen annyival is kevésbé, mert nagyon sok homoki szőlősgazdának nincsen egyszersmind gazdasága is, trágyát tehát egyáltalán nem termel, pénzért pedig nem vesz s az istálló trágyának pénzen való vásárlása tényleg nagyon is költséges volna. Itt vannak azonban a műtrágyák, amelyek célszerű használatával a szőlő termő erejét nemcsak fenntartani, de fokozni is lehet. A múlt évben vettem át egy elhanyagolt szőlőt, olyant, amely addig semmiféle istálló trágyát nem látott. Ilyen trágyázatlan állapotban termelt tavaly 8 Hl. rossz minőségű mustot. — Szüret után megtrágyáztam szőlőmet 3 métermázsa káli-szuperfoszfáttal, a folyó tavasszal pedig kát. holdanként 1 mm. chilisalétromot is szórtam rá, a minek az eredménye az lett, hogy most termett kát. holdanként 31 Hl. mustot és pedig minőségileg is sokkal jobbat a múlt évinél. Igaz ugyan, hogy kát. holdanként 60 kor. ára műtrágyát tettem a szőlőmbe, de szüreteltem már az első évben 23 Hl.-el több mustot, melyet 33 fillérrel adván el, kát. holdanként 759 koronával vettem be többet, vagyis a műtrágyázás javára 699 korona esik. Nem is számítva a műtrágyázásnak a jövő évre kiterjedő termés fokozó hatását. Homoki szőlőkben tehát a műtrágyák célszerű használata feltétlenül rendkívül termés fokozó hatással bir és nagy jövedelem többletet eredményez. Mindenesetre 2, vagy 3 mm. káli- szuperfoszfát kell kiszórni most ősszel a takarás előtt, tavasszal pedig két részben 50—50 kg. chili salétromot; az első részletet akkor, amikor a hajtások egy araszosak, a másik részletet pedig amikor a hajtások három araszosak. Ne mulassza el tehát egyetlen homoki gazda sem szőlőjét most ősszel megtrágyázni, mert bizton számíthat olyan nagy terméstöbbletre, amelyek folytán a műtrágyázást jövőre abba hagyni nem fogja többé. NYILT-TÉR* Kapható : Gauzer Ádám üzletében * E rovat alatt közéltekért nem vállal felelősséget a Szerk. I LENCZ KÁROLY ÜVEG-, PORCELLÁN- ÉS LÁMPA-RAKTÁRA GARAY-TÉR. SZEKSZÁRD GARAY-TÉR. Értesítem a t. helybeli és vidéki közönséget, hogy üzletemet, az eddigi*helyiségem mellé (a volt cukrászda helyiségbe) helyeztem át, s igyj tetemesen megnagyitva dúsan felszereltem. Raktáron vannak finom asztali üvegkészletek, porcellán étkészletek, úgyszintén kávé, tea, mocca és mosdókészletek a legújabb formákban és mintákban, valamint függőlámpák, ajándéktárgyak, majolika.és ezüst dísztárgyak nagy választékban a legjutányosabb árak mellett. Vendéglősök szükségletüket legolcsób- 11 Épület üvegezések és képkeretezések ban nálam szerezhetik be. lil “ a legjutányosabb árak mellett, z: |SB