Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-29 / 44. szám
1911 október 29. Gyula stb. Tartalmas, kitünően szerkesztett rovatok ezenfelül : Színház, Művészet, Irodalom, Hirek, Zene, Sport stb. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, V., Hold-utca 7), ahová az előfizetési pénz is beküldendő. A lap előfizetési ára fél esztendőre 8 korona. TANÜGY. Tanitógyiilés Ozorán. A pécsegyházmegyei római katholikus tanító egyesület simontornyai espereskerületi tanítói köre folyó hó 12-én Ozorán tartotta rendes őszi köz- gy ülését. A gyűlést Mozolányi István esperes plébános, egyházi elnök nyitotta meg a jelenlevők szives üdvözlésével. Magas szárnyalásu beszédében az egyháznak elvitázhatatlan jogát fejtegette a nevelés és oktatás terén. Történeti alapon kimutatta, hogy Isten, ez a titokzatos lény, volt az ember első oktató mestere a paradicsomkertben ; az első tankönyv a jó és gonosz tudás fája volt. Az apostolok idejében maguk az apostolok voltak a tanítók. A keresztény hit terjesztésével javultak az erkölcsök, szelídültek a népek s mikor az egyház vette kezébe a tanítást, attól az időtől kezdve lehet kultúráról beszélni. Az egyház a vallás tanításon kívül ápolta a tudományt, fejlesztette az ipart és legtöbb helyen az ő papjai és szerzetesei tanították meg a népet a föld- mÍvelésre és ezzel a békésebb foglalkozásra is ők szoktatták, könyvtárak alapítását, a legszebb gyűjteményeinket, sőt a postaintézményt is az egyháznak köszönheti a mai kulturvilág s mindezekért most, jogát, hogy nevelhessen és oktathasson, nemcsak elvitatni akarják, hanem durva erőszakkal el is akarják venni és hitetlenségükkel az ártatlan gyermekek liliomtiszta lelkét akarják megmételezni és nem akarják, hogy ezen ártatlan lelkek tudjanak a kisded Jézus ajándékainak örülni. Az anyaszentegyháznak az igazságon kívül nincs más erősebb fegyvere; lehet, hogy az ifjúság nevelését és oktatását teljesen elviszik tőle, ezért gyászba fog borulni s mint igazi anya, mély fájdalommal fogja siratni gyermekeinek sorsát, de az anyát, az anyaszentegy- házat magát meg nem ölheti, meg el nem pusztíthatja millió meg millió ellenség sem, mert az anyaszentegyház állni fog örökké és azon a poklok kapui erőt nem vesznek soha sem. Nagyszabású beszédét befejezi azzal a lelkes felhívással, hogy a hitvallásos tanítók mind kezet-kézbe téve egyakarattal, együttes működéssel iparkodjanak a hitvallásos iskolák létjogát biztosítani, mert ezzel az Istennek és a hazának tesznek szolgálatot, az ifjúságtól pedig a hála, a tisztelet és a közbecsülés el nem maradhat sohasem. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után Fodor Erzsébet martincai tanítónő tartott felolvasást az ifjúság modortalanságáról és hogy miként lehetne velük a jó modort elsajátítani. Az előadó kiemelte, hogy az élettapasztalat azt bizonyítja, hogy a jó modor, mint egy varázs- vessző, megnyitja az emberi sziveket s legtöbbször nyert ügye van. Nekünk tanítóknak —- fejtegeti tovább igen helyesen az előadó — kik az életnek tanítunk, szükséges a nép gyermekét, kik otthon keveset sajátíthatnak el a jó modorból, ügyelni arra, hogy az iskolában sajátíthassák el azt és ezért a tanító mindig maga járjon elő jó példával s szeretettel intse tanítványait, ha beszédükkel és tetteikkel akaratlanul is vétenének a jó modor ellen. Szoktassuk őket az illemtudás elemeire pld. ha valahová be megy kopogtasson, hajtsa meg magát, más beszédét közbeszólással ne zavarja, csak akkor beszéljen ha kérdezik, szembe jövőnek kitéijen, ha idősebbekkel beszél felálljon stb. De ne csak az iskolában ügyeljenek a tanulók az illemszabályokra, hanem ügyeljenek arra is, hogy az iskolán kívül se vétsenek azok ellen és kedves szokásukká váljék idővel a jó modorosság. Ereszkedjünk le közéjük, figyeljük meg játékaikat és az akkori társalgásukat, s ha valami kivetni valót találunk szólásmódjukban v. tetteikben, azonnal figyelmeztessük őket arra, hogy ez nem helyes, ez nem szép dolog s igy lassanként maguk is befogják látni annak helyességét és iparkodnak a jó modor - elsajátítására. A szép nyelvezettel és igazán a női lélek gyengéd finomságával megirt értekezésért a felolvasó a megérdemlett ováción kívül még jegyzőkönyvi köszönetét is kapott. Elnöklő esperes-plébános ur felhívására Kindl Vilmos igr tanító a létesítendő iljusági ■egyesületek céljáról és a tőlük várható erkölcsi •eredményekről tartott értekezést. A nevezett igazgató-tanitó az ifjúsági egyesületeket, a nővén dékek továbbképző intézetének tekinti, szükségesnek tartja, hogy az iskoláztatás megszűntével, TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY a növendékek még ne vonassanak ki az iskola- vezetők jótékony hatásköre alól. Az ifjúsági egyesületek sok erkölcsi botlástól mentik meg a növendékeket, jobb társalgási modort sajátitnak el, a nyilvánosság terén nem lesznek oly elfogultak, ellenkezőleg önérzetesebbek lesznek és tudni vágyásukat jobban kielégíthetik. Előadja annak mikénti alakítását, majd áttér arra, hogy a tanító az ifjúsági egyesület vezetéséért kellőleg legyen díjazva. Ne jutalmat kapjon a sok fáradozásáért, melyet még meg is kelljen köszönnie, hanem megállapított tiszteletdijat, melyet az egyesületnek 10 évi buzgó vezetése után, az illető nyugdijigényébe is beszámíthasson. Végül a jelenlevőket felhívja az ifjúsági egyesület eszméjének felkarolására. A közgyűlés a sokszor helyesléssel kisért értekezést köszönettel fogadta és a szerzőnek jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott. Kovács Márton pénztáros jelenti, hogy a múl évben befolyt 450 kor. tagdíj a hátralék pedig 50 korona, tudomásul vétetett Túrák János, a kör jegyzője indítványozta, hogy Koródy Miklós képzőintézeti tanárnak, azon önzetlen fáradalmáért, melyet a most újólag megindított tanítói fizetés rendezése körül kifejtett, az esperesi kerület köszönetét szavazzon, egyhangúlag el lett fogadva, azzal a megjegyzéssel, hogy a többi esperesi kerületek is kerestessenek fel, hogy szintén köszönetüket fejezzék ki Koródy Miklós tanitóbarát önzetlen működéséért. A jövő közgyűlésre tételeket dolgoznak ki, Takács Pius ozorai igazgató-tanitó és Hessz Paula kisszékelyi tanitónő. Több tárgy nem lévén az elnöklő esperesplébános éltetésével a gyűlés lezáratott. X-Y. — Igazgatósági és választmányi gyűlés. A Pécsegyházmegyei Róni. Kath. Tanítóegyesület igazgatósága és választmánya folyó hó 26-án Pécsett, a Kath. kör termében tartotta meg ülését Wajdits Gyula prépost-kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő és Horváth Ignác igazgató- tanitó, világi elnök elnöklésével, melynek kiemelkedő része volt Wajdits Gyula főtanfelügyelő megnyitója, aki felolvasta gróf Zichy Gyula megyés püspöknek a Pécsett tartott népszövetségi nagygyűlésén elmondott beszédét és hivatkozva a főpásztor szavaira, lelkesen buzdította a tanítóságot, hogy lépjenek a Kath. Népszövetségbe, melynek ma már 300.000 tagja van és folytas sanak ennek terjesztése érdekében agitációt a nép körében, mert a romlatlan nép legjobban hallgat tanítójára. — Horváth Ignác, Bodonyi Nándor, Müller Antal, Magyar Rezső tanitók és Kemény Boldizsár esperes szóltak az elnök által propagált ügyhöz. — Ezután Báter János titkár felolvasta a jegyzőkönyvet. — Az elnök jelenti, hogy Árkay Kálmán, az Orsz. Közművelődési Tanács alelnöke az analfabéták tanítása ügyében Pécsett járt és kijelentette, hogy a köz- oktatásügyi kormány ingyen iró- és tanszerekkel látja el az analfabétákat, a tanítókat pedig tisz- teletdijban részesíti. A jelentés örvendetes tudó másul szolgált. — Székely Márton egyesületi fő- pénztárnok jelentése szerint a bevétel 1390 K 17 fillér, a kiadás 1127 K 60 fillér volt. A fő- pénztárnok jelentése, valamint a beterjesztett költségvetés is elfogadtatott. — Báter János titkár indítványára Koródy Miklósnak a Kath. Iskola cimü lap szerkesztéséért köszönetét és 200 korona tiszteletdijat szavazott meg a választmány. — Somssich Sándor indokolt indítványt terjesztett be arra nézve, hogy a Kath. Iskola jövőben minden kéthétben jelenjék meg. Beható tanácskozás után elhatároztatott, hogy az indítványt a közgyűlés elé terjesztik. — A választ mány elismerő köszönetét szavazott Koródy Miklós képezdei tanár, egyesületi tiszteletbeli tagnak azon önzetlen tevékenységéért, mellyel a tanitók fizetésrendezésének kérdését melegen felkarolta és a miniszter által összehívott anketten felemelte szavát oly értelemben, hogy a nem állami tanitók helyeztessenek a IX., X. és XI. fizetési osztályba. — Pályatételek. 1. A Szent István-Társulat jelentősége a hitéletre. Pályadij 50 korona. Adja Wajdits Gyula prépost-kanonok. 2. Megfelel-e az általános ismétlőiskola a mai szervezetében s ha nem, mik a teendők, hogy az megfelelhessen ? — Pályadij 50 korona. 3. Kívántatik egy mintaolvasmány, mely reálismeretet tárgyal a IV. osztályban. Pályadij 50 korona. — 4. Példaadás értéke a népnevelésben. Pálya- dij 30 korona. Horácsek Ede esperes pályadija. A pályamunkák idegen kézzel Írva, jeligés levélkével ellátva 1912. évi március hó 15-ig Wajdits Gyula elnökhöz Pécsre küldendők. — A pécsegyházmegyei „Róm. Katholikus Tanító-Egyesület“ bonyhádi espereskerületi tanitó- köre folyó hó 31-én Bonyhádon, a kath. kör helyiségében tartja meg gyűlését, melynek tárgy- sorozata a következő: 1. Fél 9 órakor szent mise, utána kath. körbe vonulás. 2. Elnöki megnyitó. Tartja Walter Ádám, világi elnök. 3. A 5 tavaszi gyűlésen felvett jegyzőkönyv felolvasása, hitelesítése. 4. Forrai István belaci kántortanitó felolvasása: „Az esztétikai nevelés a népiskolában“ cimü tételről. 5. A „Kath. Iskola“ előfizetési ügye. 6. A „serlegre“ begyült összegnek hovaforditása. 7. Uj tagok felvétele. 8. A központból leérkezett iratok ismertetése. 9. Indítványok, melyek az alapszabályok 30. §-a értelmében adattak be. 10. Tagsági dijak és a pécsi „Pius internátusra“ felajánlott évi adományok beszedése. — Tanítók és Iskolai hatóságok figyelmébe I Az »Országos Állatvédő Egyesület« által kiadni szokott »Gyermek Naptár« az 1912. évre már megjelent. Minthogy ezen naptár tartalma a gyermeki lélekre nemesitőleg hat, az állatvilág megismerésére, az állatok kímélése és megkedvelésére tanít, megrendelését és a tanuló gyér-, mekek közt való kiosztását melegen ajánlom. Megrendelhető nevezett egyesületnél, Budapest, IX. kerület, Ernő-utca 11—13. szám alatt, ára 10 fillér, de nagyobb, legalább 50 példány megrendelése esetén, minden 10 példány után egy ingyen példány kapható. Szekszárd, 1911. évi október hó 20. Padányi Andor kir. tanfelügyelő. TÖRVÉNYSZÉK. Esküdtszéki tárgyalások. Felmentő Ítélet. Folyó hó 21-én Szakács János dunaszent- györgyi borbély legény ült a vádlottak padján, aki gyilkosság bűntettének a kísérletével volt vádolva. Szakács János ugyanis szerelmes volt Szabó Julia szobaleányba, aki viszonozta is szerelmét és mivel a leány anyja ellenezte, hogy Szakács-hoz férjhez menjen, közösen elhatározták, hogy megválnak az élettől. 1911. évi julius hó 7-én este 9 órakor Szakács közelről háromszor rálőtt kedvesére és azután elszaladt Mikor megtudta, hogy Szabó Julinak csak az ujját érte a golyó, megkegyelmezett önmagának. A tanuk vallomása igazolta a vádlott előadását, az esküdtek pedig nem bűnösnek mondták a vádlottat, mire a törvényszék felmentette őt az ellene emelt vád és következményei alól. Elnök: Kövessy Ödön. Szavazó bírák: Mirth László és Végess Ferenc dr. Jegyző : Haksch Ferenc dr. Ügyész: Czobor Miklós. Védő ügyvéd: Gulyás József dr. Gyilkossági kísérlet. Folyó hó 23-án Klag Gáspár került a vádlottak padjára. Klag Gáspár 45 éves földmi vés folyó évi augusztus hó 13-án éjfélkor bo- szuból rálőtt kétszer az ágyban nyugvó Kransz Mihályra, de a lövések nem találtak és a falba fúródtak. Klag boszuja abból származott, hogy Krausz Mihály tanuzása folytán ő perét elvesztette. Vádlott tagadott, de a bizonyítékok és a tanuk vallomása ellene szóltak, ezért az esküdtszék gyilkosság kísérletében bűnösnek mondotta ki s igy a törvényszék 3 évi fegyházra ítélte őt el. Elnök : Salamon Iván, szavazóbirák : dr. Végess Ferenc és dr. Sonnewend Frigyes birák, jegyző: dr. Parragh Béla. Vádló :'Czobor Miklós kir. ügyés, védő : dr. Steiner Lajos ügyvéd. Véres verekedés Szekszárdon. Folyó évi április hó 23-án a város alsó végén egész csata volt a szekszárdi legények között, a mikor is Tóth János azonnal meghalt, Po Hermann István pedig 10 nap múlva, Zsődő Ferenc, Koszorú János és Molnár János súlyosan, Markvart István pedig könnyebben sérült meg. A verekedést Tóth János kezdte s rögtön egész szakasz folytatta. A 40 tanú kihallgatása után az esküdtszék igazmondása alapján a kir. törvényszék Molnár Jánost és Markvart Istvánt egyenként 2 és fél évi fegyházra, Taksonyi Jánost és Koszorú Jánost 2—2 évre, Fehérvári Jánost 5 hóra, Sipos Istvánt 4 hóra ítélte, Zsődő Ferencet ellenben jogos önvédelemből elkövetett bicskázásért felmentette. A vizsgálati fogságot mindnek beszámították. Elnök: Kövessy Ödön, szavazó birák; Salamon Iván és dr. Végess Ferenc birák, jegyző: Győry György. Ügyész: dr. Kozacsek József kir. ügyész; védők: dr. Beöthy Károly, dr. Gulyás József, Horvát Jenő, dr. Kron Ferenc, dr. Boros Ernő. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. F. I Belac. Az idén vármegyei tanitógyülés nem lesz. Sajnáljuk, de a megreklamált cikket nem kaptuk meg.
