Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-22 / 43. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1911. október 22.

6

— Az élárvult tanügy. 500 aj tanítói állást szervez a közoktatásügyi kormány. Kell is az oly kulturátlan országban, ahol az ország első vármegyéjében, Pestmegyóben 24.216, Biharban 24.178, Hunyadban 20.956, Máramarosban 34.890 tanköteles gyermek nem jár iskolába. — Csik- megyében a lakosság 86 4 százaléka magyar és a tanköteles gyermekek közül 45 százalék nem részesül semmiféle oktatásban. Arad, Szolnok- doboka, Hunyadmegyékben 39 százalék tanköteles gyermek oktatásáról nem gondoskodik senki. Megdöbbentő, hogy az iskolába nem járó tankötelesek közül, a magyar anyanyelvű 37‘2 százalék, mig a német csak 8 4 százalék. Sárosmegyében 165 községben nincs iskola. Kell az az ötszáz tanitó nagyon. — Kikelne még ötször annyi is.

— Dp. Dobrescu Sándor szekszárdi fogorvos egészségügyi szempontból néhány hétre elutazott. Úgy műtermének hová való helyezését, valamint megérkezését is lapunk utján hozza tudomására Szekszárd és vidéke közönségének.

— Vörhenyjárvány. A vörhenyjárvány oly mértékben lépett fel Ócsény községben, hogy a hatóság az iskolákat és az óvodát bezáratta.

— Keresik a szekszárdi borokat. Nagyon örvendetes, hogy végre a kitűnő szekszárdi bor visszanyerte jó hírnevét, amit a múltban elvesz tett. Már több kereskedő és ügynök érkezett Szekszárdra, akik összeveszik a borokat. Különösen a vörös bornak emelkedett az ára. Egyesek a kádon, még a le sem szűrt vörös bort 48—50 fillérért adták el. A jelekből ítélve, még ez az ár is emelkedni fog.

— ÁrubÓdék. Szekszárd rt. város villamostelepe a Pirnitzer féle ház és a Hitelbank épülete sarkán elhelyezett vasoszlopokkal kapcsolatosan két csinos kis árubódét készíttetett. Mint értesültünk, ezen bódék a város által megszabott félté telek mellett a városi mérnöki hivatalában október hó 29-én délelőtt 10 órakor nyilvános szóbeli árlejtésen bérbe fognak adatni. A csinos bódék a benne elhelyezendő üzletekkel mindenesetre nagy díszéül szolgálnak a város legforgalmasabb terének.

— Magyar királyi szabadalmazott osztálysorsjáték. Ennek a sorsjátéknak a nagy nyeremény esélye, valamint a sorsjegyek eladásával megbízott elárusítók, mintaszerű üzletvezetése annyira megkedveltették a közönséggel ezt a sorsjátékot, hogy rendszerint a sorsjegyek már a sorsjáték I. osztályának húzása előtt mind eladatnak. A most lefolyt XXVIII-ik sorsjátékban is a sorsjegyek már az I. osztály húzása előtt kiárusitattak úgy, hogy az elárusítók nem voltak abban a helyzetben, hogy ennek a sorsjátéknak főhuzása alatt vevőinek, pótsorsjegyeket a további játékbani játszáshoz rendelkezésükre bocsássanak. A hivatalos tervezet a most következő XXIX-ik sorsjátékhoz — az I. osztály húzása november hó 16—17-én lesz — a ma megjelenő számunkba van közzétéve.

— Csőd. A szekszárdi kir. törvényszék Krammer Vilmos szekszárdi papir- és könyv- kereskedő ellen elrendelte a csődöt. Csődbiztos: Joób Imre kir. törvényszéki biró. Tömeggondnok : dr. Pártos Gyula szekszárdi ügyvéd, helyettese dr. Leopold Kornél szekszárdi ügyvéd.

— Elriasztott betörők. Ismeretlen tettesek folyó hó 16-án éjjel betörtek Tengődön a községházába és már a Wertheim szekrényt is kivitték, melyben több ezer korona volt, midőn a portyázó éjjeli őrök elriasztották őket.

— Vadőr csavargó. Egy veszedelmes csavargót tartóztatott le minap a csendőrség, ki egy lopott 2 csövű lankaszter vadász fegyverrel mint vadőr kóborolt és követett el kisebb nagyobb lopást különböző helyeken. Kovácsovics József rovott múltú betörő került zsandár kézre. A no tórius fiatalember lopásból élt s hogy nagyobb biztonságban legyen s a gyanút magáról elháríthassa, vadőrnek adta ki magát. A csendőrök azonban nem hittek neki, hanem bekisérték, kihallgatták és megmotozták. Ekkor kiderült valódi foglalkozása, valamint az is, hogy a nála talált egy ezüstláncot, nikkel zsebórát, piros bugyellárist, szövetkék kabátot, két jó nadrágot és tarka férfiinget Antal Mihály mindszenti lakostól, egy pár uj csizmát Keleti Zoltán székesfehérvári lakostól, egy szűrt pedig Andrási István alsónánai lakostól nemrégiben lopta. Bekisérték a rendőrkapitányságra, honnét az ügyészségre került.

— Öngyilkos földmives. Sok adóssága volt Kuhl József harci lakosnak s ez annyira elkeserítette, hogy múlt pénteken kiment a présházába és ott felakasztotta magát.

— Tűzhalál Dér Lajos paksi lakos egyedül hagyta otthon 4 éves kis fiát, aki valahogy hozzájutott a gyufához és több szálat meggyuj- tott. A gyufától meggyulladt a fiúcska ruhája és annyira összeégette, hogy sebeiben meghalt.

Köztudomású ma már, hogy

Dr. KALLAY ZOLTÁN

jogi szemináriuma

Budapest, IV., Ruplong-u. 5. Telefon 125 38.

készít elő legsikeresebben ügyvédi, bírói vizsgákra, az összes szigorlatokra, alap- és államvizsgára.

lAAÁff'fAttllAnl Bentlakóknak elsőrendű JUsinAUiillUIli = teljes ellátás 1 =====

TANUGY.

Az olvasás anyaidnak befolyása a gondolkozásra ás cselekvésre.

Irta: Kircz István.

Mindeu fizikai és erkölcsi törvény alapja, eredete és kutfomísa a természetben van. A természeti törvények által igazolódik be minden fizikai és erkölcsi törvény helyessége, igazságos sága és bölcsessége, mert a természeti törvényeknek alkotója maga az örök igazság és bölcsesség lévén, abban nincsen igazságtalanság és hiányos ság. Egyenlő mértékkel mér az mindig és mindennel szemben. Állandó és álhatatos jellegű volt, van és lesz az mindig.

Természeti törvény az is, hogy minden fénynek árnya van.

Ez a természeti igazság nemcsak fizikailag, de erkölcsileg is igaz, amint azt a mindennapi élet is bizonyítja.

Igaz pl., hogy a kultúra szükséges, áldásos, nagyszerű és hogy fényoldalai vannak, de viszont az is igaz, hogy árnyoldalai is vannak, amit éppen a kultúrának egyik leghatalmasabb, legnagyobb rugójával, legfontosabb tényezőjével akarok röviden bizonyítani.

Guttenbergnek, a könyvnyomtatás feltalálójának sejtelme sem: volt arról, hogy találmányának, a jövőt illetőleg, milyen óriási hordereje van ; halvány fogalma sem volt, de nem is lehetett, hogy mennyi jó, szép és fényes, de egyúttal mennyi rossz, utálatos és förtelmes dolognak kut- íorrása és bölcsője az ő találmánya, mert a könyv- nyomtatás tulajdouképeu a szellemeknek azon műhelye, hol érzelmeiket és gondolataikat, vágyai kát és kívánságaikat hetük által és azok alakjában érzékeltetik.

E műhelyben dolgoznak és működnek a jó és gonosz szellemek egyaránt. De hogy a gonosz szellemek a tevékenységet, illetőleg nem utolsók, mutatja munkájuknak sokasága és eredménye. Mert bámulatos uolog az, hogy abban a holtnak látszó betűkben milyen élet működik és hogy milyen erő sugároz ki belőle! Eleven, lüktető szellem, mozgató, cselekvő, hatalmas erő áramlik ki a holt betűk tömkellegéből az olvasni tudó lelkére, szellemére egész valójára!

Szuggerálja, sőt hipnotizálja és vakon engedelmeskedő eszközévé teszi az olyan olvasót, aki nem akar, vagy tnd gondolkodni.

De hogy 1—2 példával illusztráljam mon- dottaimat, utalok a legutóbb történt edelényi rablógyilkosságra, melynek tettese: Regula Ede, vadállatiassággal hajtotta végre borzasztó bűnét és mikor elfogták és lakásán kutatást tartottak, egész rakás könyvet találtak Nik Carter és Sherlok Holmes hírhedt haramia irodalmából.

De hogy mennyire befolyásolja az olvasmány a gondolkodást és cselekvést, világosan bizonyltja az alábbi esemény története, amelyet szóról-szóra a „Budapesti Hírlap“ 1911. aug.

9-én megjelent száma után közlök:

„A magával meghasonlott ember. Ma reggel a vízivárosi temető alsó kapujában egy munkásfcülsejü férfi holttestét találták. Mellette revolver hevert. Értesítették a rendőrséget, a honnan bizottság ment ki. A rendőri bizottság megállapította, hogy a halott Haas Pál negyvenöt éves bognársegéd,. Jobb halántékon lőtte magát valószínűleg még tegnap éjszaka. A golyó az agyát roncsolta széjjel és a szerencsétlen ember nyomban megkalt. .Levelet találtak a zsebében, amelyben a következőket Írja: „A nevem Haas Pál, bognár segéd vagyok. Meguntam az életemet, agyon lövöm magam. A temetésemen nem kell se Isten, se pap, se szertartás, az én temetésemen ne mulasson senki. Egy revolver a hagyatékom, adják el. Ebből a pénzből egyszerű deszkakoporsóban temessenek el. öngyilkosságom oka életuntság.“ Haas Pál, mint a nyomozás megállapította, hosszabb idő óta betegeskedett, majd keresetképtelenné lett. Ezen való elkeseredésében lett öngyilkossá. Lakásán igen sok modern irányú brosúrát találtak, amelyek többnyire ateizmusról szólnak.“

íme világos példája a betű szuggeráló erejének, befolyásoló hatalmának. Ateista müveket olvasott és mint ateista halt meg is. A szószoros érteimében a betű áldozata lett.

Ez a két példa — azt hiszem — eléggé bizonyítja a betűnek, illetve az abból kisugárzó és hipnotizáló szellemnek romboló hatását; ez a két példa mutatja mire képesek a rossz könyyek, brosürok, szóval: nyom látványok olvasása. Pedig az erre vonatkozó példák még naponkint is jelennek meg a sajtóban. Csak gondoljunk arra a sok eltévedt, lopáson és betörésen, rabláson és utonálláson ért inasokra, mesterlegényekre, diákokra, sőt nem ritkán főiskolai hallgatókra is és bebizonyítva látjuk a könyvnyomtatásnak árnyoldalát is, mert ha a felsoroltak ilyen rossz irányú nyomtatványokat nem olvastak volna, talán soha ilyen bűnbe nem esnek.

Azért figyelmezteti és óvja az Egyház híveit a rossz könyvek és nyomtatványok olvasásától és ajálja az erkölcsös, istenes és jó könyvek olvasását, hogy ez által a jó és helyes irányba terelje híveinek gondolkodását és cselekvését és távol tartsa őket a gonosz szellem befolyásától.

Innét magyarázható meg az is, bogy az Egyház folyton őrködik a megjelenő irodalmi termékek fölött az úgynevezett indexbizottság által, amely bizottság értesítése után a pápa eltiltja a híveket az indexre került müvek olvasásától.

Nem lehet azért eléggé hangsúlyozni, hogy a nép és ifjúság kezébe adandó könyvekkel óvatosak legyünk, mert mint a példa eléggé mutatja, sokszor az egész jövőre van kihatással egy- egy műnek olvasása.

Lássuk a felsorolt példából, hogy a ,,bctü öl", sokszor a szószoros értelemben véve, mert a betűből kisugárzó szellem gonosz és gyilkoló.

Pedig a gonosz irodalomnak gazdasága nehézzé teszi az ellenőrzést. Azért résen legyünk, mielőtt a népnek és az iljuságnak könyvet vagy nyomtatványt adunk kezébe.

Tanügyi hírek. Ipariskolai tanítók választása. A dombóvári iparostanonciskolai felügyelőség Szalay Antal és Mohácsi Endre dombóvári áll. tanítókat választotta meg ipariskolai tanítókká. — Igazgatósági és választmányi ülés. A Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanítóegyesület igazgatósága és választmánya folyó hó 26 án Pécsett, a Kath. Körben gyűlést tart Wajdits Gyula egyházmegyei főfelügyelő, egyházi elnök és Horváth Ignác igazgató-tanitó, világi elnök együttes elnöklésével. Az igazgatóság délelőtt 8 órakor, a választmány pedig 9 órakor ülésezik. Tárgysorozat az alapszabályokban megjelölteken kivül a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. Báter János titkár jelentése. 4. Székety Márton főpénztárnok jelentése. 5. Pályatételek és pályadijak kitűzése. 6. Indítványok' — A pécsi jOQ- akadémia köréből. A pécsi jogakadémiára az

1911—1912. tanévre összesen 139 joghallgató iratkozott be; tizenkilenccel több, mint tavaly.

— Tanitóválasztások. A bátai rk. iskolaszék a Márton János tanitó távozásával megüresedett tanítói állásra Vörös István oki, szekszárdi tanítót választotta meg. — A szakcsi iskolaszék pedig Geyer Béla tanitó helyére Bősze István választotta meg. — Magyarosító tanitók megjutal- mazása. Már megírtuk, hogy jövőben a tolnamegyei tanítóknak nem kell a magyarositási jutalomért folyamodni. Az erre vonatkozó uj szabályrendelet a vármegyei levéltárben kapható. A jutalmazásra az ajánlások a magyarositó bizottsághoz címezve október vegéig nyújtandók be.

— Nyugdíjaztatás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Strobel Zsigmond uzd-borjádi községi tanítót évi 1140 koronával nyugalomba helyezte.

nyéknek megfelelőn dolgozik és minden e szakmába vágó munkát el- vállal.

Egyszersmind tanuló leányokat elfogad, úgy varrás mint mindennemű himzés tanításra.

Cím: Bezerádi-utCQ ZZ. sí