Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-29 / 5. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 tárban, részint pedig egyébb kölcsönökben van gylimölcsöztetőleg elhelyezve. A közgyűlés a számadást egyhangúlag elfogadta, a pénztárosnak és ellenőrnek pontos munkájukért pedig köszönetét mondott. A gyűlés második tárgya az alapszabály szerinti tisztujitás volt, melynek eredménye a következő: Elnök: Streicher József apát-plébános, alelnök : Goldschmidt György ácsmester, pénztáros: Weigerding Vendel tanító, ellenőr: Vetter Márton takaréktárt pénztáros, jegyző: Geyer József tanító. Választmányi tagokul nagyobb részt a múlt évbeli tagok kerültek be. A paksi keresztény munkás-egylet folyó évi január hó 15-én tartotta évi rendes közgyűlését, amikor is az egyesület tisztikara a következő képen alakult meg : Elnök : Péger István. Alelnök : Ruff István. Titkár: Galambos Károly róm kath s.-lelkész. Jegyző : Geyer József. Felelős pénztáros: László Vince. Pénztárosok: Erdős Mihály és Cseszlár József. Számvizsgálók: Kö- rösztös János és Hatos Viktor. Ellenőrök : Horváth József és Danizs Mihály. Gazda: Madács János. Könyvtáros: Németh József. A pénztáros jelentése szerint az egyesületnek 242 korona 09 fillér tiszta vagyona van Az egyesület az idén is rendez — házalapjának javára — táncmu latságot. A bonyhádi rk. körnek a folyó hó 22-én tartott közgyűlésén megválasztattak: Elnök: Streicher Benő, alelnök Bauer József, ügyész dr. Kanzler Antal, igazgató Schlenker Mihály, jegyzők Répás Rezső és Strómayer János,, pénztárnok Kreska Gyula, ellenőr Lützenburger István, számvizsgálók Novotni Rezső, Omnacht Vencel, Wolf Károly. Választmány: Eibach Ödön, Fájth Jenő, Jozgits Béla, Váradi Ádám, Kreska János, Koswitz Antal, Kiesz Ferenc, Link Mátyás, Egermann Lipót, Nuszer István. — A vigalmi bizottság; Dr. Eibach Kornél, Ferner Sándor, Firtser János, Hartmann György, Pan- holzer István, Wolf Péter, Farkas József, Olaszi Gábor, Egermann Lipót, Kupi Antal, Kirchner Ádám. A rk. kör »etaő farsangi bálja január 25-én tartatott, amely fényesen sikerült. Ez alkalommal lelkesen ünnepelték az uj elnököt: Streicher Benőt Összes bevétel 315 korona volt, melyből a kiadást leszámítva, tisztán megmaradt 200 korona. TANÜGY. Néhány szó a gazdasági ismétlő iskolákról. A gazdasági ismétlő iskolák az 1868. évi XXXVIII. te. 50. §-a értelmében állíttatnak fel minden olyan községben, ahol a 12—15 éves mindennapi iskolát végzett gyermekek száma a 40-et elérte. Céljuk ezen ismétlő iskoláknak az, hogy az elemi iskolából kimaradt gyermekek némi továbbképzésben részesüljenek a 15-ik életévük betöltéséig. Az ismétlő iskolákban az oktatásnak a gyakorlati életre kell a gyermeket előkósziteni s e célból a tárgynak is főleg olyanok, melyek a gyermek későbbi életével szoros összefüggésben vannak. A fent idézett törvény az ismétlő iskolákat három csoportba sorozza: általános ismétlő, ott hol az ismétlőköteles gyermek 40; gazdasági ismétlő, hol az ismétlő tankötelesek 40—120-ig ; s ha a számuk a 120-at meghaladja, köteles a helység önálló, külön szaktanitós gazdasági ismétlőt szervezni. Az első két fokozatú ismétlő iskolák, mint azt a gyakorlat beigazolta, nem váltak be, mert a kitűzött célt nem igen szolgálják. Az ily fokozatú ismétlősök hetenkint két legföljebb három órára jönnek össze s ezen rövid idő alatt igen keveset végezhetnek s főleg az irás, olvasás, számolás átismétlésére szorítkoznak. Gyakorlati oktatásról pedig szó °sem lehet, mert gyakorló telepük s felszerelésük egyáltalán nincs. Tekintve a gazdasági iskolák fontosságát és célját, még legközelebb állnak hozzá az önállóan szervezett gazdasági iskolák. Ezen iskolákban úgy a fiuk, mint a leányok életkoruk szerint három csoportban (12, 13, 14) lesznek oktatva heti hét órában, melyből a gazdasági tárgyakra öt, általános tudnivalók tanitására két óra fordittatik. Az önálló gazdasági iskola 10—80 kát. hold gyakorló teleppel és ehhez való mintaszerű felszereléssel is rendelkezik, hol mindkét nembeli tanköteles gyermekek szemléletileg és gyakorlatilag is végezik a tanultakat. Az oktatást arra külön képesített tanerők látják el. A gyakorló terület egyszersmind mintatelep is. Helyes forgó szerinti mező-, szőlő- és gyümölcsgazdálkodás, állattenyésztés, faiskola, méhes, nemes füztelep, fajbaromfi- és nyultenyésztés, mütrágyázási kísérletek. Mindennemű talajmivelő és más gazdasági eszköz: általában minden ujitásu bevált gépek, h°gy azoknak célszerűségét s hasznosságát kézzel- foghatólag be lehessen mutatni. A téli időben a fiuk részére háziipari oktatás: kosárfonás, seprü- és kefekötés, gazdasági famunkák stb. A leányok részére minta konyha, ruhavarrás, női kézimunka, szalma- és gyéképyfonás, tejkezelési eszközökkel való bánásmód stb. képezik a főcélt. Ezenkívül az iskola minta telepe van hivatva a mező-, kert-, gyümölcsös-, szőlőgazdaságban és állattenyésztésben előforduló újításokat gyakorlatilag keresztül vinni s azt nemcsak a növendékeknek, hanem a gazdáknak is bemutatni, így legkönnyebben elérhető az, hogy a különben is maradiságra hajló gazdáink az ujitás célszerűségét és hasznát belátva, maguk is alkalmazzák azt. Főbb vonásokban ezek volnának az önálló gazdasági iskolák céljai. A cél ideálisan szép s kétségkívül ezen intézmény van hivatva arra, hogy népünk gazdasági képzését hathatósan előbbrevigye. Ez az ideális cél. A gyakorlati keresztülvitelnél azonban már óriási akadályokba ütközünk. A következőkben rá akarok azokra a hiányokra mutatni, melyek jelenleg az önálló gazdasági iskolák 85 százalékánál meglehetősen meddővé teszik a munkát. Az önálló gazdasági iskolák szervezése a következőképen történik. Ha a tankötelesek száma a 120 at meghaladja (Szekszárdon 260 fiú, 290 leány) a közoktatásügyi minisztérium gazdaságilag képzett tanerőt küld és javadalmazásáról gondoskodik. Ezzel szemben a szervező hely köteles 5—20 kát. hold földet a minta gyakorló telep létesítésére megfelelő teljes minta felszereléssel ez utóbbit főleg hangsúlyozom — felszerelni. Azért emelem ki a felszerelést, mert a 85 százaléknál ez képezi az eredménytelenség fordulópontját. A község vagy város szervezi rendszerint az iskolát, de az épületek emelésével az erre szánt anyagi erő ki is merül s igy keletkezik a legtöbb ielszereletlen iskola. (Eklatáns példa a szekszárdi.) Megvan a gomb, csak kabát kell hozzá. Most már tessék a fent említett minta gazdaságot vezetni, tessék ott mintát, követésre méltót, újat produkálni! Nem hogy teljes, de a legegyszerűbb és legszükségesebb eszközöket sem szerzik be. S igy nemhogy mintát nem tud felmutatni, de a legegyszerűbb paraszt gazdasággal sem veheti fJ a versenyt. S igy a szervezés egyik sarkalatos föltételének elhanyagolásával lehetetlenné teszi az igazi célnak még a megközelítését is. Pedig az ilynemű iskolák eltekintve a kulturális haszontól, még anyagilag is jövedelmet hajt a szervező község vagy városnak. Mindenesetre meggondolandó volna a szervező helyek részéről az, hogyha már a terület és az épületek emelésénél tetemes költséget okozott magának, ne sajnálna egy pár ezer koronát a fölszerelésre s úgy a célnak is megfelelne, a városnak volna egy minta gazdasága s anyagi haszna is nagyobb lenue. Különben a minisztérium is tudatában van a szervező helyek ezen mulasztásával s a közel jövőben (talán az év tavaszán) szigorúan kötelezi a felszerelésre az iskolákat fentartó helyeket. Ezek azon hibák, melyek véleményem szerint eredménytelenné teszik a ma létező gazdasági iskolák működését. Mig ezen kérdés nem tisztázódik, addig céljuknak csak feléböl- harmadából felelhetnek meg. Önálló, külön szaktanitós gazdasági iskola mintegy 200 van az országban. Megyénkben kettő, Szekszárdon és Dunaföldváron. Végül nem tartom érdektelennek megemlíteni, hogy a szekszárdi önálló gazdasági ismétlő iskolát mint mintát lehetne a felszereletlen iskolák elé állítani. Talán egy város sem zárkózott el a felszerelés elől úgy, mint épen városunk. Pedig itt épületekre sem kellett áldozni. Úgyszólván minden befektetés nélkül lett szervezve. Annál inkább el lehetne várni városunktól, hogy egynéhány ezer korona befektetéssel szerelné fel iskolánkat. Azt hiszem, a befektetett tőke rövidesen szépen kamatozna úgy kulturális, mint anyagi szempontból. Pigniczky Károly, gazd. isk. vezető. Könyvajánlás. Kóródy Miklós pécsi püspöki tanitóképezdei tanár Vezérkönyv-et irt a népiskolák I—VI. osztály számára szerkesztett „Olvasó- és Tankönyveihez. Szerző e könyvecskében, amely a Szent István-Társulat kiadásában jelent meg, honnan mindazon tanítók és iskolák ingyen kapják, akik a Kóródy-féle olvasókönyveket használják, eltér a szokásos sablontól, mely szerint a vezérkönyvek az egyének didaktikai felfogását igyekeznek másokra mintegy reáerőszakolni. Ahelyett nagyon fontos újításokat visz át a köztudatba. Alapelve, hogy a tanítás három szempontot tartson figyelemben: az abszorbeálást, a feldolgozást és a kifejezési képességet. Az abszorbeálás szemlélet, a feldolgozás az olvasókönyvek s a kifejezés, beszéd, irás, rajz és kézimunka utján történjék. E hármas szempont követeli a tanítás helyének és idejének megváltoztatását s a természetben és kézimunka utján való tanítást. Hirdeti a szabadban való tanítás eszméjét úgy fizikai, mint szellemi és erkölcsi okokból. A kis füzetben olyan gondolatok vannak röviden kifejtve, amelyeknek terjedése teljesen át fogja alakítani a népiskolai tanításról eddig alkotott fogalmainkat. Ezen kitűnő és nélkülözhetetlen vezérkönyvet az elemi iskolák tanítóinak figyelmébe a legmelegebben ajánlom. Nagy Béla, kir segédtanfelügyelő. — Államsegélyek. A dombóvári állami iskola dologi szükségleteinek részben való fedezésére 760 K; Nagy Lajos szedresi ref. tanító fizetésének 1000 koronára való kiegészítésére 1910. január 1-től évi 143 K; Prutscher Ferenc pincehelyi rk. tanító I. évötödös pótlékának fedezésére 200 K; Horváth Józsa bölcskei rk. tanítónő II. évötödös pótlékának fedezésére 200 K; Kiss Pál regölyi rk. tanító í. évötödös pótlékának fedezésére 200 K; Kebcsényi Zoltán decsi rk. tanítónak 200 K; Füzy Mihály döbrö- közi rk. tanítónak 100 K; Feller Ármin gyönki ág. ev. tanító részére 64 K tandijpótló államsegély utalványoztatott. A gindlicsaládi áll. iskola dologi szükségleteire 532 kor., a paksi áll. polgári fiúiskola dologi szükségleteinek részbeni fedezésére 5 évre, évi 1085 K államsegély utalványoztatok. Tanügyi hírek. Tornaszerek. A szekszárdi polgári fiúiskola és polgári leányiskola részére megérkeztek az uj tornaszerek, melyekért a város 30.000 koronát fizetett. — Igazgatói díj. A miniszter Gyenis Antal dombóvári áll. iskolai igazgatónak diját 400 koronára emelte fel. — Megbízás. A vallás és közoktatásügyi miniszter a dunaföldvári magán polg. fiú- és leányiskola látogatásával Gurgulics Antal móri polg. isk. igazgatót bízta meg. I Bútorok bámulatos olcsó áron! I I Képek, tükrök, divánok hálószobák, I ebédlők, irodai berendezések állandóan I raktáron vannak és készpénz v. részlet- I fizetésre kaphatók. Temetkezési vállalat. I Disztemetések helyben vagy vidéken a I legjutányosabb árban teljesittetnek. Hiverth ignacj^Äj MULATSÁGOK. — Táncmulatság. A Szekszárdi Katholikus Legényegylet saját helyiségében és pénztára javára, folyó évi január hó 29 én, vasárnap konfetti , szerpentincsatával egybekötött farsangi táncmulatságot rendez. Belépő-jegy szemelyen- kint 60 fillér, családjegy 3 személyre 1 korona 60 fillér. Kezdete fél 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A meghívó másra át nem ruházható és kívánatra felmutatandó. Rendezőség: Groszbauer Lajos, Lehr Mihály, Német Lajos, Czank Géza, Haffner József, Prantner Ferenc, Prantner István, Bitter István, Czópf József, Baranyai Ferenc. Tánc- és zenerendező Groszbauer Lajos. A zenét Hekkó József zenekara szolgáltatja. Felhívás ! Felkéretnek a hátralékos tagok, hogy hátralékukat minél előbb fizessék le. — A „Paksi Kereskedő Ifjúság“ folyó évi február hó 4-én, azaz szombaton az „Erzsébet Szálló“ nagytermében, műkedvelői szinielőadással egybekötött, jótékonycélu zártkörű táncmulatságot rendez. Kezdete este pontban 8 órakor. — Helyárak: Körszék és I—IV. sor 3 K, IV—VI. sorig 2 K, VI—X. sorig 1/60 K, állóhely 1 K. Felülfizetéseket, tekintettel a jótékonycélra, köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. — A zenét Márkus Vilmos dunaföldvári közkedvelt cigányprímás zenekara szolgáltatja. Jegyek előre válthatók: Schvarcz Gyula és Goldstein Ignác üzletében. — A faddi kér. munkásegylet folyó évi január hó 15-én a „Korona“ vendéglő helyiségeiben igen sikerült farsangi táncmulatságot rende zett. Feltilfizettek: Bartal Béla cs. és kir. kamarás 20, Zányi György p. kamarás, plébános 3, Fövenyessy Pál 2, id. Koleszár Ferenc 2, Samai János 1, Jagitza Vince 1, Báli János 1 koronát, Ékes István 1/60 K, Gutái János 1 60 K, Vo- lent János 1*20 K, Fehér György 1-60 K, Vo- lent András 1 K, Bütös János 60, Halász Béla 60, Telegdi István 60, Keserű József 60, Gutái Ferenc 60, Mácsik István 60, Petróczi István
