Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-15 / 42. szám
2 1911„ október 15; hatók. A választási törvényt pedig agy kívánjuk megalkotni, hogy az legyen egyenlő, általános és titkos, de arra különös gond fordittassék, hogy a magyar faj felsőbbsége kérdéssé ne váljék. A kormánypárt ám vívja meg egymás- közt kisded harcait, a vége úgy is az lesz, hogy egy felülről jövő gyengéd nyomásra elhallgat minden külön vélemény s létrejön ismét a bibliai: egy akol és egy pásztor. Boda Yilutds. Egy érdekes kiállításról. A nagy nemzetközi világkiállításoknak be- aikonyodott. Példa rá a turini jubiláns kiállítás, amelyről az olaszok keserű gúnnyal azt mondják, hogy többe kerül, mint Tripolisz okkupációja. A nagy kiállításoknak hitele veszett, és valószínű is, hogy a nemzetek nagy idegen forgalmat a jövőben nem világreklámmal rendezett nemzet- közi tárlatokkal fognak csinálni. De habár a nagy, kiabálás nemzetközi kiállításoknak be is borult, napjainkban annál nagyobb szerepe van a speciális kiállításoknak. így azt az időleges kiállítást, amely Budapesten a mezőgazdasági múzeumban most van nyitva, (értjük a tenyész- hal kiállítást), szeretnénk a magunkénak mondani. Szeretnénk róla azt hirdetni, hogy soha köztenyésztési ágnak akkora reklámot, mint ez Sk kiállítás a maga beszédes adataival, nem csinált. A kiállítással kapcsolatban kiadott katalógus érdekes adatokat mond el a baltenyésztés ’jövedelmezőségéről és kívánatos, hogy az itt ’ismertetett adatok minél szélesebb körben ismertessenek meg. A hivatkozott ismertetésből tűnik ki, hogy értéktelen szikterületek halastavakká átalakítva holdanként, száznegyven-százötven korona jövedelmet adnak. Megtudjuk aa ismertetésből, hogy hazánkban 159 gazda foglalkozik mesterséges haltenyésztéssel és at halastavakká alakított terület a 14.000 kát. hold körül van. Ma már a mezőgazdasági statisztika két millió koronával könyveli el azt az összeget, melyet mesterséges haltermeléssel gazdák szereznek. De mindez a kezdet kezdete. Hazánkban még nagyon sok kihasználás nélkül olyan terület van, amelyik halastóvá átalakítva a termelésnek megnyerhető. Ennek a kiállításnak éppen az a bevallott célja, hogy a termelésnek erre a fontos ágára irányítsa a gazdák figyelmét. Mert ámbár nagyobb arányú akció folyik abban a részben, hogy mintegy hatszáz hal tenyésztésre alkalmas folyóvizünk halakkal benépesittessék, de ma mikor folyóink szabályozva vannak, a folyóvizek ipari célokra használtatnak föl: nem lehet reményünk ahhoz, hogy a régi halbőséget folyóvizeinkben visszavarázsolhatjuk. 'Nincs más hátra, mint a mesterséges hal- tenyésztést fellendíteni hazánkban annál is inkább mert az annyit emlegetett husinségnek nincsen jobb megoldása, minthogy a bal piacra kerüljön .mindenfelé, legyen belőle sok, alakuljanak az árak kedvezően, legyen a hal a jövőben is olyan ság. Éppen akkor készült el egy kartonja, melyet pályázatra készitett. Szent Margit játéka. A háttérben a Margitsziget fái s a Klárissza-kolostor. Az előtérben apácák, Szent Margit több társa kíséretében. A társnők a szabad órában játékra hiyják a szentet. Szent Margit szelíd mosollyal utasítja el magától e profán mulatozást. A kép egyszerű, naiv, igen beszédes s igen bájos. A nagy mecénásnak, Fraknói Vilmosnak figyelmét hívtam föl a fiatal művészre. A római müvésztelepen azonban nem volt üres hely. Mind- azáltal közbenjárásom nem volt eredménytelen. A művész ezerkétszáz korona állami segítséget s egy évi szabadságot kapott tanulmányok végzésére Kómában. Az év nagy eredményekkel járt. Rómából visszatérve a bajai ciszterciták •társalgó-termében tervezett egy freskóképet önkéntes ajánlattal. A kép tárgya: Krisztus s az Emmau8zba menő tanítványok. Megtekintettem a vázlatot. Megértettem, hogy ezt a mondatot: „nonn hace oportuit páti Christum et ita intrare ia glóriám suam“ „nemde ezeket kellett szenvedni Krisztusnak s úgy menni be dicsőségébe“ — világosabban, plasztikusabbau kifejezni nem lehet. A kép ez év tavaszán elkészült. Alakja félkör ; alapvonala háromszáznyolcvan, magassága kétszázötven centiméter. A jelenet alkonyatkor történik. Messze perspektívában az alkonyati ég, nyugaton különböző színű felhőkkel. Az előtér .homokos, köves, gyér pázsitu ut; jobbról-balról diszkrét méretekben keleti növények, kaktuszok. A háttérben nagyobb tömegben sötét Thuja pira- midálisok emelkednek. Ezek előtt megy Krisztus myagati irányban a két tanítvánnyal. Az alakok tolnamegyei közlöny néptáplálék, mint hajdan. Egy 1872 évi statisztika szerint minden élő emberre Magyarországon1 hét kilogram hal jutott évenként. Mai számítás szerint nem jut fél kiló sem1. A helyzet akkor változhatnék előnyösen, ha mesterséges tavakban termelt halmennyiség nem 12?Q00 mázsa lenne, mint most, hanem tízszer annyi és a folyók be»- halasitásai annyi sikerrel járnának, hogy szintén százezer métermázsa halat tudnánk kitermelni folyamainkból. Újabban a földmivelésügyi kormány nagy-’ súlyt fektet arra, hogy közélelmezésünk valamelyes könnyítést nyerjen erről az oldalról is-.- Gróf Serényi Béla igen hatható«' módon járult hozzá a halhustermelés fokozásához: Arra alkalmas tavak, holtágak benépesítésére tógazdaságokból származó nemes pontyivadékból 3001 mázsát osztott széjjel az 1911. év tavaszán ;: ezzel mintegy 6000 k. hold vizterületen indult meg a bel- terjesebb halászati üzem, amelynek- hatása rövid < egy-két év múlva bizonyára érezhető lesz. A minisztérium nagyarányú kezdeményezésének eredménye az a széleskörű érkeklődés is-,, mely e téren különösen most tapasztalható. A még be sem fejezett 1911. év folyamán halászati ügyben több mint 200 oly kérvény érkezett a földmivelésügyi minisztériumhoz, amelyek szakszerű elintézést igényelnek az Országos Halászati Felügyelőség részéről. Eddig rendszerint 60—70^ volt évenként e kérvények száma. Ez a hivatal egyébként a halászatot illető kérdésekben teljesem díjtalanul ad bárkinek felvilágosítást. Landgraf János miniszteri tanácsosnak, mint a halászati ügyosztály vezetőjének az érdeme a. kiállítás kezdeményezése. A kiállítás rendezéséti pedig Répássy Miklós műszaki tanácsos, az Országos Halászati Felügyelőség vezetője látta el. Kiéri okmíni egy magyar inasnak. A lapokat nemrégen bejárta az a hir, hogy Tolnán egy derék kovács iparos*. Erer Józsefi vizsgázott patkoló oly módszerrel kezeli a meg- fékezhetetlen és megközelithetetlen természetű lovak megpatkolását,. hogy azok mindenkorra elvesztik. az ő egyszeri kezelése után vadságukat; és a további esetekben bármely kovács által megpatkolhatók. Hihetetlennek hangzott a hir-: azok előtt, akik nem voltak még szemtanúi az ő bánásmódjának de akik már látták, azok csak csodálkoztak az eljárás egyszerűsége fölött és tapasztalták azt is, bogy módszere kitünően bo vált. De még ekkor is akadtak olyanok, akik részint hipnotizálásnak, részint boszorkányságnak tartották az egészet. Most végre be van bizonyítva a legfelsőbb» helyről, bogy Ezer József ez idő szerint az egyedüli- ember, ki a vad természetű, megfékezhetlen és rugós lovak fölött könnyű szerrel uralkodik és vadságukat egyszersmindenkorra megszünteti. A Bécsben székelő közös hadügyminisztérium azzal tüntette ki, bogy felrendelte Ezer Józsefet Bécsbe, bogy mutassa, be eljárását. A próba kitünően sikerült. A közös hadügyminisztérium engedélyével kiadott dicsérő okmányköz- jegyzői magyar fordítása ez : Másolat. A c*„ és; kir. állatorvosi főiskola rektorátus** Bécsben, _______’ Rek t. se. 580: Wien 1911. szeptember 19 én Tekintetes Ezer József urnák, vizsgázott patkoló kovács, polgári állásban\ Tolnán, Tolnamegye, Magyarország. A os. és kir. hadügyminiszter 3, oszt. 1686. szám alatt 1911. augusztus 1 ón kelt, rendeletével adott engedélyével a rektori híva* tál igazolja, hogy ön 1911. augusztus l-óo a chirurgiai tanszék elöljáróságának, a patkolásf tanító, az> ügyeletes állatorvosok és a patkoló iskola patfeolómestereinek és a cs. és kir. állatorvosi főiskola számtalan katonai és polgári állatorvosainak jelenlétében patkolási módszerét «sökönyös és .nehezen patkolható lovakon bemutatta. Az Ön eljárása feltétlenül célszerű és- teljes dicséretet aratott; miután öu a lovakkal való bánásmód általánosan érvényes szabályait helyesen és mindig következetességgel keresztül vitte. Meg lett állapítva, hogy ön a helytelen; -eljárás által már csikókorától s később elrontott lovak nagy részén minden további kényszereszköz nélkül a patkolást elvégezni képes, -és remélhető, bogy az Ön eljárása szerint a- patkolás ismételt megújítása mellett a patkol- hatlanság rossz tulajdonsága elenyésztethető. Miről Önt 1911. augusztus-* lLén kelt kérelmére értesítjük. A rektor szabadságom: Dr. Schmidt m. p. 8/1911. 82?. Hogy ezen általam eszközölt magyar fordítás a fenti német szöveggel mindenben megegyez, hivatkozással a m. kir. Igazságügyi minisztériumtól nyert német nyelyjogositvá- nyomra, ezennel tanúsítom. Kelt Szekszárdon, 1911. ezerkilencszáz- tizenegy évi szeptember 26-án huszonhatodikén. P. H. Dr. Káldy Gyula s. k. kir. közjegyző: Megjegyzendő végül, hogy felszólítás jelent vneg a hadügyminisztérium hivatalos lapjában is «(1911. 2535 lap), hogy Ezer József személyét a katonaság is v^gye igénybe. Gratulálunk. Ezer .József urnák ügyességéhez mi is és kívánjuk, hogy működését minél nagyobb siker koronázza. Kérjük azon t. előfizetőin* két, kiknek lapunkat már régebben küldjük s előfizetési dijaikat még nem küldték be — hátralékos tartozásaikat lapunk kiadóhivatalába beküldeni’ szíveskedjenek. életnagyságnak. A középen megy Krisztus. Alakja magasztos, nem közönségesen emberi. A művész csodálatos intuícióval tudta megvalósítani» az immár megdiesőült Krisztust. A gyönyörű Krisztus- fej, melyet előzetes tanulmányként többszörösen megmintázott agyagból, kissé fölemelt helyzetben van. Krisztus beszél, magyarázza Mózesnek s a prófétáknak rá vonatkozó jövendöléseit s- levonja a fönnebbi konklúziót. Krisztus ruházata fehéres, szinte fénylik a dicsőségtől, bár egyetlen fényes vonás sincsen rajta. Krisztus mindkét kezével magyarázó gesztust végez. Jobbról s balról megy a két tanitvány. Mindkettőnek arcán» fájdalmas, aggódó vonás. A jobboldali fehér szakállas öreg meg- nyugvással hallgatja a magyarázó s még föl nem ismert Krisztust; a baloldali fiatal tépelődni s kételkedni látszik. Ilyen a kép nagy vonásokban. Az egész képen nyugalom, fenséges csend, uralkodik ; mintha az Krisztus egyéniségéből, arcáról áradna széjjel. A hatást, melyet a kép arra gyakorol, ak® először látja, nehéz pár szóba foglalni. A szemlélő lát és érez egyúttal. Látja azt a nagyszerű harmóniát, mely a képből feléje árad: a meg- dicsőült Krisztusnak ajkáról szinte hallja a szót, mely a próféták jövendölését magyarázza. A képen eláradó isteni nyugalom rászáll a szemlélőre, aki mintegy magasabb régiókba emelkedve szótlanul élvezi azt a nagy és sokféle benyomást, melyet a kép lelkére tesz. Aztán megnyilatkozik a csodálkozás egy-egy „fölséges“, „magasztosa“ szóban. A képnek ereje az egységesség. Krisztusnak domináló felsőbbrendü egyénisége, a tanítványok figyelő aggódása, a szerényen, de- har- mónikusan alkalmazott dekoráció Hatáskereoésnek nyoma sincsen; a mély, a szokatlan hatást, a lélekbe erőteljesen belenyúló hatást a képben megnyilatkozó természetesség és igazság iáézi elő. Ezt a képet megérti és átérzi mindenki». Szinte kár,, hogy ez a remekmű egy vidéki városkának privótkázában van. Ebnek a fővárosban kellene pompáznia, hogy a magyar tudás, ízlés és teremtő erőnek e kitűnő alkotását; ezrek és százezrek élvezhetnék. Föl kell még említenem, hogy & félköralakis képnek kerete műmárványból való. Szintén % freskómüvész kesének alkotása. A kereten nagyon» szerény aranyban bevésett rázsagirland vonul végig ; a rózsaágakon itt-ott legkedvesebb éneklő madarunk a teugelic dicséri az Urat.*, A keret í viszintes lécén olvasható a, mór emlitett szeutirási | idézet. De azt sem mellőzöm hallgatással, hogy a freskófestéshez szükséges, uj vakolat szintén a művész felügyelete alatt, és, utasítása szerint készült. E sorokat a felséges képnek hatása alatt Írtam. Azt akarom, akiket illet, szerezzenek tudomást arról, hogy a magyar művészet egy szokatlanul erős tehetséggel gazdagodott, amely tud teremteni; mert. vannak eszméi, van tudása éa önállósága. S a mi nagyon is lényeges dolog, van neki a keresztény vallásos művészethez szükséges mélyen vallásos lelke. A magyar papság, melynek van jó ízlése, ha templomait freskókkal akarja ékesíteni, ne mellőzze ezt az erős tehetséget, a mely a baranyamegyei Lánycsók községnek templomában éppen most fejezte be freskóban Alacoque, Margitnak Jézus szent Szive látomását.
