Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-08 / 41. szám
1911 október 8. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY-tanácsosok arcképeit. A lap változatos, ügyes összeállítású szövegrészében pedig a kitűnő szép- irodalmi dolgozatoknak egész serege követi egymást. Betűrendbe véve: dr. Bányász Lajos, Esty Jánosné, dr. Falk Zsigmond, Reich Péter Kornél, Teveli Mihály, Törökné Kovács Hermin és Váradi Antal nevei azok, amelyekkel az Ország-Világ e számában találkozunk. A kitűnően szerkesztett rovatok tartalma is méltó ez elsőrangú szépirodalmi újságunkhoz, melyből mutatványszámokat készséggel küld a kiadóhivatal (Budapest, V., Hold-utca 7). A lap előfizetési ára fél esztendőre 8 korona. Középiskolai összevont vizsgákra, érettségire, javítóra legsikeresebben készülhet a dr. KÁLLAI-féle szeminárium középiskolai osztályában Budapest, IV., Kaplony-n- 5. Telefon 125-38. Bentlakóknak elsőrendű teljes ellátás! ANUGY. A tanító mint n maggnr nép szociális életének, intézményeinek vezéreinkére, irányítója. Irta : Szalay Sándor igazgató-tanitó. II. Bocsájtkozzunk ezeknek egyenkinti taglá- lásába Az iskolán kivüli népoktatás eszméje nem régi keletű, legalább a mai jelentőségben értve e szót nem, mikor nem valami ötletszerű, hanem bizonyos rendszeres oktatást akarunk és kell értenünk e szó alatt. Erre céloz az állam közoktatási kormánya az ifjúsági egyesületek, a típusos könyvtárak, a népakadémiák szervezésével; ezt a célt tartják szem előtt a nagy kultur egyesületek, a népies előadások és gondosan összeválogatott népkönyvtáraik terjesztése által. A cél a modern kornak megfelelő, a haladással koordinált népmüveltség folytonos fejlesztése. A nép- müveltségnek eme fejlesztésére korunkban emines szükség van, amidőn a nemzetközi érintkezés könnyűsége, az óriási világforgalom egyszersmint idegen eszmeáramlatokat és pedig a nemzeti ideálokkal sokszor ellentétes eszmeáramlatokat idéz elő, amelyek ellen csak helyes [alapon álló népmüveltséggel lehet megküzdeni. Nálunk különösen nagy feladatok várnak e téren a néptanítói karra, mert mig a nagy kultur nemzetek éppen nagyságuknál fogva könnyebben elbírják, köny- nyebben asszimilálhatják nemzeti ideáihoz az ellenáramlatokat, addig nálunk, ahol a szorosabb értelemben vett népmüveltség még alacsonyabb fokon áll, mint a nyugati kultur államokban s e mellett hazánk poliglott ország is, az ily áram latok nemzeti rázkódást idézhetnek elő s ellenük valóban résen kell állanunk. A szorosabb értelemben vett népnek nálunk úgy szólván csupán a népiskola áll rendelkezésére ; bármily fejlett alapon áll is népiskolai ügyünk — hisz a modern nemzeteknél e téren semmivel vagy csak nagyon csekéllyel vagyunk hátrább, legalább a szellemi oldalt tekintve • mégis ez az iskola magába véve még nem elég. Alapot teremt ugyan, de a népmüveltség szélesítésére, konszolidálására szükség van az iskolán kivüli népoktatásra. Közoktatási kormányunkat, a nagy kultur egyesületeket, mikor a népmüveltség fejlesztésének, konszolidálásának nagy jelentőségű feladatát az iskolán kivüli népoktatás szervezésével célul tűzték' maguk elé, bizonyára ez a gon dolat vezette. És ezen fontos - szociális feladat megoldásából az oroszlánrész a magyar tanítói karra háramlik’, mert elég sajnos, hogy az in- teligens elem legnagyobb része idegenkedik a néppel való érintkezéstől, a plebssel foglalkozn nem akar. Az igazi néptanítónak kell tehát e szociális ügy élére állania s ott, ahol erre tér nyílik, — főleg az ifjúsági egyesületek és olvasókörök kebelében ■— az iskolán kivüli oktatást intenzive végrehajtani. A dolog természetéből következik ugyan, de mégis félreértés kikerülése végett utalnunk kell arra, hogy néptanító kifejezés alatt mindenkor értjük a tanítói kar női felét is, mint részeseit a szociális munkának, de itt különösen rájuk vonatkozik a szociális működés egy szép feladatának megoldása. Ez az, hogy a már természetüknél fogva finom lelkületűkkel ők vannak hivatva a finomabb szokásokat, a gyengédséget az iskolán kivüli oktatás segítségével bevinni a nép lelkületébe, ami a férfiaknak nehezen sikerül. A néptanító ezen szociális működése fáradságos, de hálás feladat, mert a nép, főleg az újabb .generáció szeret tanulni. Az iskolán kivüli népoktatás tanítási anyagának mivoltáról nem ^karunk itt részletesen értekezni, részint azért, mert * az alább elmondottból eléggé kitűnik ez, részint azért, mert az ide vonatkozó utasításokból elegendő tájékozás szerezhető. Csak arra utalunk, hogy azok inkább közvetlen, élőszóbeli, gyakorlati előadások mint elvont tárgyú, felolvasások legyenek, mert az előbbiek jobban lekötik a kevésbé fegyelmezett elmét, mint az utóbbiak. — A tanító ebbeli szociális működéséhez kapcsolódik az is, hogy iparkodjék megnyerni a környezetbeli intelligenciát előadások tartására; egész leikével igyekezzék megtörni az intelligens osztályban azt a nagyfokú közönyt, amelyre fentebb is céloztunk s meggyőzni arról, hogy az ily nemű érintkezéssel nem csak a nép között, hanem — ha ez az egész vonalon életbe lépne — a magasabb osztályok is nyernek, mert ennek nyomán kés- kenyednék az az elválasztó iir, amely dacára az elméletbeli egyenlőség korának, még mindig oly széles az osztályok között a gyakorlatban. És korán se gondoljuk, hogy ez valami csekélyebb fontosságú dolog; sőt ellenkezőleg a szociális feladatok egyik részét — az osztályoknak egymásközti megértését, egymáshoz való közelebbhozá- sát szolgálja. Az elmondottakban immár csopor- tositottük a tanító szociális működésének egyik körét, amelyhez szorosan kapcsolódik a második működési kör, amely a nép anyagi jólétének előmozdítására irányzott tevékenységében áll. Korunk nemcsak a szellemi, hanem az anyagi és pedig a speciáliter a gazdasági téren is óriási változások korának nevezhető. Hazánk, amely alig egy századdal is előbb még világfor- galomon kívül álló, ős termelő erőben levő ország volt, 3—4 évtized óta a világverseny forgatagába került. — Ez és azon tényező, hogy a jobbágyság felszabadulásával a paraszt-birtok felszabadult, illetve hogy egy uj, szám arányára nézve hatalmas osztály, a kisbirtokos osztály létesült, hazánk gazdasági jellegét a múlthoz képest egészen megváltoztatta. Közreműködött erre sok egyéb tényező mellett még a nagyai’ányu uj növényfaj import is, úgy, hogy a régi gazdálkodási mód teljesen lejárta magát, helyébe egészen más lépett. — A nagyobb birtokok nagyobb pénzerejükkel és nagyobb intelligenciájú vezetőivel könnyebben meg- küzdöttek e változással, de nem úgy a kisbirtokos földmivelő osztály ; ez az uj viszonyok között vezetésre szorul még ma is, amikor pedig a gyakorlati élet a modern gazdálkodás elveivel jó részt megismertette. A földmivelő — kisbirtokos osztályt — mindenhol, de a magyar földmivelőt még fokozottabb mértékben jellemzi a konzervativizmus, azért az uj vívmányok aránylag nagyon lassan foglalják el az őket megillető helyet. A magyar kisbirtokos konzervativizmusánál fogva csak gyanakodva fogadja, sőt lekicsinylő- leg tekinti a vívmányokat és többnyire csak akkor fogadja el, mikor már annak hasznáról a maga kárán meggyőződött. És itt ismét a néptanítónak kell előtérbe lépnie s ott ahol erre megvan a kedvező talaj, gazdaszövetség alakításán kell fáradnia. A gazdaszövetség kapcsán a gazdálkodás uj módjaival, a változott viszonyok között indokolt uj - gazdasági ágak kultiválásával, a növényfaj importtal behurcolt növény betegségek elleni sikeres védekezési módokkal kell megismertetnie a népet s odahatni, hogy ezeket anyagi boldogulása érdekében fel is használja. Ez talán a legnehezebb feladatok egyike, nem csak azért is, mert a gazdálkodás terén a magyar földmivelő nem igen akar maga felett tekintélyt elismerni. A gazdasági könyvekuek meg éppen nem tulajdonit értéket, mert nehéz arról meggyőzni, hogy azok, akik azt írták, gyakorlati tapasztalásaik és hosszas kísérleteik eredményeit foglalták írásba mások okulására. De bármily nehéz is e feladat, a hivatásos néptanító nem riad vissza, mert a tapasztalás mutatja, hogy kitartással e téren is célt ér. Ez irányban kifejtett tevékenységének van egy anyagi tekintetben szintén nagy fontosságú — sőt legnagyobb fontosságú feladata: a szövetkezeti ügynek előmozdítása. Az embernek — mint Grótius a nagy jog filozóf mondja — a szociálitás, társulási hajlama, ős természetében fekszik. A nagy kultur nemzetek eltekintve politikai és földrajzi helyzetüktől, anyagi nagy súlyúkat annak köszönhetik, hogy bennük ezen természeti hajlam, mint nagyon kifejlett faji sajátság van meg. De összehasonlításért ne forduljunk a nagy kultur nephez 5 tekintsünk kisebb kultur népre, akikkel hazánk inkább kiállja az összehasonlítást. Tekintsünk például a kis Hollandiára. A kis erőknek szövetkezetekben való egyesítésével Hollandia felemelkedett oda, hogy a világversenyben a nagy kultur népek között csaknem mint egyenrangú tényező szerepel az ipar és kereskedelem térén. (Folytatás.) — Tanügyi hinek. Siöjd tanfolyam. A „Fiukézimmnkára Nevelő Országos Egyesület“ a dombóvári összes elemi iskolai tanítók számára kézimunka (siöjd) tanfolyamot rendez. — A tanfolyamot Szalai Antal áll. tanító fogja vezetni, aki néhány évvel ezelőtt részt vett Budapesten a siöjd tanfolyam vezetők kurzusán. Az országos egyesület a teljes műhely berendezést és fölszerelést adja, valamint a papírmunkára szükséges összes anyagot és még 50 koronát egyéb beszerzésekhez. A fa anyag megszerzése azonban olyan költséges, hogy erre az utalványozott kis összeg egyáltalán nem elég és azért arra kéri fel a tanfolyam a községet, az iskolafenntartók és ipar- testületüket, hogy a községük müvei ődését mélyen érdeklő ügytől erkölcsi támogatása mellett anyagi segítségét se tagadja meg. A segély gyanánt adandó összegről elszámolás kötelezettségét vállalja a tanfolyam. Az összes szükségletek fedezésére 200—300 korona van számításba véve. A tanfolyam már a jövő héten megkezdődik és egész tanévben tart. — Analfabéta tanfolyam. Értesítem tankerületem tanítóit, hogy az „Országos Közművelődési Tanács“ az irni, olvasni és számolni nem tudó felnőttek részére ez évben is analfabéta tanfolyamokat óhajt szervezni és az elemi iskolai tudás továbbfejlesztésére felolvasásokat tartani. Felkérem tankerületem tanítóit, hogy amennyiben a helyi viszonyok ilyen tanfolyamok szervezését szükségessé teszik, írják össze azonnal a községükben található s a téli tanfolyamra jelentkező felnőtt analfabétákat és jelentsék be őket névszerint mielőbb hivatalomnak. — A tanulók ingyen oktató szereket kapnak, a tanfolyam vezetők pedig 1—1 tanuló után 5 korona tisztelet- dijban részesülnek. A népies előadásokért 1 után 6 korona tiszteletdij jár. Az előadásokról a felolvasás tárgyát kimutatásba foglalva 2 példányban hozzám legkésőbb e hó 15-éig terjesszék be. Szekszárd, 1911. október 1. Padányi Andor kir. tanfelügyelő. — Véglegesítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kápolnay József duna- földvári gazdasági ismétlő iskolai igazgatót ezen állásában véglegesítette és igazgatói tiszteletdijul 200 koronát utalványozott neki. — Tanitóválasz- tások. Bognár József a tamási-i r. k. iskolához, Nagy István pedig a sárszentlőrinci ág. ev. iskolához választatott meg tanítóvá. TÖRVÉNYSZÉK. — Esküdtszék! tárgyalások. A szekszárdi kir. törvényszéknél a folyó hó 16-án kezdődő esküdtszéki ciklusra a következő bűnügyek kerülnek tárgyalásra. Október 16-án: Kolompár Sándor bátaszéki cigány elleni bünügy, aki szándékos emberölés bűntettével van vádolva. 17-én: Gyújtogatás bűntettével terhelt Fencz Vilmos izményi lakos elleni bünügy. 18-án: Szándékos emberölés bűntettével vádolt Fucks Mihály udvarii lakos elleni bünügy. 19-én: Szándékos emberölés bűntettével vádolt Páli István Turcsik sióagárdi lakos elleni bünügy. 20 án: Szándékos emberölés bűntettével terhelt Sárái István szakcsi lakos elleni bünügy. 21-én\: Gyilkosság bűntettének kísérletével vádolt Szakács János dunaszentgyörgyi lakos elleni bünügy. 23-án: Gyilkosság bűntettének kísérletével vádolt Klag Gáspár györkönyi lakos elleni bünügy. NYILT-TER* siis; T55S if IVÄNID pSOtWIl IUR2NT21T GY2I1R2T AZSNNAl GY2WT! Kapható: Gauzer Ádárn csemege- __üzeltében Szekszárdon. — HA VI 300-4(0 kit. JÖVEDELEM könnü szerrel érhető el üzletszerzői minőségben egy elsőrangú élet- és gyermekbiztositó intézet szolgálatában. Szakismeret nem szükséges. Rövid próbaszolgálat után fixum és nyugdíj képes állás. Bármely foglalkozású megbízható és jómodoru egyének kimeritő pályázatukat Budapest, IV., Váci utca 12. II. emelet ajtó 2. alá intézzék, ahonnan levélben bővebb felvilágosítás nyerhető. •) E rovat alatt közöltekért nem vállal felelősséget a szerk.
