Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-17 / 38. szám
tolnamegyei közlöny 2 Khuen-Héderváry audienciája. Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszter- elnök vasárnap audiencián jelenik meg őfelségénél, hogy a király nyári üdülésének befejeztével a magyar politikai helyzetről referáljon neki. Az audiencia lefolyása elé az egész magyar politikai világ a legnagyobb figyelemmel és érdeklődéssel tekint. Mindenki tudja, hogy a nyár folyamán megindult véderő vitának csak egy jóval későbbi stádiumában kerülhet arra a sor, hogy a felség a maga irányitó befolyásával a kormány politikájának és taktikájának meghatározásában érvényesítse akaratát. Ez a stádium elérkezett most a véderővita nyolcadik hetében, amikor a hadállások mindkét részről felvonultak és a döntő összeütközés pillanata elérkezett. Elképzelhető, hogy a miniszter- elnök helyzete semmiesetre sem lesz a legkellemesebb, amikor őfelsége előtt politikájának és taktikájának csődjét kell bevallania. Ennek jelentésére nem is kellett volna nyolc hétig várni, mert mindjárt a véderővita első hetében az ellenzéki függetlenségi pártok koncentrált támadásai kiábrándíthatták a bécsi érdekek magyar expozi- turáit abból az illúzióból, hogy sikerül egy olyan törvényjavaslatot tető alá hozni, amely tökéletes negációja a magyar állam függetlenségének és szuverénitásának, egyben pedig a végsőkig elcsigázott országra a legsúlyosabb terheket akarja róni. A technikai obstrukció a parlamenti harcmodornak az a neme, amely világosan és határozottan fel akaija világosítani a kormányt arról, hogy minden reménykedése hiába való. Nem lehet egy nemzetre erőszakolni azt, ami ellen egy nemzeti küzdelem válságos rázkó(Itatásain keresztül menve a végsőkig harcolt. A kormány a kivárás kényelmes de céltalannak bizonyult taktikáját hirdette, miközben ravaszul számított arra, hogy a küzdő függetlenségi pártok sorai megbontanak. Ellentéteket lehet támasztani a függetlenségi és 48-as párt, továbbá a 48-as független ségi Kossuth párt és a pártonkivüliek között egy olyan kérdésben (a választói reform) amelyre nézve idáig sem a kormánynak, sem a mögötte ülő többségnek határozott és világos programmja nincsen, A függetlenségi és 48-as párt, Just Gyulával élén első pillanattól kezdve rámutatott minden bajnak kutforrására, a mai korrupt és tarthatatlan választási rendszerre és a trónbeszédre és királyi ígéretre hivatkozva, az általános, egyelő és titkos választói jog sürgős törvénybeiktatásának elkerülhetetlenségét hangoztatta. Ugyanezt a prioritást a választói reform tekintetében kiemelte a Kossuth párt is, a küzdelem közvetlen céljának azonban ugyanazt jelölve meg, ami ellen a harc a függetlenségi és 48 as párt részéről is a legelső sorban folyik és ez a katonai javaslatok megbuktatása és ezzel természetesen a kormány lemondásának előidézése. Valami rózsás képet nem festhet tehát őfelsége elé Khuen-Héderváry Károly gróf vasárnapi audienciáján és most már ha a koronának és nemzetének igazán hazafias, nagy szolgá* latot kiván tenni, a kibontakozás és a válság szanálására vonatkozó előteijesztéseit nem teheti az eddigi sablonok szerint. A helyzet ma az, hogy a gyökeréig romlott állapotban, amelyek egy minden izében halálosan beteg választási rendszernek következményei, többé nem házfeloszlatásokkal, sem ház- szabályrevizióval, sem erőszakoskodással segíteni nem lehet. A kivezető ut önmagától adódik : meg kell alapozni a becsületes parlamentarizmust, biztosítani kell egy uj választási törvénnyel a nemzet akaratának hamisítatlan megnyilvánulását és ennek a parlamentnek a számára kell fenntartani Magyarország jövő fejlődés összes nagy problémáinak megoldását. Ezek között van a katonai kérdés is, amelynek végleges rendezése, ha végre nyugvópontra akarják juttatni e kérdést, csak a nemzet jogainak respektálása és teherbíró képességének figyelembe vétele mellett lehetséges. Aki a koronás magyar királynak és nemzetének egyaránt hű tanácsadója és egyformán viseli szivén mindkettőnek azonos érdekét, nem adhat őfelségének más tanácsot, mint, amely ezeket a szempontokat tartja első sorban szem előtt. Sajnos, a szállandó hirek kevés megnyugvást szolgáltatnak az iránt, hogy a miniszterelnök tanácsa ily értelemben fog elhangzani és ha tényleg valami más meglepetésszerü akcióval jön, a politikai válság hosszú elhúzódására és a legnagyobb mérvű kiélezésére lehetünk elkészülve. Szives figyelmébe. Október 1-vel uj előfizetést nyitunk a Tolnamegyei Közlönyre, mely a megyének legrégibb lapja s a függetlenségi és 48-as pártnak egyedüli képviselője vármegyénkben. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, akiknek előfizetése lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Lapunkat a t. megyei tanítók és tanítónőknek fél árért küldjük meg, mivel a »Tolnamegyei Közlöny« a »Tolnamegyei Általános Tanitó-egyesület«-nek hivatalos közlönye. Előfizetési díjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. Kérjük régi előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítsák s ismerőseik körében mentői több hívet toborozzanak lapunknak. Hátralékos előfizetőinket pedig nyomatékosan felkérjük, hogy hátralékos dijaikat az ujjal együtt küldjék be, mivel ellenkező esetben a lap küldését beszüntetjük, mert a lap kiadása nagy anyagi áldozattal jár. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. bad fogasokra függesztik s felügyelet nélkül ott hagyják. Itt különben csaknem mindenki kerékpáron jár; az üzleti lánykák épp úgy, mint a diák, hivatalnok, szolga stb. Az utcákban a járda mellett külön bicikli ut van mindenütt. Az utcák, a terek óriásiak, szélesek, tiszták. Az építkezésben a rokoko és renessaince stilus az uralkodó. Egy-egy téren, utcában lehetőleg egyforma építkezés, és ez nagyon emeli az egészet összhangban. Kitűnő művészei vannak a Skandináv államoknak. Alkotásaikban a józan higgadtság fekszik. Az éjszaki nemzetek legnagyobb mestere a képzőművészetek terén, Thom- valdsen felfogásában, müvei kidolgozásában kétségtelenül megnyilvánul a dél-vidéknek enyhe- kelleme. Olaszország a művészi lelkek bölcsője: a derűs ég mély kékje, a zordidő mentes örök tavasz-nyári hőmérsék, a vidék lágysága formálja ott a kedélyt. Csodálatos valami, ezek a körülmények a csakolyan munka és a művészi lélek idomitója. Az olasz nép renyhe, dologkerülő, jelszava a dolce farniente, de hangjában nagyobb iskolázottság nélkül is művészi, sok báj, sok elragadtatásra alkalmas szín fekszik benne és minden kis olasz kenyérbelet formál valamivé! Az észak népe komoly, szívós, általános művé szeti hajlam nincsen benne, inkább a száraz tudományok kultiválói. Művészei igazán nagy mesterek, de derűs felfogás csak akkor jut bennük érvényre, ha leszaladnak délre a Földközi tenger inspirálja, annak hullámait veti vászonra s akkor közelebb lép hozzánk. A Ijordok, örökké szép nagyszerűsége, a skandináv félsziget sok tava, jéghegyeinek kedveskés élénkzöld nyúlványai nagyszerű látvány, de az általános művészi hajlam megteremtésére nem alkalmas. Az olasz a lármás nemzet, úgy a spanyol is, a francia mindent feláldoz a formáért, a po- lirtságért, a görög szí ntón művészi lélek s velük szemben észak népe csendes, kissé száraz, darabos, nehezen melegszik, komoly. De szeretni kell őket. Női egyszerűek, sok kellem ül arcukon, határozott önálló fellépésüek. A férfiak gyűlölik a pózt, a cifraságot. Életmódjuk, lakásuk mind összeforrott egyéniségükkel, a „keleti kényelem“ sutba kerül itt. . . . És amíg igy toliamra kerül tömören egy része a tapasztaltaknak, észre veszem, hogy hajónk elhagyta Horsent, nemsokára készülődni kell: Krisztiániába érkezünk. Kevés az úti társ, úgy látszik mindenki fél a szeptembertől, pedig milyen csalódás érné a félőket. Kellemes szép verőfényes idő, tiszta ég, amely bár nem tükröződik vissza mint az olaszországi a tengerben, szürkészöldben átfutó színével valami különös képet njujt. A nap az észak napja: ragyog, fénylenek a sugarai, de fáradtak, bágyadtak, hevíteni, melegíteni nem tudnak. Olyan mint az észak asszonya: hideg mint a márványszobor, hűségesen rád tapasztja mély kék szemeit, de nem kergeti agyadba a vért, nem hoz lázba, nézésébe találod gyönyörűségedet, de bírni nem kívánod. Mennyivel máskép van csak pár mértföld - nyivel is lejebb a térképen, milyen különbség van nézés és nézés között! Lehet, hogy délen az általános művészi haj lam a szerelembe is belevegyül s mi — a dél gyermekei — a művésziesen megnyilvánult szerelmet jobban megértjük. 1911. szeptember 17. Az uj vasúti menetrend. Örömmel vettük a hirt, amely szerint október elsejével ránknézve rendkívül kedvező uj vasúti menetrend lép életbe. Az uj menetrendről lapunk más helyén számolunk be, itt csak némi megjegyzést óhajtanánk fűzni a vasúti menetrend történetéhez és azon hírekhez, amelyek az uj menetrend behozása kapcsán felmerültek, oly információk és értesülések alapján, amelyek a leghitelesebbek és megbízhatóbbak. Közismert dolog, hogy Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszterségének végén elég kedvező menetrendet adott, ez azonban miért vagy miért se, nem kutatjuk, elvétetett tőlünk Hieronimy minisztersége alatt. Az elmúlt év szeptemberében deputáció járt vármegyénk előkelőségeiből Hieronimy kereskedelmi miniszternél, de az ő jóakaró törekvésük és nagy befolyásuk sem hozta meg akkor a kívánt eredményt. Ez év elején megjött a M. Á. Y. zágrábi üzletvezetőségónek kitűnő vezetője Ba- csinszky Vladimir, hogy személyesen győződhessék meg a mi ázBÍai vasúti állapotainkról s azt hiszem vármegyei alispánunk, Simontsits Elemértől a nyert információk eléggé meggyőzték őt erről. — Mindannyian várva-vártuk a hatást, most már végre-valahára lesz valami — fájdalom, megjött a májusi menetrend, mely ugyancsak nem javította helyzetünket. Május 19-én, — mint annak idején foglalkoztunk is ezzel a kérdéssel — gróf Batthyány Tivadar kerületünk képviselője behatóan foglalkozott a képviselőházban a kereskedelmi tárca költségvetése tárgyalásakor, a mi igazán mizerábilis menetrend kérdésünkről és felhívta arra Lukács László, a kereskedelmi tárca ideiglenes vezetésével megbízott pénzügyminiszter figyelmét és sürgős orvoslást kért. — Emlékezhetünk arra, hogy annak idején Lukács László a dolog legjobb indulatu kezelését ígérte be és kerületünk illusztris képviselőjének adott azonnali válaszában kijelentette: „törekedni fog lehetőleg mielőbb ezeken a bajokon segíteni.“ ígéretét a kereskedelemügyi tárca ideiglenes vezetésével megbízott pénzügyminiszter a legfényesebben beváltotta, miután megvizsgálta a kérdést és beigazoltnak látta kerületünk képviselőjének panaszait, elrendelte a menetrend megjavítását és igy az azóta legelsősorban bekövetkezett menetrendváltozás meghozta nekünk is a várva-várt javítást helyzetünkön. A legmélyebb hálával és elismeréssel kell tehát megemlékeznünk Lukács László miniszter úrról, aki megtette nekünk azt, ami után oly hosszú időkőn át hiába sóvárogtunk, úgy szintén kerületünk jóakaró és fáradhatatlan képviselőjéről, gróf Batthyány Tivadarról, kinek tevékenysége nem csekély részben járult ahhoz, hogy végre bajos helyzetünkön javítottak s egyetemben Bacsinszky Vladimírról és mindazokról, kik közreműködtek az uj menetrend megalkotásához. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hirek. Gróf Apponyi Géza vbtt., főispán folyó hó 13-án Szekszárdra érkezett és elnökölt a közigazgatási bizottsági ülésen. — Bezerédj Pál vbtt., a selyemtenyésztós miniszteri biztosa, folyó hó 11-én Kalocsára utazott és látogatást tett Cser noch János érseknél és Schweitzer József nagyprépostnál. — Gróf Batthyány Tivadar, a függetlenségi és 48-as párt alelnöke, kerületünk illusztris képviselője, folyó hó 14-től kezdve nyolcnapi szabadságot vett magának. — Kinevezések. Dr. Csernoch János kalocsai érsek Tittler Dezső csornapusztai érsekuradalmi intézőt Kalocsára központi számtartónak, Csemyus István érsekuradalmi írnokot pedig Csorna pusztára gazdasági ellenőrnek nevezte ki. Bezerédj Pál vbtt. Szarka Dezső okleveles gazdászt selyemtenyésztési faiskola felügyelővé nevezte ki. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Müller János szekszárdi lakost, végzett joghallgatót a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe joggyakornokká nevezte ki. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Papp Gyula dr. szekszárdi pénzügyi fogalmazót, saját kérelmére, hason minőségben Aradra helyezte. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Pongrác Károly gyergyószentmiklósi főgimnáziumi igazgatót a kaposvári áll. főgimnáziumhoz helyezte át hason minőségben. — Helyettes állatorvos. A földmivelésügyi miniszter Spatz Mór szekszárdi járási m. kir. állatorvos helyettesítésével Kemény Gábor budapesti kir. állatorvost bízta meg.
