Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-10 / 37. szám

1911 szeptember 10. nagygyűlés. Október hó 16-án Budapesten orszá­gos jogászgyülést tartanak, a nagygyűlésre Szek­szárdiul is többen felutaznak. A jogászok tiszte­letére a székesfőváros fogadó estét rendez. — Elsült fegyvor. Tímár István 8 éves hencse- pusztai íiu a napokban bátyja fegyverével ját­szott és a golyó a lábába fúródott A szeren­csétlenül járt fiút behozták a kórházba. —Tetten ért tolvajok. Szabó József szekszárdi csősz ku korica lopáson érte Vé.gh István és Ágoston György szekszárdi lakosokat, akik előle mene­kültek. Eközben rájuk lőtt és Végh Istvánt el­találta úgy, hogy most a kórházban ápolják. — Megszurta a mezőőrt. Budai János őusényi me­zőőr szőlőlopáson fogta Fülöp János őcsényi tehénpásztort, aki vele szembeszáll és késével megszurta. Budai most a kórházban f-kszik, a tehénpásztort pedig a csendőrség feljelentette. Szekszárdiról folyó évi szep­tember hó 15-én eíköltöz&ödöm Hódmezővásárhelyre. Ez alkalom­mal kérem mindazokat kiknek órája vagy ékszere van javításba, azt elvinni, különben ezen javított tárgyakat magammal viszem és az illetőknek később portóba kerülne azok visszaküldése. Költözködésem alkalmával úgy zseb-, mint ingó- és fali óráimat valamint ékszereimet igeM olcsó árakra szállítottam le. Ezen bámulatos olcsó áraimról való meggyőződése céljából tiszteleletiel meghívom mindazokat, kiknek ék­szerekre vagy órára szükségük van. Tisztelettel BURSCH FERENC, órás. TANÜGY. — Tanügyi hírek. Tanitóválasztások. A tolnai iskolaszék Molnár Ilonka eddigi helyettes tanítónőt, a kajdacsi rk. iskolaszék pedig Kiss Béla juiiánumi tanítót, a bicskei iskolaszék pedig Cserti József madocsai tanítói választotta meg. Hirth János udvari tanító Paksra, Farkas Ma- tild Cseresnyé8z-pusztai tanitónő Paksra és Csonka Ferenc Gyulajra választatott meg. — Kántorválasztás. A kajdacsi róm. kath. iskola­szék Bolkovics Istvánt, az eddigi helyettest, kántortanitóvá választotta. — Nyugdíjazás. Strobel Zsigmond borjádi községi tauitó Leadta nyug­díjaztatása iránti kérvéryét. — 100 tanköteles iskola nélkül. A pécsi állami gyermekmenhelybőí iOO gyermeket helyeztek el Pincehelyen, akik most iskola nélkül vannak, mivei a róm. kath. iskolában nem férnek el. — A szekszárdi polgári leányiskola mellett felállított továbbképző női ipari tanfolyamra a beindások szeptember hó 11-én, 12 én és 13 án d e. 10 órától 12 óráig tartatnak az iskola igazgatói irodájában. Az ünnepélyes megnyitás szept. 17-én lesz d. e. 10 órakor. Beiratási dij 4 kor. tandíj 50 kor. j nyomtatványok dija 1 kor. könyvtan dij 1 kor. Gyorsírás és francia (rendkívüli tárgyak) dija | jelentkezők számaránya szerint lesz megállapítva. — Tanítói kinevezés. A vallás- és közoktatás­ügyi mmiszter Jónás Jenő volt szekszárdi ref. tanítót a XI. fizetési osztályba gyógypedagógia- tanítóvá nevezte ki. — Választások, a deesi ref. iskolához Kiss Ernő tanító, a kisszékelyi rom. kath. iskolához pedig Hesz Paula tanitónő választatott meg. — Alakuló Ülés. A szekszárdi íparostanonc- iskolai bizottság műit csütörtökön újra alakult, melynek elnöke dr. Szentkirályi Mihály^ polgár- mester, alelnöke André István iparos és jegyzője Mikula Dezső polg. iskolai tanár. Az ipariskolá­ban tanítanak I Kovács Dávid igazgató, I rauek János, Mikula Dezső, Polgár Alajos, Egri Béla és Kálmán Ferenc. — Tornatanár* a bonyhádi főgimnázium fentartó hatósága Molnár Lajos bonyhádi tanítót főgimnáziumi tornatanárrá vá­lasztotta meg. —- Uj elnök. A bonyhádi auth. orth. izr. iskolaszék elnökévé (iLuttslein Ignácot választotta meg. — MeQSZÜnt iskolák A paksi izr stat. iskola megszűnt. Döbröközön a magán­iskola megszűnt. — Ipariskolai tanítók. A bátaszéki iparostanonciskolábau az 1911—1912. tanévben tanítani fognak : Pápag Géza ig. tanító, Máté József ig. tanító, Geszlesi József, Bátor Bálint és Walter Gyula tanítók. KÖZGAZDASÁG. A höpyészí szarvasmarha díjazás. A Tói na- vármegyei Gazdasági Egyesület foiyó hó 3 án vasárnap tartotta meg Hőgyeszen Gróf Apponyi Géza főispán elnöklete alatt | szarvasmarha díja­zást, melynek eredménye a következő: Fel lett haj tva 163 darab fejős tehén, mely bői a bíráló bizottság díjazásra kijelölt 40 darabot | ezek kö­zül dijat nyert 9 darab. A dijazoit állatok tulaj donosai j A magyar kir. földmivelésüg) i miniszter^ TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 áltai adott 200—200 koronás első dijakat Kell Lajos kistormást és Varga Mihály nagyszokolyi lakosok, a 150—150 koronás második dijakat Hild János kistormási, Verner János murgai és Eicher János te véli lakosok nyerték meg : a Tolna­vármegyei Gazdasági Egyesület által adott 100-100 koronás harmadik dijakat pedig elnyerték Gut József, Eicher József teveli, Beck Henrik felső- nánai és Trézer Lénárd kétyi lakosok. — Üsző he lett mutatva 199 drb., díjazásra kijelöltetett 37 drb., díjazva lett 14 darab. A díjazott állatok tulajdonosai: A m. kir. földmivelésügyi miniszter által adott 200—200 koronás első dijakat Stefán Márton závodi, Vernor János és Märcz János murgai lakosok nyerték el; a második 150—150 koronás dijakat elnyerték: Veák János zombai, Dürr Henrik kétyi, Läufer Gábor kisdorogi, Glöckner János kétyi és Goldmann Péter murgai lakosok; a Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület által adott harmadik 100—100 koronás dijakat elnyerték Beck Henrik felsőnánai Stier József leveli, Takács János szakályi és Märcz Péter murgai lakosok. NYILT-TER* Hirdetés. Roihonczy István sárbogárdi uradalmában felépülő mükőtéglagyár és ezzel kapcsolatosan a gőzfürdő is 1911. évi szeptember hó 15-én megkezdi működését. A mükőtéglát venni szándékozók fordulja­nak akár személyesen, akár levélileg is a gyár irodájához. A mükőtéglának eladási ára 45 korona. Ezen tégla a vidéki megrendelőknek vasúton ingyen lesz szállítva. A mükőtégla quarcos homokból, hydrát mészből és cementből összekevert anyagból készül, cement azért adatik hozzá, hogy a mükő­téglát még jobban megkeményitse, mint a 80 métermázsás súlyzó. A cél el is van ér-ve, mert a mükőtéglát csak igen nagy erő kifejtésével lehet széttörni, de ha el is törik, ott törik el, ahol az erős ütés érte és nem törik több részre, mint a leg­jobb anyagból készült tégla is, hanem csak két részre, törik. Építés közben a mükőtéglából lehet mon­dani, hogy egy kicsinyke darab tégla sem veszhetik el. A mükőtéglának az a kiváló nagy előnye van az agyagtéglák fölött, hogy összes szemcséi annyira össze vannak szorítva, hogy ezáltal a tégla oly nagy keménységet kap, hogy erőszak nélkül azt nemcsak megrongálni nem, de meg­sérteni sem lehet. A mükőtéglából készült falat nem szüksé­ges bemalterozni nagyfokú keménységénél fogva sem, de azért sem, mert a téglának oly kellemes szürke színe van, mint a vadgalambnak. Ebből láthatja minden olvasó, hogy mészkőtéglából építeni nagyon gazdaságos, annál is inkább, mert az építő a homokon és mészen megnyeri a tégla árát, mert a mükőtéglának a szélei is nagyon simák, a tégla pedig nagyon kemény, tehát sokkal kevesebb malter szükséges az ezekből építendő falakhoz, mint <az agyag­téglából épitendőkhöz. A mükőtéglából nem szükséges vastagabb falat építeni egy tégla hosszánál, mert ily vastag fal, a téglák keménységénél fogva, elbír két emeletet. A mükőtégla járdának alkalmazva, aranyat ér, mert a járókelők nem képesek az erős téglákat elkoptatni, tehát a járdát sohasem kell javítani. GYOGYésUDITOVIZ. A SZÉNSAVAS ÁSVÁNYVIZEK Kiráiya! Kapható: Gauzer Ádám csemegeüzletében Szekszárdon. SS »*»»*» •4«W »♦*»»* *»**»» ss t?M*A »**»*» *!<»!• Alniftsy cukrászda Szekszárdon a legnagyobb kényelemmel újonnan berendelve, szalon­nal és dohányzóval kibővítve, e héten nyilik meg és ren­delkezésére áll nagyrabecsült vendégelnek. ami »i»V »i»v «;«*«• «Í»V *i»V íj»v »i»V HM MM 3o3/1911. végreh. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött bir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a paksi kir. járásbíróságnak 1911. évi Sp. 296|3. sz. végzése folytán dr. Glück Jakab paksi ügyvéd által képviselt Lüdersdorf M. saari cég javára 257 korona 68 fillér tőke­követelés és járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán árverést szenvedőnél lefoglalt és 620 koronára becsült ingóságokra a paksi kir. járásbíróság 1911. V. 224|2. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglaltdtók követelése erejéig arverelést szenvedő lakásán Paks községben, a Fő-utca 18. számú házában leendő meg­tartására határidőül I9lf. szeptember hó 15. napjának d. e. II órája kitüzetik, amikor biróilag lefoglalt egy 442|641.108. számú nikkel »National« pénztár-eilenőrző és egy bordó színű, ke­ményfa, nyolc kihúzható fiókos amerikai íróasztal, a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő Ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégítéshez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és az a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdé­séig alulirt kiküldöttnél írásban vagy pedig szóval bejentenl ae m ulasszák. A törvényes határidő .a hirdetménynek a bíróság táb­láján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Pakson, 1911. évi szeptember hó 1-én. CSERY ISTVÁN, kir. bir. végrehajtó. 698/1911. végreh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. törvény­cikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szekszárdi kir. járísbiroságnak 1911. évi Sp II 30113. sz. végzése következtében dr. Boszkovitz Mór bátaszéki lakos javára, 150 kor. s jár. erejéig 1911. évi jnlius hó 28-án foga­natosított kielégítési végrthajtás utján le- és felülfoglalt és 974 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: szobabútort, hintó, szekér és egyéb ingóságok nyilvános árverésen el adatnak. Mely árverésnek a szekszárdi kir. járásbirósásr 1911. évi VII. 276|2. sz. végzése folytán 150 kor. tőkekövetelés, ennek 1911. évi április hó 26. napjától járó 5°/0 kamatai és ' ddig összesen 84 korona 15 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Bátaszéken a 621. öi. számú hazban Kossuth Lajos-utcában leendő megtartására 1911. évi szeptember hó 18-ik napjának délutáni 2 ó ája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett Ingóságok az 1881. évi LX. t-c. Iu7., 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni.

Next

/
Thumbnails
Contents