Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-10 / 37. szám

1011 szeptember 10.

tqljnameqyej jkOzlüny

A felfrissült élet.

Szeptember a fölfrissülő életet hozza a városba. Mint a méhkasba visszarepítő méhek, haza igyekszenek a? emberek js.

Szeptemb^f vjrrad,táyal megkezdődik a friss, á »yüzsgö élet. A város Pgyínmgu tvjnysság^, egyhangú képe mintha mérőiből napra változott volna át. Önkény tel énül arra gondolunk, hogy népes városok mozgatói az iparnak, a kereskedelemnek. Szeptember pedig határozottan fordulót jelept az ipar ás kereskedelem terén. Remcsak a könyvkereskedők, hanem a ruhásbolfok, kala- ppsok, cipészek is rejnegye várják a szeptemb.ept- A holt szezont ez a hónap váltja föl. Ilyenkor tér haza a diáksereg, a nyár elől falura menekült s a városi lakásokból kiűzött hivatalnoki kar, felfrissült idegzettel, kipihent lélekkel.

A nyár elején néptelenné és psöndessé vált utcát, frissé varázsolja az iskolába tóduló ifjúság, a hivatalokba visszatérnek a hivatalnokok s a napi adminisztráció száraz cséplése helyett megindul a komolyabb, az elevenebb munka.

A munkába állt emberek hazatértével ösz- szes társadalmi intézményeink fölélénkülnek. Á régen vajúdó megyei és városi ügyek elintézése most már időszerű lesz. Hihető, hogy azok nem felelnek meg a nyári csönd kátyújában, hanem azok megvalósítását sietteti az emberek, a kenyérkereső polgárok érdeke.

Az állami, a megyei, városi élet zavartalan folyása pedig kihat mindenre, ami a polgárság életével összefügg. Az ipar és kereskedelem forgalma kézenfekvő és világos. Maga a kultúra is elevenebb, mert az ipari és kereskedelmi élet föllendülésével a színházak, társaskörök, egyik szórakoztató és művelődési eszkö^ölf is, keresve- keresik az igények kielégítését.

A csönd, a nyugalom, a pár heti egyhangúság talán jó volt a pihenésre, arra, hogy esztendős fáradtságunkat feledhesse és uj erőforrásokat szerezzen ifjúságunknak a további tanulásra, melyet ^ fejlődő élet napról-napra jobban követel, talán jó volt arra, bogy a megfáradt embereknek egy-két heti gondtalan napokat szerezzen, de elmúltával köszöntsük ime a szeptem bért, mely a munka megkezdését jelenti. Azé a munkáét, mely egyrp erősebb embert követel, aki az életet csiszolni, nemesebbé, élyezhetőbbé tudja varázsolni. Ebben a, gondolkodásnak oly^n perspektívája nyílik, amelyben aztán ember legyen, aki megfelel az élet feladatának

A fölfrissült utcának kenyér után szaladó népe, a,z intenzív erővel megindult ipari és kereskedelmi életet sejteti, hogy hovatovább mindjobban növekszik a produktiv munkások száma és igy a panaszok is apadni fognak. így a szeptember az ember reményét is elevenebbé teszi.

Köszöntünk tehát életet hozó szeptember, mert régen várjuk g, panaszok szüuését, magát a friss, intellektuális életet, mely kielégít a munkában s ebből a hazának, megyének, városnak és emberiségnek haszna, öröme és, élvezete van.

KÜLÖNFÉLÉK.

Az én lelkem.

Az én lelkem csupa dal,

Lágyan zsongó dallam,

Amely néha ki-kitör,

Bánatosan, halkan.

Az én lelkem csupa könny,

El nem sirt bubánat,

Amely olykor yátjatört Folyamként túlárad.

Könny és dal a lakója,

A lelkem mélyépek,

Azért tör fel belőle Zokogva az ének.

ÖZV BRANDEISZNÉ FREY MELANIE.

— Királyi kitüntetés. A király Vitzl József hellyei uradalmi rk. kántortanitónak a tanügy terén szerzett érdemeinek elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozta. Jilly Viktor kisasszony napján tűzte ünnepélyesen a derék férfiú mellére a keresztet.

— Kinevezések. A király a kereskedelemügyi minisztérium vezetésével ideiglenesen megbízott pénzügyminiszter előterjesztésére Markő Gusztáv műszaki tanácsost, volt szekszárdi fő mérnököt műszaki főtanácsossá nevezte ki.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter Járó István szekszárdi tornatanárt a fehértemplomi főgimnáziumhoz tornatanárrá nevezte ki. — Ap- ponyi Géza gróf vbt. tanácsos, főispán Pápay Géza mözsi segédjegyzöt anyakönyvvezető helyettessé nevezte kiGráf Apponyi Géza ybf. tanácsos, főispán dr. Róna Ferenc or-ypst a szekszárdi Ferpiac- közkórháziioz alorvossá nevezte kiA hivatalos lap legközelebb közölni fogja; hogy a Várgdi Károjy elhalálozásával ipegüre- sedett tankerületi főigazgatói állásra Berkes József keszthelyi premontrei igazgató neveztetett ki.

— Plébánosi kinevezés. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök, a Pucher bárói család prezentálása alapján a bikali plébánosi állásra Hof- fer Gergely eddigi adminisztrátort nevezte ki.

— Áthelyezések. Szász Ármin, mérnök a báteszék—dombóyári vasútvonal építő felügyelőségétől a déyaszentgyörgy—gyergyószentmiklósi építési felügyelőséghez, Rózsa Ernő, mérnök a pécs—bátaszéki hév. építési felügyelőségtől a zágrábi üzletvezetőség területére a pályafentar- táshoz helyezhettek át.

Btzerédj Pál vbt. tanácsos, selyemtenyésztési miniszteri megbízott Geisz Károly bonyhádi selyemtenyósztési felügyelőt Baranyaszentlőrincre helyezte.

A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Haraszti József szekszárdi törvényszéki joggyakornokot saját kérelmére, a pécsi kir. törvényszékhez helyezte át.

A postaigazgatóság Plander József posta- és távirda hiv. gyakornokot Pécsről Dombóvárra helyezte át.

— Távozó ügyvéd. Dr. Szabó István dombóvári ügyvéd irodáját Gödöllőre tette át.

— Lemondás. Dr. Dobrescu Aurél, a szekszárdi Ferenc-közkórház ambiciózus alorvosa, lemondott állásáról és Budapestre ment, hogy ott tanulmányait tovább folytathassa.

— Uj Ügyvédek. A pécsi Ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy dr. Dál József ügyvédet Dunaföldvár, dr. Kovács Aladár és dr. Róth Sándor ügyvédeket Dárda székhellyel az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette.

— Tanitóválasztás. Hencse pusztára a megüresedett tani tói állásra. Lakatos József szálkai osztálytanító választatott meg

Kongresszus. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület október hó 8-án Pozsonyban kongresz- szust tart, melynek kiemelkedő pontja lesz Gre- csák Károly elnök megnyitó beszéde.

— Ménvásárlás. Az állami lótenyészintézet részére fölajánlott ménlovakat a kiküldött bizottság folyó hó 20-án Bátaszéken, 22 én pedig Németbolyban fogja megszemlélni és esetleg megvásárolni.

— Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter jóváhagyta a csibráki róm. kát olvasókör alapszabályait.

— Közigazgatási ülés. Tolna vármegye köz- igazgatási bizottsága szokásos havi ülését folyó hó 18 án délelőtt 9 órakor tartja meg a vármegye székházában.

— Nyugdíjaztatás. Az igazságügyi miniszter Berky Frigyes gyönki ép Mann Antal tamásii kir. járásbír ósági irodatiszteket, saját kérelmükre, nyugalomba helyezte.

— Fél-zázados jubileum. Fábián Mihály

felsőiregi református lelkész most töltötte be lel- készi működésének 50-ik évfordulóját, melyet boldog családi körben ünnepelt meg. A külsősomogyi református egyházmegye múlt hó 29 én Tabon tartott közgyűlésében melegen üdvözölte az érdemes lelkészt jubileuma alkalmából.

— Áthelyezés és kinevezés. Gróf Apponyi Géza vbt. tanácsos, főispán Molnár Gyula hő- gyészi gazdasági intézőt Rácegresre helyezte és helyébe Sziics József aradi intézőt nevezte ki.

— A tolnaváraljai kőszénbánya eladása. Az esztergom—szászvári kőszénbánya társaság megvette a tolnavároljai kőszénbányát.

— Eladó uradalmi épület. Mint halljuk, a vallás- és Közoktatásügyi miniszter beszünteti a szekszárdi közalapitványi felügyelőséget és eladja a szekszárdi uradalmi épületet.

— Eljegyzések. Dr. Parragh Vilmos budapesti ügyvéd eljegyezte dr. Somogyi Zsigmond vm. tb. főorvos leányát, Ancikát.

Schwartz József sárvári kereskedő eljegyezte Weisz Gerzson paksi kereskedő leányát, Teréziát.

Atlasz Rezső Tolnáról eljegyezte Atlasz Szerénkét Dombóvárról.

— Beteg tanitő. Várkonyi Sándor, a szek- szárd-belvárosi róm. katb. népiskola köztiszteletben és szeretetben álló tanítója, a „ Tolnavármegye és a Közérdeku kiadóhivatalának főnöke hónapok óta betegeskedik és igy mind a két hivatalát kénytelen volt elhagyni. Tanítói állásában Horváth Ferenc oki. tanító helyettesíti, laptársunknál teljesített teendőit pedig testvéröccse, Várkonyi Iván nyugalmazott jegyző látja el.

3

— Félszázados jubileum Az Egyesült Szekszárd— Tolnamegyei Nőegylet folyó évi október hó 5 én ünnepeli meg fennállásának 50 ik évfordulóját fényes művészi keretben. Minden jel arra enged következtetni, hogy nemcsak Szekszárd, hanem eész Toln^várip.egye előkelő közönsége njeg fog jelenni a nevezetes jubileumon, melynek magas színvonalát két püspökök, irók, költők, művészek, dalárdisták vetélkedve fogják emelnj. A diszközgyülést maga Apponyi Gézáné grófnő, elnök nyitja meg, melyen a kath. főpapság mély gondolkozásu, nagy szónoka: Prollászka Ottokár székesfehérvári püspök tart ünnepi be-r szódét, a belvárosi kath. templomban pedig Zichy Gyula pécsi megyéspüspök fényes segédlettel hálaadó isteni tiszteletet mutat be az Urnák. Ugyanekkor a többi templomban is isteni tiszteletet tartanak. Az ünnepség programmját a rendezőbizottság még teljesen nem állapította ugyan meg, de azért már most közölhetjük, hogy abban részt vesznek: Hegedűs Gyula, a vígszínház kiváló művésze, Schell József bárónő, Fiáth Tiborné, Apponyi Gizella grófnőkkel élükön a vidék és helyi társadalom hölgyeivel. A díszközgyűlésen Bodnár István elszavalja alkalmi költeményét, Várkonyi Sándor tanító, egyleti jegyző felolvassa az egylet történetét, mely a volt elnökök arcképeivel album alakjában jelenik meg.

A jubileum napján díszelőadás és fényes táncestély is lesz a Szekszárd Szálló nagytermében.

1. Babits Mihály verses prológja. A költemény szép eszméjét: Charitast, a jóság nemtőjét, a múzsák veszik körül s szolgálatára állnak — élőkép érzékiti meg, melyet főleg a vidék urhölgyei — élükön Schell Józsefné és Fiáth Tiborné grófnőkkel — fognak ábrázolni. — 2.

A szekszárdi dalárda fellépte, megfelelő hatásos ünnepi darabbal. 3. Klasszikus zenemű előadása (quartett), városunk kiváló műkedvelő művészeitől, Moudry Hugó vezetése alatt. 4. Hegedűs Gyula fellépte. 5. Szent Erzsébet legendája, költemény. Ennek keretében a) Liezenmayer ismert kitűnő képének megérzékitése élőképben. Szent Erzsébetet Apponyi Gizella grófnő ábrázolja.

b) Rózsák hódolata Szent Erzsébet előtt, élőkép.

c) Az angyalok kara és karéneke. Az utóbbi két képben városunk ifjú hölgyei vesznek részt.

6. A szekszárdi dalárda záró éneke. Az énekrészeket Hiller Gyula karmester vezeti.

— Katonai léghajó leszállása Szekszárd környékén. Péntek reggel 5 órakor nevezetes látványosságban volt része az őcsényi határban a korán kelő munkálkodó embereknek. Reggel 5 órakor a magaslatból egy katonai léghajó szállt alá, melyből két katonatiszt lépett ki. A közelben foglalatoskodó Sohár István őcsényi földbirtokos a katonai léhajósoknak segítségére sietett s a nagy léghajót utasaival együtt kocsival a szekszárdi vasútállomásra hozta. Alkalmuk volt Mitschdörfer főhadnagy és Friedman hadnagy katonai léghajósokkal találkozni, akik elmondták, hogy csütörtök éjjel fél tizenkettőkor felszálltak Komáromban és igen kedvező idő mellett reggel 5 órára értek ide, a léghajón igen jól érezték magukat egész utazásuk alatt s amennyiben eredményes utazásukkal meg voltak elégedve, tovább nem folytatták Útjukat. Hogy miben nyilvánul meg az eredményes utazás, ezt a katonatisztek megmondani hajlandók nem voltak, mert ezzel katonai titkot véltek elárulni. Szekszárdról egyenesen Bécsbe utaztak, hogy katonai elöljáróságuknak utazásukról jelentést tegyenek.

— Bérmálás. Zichy Gyula pécsi megyéB- püspök, folyó hó 7-én Püspökbogádon kezdette meg a bérmálást. 10 én Lőcs, 11-ón Baranya- szentistván, 12 ón Pélmonostor, 13-án Baranya- vár, 14-én Baranyabá®, 15-én Barauyakisfalud,

16-án Dályok, 18-én Izsép, 18 án Darázs, 19-én Kiskőszeg, 20 án Vörösmart, 21 én Hercegszőlős, 22-én Bellye, 23 án Dárda és 24-én Laskafalu községekben bérmál. A püspök kíséretében vannak Wajdits Gyula prépost-kanonok és Mosonyi Dénes dr. titkár.

— Egyházmegyei határozat. A külsősomogyi ref. egyházmegye Tabon tartott közgyűlésében behatóan foglalkozott a gyönki ref. algimnázium áthelyezésének kérdésével és 42 szavazattal 17 szavazat ellenében határozatilag oda nyilatkozott, hogy a gimnázium továbbra is hagyassák meg Gyönkön.

— Ulánusok helyeit huszárok. A Tolnán állomásozó 12. ulánus ezredet — hir szerint — hamarosan fölcserélik a 15 huszárezreddel, melynek szinmagyar legénysége bizonyára barátságosabb fogadtatást nyer, mint a horvát ajkú legénység. A megye is nyer, mert eddig üresen állott kaszárnya épületei benépesednek.

— Fizetésjavitás. Dombóvár képviselőtestülete a nagy drágaságra való tekintetből Szeme- nyei Mihály és Arany János jegyzők, Kopacsek Ervin s. jegyző, a községi bivó, a rendőrök, mérnökök és a szülésznők fizetését felemelte. A község ezen határozatát a vármegye törvény hatósági bizottsága jóváhagyta.