Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-02 / 27. szám
1911 Julius 2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 Csíkszeredái, hódmezővásárhelyi, jászberényi, karcagi, lugosi, pápai, rimaszombati, nagyszentmik- lósi, somogyszentimrei, szilágysomlyói, szabadkai és csáki földmi vési skolákban gazdasági kurzusokat, amelyeken 320 tanító vesz részt, hogy a hat hét alatt legalább a legszükségesebb gazdasági ismereteket eltanulják és azzal a gondolattal menjenek vissza kulturmisszióik teljesítésére, hogy ámbár szép dolog az, aki a Beléári szigetekről, a kis és nagy Szundákról, a Golf áramlatról, a tridenti zsinatról tud, de már mégis csak több hasznát veszi az ő növendéke annak, ha megtanítja a szemzésre, oltásra, helyes trágyakezelésre, az egyoldalú kalásztermelés nyomorúságára, állattartásra és gazdasági számvitelre. Ismételjük, hogy mindezeknek az újabb ismereteknek megszerzésére a kedv növekvő soha ezek iránt az újabb fajta gyakorlati ismereteknek megszerzésére a kedv élénkebb nem volt, mint most, ebben az időben. A gazda, akár milyen földön gazdálkodjék is érzi, hogy tanulnia kell és gazdálkodási üzemén változtatni sürgősen szükséges. .Nem fogadja többé oly hitetlenséggel a külföldi gazdálkodásról szóló hireket, amelyek arról szólnak, hogy a németek, az angolok, az amerikaiak a búzatermés átlagát kétszer annyira fokozták a mi szüzmagyar földünk, amelyet a világ Kánaánjának vallottak és hirdettek nehány év előtt az uzsora gazdálkodását nyögi, termést mind kevesebbet ad, arról nem is beszélve, hogy a külföldi termésátlagoktól mily messze marad. De hogy nem is szabad többé az egyoldalú kalász termelés ósdi fogását űzni és a gazdálkodás egész uj módszerét kell kezdeni, mely tőkét s mellette egy kis kereskedelmi érzéket feltételez, hogy a gazda az árkülönbözeteket a maga javára használni tudja. Merjük mondani, hogy ha ezeknek a nagy socialis, népjóléti eszmének a tanítók a maguk működési körében szószólói, vezetői lesznek, ha nemcsak a nevelésükre bízott gyermeksereget nevelik az élet számára, hanem felnőttek gazdasági kurzusát rendezik, a faiskola és tanítókért e tekintetben példát adnak és mutatnak, ez fogja valóra váltani azokat a vágyakat, melyek tanítói hajlékukban existentiájukért oly sokszor elhangzanak. A több termelésből bekövetkező teherbírás fogja a népért dolgozó köz- tisztviselőnek sorsát jobbra fordítani. Nekünk ebben a dologban az tetszik, hogy már nemcsak újságcikkeket írunk. Végre a régi jaj szóért teszünk is. Kár volt eddig is várni. De mégis johb későn, mint soha. Valahol hiba van. Lövés zaja riasztotta föl Békéscsaba lakosait. A lövés dörrejétől visszhangzott az egész ország s mindenki feszült figyelemmel tekintett a helyre, hol a véres dráma s később annak törvényes következménye lejátszódott. Ne bolygassuk a drámát előidéző dolgok mibenlétét, hisz azt már annyira kiszínezve, oly világosan elénk tárták a lapok, hogy erről a dologról beszélni íölösleges. Ki-ki leszűrheti abból magának az igazságot. — Ja ... ja! ön mondta s én helyeseltem, de azt nem a gácsi bíró mondta nekem . . . Hahaha!! * Gácson zugnak a harangok. Három napi szorgalmas kutatás után hálók, csáklyák segélyével megtalálták Szecsődy Tamás holttestét. Mély gyászba az egész falu népe. Férfiak, asszonyok összedugva fejeiket, keresik a titok kulcsát. Hogy volt? Mint történhetett? Már úgy látszott, hogy a gyógyulás útjára tért . . . Nem ott van a baj, hanem azt mondja bíró uram, hogy Tamás szépen elnyugodott, Borcsa is hazament pihenni ... Az ajtót biró uram kívülről zárta be . . . Azt a beteg ki nem nyithatta . . . Hogyan nyillott hát ki az ajtó ? Mert az nyitva találódott. Gonosz kéz nyitotta azt ki és a lázas beteg belefutott a Rimába. A vén Katát kellene a tüzbe dobni 1 De ne szólj szám 1 * Az 1883-ik év nyarán jártam azon a vidéken. Hova el nem jut azaz ifjú ember, akiből később lesz a kálvinista pap? A Rima vizének fűzfáktól szegélyezett partján haladtam néhány jó atyafi kíséretében. Egyszer felhangzik a közismert szép népdal. Nem nagy figyelmet fordítottam reá. De amint közelebb érünk, feltűnik a vízparton egy avult tépett menyasszonyi ruhába öltözött női alak, fején koszorúval. Dalában nem engedi magát zavartatni. Nem hall, nem lát egyebet, csak a vizet s annak egyhangú csobogását és hallszik a dal: »Mély a Rima, zavaros ha megárad, Rima partján búsulok én utánad . . .« — Ki ez ? — kérdem kísérőimtől ? — Ez? Árva Borcsa. A tény az,hogy Achim András országgyűlési képviselőt saját lakásán meggyilkolták — önvédelemből. A tárgyalás folyamatáról ugyancsak a napilapok oly részletesen elszámoltak, hogy még laikus ember is előre, mintegy kihámozhatta abból a következendő ítéletet. Nem is keltett nagyobb meglepetést az esküdtek verdiktje alapján hozott birói felmentő Ítélet. A védők eleget tettek kötelességüknek. A dráma utolsó felvonása tetszett a közönségnek. Még ama bizonyos szegedi csokrot is vártuk, de ezúttal az elmaradt s megkellett elégednünk közönségesebb módjával a tetszésnyilvánításnak. Itt talán le is szögezhetnénk a történetet. De mielőtt ezt tennők, tekintsünk kissé mélyebben a dolog lényegébe. Már kérem szépen akarmely oldalról nézzük is azt, még is csak gyilkosság volt az, s hozzá még saját lakásán ölték meg Achim Andrást, aki utóbbvégre még is csak ember volt. S az ilyesmi nem ütközik bele a büntetőtörvény valamelyik paragrafusába? Vagy oly hézagos a mi törvényünk, hogy még gyilkosok is keresztül tudnak rajta bújni? Vagy talán az esküdtszék intézményében kell keresnünk az okokat, melyeknél fogva kisiklik a bűnös a büntetés alól ? Valahol itt hiba van! Gyarló az ember. A rosszra könnyen hajlik, a jóra erőszakolni kell. Ennélfogva az a kérdés merül föl, hogy ily esetek után nem-e jut többeknek, talán sokaknak az eszébe a családja vagy a saját becsületén ejtett csorbát vagy egyéb sérelmeket fegyveres kézzel torolni vissza, számítva a törvény hézagos voltára, a védő kitűnő tehetségére. Ennek nem szabad megtörténni 1 Onbirája nem lehet senki. A sérelmek orvoslására ott van a bíróság, tessék oda fordulni. Az a bizonyos bibliai szeretet pedig, a melyre a védő hivatkozhatik, nem mindig vihető a tárgyaló terembe, mert ha túlzásba megy a humanitás, nem érvényesülhet az igazságszolgáltatás. Előbb Szeged, most Békésgyula. . Hová jutunk, ha vérszemet kapnak s ily drámák egész sorozata következik ? Valahol hiba van! A hibát pedig repa- rálni kell! Gondolkodjunk csak .... KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hír. Batthyány Tivadar gróf, a szekszárdi kerület illusztris képviselője, mint örömmel írhatjuk, betegségéből teljesen felgyógyult és ismét folytatja a parlamentben és a bizottságokban tevékenységét. — Kinevezések. A szegedi kir. tábla elnöke Klein Antal dr. jogszigorló apari lakost díjtalan joggyakornokká nevezte ki, a vezetése alá tartozó kir. tábla területére. A pécs—bátaszéki vasút osztálymérnökévó Bertalan Imre neveztetett ki. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a városunkból áthelyezett Hajt Ferenc helyébe gazd. tudósítónak — Szekszárd határában — Pigniczky Ferenc gazd. iskola vezetőt nevezte ki. — Miniszteri kiküldött. A belügyminiszter Holländer Hugó dr. közegészségügyi felügyelőt bízta meg vármegyénk területére nézve a köz- tisztaság ellenőrzésével. — Halálozások. Tolnavármegye jegyzői karának puritán jellemű, erős 48-as politikai meggyőződésű tagja, Lestyán Dezső nyug. pálfai jegyző hunyt el Pakson múlt hó 23-án életének 73-ik évében, akit nagy részvét mellett helyeztek örök nyugalomra a pálfai temetőben. Királydaróci Daróczi Zsigmond volt paksi közbirtokos, Pakson 66 éves korában hirtelen elhunyt. Özvegye, Amerikában élő János fia és nagyszámú rokonság gyászolja. — Eljegyzések. Ifj. Bernrieder József hídvégi nagybirtokos eljegyezte Szitányi Ellát, Szitányi Ödön a Hazai bank vezérigazgatójának leányát. Dencz Mihály máv. vonatvezető eljegyezte Angyal Emmuskát, Angyal Dezső szekszárdi géplakatos leányát. — Dr. Dobrescu Sándor helybeli fogorvos megérkezett és megkezdte fogorvosi működését junius hó 19-én. — Apátság adományozás. A király a megüresedett cikádori (Tolnám.) c. apátságot Rolny Frigyes dr. szepesi székesegyházi kanonoknak adományozta. — Csapadékmérő állomás Szekszárdon. A gazd. ism. iskolánál a központi ombrometriai osztály fiók állomást szervezett, melynek vezetésével Pigniczky Ferenc van megbízva. A pontosan lemért napi csapadékokra vonatkozólag az állomás bármikor és bárkinek szívesen szolgál felvilágosítással. — Kir. közjegyző és táblabiró a bíróság előtt. Dr. Káldi Gyula, szekszárdi kir. közjegyző panaszt emelt Kiss Károly kir. táblabiró és a szekszárdi kir. járásbíróság vezetője ellen becsületsértésért a miatt, hogy Kiss Károly az ő tárgyaló szobájában tanuk jelenlétében azt állította felőle, hogy ő a táblabiró helyiségébe kétszer betört, továbbá a miatt, mert a táblabiró egy végrendeletet az ő felhívására azonnal ki nem hirdetett, illetve a kihirdetést azon okból mert ünnep van, megtagadta. Viszont Kiss Károly panaszt emelt Dr. Káldi Gyula ellen a miatt, hogy ugyanezen alkalommal ugyancsak az ő hivatalhelyiségében kézfelemeléssel azon fenyegető kijelentést tette, hogy „majd elbánok nagyságoddal“ és mert Dr, Káldi egy felfolyamodásában úgy nyilatkozott, hogy „csak a bíróság, de nem a végzést hozott biró személyisége tart vissza stb.u mint kétrendbeli hatóság elleni hihágás miatt. Ezen ügyben a paksi kir. járásbíróság, mint a kir. kúria által külön e végre kiküldött bíróság Kiss Károlyt becsület sértés miatt megbüntette, a kir. közjegyzőt pedig az ellene emelt vádak alól felmentette. Az ítélet ellen mindkét fél és az ügyészségi megbízott által bejelentett felebbezések folytán a szekszárdi kir. törvényszék, mint felebbezési biróság jun. 20 ára tűzött tárgyalást, amelyet azonban a biróság Dr. Káldi Gyula kir. közjegyzőnek azon kérelmére, hogy — miután a szekszárdi ügyvédek közül az ő védelmét senki se vállalta el, neki pedig joga van védő segélyével élni — elhalasztotta. Az uj tárgyalás jun. 28-án d. u. 3 órakor tartatott meg. A tárgyaláson Salamon Iván elnökölt, előadó volt Dr. Végess, Ferenc, szavazóbiró: Kövessy Ödön, jegyzőkönyvvezető: Győry György. Ä közvádat Dr. Kozacsek József kir. ügyész képviselte, Kiss Károly táblabirót Dr. Steiner Lajos védte. Dr. Káldi Gyula, kir. közjegyző ezúttal is ügyvéd nélkül jelent meg. A kir. törvényszék az ügynek az előadó biró által történt ismertetése, a paksi kir. járásbíróság által lefolytatott bizonyítása eljárás megismétlése, a vád és védelem meghallgatása után hozta meg ítéletét, amely szerint Kiss Károly kir. táblabirót az ellene emelt vádak és következményei terhe alól teljesen felmentette, sőt a paksi kir. járás- bíróságnak azon intézkedését is mellőzte, hogy az ítélet Kiss Károly fegyelmi hatóságával közöltessék. — Ellenben dr. Káldi Gyula kir. közjegyzőre vonatkozólag — bár az első biróság ítéletét helyben hagyta — az iratoknak a kir. közjegyzői kamarához, mint dr. Káldi Gyula, kir. közjegyző fegyelmi hatóságához leendő áttételét rendelte el. Dr. Káldi Gyula a fellebbezési biróság ítélete ellen semmiségi panaszt jelentett be, a biróság azonban a kir. ügyész indítványára, mint a törvényben kizárt jogorvoslatot elutasította. Ezen határozat ellen felfolyamodást jelentett be, amelynek felterjesztését a kir. törvényszék meg nem tagadhatta. — Vonatmegállitások. A nagyszalontaihoz hasonló eset a közelmúltban kétszer egymásután megtörtént Kurd-Csibrák állomáson. Perczel Dezső házelnök korában odaérkezett kocsival s azt kérdezte a hivatalnoktól, jelzett-e már a gyorsvonat. Azt a választ kapta, hogy az a vonat ott nem áll meg. Felszólította a hivatalnokot, hogy az ő felelősségére állítsa meg, mert neki még ma Bécsben kell lennie. A hivatalnok táviratilag kérdést intézett az üzletvezetőséghez, de az megtiltotta a megállítást. A hivatalnok azonban mégis megállította a vonatot. Erre fegyelmi utón „büntetésből“ áthelyezték Budapestre, ami régi vágya volt. — A másik esetben Apponyi Lajos gróf főudvarnagy átvette a zászlót a vasúti szolgától s leintette a vonatot. Megbüntették 100 koronára. De azóta megáll az a vonat Kurd-Csibrákon. — Ezekre a dolgokra jellemző kritikát mondott egy orosz herceg, aki egy magyar huszárkapitány vendége volt. Vadászatról jöttek s untak a sorompó előtt várakozni. A kapitány azt mondta a pályaőrnek : „Nyissa ki barátom I“ „Nem lehet, kapitány ur,“ volt a válasz. „Nem nyitod ki mindjárt, a paraszt istenit az anyádnak!“ kiáltotta a kapitány egy hanggal feljebb. „Igenis, méltóságos ur“ és a sorompó kinyílt. Az orosz herceg pedig azt mondotta: „Önök akarnak kulturáltam lenni ? Hisz itt épp olyan állapotok vannak, mint mi- nálunk!“ Es igaza volt! — Az oltáregylet kiállítása. Junius 28-án délelőtt 9 órakor nyitotta meg Pécsett Zichy Gyula gróf megyéspüspök a pécsegyházmegyei Oltáregylet kiállítását. A beszolgáltatott 529 drb kézimunka és különböző arany és ezüsttárgyak a nőzárda polgári leányiskolája két nagytermében vannak kiállítva. Belépve a szebbnél-szebb mise ruhák, pluviálék, hímzett vagy festett oltár- teritők, művészi kézre valló csipkehorgolások vonják magukra figyelmünket. Az összes látható tárgyak a pécsi, szekszárdi és bonyhádi oltár- egyleti hölgyek nagy szorgalmát művészi Ízlését és vallásos lelkületét bizonyítják és dicsérik. A
