Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-18 / 25. szám
25. szám XXXIX. évfolyam Szekszárd, 1911 junius 18. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők Felelős szerkesztő Főmonkatárs BOOA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */s évre K, */4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 8 korona, 100—200 szóig 9 korona, 200—300 szóig 10 korona, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér. Lessz-e belőle törvény ? A katonai javaslatok sorsa egyre válságosabbá válik s igy önként felmerül a kérdés: lessze ? belőle törvény. Hazai Samu honvédelmi miniszter a véderő bizottság múlt heti ülésén, valóságos művészi ecsettel ugyan egy derűs képet festett meg, melynek ha minden színárnyalata a valóságot fedné, az egész katonai javaslat kártékony hatásából sokat veszítene; azonban az egész ügyes okoskodás feltevésekből indult ki, melyeket az élet nagyon hamar alapos cáfolatban részesíthet. Szerinte a két éves katonai szolgálat oly nagy közgazdasági előnnyel fog járni, mely mellett az amúgy sem túlságos nagy pénzbeli áldozat valóságosan eltörpül, mert hisz a besorozott újoncok hetven százaléka részesül ezen jótéteményben. A pénzbeli áldozat sem oly óriási, mint a minőnek sokan feltüntetni szeretnék, mert a vámjövedelemből Magyarországra eső rész évenként közel négy millió koronával emelkedik s a tényleges eredmény az állami költség- vetés előirányzatát évenként rendesen 60 millió koronával és pedig adóemelés nélkül szokta meghaladni, ami 10 év alatt 600 millió korona többletet eredményez. Ebből azután bőségesen lehet fődözni a 254 millió korona beruházási költséget s az évenként 84 millió koronára rugó költségtöbbletet, illetve a felveendő kölcsön évi kamatait úgy, hogy a vámjövedelem beszámításával évenként csak 48 millió koronával kell az évi rendes költségvetés keretében gondoskodni. Ez a tetszetős számítás azonban abban a nagy hibában szenved, hogy reménybeli jövedelmeket valóságos bevételként tüntet fel s számadásait erre az alapra fekteti. Mert váljon ki áll arról jót, hogy a vámjövedelem évi négy millióval, az állami jövedelem pedig évi 60 millió koronával fogja meghaladni az előirányzatot. Azután meg ne higyje a tisztelt honvédelmi miniszter ur, hogy az az évi 60 millió állami több bevétel a természetes fejlődés kifolyása, mert az bizony valóságos adóemelés, melyet a pénzügyi igazgatóságok s adókivető bizottságok szemessége és igyekezete hoz létre s hogy az minden évben hasonló mérvben sikerül-e ? az a kérdések kérdése. A művészi tehetséggel megrajzolt kép tehát a valóságban egészen másként fest s legyen elkészülve a nemzet, hogy oly óriási terhet készülnek vállaira rakni, mely teherviselési képességét alighanem meghaladja. Belátja ezt az országgyűlési ellenzék s minden előkészületet meg tesz, hogy a javaslat törvényerőre emelkedését megakadályozza, vagy legalább annak káros következményeit enyhítse. Csakhogy erre nem mindennapi erő és elhatározás kell, ami a mostani országgyűlési ellenzékben aligha van meg kellő mértékben. A javaslatnak törvényerőre emelkedését ugyanis csak az ellenzék szokásos fegyverével: az agyon- beszéléssel lehet megakadályozni, mert ha szavazásig mehet a dolog, az óriási többségben levő kormánypárt azt bizonyára törvényerőre fogja emelni. Az a kéidés tehát, van-e? az ellenzéknek olyan ereje, hogy a tanácskozást elhúzza, ha szükség lesz rá, az egész nyáron keresztül, vagy nincs. Én kételkedem benne, hogy van, ha csak az jagyonbeszélés azon fajtájához nem akar nyul-ii, melyet technikai obstrukció néven ismer az egész világ. Kossuth Ferenc ugyanis már kijelentette, hogy az obsrukciót rombolásnak tartja s igy nem járul hozzá A néppárt nem igen szokott Bécscsel újat huzni, marad tehát a negyven tagú Just-párt, mely még erősen fogadkozik, hogy a katonai javaslatokat megbuktatja; azonban, hogy ez sikerül-e neki? az bizony kétséges, ha csak a véletlen szerencse segítségére nem siet. Ekkoráig elég jól ment a dolog. A kultuszvitába beledobták a felekezeti kérdést, mely azt a végtelenségig nyújtotta s kétséges, hogy ebben a hónapban sikerül-e befejezni a költségvetés tárgyalását. Azután meg jött Heltai Ferenc s erősen meggyanúsította a koalíciós kormányt, különösen a volt kereskedelmi minisztériumot, hogy az az ország nagy kárára, rossz talpfa és szénszállitási szerződéseket kötött. Még jó, hogy azt nem állította, hogy ezekből a szerződés kötésekből a kereskedelmi minisztérium tagjai meg nem engedett magán hasznot húztak. Még egy pár ilyen incidens d a katonai javaslatok sorsa kérdésessé válik. Különben is a véderőreform jövője nem Magyarországon s a magyar országgyűlésen dől el, hanem Bécsben, az összeülendő Reichs- rathban. Ott aligha tudják rendes parlamenti utón keresztülhajtani és pedig csak részben azért, hogy nagy terhek származnak belőle, hanem legfőképpen azon okból, mert a bűnvádi eljárásban a magyar államnyelv is némileg tekintetbe van véve. A berzenkedő németekkel 'és szlávok- kal azonban könnyebben elbánnak, mint a Justh-párt agyonbeszélési törekvéseivel, mert a hires, a császártól adományozott osztrák alkotmányban ott van a tizennegyedik szakasz, melynek segítségével olyat is nagy könnyen életbe lehet léptetni, mit az általános szavazatjog alkalmazásával megválasztott népképviselet elfogadni nem hajlandó, Boda Vilmos. A szekszárdi Oltáregyesület alakuló gyűlése. Folyó hó 14-én d. u. 5 órakor tartotta meg a szekszárdi Oltáregyesület alakuló gyűlését a rk. ovoda termében. Dr. Fent Ferenc apátplébános üdvözölte a szép számban megjelent tagokat, a választási bizottságba beválasztatott elnöknek : Kovács Dávidné igazgatónő, bizalmi tagokul: Dr. Szentkirályi Mibályné és Holub Jánosné. A szavazás eredménye a következőkép alakult: Az Oltáregyesület elnöknője Dr. Eri Mártonné lett. Munkavezető: Müller Julia. Pénztáros: Janosits Károlyné. Jegyző: Jártas Róza tanitónő. Választmányi tagok lettek: Alacs Zoltánná, özv. Boross Gyuláné, Horváth Ignácné, Haugb Béláné, Holub Jánosné, Kövessy Ödönné, Dr. Káldi Gyuláné, Klieber Györgyné, Kovács Dávidné, Dr. Mayer Gyuláné, Dőry Lászlóné, Perlaky Józsefné, Salamon É'zsébet, Szondy Istvánné, Dr. Szentkirályi Mihályné, Szévald Oszkárné, Tekus Vilmosné, Triebler Ilma, Tihanyi Domokosné, özv. Treer Józsefné, Varga Ferencné, Kálmán Károlyné, Steinsdörfer Józsefné, Steiner Károlyné és Fejős Imréné. Terjesztők : Bergmann Ilka, Babits Angyal, Egri Béláné, Gokler Györgyné, özv. Kliegl Lajosné, Oszoly Károlyné, Pécsi Jánosné, Sto- kinger Jánosné, Dr. Szászy Endréné, Várkonyi Sándorné, Boda Gézánó és Schultz Gusztávné. Ezután a véglegesen megválasztott elnöknő: Dr. Éri Mártonné elfoglalva tisztségét, a következő gyönyörű megnyitó, illetőleg üdvözlő beszédet intézte a hallgatósághoz: Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus l Mélyen tisztelt hölgyeim! Valóban alig találok szavakat, mellyekkel megköszönjem Önöknek azt a kitüntető bizalmat, mely szerint engem egy ily magasztos egyletnek, mint az Oltáregyesület,''elnöki állására emeltek. De elfogultságom valóban megokolt. Ha elgondolom, hogy rendszerint, ha valakit egy egylet élére állítanak, az illetőt előkelő társadalmi állása, kiváló egyéni tulajdonságai, nagy népszerűsége, mintegy predesztinálják a vezető szerepére. Én ezen tulajdonok egyikével sem rendelkezem, s azért fölötte megtisztelő reám nézve az Önök bizalma mélyen tisztelt hölgyeim. S ha mindezek dacára, az Önök megtisztelő bizalmának engedve, el merem vállalni ezt az általam oly nagyrabecsült tisztet, egyedül a magasztos cél iránt való határtalan lelkesedésem adja hozzá a bátorságot. Mert, hogy milyen magasztosak az Oltáregyesület céljai m. t. hölgyeim, azt majd csak ezután fogjuk közelebbről megismerni, ha Isten segítségével oly szépen megalakult egyesületünk eikezdi működéseit. Legelső és legfőbb célja az Oltáregyesületnek: a legfölségesebb Oltáriszentségbeu jelenlevő Ur Jézus imádása. Célja, hogy ezen imádás által a lelkeket közelebb hozza, állandó összeköttetés • ben tartsa az oltári szentségben elrejtett Jézussal. Hogy ezen állandó összeköttetés által, folyton élessze és ébren tartsa a vallásos érzést a lelkekben. Az oltári szentség mintegy villamos középpont, a lelkek mindmegannyi lángocskák, melyek fényöket, életűket a középponttól nyerik, ha vele az összeköttetést, mely az Ur Jézus végtelen szeretete, és a lelkek hódoló imádata által keletkezik, meg nem szakítják. Ezen összeköttetés fölött őrködni és folyton erősíteni: az Oltáregyesület főfeladata; mert hiszen a világ kisértései, az élet viharai gyakran fenyegetik pusztulással és elszakadással. Pedig elszakítani az Ur Jézustól: a legnagyobb veszedelem a lelkekre nézve. Mert miként a természetben a Nap világitó, melegítő s éltető sugarai által nyeri minden az életet, úgy a lelkek is a legméltóságosabb Oltári szentségben jelenlevő Ur Jézus szentséges szivéből kiáradó kegyelem sugáraiból nyerik életüket, ahova ezen sugarak csak gyéren, vagy egyáltalán nem jutnak el, ott nincs élet, csak tengődés létezhetik. Ebből látható, hogy mily nagy haszon a lelkekre az Oltáregyesületbe való belépés és szabályainak betartása. Úgy tekinthetjük az Oltáregyesületet, mint egy nagy biztositó társulatot, mely a legelőkelőbb a maga nemében; s egyúttal a legnagyobb garanciát nyújtja, mert feje az Ur Jézus maga. A tagok a biztosítók, biztosítottak és egyben részvényesek, mert önmagukat biztosítják és saját maguk élvezik a hasznát ennek a társulatnak. Biztosítják pedig magukat a balesetek : a bűnök ellen, s egyuftal a legreálisabb haszonra, a legnagyobb jutalomra tarthatnak számot, mely úgy nagyságával, mint időtartamánál fogva legnagyobb, mert nagysága emberi ésszel meg nem mérhető, időtartamra nézve pedig : örökké tartó, biztosítják maguknak az örök életet. Főcélja még az Oltáregyesületnek — melynek tagjai mintegy testőreivé válnak az Ur Jézusnak, — hogy nyilvános alkalmakkor* körmeneteken, szentség imádáskor: diszőrséget képezzenek az Ur Jézus mellett. Ennélfogva tagjai testületileg jelennek meg a körmenetek alkal-
