Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-11 / 24. szám

3

adni, ami a nemzetiségeknek már megvan, akkor mi a magyarság szupremáciájára törünk? (Zajos tetszés és hosszas éljenzés.) Kérlelhetetlen statisztikai adatok bizonyítják ezt és azt is, hogy nem vagyoni, hanem értelmi vagy akár más alapokon állapitanok meg a választójogot, vagyis, ha kiterjesztjük a jogot lefelé, mentül lejebb megyünk, annál több lenne a magyar szavazók száma, tehát annál erősebb lenne a magyar hegemónia, a magyar sznpremácia. (Hosszantartó taps és éljenzés.)

Ott van a kerületek beosztása, hát igazságos az ? Igazságos az, hogy Pécs, ez a nagy magyar város egy követet küld és Erdélyben egy pár száz szász szavazó szintén egy képviselőt küld. Szekszárd városának és kerületének 3500 szavazója egy képviselőt küld és Erdélyben 120 —180—200 választó küldhet egy képviselőt. És midőn igy az igazságnak megfelelően szaporítani akarjuk a magyar kerületek számát, akkor azt mondják, hogy mi nem a magyar érdekeket szolgáljuk. Annyi bizonyos, hogyha ezen szempontok szerint a mai választójogot megváltoztatjuk, ezután majd nem tud 10—20 ember árut, üzletet csinálni egy választókerület sorsával és nem lesz a képviselőválasztás egy tisztán üzleti és hatalmi erők próbája és el fogják érni azt, hogy olyan tömegeket mozgósítsunk a választásokon, amelyet nem lehet megvásárolni, amelyet erőszakkal nem lehet igába hajtani. Hiszen az alkotmányosság azt jelenti, hogy a nép akarata nyilvánuljon meg a választásokon, ne pedig a főispánok, az alispánok, az udvari tanácsosok által fizetett pénznek az akarata. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps.) Ekkor majd nem az osztrák bankok akarata, hanem a magyar nemzet akarata nyilatkozik meg. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha a szavazás titkosan történik. (Percekig tartó taps.)

Helyi ügyek.

Ezután áttért a helyi ügyek fejtegetésére. Különösen támadta a kormányt amiatt, hogy a vasúti összeköttetés javítására nem tesz semmit és ezzel a szekszárdi kereskedőknek nagy károkat okoz. Ma Szekszárdra pl. Szakályhőgyészről kocsival hamarabb lehet eljutni, mint vonattal. Sürgeti továbbá Budapestnek Boszniával való összeköttetését, amely Szekszárdot is érintené. Foglalkozott a Sió-patak hajózhatóvá tételével, ígéretet nyert arra, hogy a Sió hajózhatóvá tételére a jövő évi költségvetésbe már tételt állítanak be. ígéretet tett továbbá a kormány arra is, hogy közeljövőben az egyik borközraktárat Szek- szárdon állítják fel, valamint arra, hogy a Sédpatak szabályozására a kormány jelentékeny segélyt fog nyújtani. Beszédét, melyet szűnni nem akaró éljenzés és percekig tartó taps követett, a szekszárdi nők éltetésével fejezte be.

A kerület bizalma.

Beszéde végeztével özv. Dicenty Ernőné gyönyörű virágbokrétát nyújtott át Batthyány Tivadar grófnak.

Zsigmond Ferenc dr. indítványára a nép- gyülés a következő határozati javaslatot fogadta el: „A szekszárdi kerület függetlenségi és 48-as pártja mai üléséből kifolyólag őszinte, meleg köszönetét mond szeretett képviselőjének, gróf Batthyány Tivadarnak beszámoló beszédének megtartásáért és határozatikig kimondja, hogy az abban kifejtett elveket teljes mértékben magáévá teszi, az országgyűlésen kifejtett működését helyesli és ezért őt a legteljesebb bizalmáról biztosítja.“

Batthyány Tivadar gróf indítványára pedig szintén határozatilag mondják ki, hogy megbízza a párt elnökségét azzal, hogy a tarthatatlan közlekedési állapotok javítása iránt felírjon a kormányhoz és az államvasutak igazgatóságához.

*

SzekBzárdon tartott beszámolója után nyomban Sióagárdra ment illusztris képviselőnk, hogy ott is számot adjon egy évi tevékeny, áldásos működéséről. A Sió hidjánál fényes bandérium várta, majd lelkes ovációk közepette a községházára hajtatott, ahol Sziics József biró üdvözölte az egész elöljáróság élén szép szavakban. Utána Komlőssy József helyi pártelnök mondott köszönetét, hogy szives volt odafáradni; üdvözölte mint a magyar parlament egyik kimagasló alakját. Gróf Batthyány megköszönvén a szívélyes fogadtatást a templomtérre ment, hogy beszéljen a politikai eseményekről.

Lelkes éljenzésektől félbeszakított beszédét végighallgatta egész Agárd községe. Egy volt szívben és lélekben az egész lakosság, telve nagynevű képviselője iránti rajongásig menő szeretettel.

Az általános politikára vonatkozó beszéde után helyi kérdésekkel foglalkozott. Felemlítette a Sió hajózhatóvá tételét. Tegyünk félre ilyen esetekben — úgymond —— mindent, és pártkü- lönbség nélkül munkálkodjunk a község, az egyesek javára. Megnyugtatja a község lakossá gát, hogy komoly munka működik a Sió hajózhatóvá tetele tárgyában és egész erejével rajta lesz, hogy az minél előbb megvalósuljon. Meghatóan szép jelenet volt, amidőn a programbeszéd megtartása és az egyhangú bizalmi határozat után az egész község lakossága, galambösz férfiak, deli ifjak, öreg anyókák, viruló menyecskék és lányok elénekelték a magyarok imáját, a Himnuszt.

Ezután látogatásokat tett gróf Batthyány a plébánosnál, jegyzőnél és a bírónál.

Este a Polgári körben társas vacsora volt, amelyen Sziics József biró, majd Szabó Dezső plébános üdvözölték és emelték poharukat szeretett képviselőjükre. Számos felköszöntő elhangzása és a vacsora végeztével gróf Batthyány kísérete társaságában az éjjeli órákban Szekszárdra hajtatott és Adler N. János pártelnök vendégszerető házánál szállt meg.

*

Pünkösd hétfőn Batthyány Tivadar gróf a pártvezetőség kíséretében Decs községbe utazott beszámolója megtartására. Az állomáson Kutt- nyánszky István helyi pártvezető üdvözölte meleg szavakban. Ezután zeneszó mellett megindult a menet. Ott volt a község apraja, nagyja mind. Elől gyönyörű bandérium vezetett, ehhez az igazi függetlenségi községhez méltóan kuruc jelmezekben. Nem hiába nevezte nagynevű képviselőnk ezen községet Sárköz gyöngyének. Ráillik ez a jelző a szó legszorosabb értelmében, hiszen az az örömtől csillogó sok szem, az a képviselőjéért oly meleg tűzzel dobogó sok-sok honfiúi kebel valóban egy mesebeli nagy gyémánthegygyé változtatta az egész községet.

A községházán az egész elöljáróság élén Kommandinger Kálmán főjegyző üdvözölte gróf Batthyány Tivadart. Mint egy test és egy J lélek állunk Méltóságod mellett — úgymond — biztosítván a legforróbb és leghübb szeretetünk- ről mindenkor.

Ezután meglátogatta gróf Batthyány a főjegyzőt, a ref. lelkészt és a községi bírót.

Tizenegy órakor az elöljárósággal együtt istenitiszteletre ment, mely után a községház udvarán nagyszámú hallgatóság előtt megtartotta lelkes éljenzésektől és tetszésektől meg-meg szakított beszámolóját, melynek végeztével Baján Lajos helyi pártelnök indítványára egyhangúlag bizalmat szavaztak gróf Batthyány Tivadarnak. A beszámoló után diszebéd volt, melyen íelköszöntőt mondottak Baján Lajos pártelnök és Kommandinger Kálmán főjegyző. Szép jelenet volt, midőn a decsi hölgyek két művészi kivitelű sárközi zsánerben szövött asztalterítőt adtak át szeretett képviselőjüknek. Gróf Batthyány megköszönte a lelkes ovációt és köszönetét mondott a hölgyeknek a kitüntető figyelemért.

A délután 4 órai vonattal Pestre utazott képviselőnk azzal a biztos tudattal, hogy az iránta való szeretet és rajongás eggyé olvasztott itt már mindenkit.

Tagositatlan határrészek vármegyéinkben.

(V. L.) Arról értesülünk, hogy újabb időben nagy kedvvel hajtják végre közbirtokosságaink a tagosítást. Ezt az 1908. évi VII. és XXXIX. törvénynek köszönhetjük. Az uj törvények a koalíció törvényalkotásai közül való s hogy mily szerencsével oldották meg sürgős rendezésre szorult birtokrendezési kérdésünket, kitűnik abból, hogy rövidesen százötvenegy községben indítottak tagositási munkálatokat. A szám pedig napról-napra növekedik.

Az igaz, hogy szükség is volt erre a rendezésre. Mindössze negyedfélezer községi határ birtoktestje van kommasszálva; kilencezerén jóval felül van azon községek száma, ahol a községi határ rendezetlen. Még a mi vármegyéinkben is előfordul, hogy egy-egy kisgazdának a négy világtáj mindegyik részén van birtoka, egyik-másik kaszálója néhány öl. Ha vihar közeledik, rohan hat tiz helyre is szénát gyűjteni. Hogyan tehetné ezt?

Tagositatlan birtokon intensiven gazdálkodni lehetetlen.

Azért volt szükség az uj törvényre, mely 1908-ban VII. és XXXIX. törvénycikkünként került a törvénytárba.

Az uj törvény gondosan mérlegeli a helyzetet és a tagosítást elsősorban a fennforgó gazdasági érdekek védelmében teljesiti. Minden, a tagositáBra tartozó határozat a földmiveléstigyi miniszter elé jut. S a földmivelésügyi minisztérium elsősorban a mezőgazdasági érdekeket latolja. Az semmiesetre se történhet meg a jövőben, hogy közbirtokossági legelőket megszüntessenek. Ellenkezőleg, ahol az a határ és lakosok számához mérten kisebb, mint kellene, ott a miniszter szabja meg, hogy mennyi hold legelőt kell elkülöníteni és céljára helyesen berendezni.

Az uj törvény szerint a tagositás költségeit kamatmentesen az államkincstár előlegezi s azt nyolc év alatt részletekben a közadókkal hajtja be. De a tagositás költségeinek egy részét vállalja is. Nehogy a tagositási munkálatok elódáz- tassanak és indokolatlan felebbezésekkel akadályokba ütközzenek, a törvény elrendeli, hogy a bíróságok minden tagosításra tartozó ügyet soron- kivül tárgyalnak, az indokolatlan felebbezéseket pedig a limine elutasítják.

A földmérést külön képesítéshez kötötte az uj törvény s az ellenőrzés nincs jövőben egy másik ellenőrző mérnök lelkiismeretére bízva, mint eddig.

Serényi földmivelésügyi miniszterre maradt a koalíció eme kitűnő és nagy közérdeket érintő törvényalkotásának végrehajtása. A munka széles területen és kedvvel indult. Az a gyakorlati irányú művecske, melyet most adott ki a földmivelésügyi miniszter a tagositásról, a kedvet fokozni és a munkálatokat gyorsítani fogja. E müvecs- kének íróját az vezette, hogy a tagositás előmunkálatait az eszme megindítása s az első bírósági beadványtól kezdve könnyen érthetőleg feltüntesse. Ismerteti az uj törvény jelentékeny kedvezéseit, nagyon ügyesen összefoglalja a tagositás gazdasági előnyeire felhozható érveket; az erre szerkesztett térkép is beszédes és talán minden szónál meggyőzőbb. A művecskét olvasóink figyelmébe ajánljuk. Egy egyszerű levelezőlapon, vagy levélen nyilvánított kérelemre ingyenesen megküldi a Földmivesek Tudakozó Irodája.

KÜLÖNFÉLÉK. _*

— Koronázási évforduló. Múlt csütörtökön volt negyvennegyedik évfordulója annak, hogy a magyar nemzet megkoronázta királyunkat és királynénkat. Ezt az évfordulót a hagyományos szokáshoz híven Szekszárdon is megünnepelték a hivatalokban és iskolákban. Délelőtt 9 órakor dr. Fent Ferenc apát ünnepi nagymisét celebrált segédlettel, melyen a hivatalok testületileg, a tanuló-iQuság pedig a tanárok és tanítók vezetése alatt jelent meg.

— Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Janosits József szombathelyi államépitészeti hivatali főnököt, Janosits Antal nyugalmazott teveli tanító fiát, a komáromi államépitészeti hivatal főnökévé nevezte ki.

A pénzügyminiszter Stocker Dezső pénzügyi dijnokot a bonyhádi adóhivatalhoz adóhivatali gyakornokká nevezte ki.

A király Hüffler István budapesti földmivelésügyi irodatisztet, földinket, miniszteri segédhivatali igazgatóvá nevezte ki.

A király Májer Lajos Pécsegyházmegyei áldozárt az 52. gyalogezred tartalékos tábori lelkészévé nevezte ki.

— Áthelyezés. A kerületi csendőrparancsnokság Kiss József bonyhádi csendőrőrsvezetőt — szolgálati érdekből — Káldra, Vasvármegyébe helyezte át.

— Ki lesz az uj főigazgató ? Beavatott helyről vett értesülésünk szerint az elhunyt Vá- radi Károly tankerületi főigazgató utódjául Kár- páthy Kelemen szombathelyi és Berkes József keszthelyi premontrei főg. igazgatók a komoly jelöltek.

— Hivatalos vizsgálat. Dr. Felbert Arthur pécsi főügyész, folyó hó 7-én érkezett Szekszárdra és vizsgálatot tartott az ügyészségnél.

— Esküvő. Tenk Mihály szekszárdi posta- és távirda segédtiszt múlt hétfőn esküdött a bátaszéki rk. templomban örök hűséget Récsei írónké távirásznőnek, Récsei Pál nyugalmazott tanító leányának.

— A szekszárdi érettségi eredménye. A szekszárdi főgimnáziumban folyó hó 3-án fejezték be az érettségi vizsgálatot, melyen dr. Fest Aladár kir. tanácsos, fiumei főgimnáziumi igazgató elnökölt. Az eredmény dicséretes, mert a 20 érettségiző közül 5 jelesen, 5 jól, 7 egyszerűen érettnek nyilváníttatott, kettő két hónapra, egy meg egy évre vettetett vissza. Jelesen érettek : Éri Emil, Grünvald Dezső, Haidekker Lajos, Pupp József és Simontsits Béla; jól érettek: Herder Géza, Kamniszky János, Molnár Pál, Polgár Béla és Polgár István.

— Esküvő. Veszprémi dr. Parragh Gyula minszteri segédfogalmazó, veszprémi Parragh Albert és Ferenczy Eszter fia eljegyezte felső- eöri Paál István és Gerenday Etelka leányát,

Flórát I ;

Török József sárszentlőrinci jegyző eljegyezte Vastagh Erzsikét Dunaföldvárról.

— Garay Antal síremléke. Az apáti temetőben nyugszik Garay Antal nyugalmazott uradalmi főtiszt, a magyar szabadságharcnak vitéz főhadnagya, aki öccBe volt Garay János halhatatlan költőnek. A gyászoló család kegyelete és szeretete jeléül sirja fölé hatalmas síremlék* * állított, melyet a hős kuruc igen sikerült Szob *• -késit.