Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-28 / 22. szám

1911 május 28. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 ségo mindinkább élesebbé válik, a közszükség, a mindennapi élet tapasztalatai pedig meggyőznek minden józanul gondolkodó embert, hogy a re­formálásra égetően szükség van. Sokan vannak, kik ezen kérdéssel kapcso­latban az egységes kézépiskola megalapítását óhajtják, még többen olyanok, kik szívesebben látnák egy egységes hét osztályú polgári fiúis­kola felállítását, mely középiskolai jelleggel bírna, képesítést nyújtana s lényegében véve azonos lenne a középiskolák nyolc osztályával. A kü­lönbség csak annyi lenne, hogy nem közölne nö­vendékeivel 8 éven keresztül ismereteket, me­lyekre csak a tudományos pályára készülő ifjak­nak van szükségük és átbocsájthatná növendé­keit azon főiskolákba, hol a latin nyelv tudása teljesen mellőzhető. Mehetne nevezetesen bányá­szati és erdészeti akadémiába, mehetne jegyzői tanfolyamra s vállalhatna hivatalt az összes hi­vatalokban, hol a középiskola nyolc osztályának elvégzését megkívánják. Gróf Zichy János kultuszminiszter múlt heti programmbeszédében elismerte a polgári is­kola kiegészítésének szükségességét és csakis ezen kikerekitett, középfokú iskola jellegével biró iskolafaj kialakulásával teljesülhet a polgári köz­véleménynek kívánsága, hogy a mostani, még a klasszikus kor rendszeréből, a középkoron és újkoron át, napjainkig megőrzött filológiai alap megszűnjön, befogadva a modern természettudo­mányokat, gazdasági és statisztikai ismereteket. Ezt a megoldást helyén valónak, az összes kö­zépiskolák érdekét képviselő eszmének, a pol­gári iskolák szempontjából méltányosnak, az or­szág lakosságának javára pedig hasznosnak tartjuk, A hétosztályu polgári fiúiskola megalkotá­sával a középiskolák tanulóinak létszáma meg­csappan — mert hiszen azon részét, mely csu­pán képesítésért ment oda, kielégíti majd a pol­gári iskola — az egyetemi tanulmányokra készülő növendék alapos kiképeztetést nyer, a felsőkereskedelmi iskolák megfelelnek rendelteté­süknek s nevelnek majd kereskedőket, az árván hagyott polgári iskolának pedig visszaadjuk szer­zett jogait. Ily módon fokozzuk a polgári isko­lák értékét, kialakulva látjuk az egységes és egészséges polgári iskolát s elérjük azt, hogy az teljes becslésben fog részesülni, de becslésben fog részesülni a polgári iskolát végzett diák is, ki az életben felhasználható gazdag ismeretekkel ellátva, öntudatos, becsületes munkával a mi sze­gény országunknak hasznos munkásává fog válni. Termeljünk többet! A magyar zsurnalisztikának ékestollu és az igazságot kérlelhetetlenül szerető, boldog emlékű tagja, Tóth Béla szállóigéinek száma szaporodott. A földmivelósügyi miniszter programmszózata: termeljünk többet, — rövidesen szálló igévé lett. Emlegetik a gazdák, emlegetik a kereskedők és ebben lát egyedüli orvosszert agrár és merkan­tilista egyaránt. Az egész világon, talán csak keleti szomszédainkat nem értve ide, többet jöve­delmez a mezőgazdaság, mint nálunk. Pedig termőföldjeink évtizedek óta a legintenzivebb művelést és földuzsorát kibírták. Igaz, hogy a Kaszandra jóslat évtizedek óta elhangzott. Egy nagy mezőgazdasági tudós, Cserháty Sándor már két évtizeddel előbb kijelentette, hogy ha Magyarország tanyarendszerével és a kalászosok extensiv művelésével fel nem hagy, a termőerőben kiapadhatatlannak vélt magyar Kánaán csődöt mond: elmaradnak a nagy búza­termések és mutatkozni fognak az egyoldalú kalásztermelés betegségei. Sokan nem hittek a Kaszandra jóslatnak, de Jász-Nagykun Szolnokban mutatkozott a trosgomba, a búza e nagy élősdije, uj pusztító bogár is ijesztgette a gazdákat: a hesszeni légy s valóban az egy oldalú kalász­termelés tulhajtása ijesztő mérvben mutatkozott. Cserháty mindezt végső elemzésében az alföldi tanyarendszer átkának tudja be, annak, hogy a gazda csak nyaranta tartózkodik a tanyán, télen bevonul a városba, sokszor jószágával és igy a földmivelés ősi elmaradottsága marad a régiben. A nyugati államok hatalmas lépést tettek a mező­gazdaság produktivitása érdekében. Bámulatosan segélyére jöttek az uj és legújabb technikai talál­mányok, hiszen ma már még a szárazság leküz­désére is meg van az uj művelési mód, mely elmésen raktározza a téli csapadékot az alsó talajban és nem engedi, hogy a tavasai napsu- j garak elpárologtassák. Nem lehetne azt mondani, hogy Magyar- országon a mezőgazdasági tudás nem terjed és hogy a mezőgazdasági haladás nem volna élénk, azonban alig van szükségeseb jelszó, mégis ame­lyet a társadalom fülébe kellene kiáltani, mint az a szállóige, hogy termeljünk többet Hiszen ez az óhaj magában foglalja az egész nemzettest boldogságát! Magyarországon a lakosság 70 szá­zaléka foglalkozik földmiveléssel és akár hogy akarjunk is ipart fejleszteni, bizonyos az, hogy az országnak jólétét a föld termése fogja még századokig biztosítani. Mi mezőgazdasági ország vagyunk, nekünk a főfigyelmet arra kell fordí­tanunk, hogy a föld kiteremje azokat a nagy és folyton fokozódó szükségleteket, melyeket igény­lünk. És azt, hogy a magyar föld tényleg ki is tudja teremni és azt, hogy intenziv mezőgazda- sági kultúrával hatalmas jólétet tudnánk az országi­ban terjeszteni, senki ebben az országban kétségbe nem vonhatja. Hiszen példák vannak előttünk, most már nemcsak valamely mintaszerűen vezetett nagy birtok terméseredményeivel dobálódzhatunk, hanem az országban lévő népies mintagazdaságok eredményeit is feltárhatjuk a tanulni óhajtó gazda­közönségnek. Az bizonyos, hogy a korszellem hatalmasan megváltozott. Mi, akiknek a feje deresedik, ifjú­ságunkban még álmodni sem mertük, hogy a nálunk öregebb parasztot be lehetne vonszolni az iskolapadba arra a kimondott czélra, hogy tanuljon. És mit látunk? Azt látjuk, hogy az országban a tél folyamán 5500 gazdasági kurzust rendeztek és valamennyinek meg volt a maga hallgatósága. Ebből azt az örvendetes tanulságot merítjük, hogy némcsak a mozik iránt van mi- nálunk a nép alsó rétegében érdeklődés, hanem a gazdák is a maguk keserves tapasztalatai árán rájöttek arra, hogy a mezőgazdaságot sem lehet űzni az apáktól eltanult régi fogásokkal, hanem tanulni kell és uj móddal kell az ekeszarvához nyúlni, nemcsak uj móddal, hanem uj ekével is. Es ez azt jelenti, hogy a legegyszerűbb falusi udvar se lehet ma már el mezőgazdasági gépek és eszközök nélkül. Nem lehet eléggé jelentőségeseknek tartani a földmivelésügyi miniszter szálló igéjét és való­ban nem tehetünk nagyobb szolgálatot az ország­nak, mintha gyakorlati módon is képesítjük a gazdát arra, hogy termeljen többet. KÜLÖNFÉLÉK. Véderő javaslatok. A közeli napok, sőt nem lehetetlen, hogy hetek, hónapok vezetőtémája azok a katonai javaslatok lesznek, melyeket a törvényhozás tár­gyalni fog. Nincs ember, akit ne érdekelne a véradó, amelylyel a haza biztonságának áldozunk. Kétségtelenül legjelentősebb katonai ujitás a két éves ■ katonai szolgálat behozatala. Gondoljunk azokra a szegény öreg bakákra, akik a katonai kemény ágyon napra, sőt órára számitgatják, mikor tehetik le a magazinban a katonai gúnyát és mikor vehetik fel az ő megszokott polgári ruhájukat, mikor mehetnek hazafelé és mikor hallgatják meg először a szülőfalu öreg harangját. Nagy jelentőségű dolog az, hogy valaki két évig szolgálja a katonaságot, vagy pedig 3 évig eszi a császár kenyerét. Nemzetgazdaságilag szinte kiszámíthatatlan az a haszon, mely a dolgozó kezeknek egy évvel való felszabadulását jelenti. Ez a katonai ujitás tényleg korszakalkotó és örökre emlékezetes reform. De amint ezt meg­állapítjuk, egyben zászlót kell hajtanunk a magyar néptanítók előtt, mert egészen bizonyos az, hogy a katonai intézőség soha a katonai szolgálat meg rövidítéséhez nem járult volna hozzá, ha a magyar iskolamesterek nem értelmes anyagot adnának át katonai kiképzés végett, amilyen ma van iskola- ügyünk fejlődése folytán. Azokban az országok­ban, ahol a népnevelésnek nagy hiányai vannak, ott a hadvezetőség még csak nem is gondol a katonai szolgálatidő redukálására és Iám már minálunk most hallatszanak hangok, még pedig mérvadó helyről, hogy az egy éves katonai szol­gálat kedvezményét nemcsak azokra kellene ki- teijeszteni, akiknek érettségi bizonyítványuk van, hanem ki kellene teijeszteni azokra is, akik a céllövészetben kiválóak. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a modern katonai kiképzésnek bizvást elég lenne egy esztendő is, ha a katona a fegy­verrel való bánásmód és céllövés ismereteivel el volna látva. Hazánk nem egy helyén a növendék ifjú­ságot katonai menetelésekben gyakorolják és a cél lövést tanítják. Azt hisszük, ha Bolgár Ferenc volt államtitkár óhaja teljesednék s az egy éves katonai szolgálat kedvezménye kiterjesztetnék a katonai alapismeretek birlalóira: nagy lendületet venne hazánkban az ifjúsági zászlóaljak intéz­ménye, a katonai ismeretek terjesztése, amelylyel még az a nagyon megszívlelendő erkölcsi ered­mény járna, hogy az ifjúság elvonatnék a léha szórakozástól és teljesednék a régi alapige: mens sana in corpore sano. — Gróf Batthyány Tivadar beszá­molója. Kerületünk országgyűlési képviselője tömérdek parlamenti munkája dacára időt szakit magának arra, hogy a került összes községeit meglátogassa és mindegyik helyen külön-külön beszámolót tartson az ország politikai helyzetéről. Mint értesülünk, pün­kösd vasárnap délelőtt Sióagdrdon, délután Decs községben, pünkösd hétfőjén délután pedig a szekszárdi választók előtt fog be­számolót tartani, Képviselőnk már érintke­zésbe lépett a helybeli pártvezetőséggel, a kikkel egyetértöleg megállapítják a pro- grammot, melyet lapunk legközelebbi szá­mában részletesen közölni fogunk. A be­számoló iránt széles körben nagy érdeklő­dés nyilvánul. — Kinevezések. A pénzügyminiszter Jakab Vince pénzügyőri vigyázót ideiglenes minőségű segélydijas pénzügyőri számgyakornokká nevezte ki a szekszárdi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez. A király Decleua Dénes pécsi törvényszéki jegyzőt a nagykikindai kir. ügyészséghez al- ügyésszé nevezte ki. Felbert Arthur dr., pécsi kir. főügyész Sárffy Dániel kaposvári kir. törvényszéki fogház- őrt ugyanoda az altiszti fizetési osztályba sorozott fogházőrmesterró nevezte ki. Horváth Ferenc, Réthy György, Pap János, Bőgi Ignác, Csapó János és Hatvani János címzetes őrsvezetők valóságos őrsvezetőkké nevez­tettek ki. — A miniszter feltételei. Dombóvár nagy­község azzal a kére,emmel fordult a miniszterhez, hogy állami segéllyel létesitsen Dombóváron rk főgimnáziumot. A kérelemre a miniszter a leira­tában kijelentette, hogy a rk. főgimnázium fel­állítása elől nem fog elzárkózni, hogy ha a község 120.000 korona segélyt ád, az építéshez szüksé­ges telket és téglát minden ellenszolgáltatás nél kül átengedi s az osztályokat, mig a főgimnázium felépül, megfelelő helyiségekbe elhelyezi. — Nyugdíjaztatás. A vasúti igazgatóság báró Horváth Béla mágocsi vasúti elöljárót nyu­galomba helyezte Horváth Béla évekkel ezelőtt az őcsényi állomásnak volt főnöke. — HáZVétel. Krausz Nándor szekszárdi borkereskedő és borügynök 33 000 koronáért meg­vette Adler N. Jánosnak a Kossuth Lajos utcában levő házát a hozzátartozó szőlővel együtt. — Névnap. Múlt kedden ünnepelte meg Mikula Dezső szekszárdi polg iskolai tanár név­napját, mely alkalommal a szeretett tanárt a IV. osztályú tanulók lakásán üdvözölték és értékes ajándékkal lepték meg. Az ünnepeltet osztály­társai nevében Németh Árpád üdvözölte. Egyedüli biztos szer peronospora elleni s-a védekezésben, s-s Uj! Uj! Telefon szám -75—52. PERONOSPORIN Törvényesen Tfedve. (perOnOSpOPO ellen.) Törvényesen védve. = Egy adag IOO liter vizre 50 fillér. ===== laboratórium LORÁND DEZSŐ Budapest, S1B. kerület, Flórián-tér 3. szám. Minden dobozhoz uta­sítás. — 10 doboznál s-s ingyen szállítás, s-s Telefon szám 175—5

Next

/
Thumbnails
Contents