Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-23 / 17. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1911 április 23.

— Esküvők. -Képiinger Géza pécsváradi járási számvevő husvét hétfőjén d. u. esküdött örök hűséget a szekszárdi ref. templomban Fóris Böske tanítónőnek. — Krenmiczky István marosvásárhelyi m. kir. kataszteri irodatiszt folyó hó 19-én vezette oltár elé Kiss Idát, Kiss Mór szekszárdi magánzó leányát. Az esketési szertartást Kiss Lajos pécsi vártemplomi sekrestyeigaz- gató, a menyasszony fivére végezte.

— Színészét Lászlófi B. Bódog színigazgató 24 tagból álló jól szervezett színtársulatával folyó hó 15-én érkezett meg Dunaföldvárra és megkezdette előadásait.

— Pofoszkodás a vasúti irodában. A szek- szárd—sárbogárdi vasútvonal egyik állomáson kinos incidens történt egy utas és a jegykiadó pénztárnok között. A pénztárnok ugyanis rendre- utasitotta a hivatalába betolakodó urat, aki e miatt arculütötte. A tettlegességet a pénztárnok nyomban viszonozta. Másnap a vasúti orvos két látleletet vett fel a sérülésekről. Az eset folytatása a bíróság elé került.

— Egy urleány tragédiája. Megdöbbenést és mély sajnálatot keltett városszerte a viruló szép Cservényi Ilonka tragédiája, aki husvét hétfőn délelőtt 8 órakor önfeledt pillanatában kioltotta fiatal életét 1 ez által mélységes fájdalmat és gyászt okozva szüleinek, testvéreinek. A megrendítő eset előzményeiről annyit tudunk, hogy husvét napján este nagyobb bizalmas társaság volt együtt Cservényi Lukács, a Tolna- megyei Takarék- és Hitelbank főkönyvelőjének és neje született Stark Ida Bezerédj utcai házában. A vendégszerető házban mindenki jól érezte magát s a szerencsétlen Ilonka is látszólag vig volt és éppen nem árulta el sötét szándékát. Midőn a vendégek éjfél után távoztak, a szülők egyetlen leánya is szobájába vonult aludni. Álom azonban nem jött a szemére. — Reggel azután 8 órakor szivét keresztül lőtte és rögtön meghalt. Levelet nem hagyott hátra, ami megmagyarázná az öngyilkosság okát. — Koporsóját folyó hó 18-án 3 órakor szentelték be és elszállították Kolozsvárra, ahol mait szerdán helyezték a családi sírboltban örök nyugalomra. A család a következő gyászjelentést adta ki I Alulírottak a nagyszámú rokonság nevében is mélyen megrendülve tudatjuk, hogy forrón szeretett egyet len leányunk s illetve testvérünk Cservény Ilonka folyó hó 17 én d. e. 9 órakor rövid szenvedés után jobblétre szenderült. Drága halottunk hült tetemét f. hó 18-án d. u. 21/? órakor fogjuk a gyászháznál (Bezerédj-utca 21. sz) beszenteltetni s Kolozsváron folyó hó 20-án örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 18-án d. e. 7*/2 órakor fog a belvárosi plébánia-templomban a Mindenhatónak bemutattami. Szekszárd, 1911. április hó 17 én. Áldás és béke lebegjen drága porai felett! Cservényi Lukács és neje szül. Stark Ida szülők, Lászlóczky Kálmán, Cservény Alajos, Cservény Gyula testvérek.

— Sorozás Szekszárdon. Szekszárd r. t. város területére a sorozást folyó hó 19-én tartották meg, a melyen a város részéről Janosits Károly főjegyző, katonaügyi előadó^ volt jelen. A polgári bizottság tagjai voltak : Oíjfy Lajos elnök, dr. Beöthy Károly és Bodnár István tagok, dr. Drágíts Imre orvos. A hadsereg képviseletében Marcinkiewicz Domokos 6. gyalogezredbeli őrnagy, Gruber Jáuos 44 gyalogezredbeli hadnagy, mint sorozó tiszt és dr. Szél Pál ezredorvos. A honvédség részéről: Fest Ödön 19. czredbeli honvédszázados, Hojfer Lajos 19. ezredheli honvédhadnagy, mint sorozótiszt, dr. Joób Fancsali Aladár ezredorvos. Az első korosztályban besoroztak 39-et, a másodikban 19-et, a harmadikban 11 et a törvény által megengedhető kedvezmények szem előtt tartásával.

— Megint zárlat. Alig pár napja oldatott fel Szekszárdon a száj- és körömfájás miatt hosz- szu időn át volt zárlat, már ismét elrendeltetett, mert Kovács József Szászi Bartina-utcai lakos házánál marhái közt a száj- és körömfájás fellépett. Mint balatózik, Lriőzött helyről hozott sertésekkel hurcoltatott be a betegség. Nagy baj, hogy a polgárság egy része makacsul viseltetik a hatósági óvintézkedésekkel szemben és titokban kijátszani igyekszik, ami csak minduntalani zárlatra és ezzel a köz óriási kárára vezet.

— A szekszárdi rk. esperes-körhöz tartozó tanítók és tanítónők figyelmébe. Azok a tanítók és tanítónők, akik Pártos Zsigmond kér. esperes és tanfelügyelő 20 koronányi pályadijára pályázni szándékoznak, a megyés püspök-Hr körlevelében közzétett 5 tétel közül bármelyiket kidolgozhatják és azzal pályázhatnak. Az idegen kézzel irt munkálatokat a jeligés levéllel együtt folyó évi junius hó 15 ig Pártos Zsigmond mözsi espereshez nyújtsák be.

— Apagyilkosság. Schönecker János 60 éves jómódú paksi földesgazda f. hó 19 én ebédután 19 éves Ferenc fiával kiment a község határában fekvő szőlőjébe karózni. Az öreg dolgos ember volt egész életében, az ő verejtéke révén kétszereződött meg a vagyon, s most is azonnal hozzálátott a munkához. Fia soha életében nem volt barátja a munkának, mulatós természetű volt és most is amint kiértek a szőllőbe, lement a pincébe és inni kezdett. Apja várt félóráig s mikor látta, hogy fia nem akar dolgozni, utánna ment és lekiáltott a pincébe. Ferkó, miért nem jösz kapálni, én már kifáradtam, te még mindig henyélsz. Fogja be a száját, mi gondja arra, hogy mit csinálok. Dolgozzon maga, magáé a szőllo, — kiáltott fel a lelketlen fiú. Szegény Öreg, mit csinált volna mást, visszament dolgozni. Közben a fiú feljött a pincéből, leült az ajtó előtt s rá- gyujtott. Az öreg nem nézhette tovább fia henye- ségét, odament hozzá és mégegyszer megkérdezte. Te haszontalan kölyök, hát nem jössz mindjárt dolgozni. Nem hát, és tanácsolom, menjen innét, mert keresztül gázolok a lelkén — felelte a fiú, Schönecker János fia durva feleletén annyira méregbe jött, hogy arculütötte a fiát. Az elvetemült fiú erre felkapta a pince ajtója mellé támasztott kapát s azzal fejbe vágta édes apját Az öreg az ütés súlya alatt összeesett, fia pedig odaugrott hozzá s vak dühében addig ütötte, mig kiszenvedett, majd otthagyva a borzalmasan összeroncsolt embert, elmenekült. Mintegy tiz percre az eset után ért oda a hegyőr, aki megtalálta az agyonütött Schöneckert. Nyomban a csendőrségre sietett, akik kiszállottak a helyszi nén, a hullát hazaszállították s megindították a nyomozást a gyilkos után. Nem. volt nehéz kitalálni, hogy ki volt a gjilkos, mert a hegyőr látta, hogy az öreg Schönecker fiával ment ki a szőllőbe s ismerték annak heves természetét, durva modorát. Délután fél 5-kor rá is akadtak az apagy.lkos fiúra, amint édesapja istállójában az ágyon heverészett. Egykedvűen fogadta a csendőröket s mikor azok megkötözték, azt mondotta : Csak azt bánom, hogy előbb nem ütöttem agyon az öreget. A vadállatias fiút a csendőrség kihallgatta s másnap heszállitotta a szekszárdi kir. ügyészséghez.

— Halálozások. Özv. Borzsák Endréné szül. Boda Sarolta, néhai Borzsák Endre szekszárdi ref. lelkész és lapunk volt munkatársának hűséges neje, hosszas szenvedés után Borisku leányánál férj. Hörömpő Ferencnénél, folyó hó 18-án életének 59 ik évében elhunyt. A nemes lelkületű, n*gy műveltségű m gytiszleletü asszony az imádásig szerette férjét, akinek elvesztése után mélységes bánat szállta meg, mely elsorvasztotta gyenge testi erejét s végre elment felejthetetlen férjéhez a sírba. Holttestét Szek- szárdra szállították és folyó hó 20-án d. e. 10 órakor nagy részvéttel temették el férje mellé. Koporsója, felett Gö'.le Lajos ref. lelkész mondóit megható imát és beszédet. A gyászoló család az alábbi jelentést adta ki:

Alulírottak úgy maguhk, valamint az ösz- szes rokonság nevében szomorú szívvel, a legmélyebb fájdalom hangján, de az isteni rendelkezésben való megnyugvással tudatják a forrón szeretett édesanyának, a gondos nagyanyának és szerető rokonnak Özv. Borzsák Endréné szül. Boda Saroltának folyó év április hó 18-án, fáradhatatlanul munkás életének 59 ik évében, hosz- szas szenvedés után történt gyászos elhunytát. Az elhunytnak drága porrészei a folyó hó 19-én délután Tolnanémediben tartandó gyászszertartás után Szekszárdra szállíttatnak es ott folyó hó 20-án, délelőtt 10 órakor fognak a református egyház szertartása szerint az uj temetőben forrón szeretett ura hamvai mellé, örök nyugalomra helyeztetni. Tolnanémedi, 1911. április 18-án. Etelka, Tériké és férje Miklóssy János, Boriska

és félje Hörömpő Ferenc gyermekei, Miklóssy Juliska, Itnrike és Bandika, Hörömpő Boriska és Férőké unokái. .„Tudjuk mi, hogy ha a mi földi: házunknak hajléka elbomol, épületünk lészen Istentől: nem kézzel csinált házunk, hanem örökkévaló a mennyben.“

Hosszas sorvasztó betegség után Dombóváron elhunyt ifj Ábrahám Lajos, a nyugaton ba vonult főjegyző fia, életének 33. évében. Az elhunytat nagypénteken helyezték örök nyugalomra.

— Az állategészségügyi kerületűk uj beosztása. A földmivelésügyi miniszter az egész országot 10 állategészségügyi kerületre osztatott be. Tolna vármegye az V-ik kerületbe osztott, melynek felügyeletével a miniszter Tátray János m. kir. állategészségügyi felügyelőt bízta meg.

— Uj egyl8t. Simontornyán. polgári olvasókört alakítottak, melynek alapszabályait a belügyminiszter jóyáhagyta.

— Szinpártoló egyesület. Simo'ntsits Elemér

vármegyei alispán állott azon mozgalom élére, melynek célja Szekszárdon mega laki tani a szinpártoló egyesületet. Az alispán legközelebb társadalmunk' vezetőférfiait szükebbkörü értekezletre hivja egybe, hogy ezekkel megbeszélje és megállapítsa a szinpártoló egyesület alapszabályait.

— Gyilkos támadás- Zombáról Írják, hogy ott husvét másodnapján Fűzi Pál az utcán megtámadta Pesti Jánost és azt vadászkésével oly veszedelmesen megszurkálta, bogy a szekszárdi közkórházba kellett ápolás végett szállítani. A csendőrök Fűzi Pált letartóztatták és behozták a szekszárdi kir. törvényszék fogházába.

— Nagy testvérek cirkusza napról-napra változatos előadásokban részesíti a közönséget. A műsorból különösen kiemelendők az igazgató által idomitot Jovak mutatványai és a nagy birkózó- és boxolóverseny, melyben a különböző nemzedékek bajnokai és amatőrjei -mérkőznek egymással. A mai és holnapi előadásokra különösen felhívjuk olvasóink figyelmét.

— A „Tempusz“ permetező szórógép bemutatása. Haisler István múlt hétfőn mutatta be I szekszárdi polgári olvasókör kertjében uj, rendkívül praktikus szabadalmazott találmányát: a „Tempusz“ permetező és szórógépet nagyszámú szőlőbirtokosok és4”érdeklődőknek. A szakavatott feltaláló először részletesen megmagyarázta találmányának nagy előnyét az eddig használatban levő permetező''gépek felett, melynek hat szórója van és így ezzel a permetezést félannyi idő alatt lehet elvégezni, mint a báli permetezők egy- nyi lásu szörócsövével Az uj szórószerkgzet úgy van készítve, hogy minden szóló bármerre irányítható és elzárható. A készüléket egy gummi fék tarja és igy annak súlyát a munkás nem érzi. Midőn Haisler István feltaláló szórószerkezetét megma- gyaiázta, azután rászerelte egy Vermorel-gépre és azt működésbe hozta, bámulva csodálták a szőlősgazdák, hogy mily szépen száll hat nyíláson a permet. Ezzel a készülékkel 24 sort lehet bepermetezni, mig a régi gépekkel csak 6 sort. Még az a nagy előnye is van ennek a szórószerkezetnek, hogy 6—7 méter magas fákat is be lehet veié permetezni. A ,,Tempusz“ perme- szóró ára 16 korona.

Blaha Lujza Aianykönyve. Ezzel a címmel díszes emlékkönyvet ad ki „A Polgár“ cimü fővárosi politikai napilap, meíy nemrég Blaha Lujza emlékiratait is közölte. Blaha Lujza Aranykönyve a nemzet csalogányának tüneményes színpadi pályályát mutatja be. Kiváló irók, költők és művészek írásaiban és egész sereg gyönyörű képben. Az érdekes könyv nem kerül könyv- kereskedésbe, csakis „A Polgár“ napilap állandó előfizetői kapják ingyen és azok az uj előfizetők, akik legalább ez évben állandó előfizetők akarnak maradni. Megjegyzendő, hogy a „A Polgár“ az egyetlen lap, mely naponta tárcával, regényekkel teljes újságot ad hallatlan olcsón : egyes szám 4 fillér, előfizetés negyedévre 4 korona. Amellett az előfizetők díszes, érdekes regényköteteket kapnak ingyen; most fejeződött be „A Polgár Regénycsarnoka“ cimü könyvsorozatnak első évfolyama, a tizenkettedik regénykötettel. Az uj évfolyam megnyitója: Blaha Lujza Aranykönyve. — Bővebb felvilágosítást és a lapból mutatványszámot küld A Polgár kiadóhivatala, Budapest, Eötvös-utca 17. szám.

FLEISCHER ÖDÖN ÉS FIA

0® CEMEHTCSERÉPGYÁRA 00 TELEFON 57 SZEKSZÁRD TELEFON 57

A házak a vasul átellenében vannak 0

Tisztelettel értesíti a közönséget, hogy telepén hófogó czement, cserép, kövezet (flaszter) különféle színben vasúti szállításra alkalmas állapotban, továbbá kuttetök, iftató- és sertésvályuk, keréktalpak és mindenféle bognár szers ámfák nagy választékban kaphatók. Azonkívül 2 tisztviselőnek alkalmas ház, 3000 Q-öl kerttel eladó, esetleg dérbeabó 0 előnyös feltételek mellett. g