Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-16 / 16. szám

1911 április 16.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

3-csak az a kis kalitka, melyben gazdája édességekkel és minden jóval táplálja.

Bölcs elődök biztosították Angliában a szabadságot utódaik számára. Itt minden hatalmat a nemzetet helyettesítő parlament képvisel és gyakorol, úgy, hogy méltán mondják az angol parlament hatalmát mindenhatónak.

Hogyis ne lenne az, mikor megváltoztat hatja az államformát, megváltoztathatja a trónöröklést, megváltoztathatja saját magának alkotmányát, törvényeket hozhat, felfüggeszthet, megszüntethet mindenféle nemben: szóval mindazt megteheti, ami emberileg megtehető.

Soha még nemzet az ő képviselete utján nem intézte szabadabban saját sorsát, mint intézi azt az angol. — Most már megérthetjük, hogy monarchikus állam létére mért egyesiti magában a szabadságnak több biztosítékát, mint akárhány republikánus állam.

Láthatjuk ebből is, hogy maguk a szabadság intézmények és kormányformák még nem biztosítékai a szabadságnak. Ide más is kell; kell őszinte tiszteletben tartása annak az intézménynek, melytől szabadságunk biztosítását várjuk ; kell azonkívül kiváló érzék a szabadság iránt, mely abban nyilvánul, hogy mikor magunk számára jogokat követelünk, azt ne tagadjuk meg másoktól sem.

Például hozhatom fel az angol viszonyok ellentéteképen Franciaországot, mely bár republikánus állam, de lelkiismereti és véleményszabadság dolgában még nyomába sem léphet Angliának. Mert a legjobb törvények s a legszebb intézmények sikere első sorban is az azo kát kezelő emberektől függ. Rossz kezekben a legjobb eszköz is használhatatlanná lesz, ellenben avatott kéz a kevésbbé jó eszközzel is eredményesen tud bánni.

Bölcs elődök az angol parlamentáris hatalom biztosításául szolgáló törvényeket oly nagy körültekintéssel alkották meg, hogy annak fölénye -a királyi hatalommal szemben mindenkorra biztosítva van. Összeütközésről a királyi hatalom és -a parlament között szó sem lehet. így állott elő az a világon páratlanul álló körülmény, hogy monarchikus állam létére a politikai és közszabadságnak sokkal több biztosítékával rendelkezik, mint bármely republikánus állam. Szóval monarchia név alatt a legideálisabb respublika alakult ki az angol faj örök dicsőségére.

Beigazolva látjuk itt fönlebbi állításom igazságát, hogy a szabadságintézmények és kormányformák még nem biztosítékai a szabadságnak, mert az azokat kezelő emberektől függ minden. Ügyes kezekben a monarchia is respublikává válik, mig gonosz és avatatlan kezek a respublikából is nyomasztó önkényuralmat csinálhatnak.

Hogy a szabadságbiztositékok Angliában oly nagy sikerrel működhetnek, abban megint nem csekély része van az angol faj józan konzervativizmusának. Olyan konzervativizmus ez, mely az ősi törvényeket és intézményeket, melyek manapság talán kevésbbé látszanak beleilleni a huszadik század keretébe, vagy a közszabadság jelenlegi biztosítékai mellett fölöslegeseknek lát: szanak, mégis akár a múlt emlékeihez való ragaszkodásból, akár kegyeletből egytől-egyig megtartották.

Ennek igazolására csak ezt az egyet hozom fel. Abban az időben, mikor a parlament éB a polgárság küzdelme a királyi hatalommal napirenden volt, az akkori viszonyoknak egészen megfelelő és a dolog természetéből önként folyó Tolt az a törvény, mely megtiltotta a királynak, hogy a lord major, vagyis London polgármesterének Írásos engedélye nélkül bemenjen a Oity-be, London jelenlegi belvárosába, az akkori tulaj- -donképeni Londonba.

Ennek a törvénynek ma tulajdonképen nin- •csen semmi értelme és ha az angolok úgy gondolkoznának mint mi, vagy bármely más nép, akkor a parlament már régen törölte volna ezt a törvényt. Ámde az angol parlament ezt nem lette és valószinüleg a jövőben sem fogja megtenni, annyira nem, hogy az angol király ma is, mielőtt a City-be megy, a világért sem mulasztaná el előzőleg beszerezni a lord major írásos engedélyét. Elmulasztása esetén nagyon komoly következményei lennének e mulasztásnak, mit bizonyára a királynak volna oka első sorban megbánni, mert Angliában nem azért hozták és hozzák a törvényeket, hogy azokat bárki is, ha mindjárt a király is, büntetlenül megszeghesse.

Ez az általam is már több Ízben említett angol konzervativizmus óriási erőt képvisel a nemzeti összetartás és öntudat emelése terén és egy- < úttal az angol nemzet legkésőbbi nemzedékeit is szétszakithatatlan kötelékkel fűzi össze az ősökkel, ami pedig hogy milyen fontos egy nemzet életében, azt talán említenem is fölösleges.

Amely nemzetet igy száz és száz törvény, száz hagyomány fűzi a múlthoz és e múltban szerepelt ősökhöz, azt a nemzetet meg nem ingathatják, meg nem rázkódtatják semmiféle modern nemzetközi jelszavak.

Innét van, hogy mig más fajú, főleg román fajú népek tömegesen lesznek a nemzetköziség martalékaivá, addig az angol faj józanságán és szívósságán megtörnek az Istent és hazát tagadó nemzetköziség nyilai. Az angol munkásosztály is szervezve van saját érdekei védelmére, de nem nemzetközi alapon, hanem az angol nemzeti érdekek alapján.

Általában az angol szocializmus és más nemzetek szocializmusa közt az a különbség állapítható meg, ami az angol fajt minden más fajtól lényegesen megkülönbözteti: a nemzeti alaphoz való szívós, törhetetlen ragaszkodás.

Mikor angol szocialisták jogos érdekeik vé delmére gyűléseket tartanak, első teendőjük, hogy munkálkodásukra Isten áldását kérik s e célból tömegesen keresik föl az Isten házát. — Mekkora tehát a különbség a nemzetközi szocializmus Istent és hazát tagadó perverzitása ób az angol szocializmus vallásos és hazafias iránya közt! Valóban az angol ezen a téren sem tagadja meg magát s ha szocialistává lesz is, akkor is első sorban angol marad.

így van az angol minden más intézmény- nyél is, melyet idegen talajból ültet át saját hazájába.

Általában az mondható róluk, hogy mint józan nép nem indulnak elvont theoriák, meddő elméletek után, hanem mindannak, ami törvénnyé lesz nálunk, annak közszükségletből kell fakadnia.

Valamint semmi téren, úgy intézmények átültetése terén sem látunk merő külföldi utánzást. Hogy pedig törvényeik mennyire a közszükségletből fakadnak s mihelyt eme követelménynek meg nem felelnek, mennyire nem haboznak azokon túladni, — legjobban mutatja az az elbánás, melyben a polgári házasság angol földön részesül.

Mikor a kötelező polgári házasság intézménye áramlatként járta be az egész művelt világot, az angol társadalom sem maradhatott ment ettől az áramlattól. A közvélemény Angliában is követelőleg lépett fel e téren és természetes, hogy az angol parlament nem késett a közvélemény ebbeli követelésének eleget tenni.

Ámde mi történt csakhamar? Alighogy az uj intézmény meghonosult, sietve jött a kiábrándulás. Az idegenből átültetett intézmény mielőtt meghonosodott volna, máris teljesen elvesztette népszerűségét és minthogy Angliában a törvé nyékét és intézményeket nem önmagukért, hanem első sorban gyakorlati használhatóságukért szokták létesíteni, ugyanaz a parlament ugyanannak a közvéleménynek a sürgetésere amint előbb törvénybe iktatta, úgy most mindenestül megszüntette az egész kötelező polgári házasság intézményét. ____________________

KÜ

LÖNFÉLÉK.

5 tisynslt vsrorn • • •

Víg zeneszóval SRindenik csak mulat;

Foly a bor, pezsgő,

Ébred az indulat. Villanyfény árban Bosztonoznak párok.

Repül az idő . ♦ .

De én esak várok.

— Futkosó lidércfény, Csak lirom-lárom:

— A hajnalt várom! . . .

Virrasztók ma|án,

Pihenni nem vá|yom. Szemem kerüli Az üdítő álom.

Ä tudás fáraszt.

Rózsaszínű su«|ár,

Lelkem mosolya Vájjon jön-e már ? . . .

Óra üt, olvasom,

Egy, kettő, három 1

— A hajnalt várom! . . .

Pormentes tájon,

Ott fönn a magasban,

Közel az éghez Eszmék hazája van.

Fölfelé törtem Vágyaimnak szárnyán,

De szárnyszegetten ÍOaradtam árván.

Huhogó bagolyvár Lett Fellegvárom:

— Ä hajnalt várom! . . .

Aszfaltos utcán Révedezve járok.

Öltözék, divat:

SRind üres dib-dábok.

Gondolat szürke,

Az érzelem álnok. nincsenek fehér,

Szű ideálok . . .

— S bár nevetnek is Fiksz ideámon:

— A hajnalt várom! . . .

PAIS.

Lapunk olvasóinak és munka* társainknak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk.

— Nagyhét a szekszárd-belvárosi rém. kath- templomban. Szerdától kezdve péntekig d. u. 3 órakor voltak a lamentációk vagyis Jeremiás siralmainak eléneklése. Csütörtökön délelőtt 9 órakor volt az ünnepélyes istentisztelet, alatta Glóriakor megszólaltak a harangok búcsúzóul s utána újból csak a nagyszombati mise glóriájakor hangzanak, addig a gyász mélysége jeléül a kerepelés. Csütörtökön az ünnepi mise után az oltárt fosztották meg ékességeitől. Pénteken reggel 9 órakor kezdődött az istentisztelet, melynek lényeges részei a kereszt adorálás, a passió és a csonka mise. Utána az oltári szentséget a szent sírra helyezték. Azután prédikáció volt, amelyet Kun Lajos káplán mondott. Beszéde befejezése volt az egész böjt folyamán tartott sorozatos beszédeinek, mellyel oly mély hatást tett a templomot teljesen megtöltött hívekre, hogy kevés szem maradt szárazon. Délután 3 órakor a lamentációk után következett volna a kereszt- járás a remetei kálváriánál, de az idő rossz volta miatt az idebent tartatott meg. Czinderg Endre káplán nagyhatású prédikációt tartott Krisztus kínszenvedéséről. Utána a templomban keresztutjárás volt. Szombaton reggel 8 órakor tüzszentelés, utána a húsvéti gyertya megáldása, azután vizszentelés, végül szent mise volt. A föltámadási körmsnet 6 óra után lesz. Vasárnap a reggeli (}/iS asj mise után a szokásos ételek megáldása történik, 10 órakor pedig ünnepélyes szent mise, melyet Dr. Fent Ferenc végez papi segédlettel.

— Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Jobbágy István szekszárdi számvevőségi szám- tanácsost a kecskeméti m. kir. adóhivatalhoz a VII. fizetési osztályba sorozott főpénztárossá nevezte ki.

— Állatorvosi kinevezés. Groág Dezső szakcsi állatorvos Budapestre közvágóhidi állatorvosnak neveztetett ki.

— Feltámadás! körmenet. Nagyszombaton a szekszárd-ujvárosi rk. templomban d. u. 5 órakor, a belvárosi templomban pedig d. u. 6 órakor lesz az ünnepélyes feltámadási körmenet.

— Áthelyezés. A pénzügyminiszter Keplin- ger Géza marosi járási számvevőt — saját kérelmére — Pécsváradra helyezte át hason minőségben.

— Plébánosi kinevezés Herceg Eszterházy Miklós, mint a bedegi plébánia kegyura, Varga Kálmán eddigi adminisztrátort nevezte ki plébánossá.

röhbszörös kitüntetésben részesült szenzációs csodaháziszer

a BOROVSZKY Dr.-FÉLE

BOROLIN

msly városunkban is megjelent. Ez a háziszer hatásában és erőalkotásában föliilmulhatlan fagyási és gümökóros izom- és idegfájdalmak, fej és fogfájás, továbbá minden meghűlés okozta bajok, mint rheuma, _ köszvény, csuz, i-chiás, izületi lob és zsábában szenvedők, végűi y égési sebek fájdalmainak megszüntetésére. Kiváló fertőtlenítő és teet- ^ óvó háziszer.

Kopható városunkban: Garay Droaueriában, Bonyhódon: Schmidt Gyula fUsztfkereskedésében, Pakson: Kiss Pál kereskedésében,---- 1 korona 20 fillér, 2 korona, ét-* 2 korona 50 filléres üvegekben. ----. *. Készül; BOROVSZKY R. Dr. és BOROVSZKY K. BUDAPEST, II kerület, Fö-ut 77-ik szám.