Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-09 / 15. szám

1911 április 9.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

3

Ízben említett, t. i. hogy mi ugyanazt akarjuk a választói jog terén, a mit a nemzetiségek akarnak.

Engedelmet kérek, a nemzetiségi képviselők, a kiket önök ma az ő szónokukban teljes joggal lehurrogtak velünk együtt, az orthodox 67-es alapon állanak. Mit szólnának a t. urak, ha mi szemükre vetnők, hazafiatlanoknak deklarálnák önöket azért, mert ők is azt akarják az 1867 : XII. t.-c. interpretációja és végrehajtása terén, a mit önök akarnak ? És a midőn a szociáldemokratákkal hoznak össze és a magyar hazafias közönség előtt be akarnak ezzel feketíteni, hát engedelmet kérek, nem akarja-e például a nemzetközi szociáldemokrácia is tel - jes joggal a sajtószabadságot? Önökris akarják, mi is akarjuk.

Hát nem volna nekünk szabad a sajtósza badságért lelkesednünk azért, mert a szociáldemokrata párt lelkesedik érte ? És ha a szemünkre vetik azt, hogy mi a szociáldemokratákkal, szabadgondolkozókkal és nem tudom ki mindenkivel egy utón haladunk az általános egyenlő, titkos választói jog mellett, akkor enge deímet kérek, én azt látom, hogy ez a nagy probléma, a népjogoknak ez a nagy kiterjesztése, a népparlamentnek ez a megalkotása igenis, — habár fentartjuk minden más téren a párt- kereteket és külön programmunkat — egyben igenis egymás mellé sorakoztatja mindazokat, akik nem akarják a legszélsőbb kiterjesztést; teljes joggal sorakozhatnak ebben és kizárólag ebben az egy kérdésben mindazok, akik az általános, titkos, egyenlő választói jogot akarják. (Helyeslés a baloldalon.)

A modernség.

Igéző hatalommá lett a modern kultúra. Vívmányai szivünkbe rajzolódtak, megejtette lelkünket teljesen. És csöppet se csoda ! Óriási haladást tettünk a múlt században. A természet- tudomány átkutatta a kozmoszt, bevilágított a természet műhelyeinek legelrejtettebb zugába. A technika rabigájába hajtotta a természeti erőket. A gazdasági haladás szembeötlő méreteket öltött. Qyőzedelmi ünnepet ült a materiális kultúra, olyat, aminőt a világ még nem látott. Mámorosak, részegek lettünk e diadaltól, elbódultunk a kultúra virágainak illatától s mély megilletődéssel •meltünk kalapot a tudomány előtt, mely ily mesés eredményt volt képes felmutatni.

De ennek a kultúrának minden áldása mellett is nagy hibája volt: felszabadította a hitetlenség démonát. A modern »tudománg« detronizálta az Istent, a vallásos világnézetre rápörkölte a gyermekmesék bélyegét, letagadta a metafizikát, suiba dobta az erkölcsi törvényeket s uj erkölcsi törvénytáblát készített: minden csak relatív, minden meg van engedve, minden a fejlődésben van. Kinevette a vallásos meggyőződést,, hivalkodó gőggel lekicsinyelte az Istenbe vetett bizalmat, sárba tiporta a legszentebb eszményeket, melyekért, hajdan oly sok vér folyt. Istenítette a természetet, a lét problémáját a természettudomány, chemia és technika tételeivel bogozta, a lélek létezését tagadta, az ember eredetére vonatkozó bipothesiseket megdönthetetlen igazságnak hirdette, az embert a legtökéletesebb állatnak nyilvánította, a gondolatot az agyatomok mechanikus mozgásának hirdette.

Ezen ínerö materializmus következménye volt a test kultúrája. A sport, a bőr ápolása, az arc szépítése; ezek voltak a bálványok. A mezítelenség kultusza orgiákat ült.

S mi lett az eredménye ezen testkultúrának ? Csodálatos! Az emberi test meggyöngült, az em béri szervezet megroppant, mert a test mesterkélt dédelgetése mellett elhanyagolták a lelket, — pedig: „es ist die Seele, die sich den Körper baut.“ Még Zola is kénytelen volt bevallani: „Napjainkban az emberi test bomlásnak indult.“ A naturalizmus fanatikusai, a metariálizmus szóvivői egyértelmüleg konstatálják, hogy az emberi szervezet minden test-kultura, tudomány és sport dacára csenevész és beteg, betegebb, mint valaha volt.

És e jelenség egészen természetes. A modern kultúra csak külső kultúra volt. A lelket, a lélek szükségleteit ignorálják. Az önmegtaga dást, önfékezést félszeg, örömtelen aszkézisnek minősítették. Ezen felfogás csakhamar megérlelte fanyar gyümölcseit. Szinte megijedtünk a mez télén naturalizmus, vigasztalan passzimizmus és durva materializmus okozta ridegségtől, kietlenségtől, sivárságtól. Szaharában bolyongtunk, lelkünk nem lelt oázist. Busan, csüggetegen néztük a lélek elsatnyulását. Úgy lálszik, már a modern kulturemberek agyában is derengeni kezd s a jóhiszemüek beismerik, hogy célt tévesztettek. Mind égetőbb a vágy, mind hangosabb az óhaj : az anyagi kultúrán kívül lelki kultúrára is szükségünk van

És méltán. Szabadságot, békét, életet akarunk ! Élni akarunk, nemcsak test, de lélek szerint is! Lelkünk türelmetlenül követeli a maga jogát: az idealizmus régióiban való szárnyalást, az Istenhez való közlekedést! Lelkünt elhanyagolása mellett utszéli koldusok vagyunk és erkölcsileg a posványbán fetrengünk akkor is, ha fizikailag a repülőgép a felhők közé emel. Szívesen vagyunk a fejlődő és haladó kulturprocesz- ■zusnak munkásai, de lelketlen gépei nem aka runk lenni!

Megrészegedtünk az anyagi kultúrától, de mert egyoldalú volt, meg is csömörlöttünk tőle. Ellaposodott az életünk s most már tartalmat, harmóniát keresünk.

Bunitrio ezelőtt egy évtizeddel bejelentette, hogy a. modern tudomány csődöt mondott. Hirdette, hogy boldogabbá teszi az emberiséget és a tudomány minden lépésére szaporodott a boldog- I talanság. Az üres lelkek életuntsága, fásultsága, undora.

Á modernség még küzd. Még nem adta föl fellegvárait. De csapatja csüggedő s újra az idealizmus foglal tért irodalomban, művészetben, tudományban, társaságban. Fiatal társadalmi óriásaink nem számítanak. Ok messze vannak a modernség áramlatától, akárhogy ágálnak, hogy a haladásnak tartsanak fáklyát.

KÜLÖNFÉLÉK.

Márciusi emlék.'

Emlékszel-e, a tavasz elején,

Akkor kezdődött a mi tavaszunk is,

A napokat hogy lestük, te meg én,

S milyen hosszú volt egy rövid napunk is, Amelynek múltán egymásé lehettünk,

Mikor ajkadat megcsókoltam végre —

Hejh, olyan forrón sohasem szerettünk,

Szép márciusnak ez legszebb emléke 1

Pedig nem jártunk ott kint a hegyekben,

Nem is kerestünk nyiló ibolyát;

Csak összebuitunk a párázs melegben,

Amelyben fürdőn csendes kis szobád.

A lámpa halvány, pi os színben égett,

Ropogott a tű'tói jj-kandalló És csillagom mélyéből tavasz-égnek Hulldogált küna a márciusi hő.

Legszebb emléke a szép márciusnak Szamunkra im örökre ez marad,

Mikor- kezdetén a mi tavaszunknak Először megcsókoltam ajkadat S arcod h ván kinyilt a piros rózsa És til akoztál: »Ez még n> m való . . .«

A tűz ropogott, benn a kandallóba’

S künn hulldogált a márciusi hő !

HONTHY ISTVÁN.

— KinGVezések A pécsi megyés püspök Jung Ádáui káplánt Vásárosdombóra rendelte ki káplánnak.

A posta és távirda elnőkigazgatója Wendl Lajos szekszárdi posta és távirda gyakornokot, posta és távirda segédtisztté nevezte ki.

A m. kir. pénzügyigazgató Gábriel János pozsonyi számgyakornokot a szekszárdi p. ü. számvevőséghez számtisztté nevezte ki.

A m. kir. igazságügyminiszter Frinn Miklós dr. pécsi kir. törvényszéki jegyzőt, volt szekszárdi gyakornokot, a kaposvári kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki.

— Áthelyezések. A m. kir. igaz«ágügyminisz- ter Szabó Károly pécsi kir. Ítélőtáblái írnokot — saját kérelmére — a szekszárdi kir. törvényszékhez helyezte át.

Raabe Richárd szekszárdi p. ü. számtiszt hason minőségben Aranyosmaróthrá helyeztetett át.

Dr. Fehér Dezső alsólendvai kir. járásbiró, földink — saját kérelmére — a csurgói kir. járásbírósághoz helyeztetett át.

— Hivatalvizsgálat Az állami munkás- biztositó hivatal a lefolyt héten a szekszárdi kerületi munkásbiztositó pénztár ügy és vagyonkezelését vizsgálta meg. A vizsgalatot nagy- baktai Halász Dezső miniszteri s. titkár és Csutor Kálmán miniszteri számellenőr ejtették meg.

— Boda Vilmos állapota. Boda Vilmos, lapunk felelős szerkesztőjének állapotában, mint ő maga irja, örvendetes javulás állott be. Régi baja már teljesen gyógyuló félben van, de az alattomos láz, melyet a népbanki nedves elnökiszobában szerzett, nagyon lesoványitotta. Lehet, hogy husvétra már haza jön.

— Püspöki eskütétel. Gróf Batthyány Vilmos nyitrai püspök, gróf Batthyány Tivadar, kerületünk országgyűlési függetlenségi és 48-as képviselőiének testvéröcscse múlt csütörtökön tette le ő felségének kezébe az esküt.

— Adomány a decsi rk. templomra. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök a Decsen építendő róm. kath. templom alapjára 1000 koro-~ nát adományozott.

— Áthelyezés a vasútnál. Pető Kálmán mozdonyfelvigyázót Bátaszékre helyezték át az ottani fütőház vezetői állásra, helyébe Schäffer Lajos jött át Dugoszellóról. — A dombóvári fűtőházhöz a távozó Fränkl Ottó főnök helyére Rácz Vilmos kaposvári fütőház főnököt helyezték át. Az uj főnök állását májusban foglalja el.

— Lelkész fogadtatás. Folyó hó 2-án érkezett a kölesdi ág. hitv. ev. egyház uj lelkésze Fábián Imre. A vasúti állomáson az egyházi elöljáróság Svindt Áuám gondnokkal fogadta.

A kölesdi határ szélén KoritsánszJcy Dénes gyógyszerész egy hosszú kocsisor élén fogadta Üdvözlő beszédében arra kérte az uj lelkészt; hogy nagy elődje, Lágler Sándor nyomdokain vezesse tovább az egyházat. Midőn a kocsik a községbe érkeztek, az ev. templomban megszólaltak a harangok és még a papiak elé nem értek, fo'yton harangoztak. A községháza előtt Greifenstein György biró üdvözölte az elöljáróság élén. A papiak előtt Knábel Vilmos tanitó fogadta az iskolás gyermekek élén. Üdvözlő beszédében áldást kér Istentől bejövetelére és munkájára. Két leány versben üdvözölte és hatalmas ibolyacsokrokat nyújtottak át. Fábián Imre lelkész megköszönte a nem várt fogadtatást és ígéretet tett, hogy. minden erejével és tehetségével iparkodni fog a beléje helyezett bizalmat kiérdemelni.

— Államsegély. Tolna és Mohács nagyközségek 10—10 ezer korona államsegélyt kaptak egészséges ivóvízzel való ellátásukra. Mindkét helyen ártézi kutat fúrnak, hogy a lakosok ne legyenek kénytelenek baktériumokkal telitett rossz vizet inni.

— Angyal Pál dr. üdvözlése. Múlt kedden ünnepelte a pécsi patronage kör elnökét: Angyal Pál dr. jogakadémiai tanárt azon alkalomból, hogy őt a király a kir. tanácosi címmel tüntette ki. Számosán üdvözölték az ünnepelt férfii, köztük Beöthy Károly dr. is, mint a szekszárd — tolnamegyei gyermekvédelmi bizottság elnöke

— Névmagyarosítás. Haasz Irma bonyhádi illetőségű, németmartoni lakos családi nevét „Halász“-ra magyarosította.

— Gróf Zichy Gyula püspök újabb áldozat- készsége. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök nagy bőkezűséggel Pécsett kath. főgimnáziumot létesít másfél millió korona költséggel. Az uj főgimnázium internátussal lesz összekölve, hogy befogadhassa a horvát-szlavonországi ifjakat is valláskülönbség nélkül. A Pius-alapot, 140 000 koronát, mely legnagyobbrészt szintén gróf Zichy Gyula áldozatkészségének köszönheti létrejöttét, szintén az uj kath. főgimnáziumra fordit- tatik. Az állam a már megkötött szerződés szerint 350.000 K segélyt nyújt és ezért az államnak joga lesz a 12 tanár közül négyet kinevezni. A főgimnázium fentartási költségeihez az állam évi 2000 koronával kezdődő 16.000 koronáig terjedő segélyt ad. Gróf Zichy Gyula a főgimnáziumhoz saját költségén külön templomot is építtet. A király is nagy érdeklődéssel viseltetik az uj középiskola iránt, melynek támogatását kilátásba helyezte, midőn nála a püspök k hallgatáson volt. Az 1912/13. tanévre tervezik az uj főgimnázium megnyitását. Hogy melyik tanitórend fog az intézetben tanitani, az még nincs eldöntve.

— Elismerés ingyenes orvosi kezelésért. A belügyminiszter elismerő oklevéllel tüntette ki dr. Boskovitz Mór bátaszéki, dr. Brányi Kálmán faddi és dr. Békéssy Nándor szakosi orvosokat, amiért a csendőröket s azok családtagjait ingyenesen gyógykezelték.

— Uj izr. kántor. A paksi orth. izr. hitközség a megüresedett főkántori állásra Fried Jenő marosludisi kántort választotta meg.

Sbbszörös kitüntetésben része- ült szenzációs csodaházLzcr

BOROVSZKY Dr.-FÉLE

mely városunkban is megjelent. Ez a háziszer h tisihan és erőalkotásában f. liil rulliaMan fagyá i és gümökóros izom- és idegfájdalmak, fej é- foofájás, továbbá mLden meghűlés okozta bajok, mint iheuma.

köszvény, csuz, i chiás, izületi lob és zsábában s envedők, végül égési sebtk fájdalmainak mi gszüntetési re. Kiváló fertö.lenitő és test________________ óvó h zisze-.

nhn'n uf

irasuEkban: Garay Drosueriában, Bonyhádon: Schmidt Gyula IDs’erkeresVetLsében, Pakson: Kiss Pál kereskedésében,

" X UorooK ao fillér, 3 kor..ne, é- 3 koro n, 50 filléres UvesreUl.en. --------------------------HforiH; BOROVSZKY R. Dr. és BOROVSZKY K. BUDAPEST, II- kerület, Fő-ut 17-lk szám.

• •