Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-08 / 2. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1911 január 8.

— Névmagyarosítás. Hornok Lajos és Steiner László takarékpénztári könyvelők névmagyarosítást kértek. Hornok „Hetényi“-re, Steiner „Bodá“-ra, utóbbi a nemesi előnév használhatá- sát is kérelmezi. — Kiskorú Klein Béla nagydorogi lakos vezetéknevét Káldor-ra magyarosította.

— Elismerés. Az igazi érdemeket honorálta Zomba nagyközség képviselőtestülete, midőn népszerű főjegyzőjének Lunova Jánosnak, a községben eltöltött 25 éves áldásos működése után 200 korona személyi pótlékot szavazott meg.

— Ügyforgalom. Szekszárd r. t. város köz- igazgatási iktatója az elmúlt évben 11.514, az árvaszékhez 1772, a rendőrkapitányi hivatalba 3663 közigazgatási, 914 kihágási, 210 bűnügyi ügydarab érkezett be.

— Helyreigazítás. Múlt számunkban hirt adtunk Czank Ferenc öngyilkossági kísérletéről. Nevezett tegnap megjelent szerkesztőségünkben s felkért annak közlésére, hogy az egész dolog rosszakaratú híresztelésen alapszik.

— Eljegyzések. Forrai István teveli római katholikus tanító eljegyezte Mittermájer Mariskát Tevelen.

’ Ifj. Bartha Ede' helybeli hentesmester eljegyezte Klein Janka kisasszonyt.

Bodnár Károly bátaszéki máv. tisztviselő eljegyezte Schneider Annuska kisasszonyt Tolna- Ozoráról.

Himmel Károly budapesti igazságügy- miniszteri tisztviselő eljegyezte Reich írónkét, Reich János leányát Németkéren.

Kühnl Gyula tanító eljegyezte Felsőmind- szenten özv. Schaffer Józsefné leányát, Irénkét.

— Egy munkás kitüntetése. Paul Pál

szekszárdi szabósegédet, — mint már múlt számunkban jeleztük is, — a kereskedelmi miniszter 100 koronával és elismerő oklevéllel jutalmazta. Ezen kitüntetésnek méltó megünneplése végett a szekszárdi általános ipartestület a következő meghívót bocsájtotta ki: „Meghívó. A nagyméltóságu magyar királyi kereskedelmi miniszter ur Paul Pál szekszárdi szabósegédet 43 év alatt két mesternél tanúsított odaadó munkássága és hűséges ragaszkodása elismeréséül 100 koronával és elismerő oklevéllel jutalmazta. A munkás erények legszebbikének magas kitüntetése méltó keretek közti kifejezésre juttatása folyó hó 8-án délelőtt 11 órakor fog megtörténni a Szekszárd-Szálló nagytermében, a tisztes munkásság igaz becsülését jelentő példás jutalomnak, az elsőfokú iparhatóság képviselője általi ünnepélyes átadásával, mely ritka, sőt Tolnavármegyében az első ily ünnepélyre t. címet, mint iparbarátot, mint a becsületes munka becsülőjét tisztelettel meghívjuk. Szekszárd, 1911 január 2-án. Sziits Ferenc, ipt. jegyző. André István, ipt. elnök.

— Székely-féle javaslat és a jogi vizsgák.

Minthogy a Székely féle javaslatból pár hónap múlva törvény lesz, mindazok, akik a törvény életbeléptéig doktorátust nem szereznek, csak két évvel később lehetnek önálló ügyvédek. Akik azt akaiják, hogy az uj törvény reájuk ki ne hasson és így két évet nyerjenek, forduljanak a dr. Dobó jogi szemináriumához (Kolozsvár, Bolyai-utca 3), melynek segítségével hat hét alatt letehetnek egy szigorlatot. Ez annál is inkább tanácsos, mert a beállott egyetemi rendszer- változások következtében a szigorlatok anyaga aránytalanul megnagyobbodott. Az intézet kiköl- csönzi tankönyveket helyettesítő, az összes szigorlati kérdéseket felölelő jegyzeteit, melyekből az otthon előkészült jelölteket rövid rekapituláló kurzus során készíti elő. A „Jogi vizsgák letétele“ cimü most megjelent könyvet díjmentesen megküldi.

— E8kÜV§. Sugh István vármegyei írnok folyó hó 29-én vezeti oltár elé a szekszárd-bel- városi templomba, Duhóczky Margit okleveles tanítónőt.

— Tisztújító közgyűlés. A szekszárd róm. kath. olvasókör évi rendes közgyűlését és a tisztujitást folyó hó 15-én, vasárnap, délután 4 órakor tartja saját nagytermében dr. Fent Ferenc apát plébános, egyházi elnök vezetése alatt. — A szekszárdi róm. kalh. társaskör évi rendes és tisztújító közgyűlését Mozsgai Sándor plébános elnöklete alatt folyó hó 15-én, vasárnap délután fél 4 órakor tartja meg.

— Elbocsátás a honvédség köréből. A szolgálati kötelezettség teljesítése után rendfokozata megtartása nélkül Török Ottó dr. szekszárdi városi ügyész, pécsi 19. gy.-ezredbeli tartalékos hadnagy a honvédség kötelékéből elbocsáttatott.

— A 48-as honvédek özvegyeinek nyugdija. A miniszterelnök a függetlenségi és 48-as párt gyakori sürgetésére a nyugdíjjogosultságot kitér jesztette azon özvegyekre is, akik' 1849 után, de az 1867. év lejárta előtt mentek féijhez néhai 1848—49-es honvéd férjeikhez. Ilyen alapon városunkban is több özvegy jut nyugdíjhoz.

— Garay Antal temetése. ELirattuk, eltemettük a dicső magyar szabadságharcnak bajnokát, a 48-as függetlenségi párt törhetetlen hüségü elnökét. Ott pihen már az igazi, elvhü, öreg kuruc, ahol már nem fáj semmi, ahol álmodni lehet szegény, elnyomorgatott hazánk önállósága felett. Garay Antalnak temetése a múlt vasárnap délután ment végbe megható, igaz részvét mellett ahidja-apáti állomásról. A temetést Fekete Ágoston tolnai prépost-plébános végezte papi segédlettel. Koporsójára koszorút küldöttek: a tolnamegyei függetlenségi párt és még számosán, köztük gróf Batthyány Tivadar, kerületünk országgyűlési képviselője, hatalmas koszorúja babérból készült. Az elhunyt haláláról a gyászbaborult család az alábbi jelentést adta ki: „Mélységes fájdalommal tudatjuk felejthetetlen jó édes apánknak, nagyapánknak Garay Antal 48-as horfvéd főhadnagynak, nyug. urad. gazdatisztnek folyó hó 29-én, életének 89. évében váratlanul bekövetkezett csendes elhunytát. — Kedves halottunk drága hamvai folyó hó 31-én d. e. 10 órakor Rinya- szentkirályon fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni és onnan Puszta- Apátiba vitetni, január 1-én d. e. 10 órakor ott a családi sirboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat 1911. január

2-án reggel 9 órakor Tolnán fog megtartatni. Nyugodjék békében! Garay Ilona özv. Geng Józsefné, Garay Béla és neje Csernye Julia, Garay Ákos és neje Soós Gizella, Garay Dénes és neje Sztankovits Bella, Garay Jotán, Garay Gabriella és félje Oppenheimer János, Garay Zoltán, Garay Zsuzsa, Garay Irma és félje Zaparkanszky Árpád, Geng József, Oppenheimer Margit, Oppenheimer Márta, Oppenheimer Antal, Oppenheimer János, Garay Kata, Garay Pista, Zaparkanszky Zoltán, Zaparkanszky Klára.“

— Versenykuglizás. A szekszárdi róm. kath. olvasókör folyó hó 11-én szerdán délután 5 órakor pompás földalatti kuglizójában verseny kugli- zást rendez, értékes nyereménytárgyakkal. Szép dolog is az, mikor ily csuaya időjárás alkalmával is nyári szórakozásban lehet résztvenni.

— Tolnai polgári takarékpénztár részvény- társaság Dombóvárott fiókot állított fel. A fiókintézet igazgatóságának tagjai: Szabó Jenő, Schell János, Stern József, Fleischmann József, Schmieder György, Spitzer József és Schmieder Károly.

— Faggyil-hiány. A szappangyárosok konstatálják, hogy a hushiányt faggyuhiány követte s ma már nem képesek a szappangyártáshoz szükséges faggyút megfelelő áron beszerezni. A rendelkezésre álló jobb minőségű faggyút a margarin-gyárak dolgozzák föl, míg a másodrendű árut a stearingyertya gyárak vásárolják össze magas árakon. Ilyen körülmények között a szappangyárak a növényi zsiradékot sokkal nagyobb mennyiségben kénytelenek igénybe venni, mint valaha.

— Közúti vasúti pótkocsik alumíniumból. A zürichi közúti vasút 12 pótkocsit helyezett üzembe, melyeken a kocsiszekrény összes fém- alkatrészei aluminiumból készültek. Az aluminium könnyű súlya által nyújtott előnyön kívül figyelembe veendő az is, hogy az aluminium bádog, miután felületét homokfuvóval kissé érdessé tették, a festéket könnyen felveszi. Ezáltal elkerülhetik az időt rabló és drága eljárást, amelyet a vasbádog befestése igényel, ami a közúti vasúti üzemben, ahol gyakoriak a kisebb sérülések, jelentőséggel bir.

— A briiliáns kollié. Húszezer korona értékű ragyogó briliánsokból van az a nyakék, amely a Lőw Sándor fővárosi kamarai ékszerész pazar kirakatát dominálja. Fejedelmi ékesség, melyet egy korona ellenében a Kereskedelmi Alkalmazottak Menház kinál a boldog nyerőnek. Városunkban a jótékony célú sorsjáték ügyét lelkesen propagálják kereskedő iijaink, amit érdemes is támogatni nemcsak a jótékonycél, de a több ezer darab nyereményért is. Lőw Sándor ismét excellált ízlésével s a magyar ékszeriparnak dicsőségére van remek vagyont érő kollié-je.

— Az iparosok bálja. A szekszárdi általános ipartesttilet elhatározta, hogy f. évi február hó 4-én a Szekszárd Szálló nagytermében bált rendez. Ez a mulatság szokott Szekszárdon mindig a legjobban sikerülni.

— Az első gőzgép Magyarországon. Emlékezetes Ferenc, osztrák császár mondása, aki a vasút ellen azt hozta fel, hogy ő a vetéseket nem engedi felgyujtatni, a vasutat nem engedi meg. A gőzgép azonban már sokkal korábban ismeretes volt nálunk. Az elsőt 1721-ben állították fel és pedig Újbányán, Potter, durhani mester. A gépet az újbányái bányamüveknél vizemelésre használták. Ez a gép két éven át volt üzemben és Anglián kivül az első volt, amely ipari célokra szolgált.

— A tamási m. Mr. adóhivatal tisztikara

a helybeli hölgyek és urak közreműködésével »a m. kir. adóhivatali tisztviselők gyermeknevelési segitő-alapja« javára 1911 január 14.-én, a tamási nagyvendéglő helyiségeiben tánccal egybekötött társas-estélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépő dij személyenként 2 korona, családjegy 4 korona. Felülfizetéseket a jótékonycél érdekében köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. — Műsor: 1. Nászinduló a Szentivánéji álomból. Szerzetté Mendelssohn. Zongorán előadja Frühvirth Erzsiké. — 2. Zöld partok mentén. Irta és felolvassa Kemény József; vetített képekkel kiséri Gyurkovich Lajos. — 3. Magyar népdalok cigányzene kísérettel; éneklik György Dénesné és György Dénes. 4. A csapda. Páros jelenet. Irta Dezső József. Előadják Váncsa Istvánná és Neszmélyi Molnár Paula — 5. Magyar dalok. Hegedűn előadja dr. Király Géza ; kiséri zongorán Szili Aladárné, hegedűn Mayer József. 6. A nőkérdés. Egy felvonásos vígjáték. Irta Gárdonyi G. Szereplők : Erna — Hessz Szeréna, Lili — Látrányi Irmus, Olga — Abelesz Bertus, Gitta — Dömötör Mariska, Zelma — Häring Gizella, Ervin — Steiner József, Ágoston — Parragh Iván.

— LŐW Sándor kamarai szállító, Auguszta kir. Fenségének udvari szállítója most tette közszemlére azokat a kincseket érő ékszer-garnitúrát, amelyet a kereskedő ifjak jótékonycélu sorsjátékainál a szerencsés nyerő kap. Lőw Sándor József-körut 81. számú pazar kirakata előtt állandóan nagy közönség gyönyörködik a fejedelmi ékszergarniturában.

— Nagy lopás a vasúton. Az ujdombóvári vasúti állomáson a vágányokon álló gyűjtő- kocsikat már hónapok óta dézsmálták. Az állomáson azonban csak múlt hó 17-én tudtak erről, mert ekkor érkezett az üzletvezetőségtől az első áruhiánylat. A csendőrséghez fordultak s a csendőrség jól szimatolt. A gyanú már az első napokban azok felé irányult, akik később mint tettesek csakugyan lépre kerültek. A nyomozás nincs ugyan még befejezve, de máris bizonyos, hogy e tolvajlás ügyében, mint orgazdák olyanok is fognak szerepelni, akiket ma tisztes polgároknak tartunk. Eddig megállapította a csendőrség, hogy Buda Lajos és Hartman György vasúti kocsi- rendezők és Purger György napszámos a főcinkosok, Vati István bordélyos pedig meglehetősen terhelt orgazda. Leginkább élelmiszereket és ruhanemüeket loptak a lezárt kocsikból, de más értékes dolgoktól sem idegenkedtek. A lopott holmik értéke 15— 20.000 korona. A nyomozás folyik.

— Pesti Hírlap. Az évforduló alkalmából felhívjuk a magyar olvasóközönség figyelmét a legelterjedtebb napilapra, a Pesti Hírlapra, melynek fő erőssége, hogy pártokon kivül és felül állván, szigorú ellenőrzést és igazságos kritikát gyakorolhat mindennel és mindenkivel szemben. Ennek köszönheti a magyar sajtóban páratlanul álló nagy népszerűségét. Valamint annak a körülménynek, hogy a legjobb és legbővebb tartalmat nyújtja olvasóinak (hasonló ár mellett hasonlíthatatlanul nagyobb terjedelemben jelenik meg, mint a többi napilapok) és még külön kedvezményekkel is szolgál olvasóinak: naptárral és divatlappal. Aki most egyszerre negyedévre fizet elő (január— március), az ingyen kapja a Pesti Hírlap 19ll-re szóló nagy képes naptárát, mely gazdag szépirodalmi és közhasznú, ismeretterjesztő tartalommal jelent meg s az év eseményeit feltüntető, 40 oldalra terjedő pompás képeket is foglal magában. A Pesti Hírlap munkatársai sorába számíthatja napjaink legjelesebb és legkedveltebb Íróit, kik közül legyen elég kiemelnünk Abonyi Árpád, Eötvös Károly, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Murai Károly, Lux Terka, Porzsolt Kálmán, Szabóné-Nogáll Janka, Szász Zoltán, Szomaházy István, Szini Gyula, Tömörkény István, Váradi Antal, gróf Vay Sándor, stb. neveit. Kivülök a naptárba irt még Bródy Sándor, Krúdy Gyula, Garády Viktor, Alba Nevis, Bokor Malvin, Ráskai Ferenc, Kanizsai Ferenc, Pakots József, Lamperth Géza, Bállá Ignác, Zsoldos László stb. S ezt a gazdag tartalmú és egész évig haszonnal forgatható könyvet minden uj előfizető díjtalanul és bérmentve kapja meg, ha legalább negyedévre fizet elő. A Pesti Hirlap minden vasárnap 80—90—100 oldal teljedelemben jelenik meg s az ára mégis csak 10 fillér ezen a napon is. A lap előfizetői féláron rendelhetik meg a Divat- Szalon cimü, kitünően szerkesztett, igen praktikus divatlapot, melynek szerkesztője Szabóné-Nogáll Janka, a jeles írónő. A Pesti Hirlap előfizetési ára egy hóra 2 korona 40 fillér, két hóra 4 korona 80 fillér, negyedévre (jan.—márc.) az ajándék-naptárral együtt 7 korona. A Divatszalonnal együtt negyedévre 9 korona. A Pesti Hirlap kiadóhivatala, hova előfizetéseket legcélszerűbb postautalványon küldeni, Budapest, Váci- körűt 78.