Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-03-24 / 12. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1910 március 24 dáti plébános volt. Beszédeket tartottak még dr. Nozdrovitzky Ferenc közjegyző, a kaszinó el­nöke, nagy hatást és tetszést keltve dr. Halász Lajos, továbbá dr. Mányoky Gyula, dr. Orbán Márton ügyvédek és Berky Frigyes járásbiró- sági irodatiszt. A lakoma közben Heidt Imre gyönki községi biró, aki német származású, ma­gyar nyelven felolvasta a „Honvéd“ c. költeményt. Jakob Konrád pedig magyarul elénekelte a Talpra magyart. A derék német-magyart meg- érdemlett Ünneplésben és elismerésben részesítette a közönség. Dr. Halász Lajos közkívánatra még kétszer beszélt. Dr. Szíankovánszky a gyönki negyvennyolcas honvédeknek, akik a lakomán szintén jelen voltak s akiket a kaszinó vendégelt meg, negyven koronát küldött. Sárszentlőrincz. Sárszentlőrincz derék, hazafias polgársága szintén megünnepelte a magyar polgári szabadság hatvankétéves születése évfordulóját. Az ünnepélyt a sárszentlőrinci polgári olvasókör rendezte a saját helyiségében. Az ünnepi bankettre a kör helyisége zsúfolásig megtelt. Az ünnepély a Him- nussz eléneklésével kezdődött, amely után D. Szabó József lelkes és hazafias szónoklatot tar­tott. D. Szabó József beszéde rendkívül nagy hatást keltett és méltán, mert az az előadójának nemcsak szinmagyar érzelmeiről, de olvasottsá­gáról és tudásáról is bőséges bizonyítékot nyújtott. Az ünnepi lakoma gyönyörű egyetértésben és hazafias darabok éneklése által fűszerezve a reg­geli órákig tartott. Tolna. A Tolnai Kath. Legényeyylet szintén azon hazafias egyletek közé sorakozott, melyek a már­ciusi nagy napok emlékét évenkit hazafias kegye­lettel szokták megünnepelni. A jelzett napon esti ö órára az egyleti helyiség szobái zsúfolásig megteltek. Az ünnepélyt az alkalmi dalárda éneke nyitotta meg, melynek cime Nemzeti ima és amit az énekesek három hangon igen nagy szorgalomra valló készültség­gel adtak elő. Az énekkar tagjai voltak: Gyeney Bözsike, Gottvald Borcsa, Horváth Etelka, Hor­váth Juliska, Hesz Annuska, Kappeter Gizus, Kutnyánszki Annuska, Krausz Rozika, Schábl Annus, Szűcs Mariska, Rédeky Annus, Tuncinger Vicuska, Velsbacher Mariska. Gyeney Sándor, Göbelt György, Juhász Ignác, Kappeter Alajos, Klein János, Pettrits Kálmán, Schmekál Béla és Lengyel Ferenc. A gyönyörű ének hefejezte után Horváth Lajos tolnai segédlelkész és egyleti alelnök lépett az asztalhoz és megtartotta ünnepi beszédét a nap jelentőségéről. Lelkesen elmondott beszéde nagy hatást tett s midőn befejezte, viha­rosan megéljenezték. Ezután Klein János szavalta el Március 15. cimü költeményét, majd utána Juhász Ignác a Hősök emléke cimü költeményt adta elő. Mind­ketten nagy hatást értek el, kaptak is tapsokat bőven. Ezután következett Pettrits Ferenc szabad előadása Visszaemlékezés a í8-as időkre címen. Ez az előadás, mely leginkább Petőfi emlékének volt szentelve — szintén beillett ünnepi beszéd­nek és mindenkit csodálatra késztetett ennek az egyszerű iparossegédnek nagy könyvbuvárkodásra valló szorgalma és ügyessége, amellyel beszédét elmondotta. Félóráig tartott előadását szűnni nem akaró tapssal jutalmazták. Utána Schuberth István szavalt el egy Kossuth Lajos cimü költeményt, melyet szintén megéljeneztek. A hazafias visszaemlékezést az Isten áldd meg . . . zárta be, mit az összes jelenlevők állva énekeltek, mellyel az ünnepély kegyeletes része véget ért. A második részben a vasárnapi szórakoztató esték folytatásában volt részünk. Tuncinger Vicuska magánjelenete, Szűcs Mariska költemé­nye a Hazátlanok ról majd Schmekál „ Béla álarcos tréfás költeménye, melyben mint Ördög mutatta be magát, Kutnyánszki Annuska és Rédeky Annuska magánjelenete állandó derült­ségben tartották a jelenlevőket, maguk a szerep­lők pedig oly ügyességet mutattak be, hogy a műkedvelői előadásokon már mint jól vizsgázott erők fognak szerepelhetni. Majd ismét a nagyszorgalmu Pettrits Feren­cet és Gyeney Bözsikét láttuk a színpadon, hogy előadják családi jelenetüket egy hitvány 60 fo­rintos bross megvétele, jobban mondva a félj ré­széről való megtagadása és ezért az asszonykának a mama megjelenésével való fenyegetése ügyében. Természetes, hogy a 60 forintos gyikbross meg lett véve, mert ki ne félne ... az anyóstól! Es hogy az előbbi szereplő egyáltalán nem fél a tanulástól, újból fellépett Pettrits Ferenc és vele Tuncinger Vicuska, ki mint medium oly ügyesen becsapta szereptársát a hipnotizáló doktort, hogy módszerét minden féijhez menni akaró leány bát­ran követheti. Pár nap álatt a legegyszerűbb módon menyecskékké válhatnak. Záradékul az énekkar nehány igen szép magyar dalt adott elő. Az egész előadás külön­ben oly zajos tapsokra ragadta a közönséget, hogy az iparosok olvasó egyesületének elnöke Szauter József nyomban felkérte az összes szerep­lőket, hogy mindezt az ő ünnepélyükön is előadni szíveskedjenek. A szereplők a meghivást elfogad­ták s az egész előadást két nap múlva megismé­telték az iparosok olvasó egyesületének helyisé­geiben és pedig kifogástalanul minden szám után zajos tetszést aratva. A zene mindkét alkalommal mellőzve lett. Az összes szereplők ez utón is fogadják az egyleti elnökségek hálás köszönetét szívességükért. A jelenlevők azzal a benyomással távoztak haza, hogy ha a tolnai kath. legényegyletnek nemcsak az előbb felsorolt 8—10 tagja, hanem mind a 60 tagja fel volna használható ilyen önképző és bizonyos társadalmi műveltséget ered­ményező tanulásokra, akkor Tolnán nemcsak az iparosság, de mások társadalmi életében is na­gyobb átalakitásokat lehetne keresztül vinni. Gondolkozzanak egy kissé azok, akiket illet, mi válik jobban előnyükré, a tanulás-e, vagy ... a kártya ? Simontornya. A „simontornyai iparosok olvasó egy­lete“ hagyományos szokásához híven a f. évben is megünnepelte március tizenötödikét. Egyleti helyiségükhöz tartozó Liptai Ádám (Tulipán Kávéház) tulajdonát képező csinos kert­helyiségében volt 3 mozsárágyu felállítva, melyek már reggel 5 órakor jelezték a szabadság ünne­pének hajnalhasadását. Délelőtt 9 órakar gyülekeztek együvé az egyleti tagok saját helyiségükben, honnét azután testületileg vonultak a róm. kath. templomba, bogy az Isten házában rójják le első sorban a nagy nap iránt táplált kegyeletük meleg érzületét. Úgy a templomba vonulásukat, mint onnét való távozásukat a mozsárágyuk dörrenései jelezték. Este 8 órakor az egyleti helyiségben társas- vacsorára gyűltek egybe nagy számban az egye­sület tagjai. A társasvacsora folyamán Árpád János, az egyesület elnöke meleg szavakban üdvözölte a szép számban egybegyült társaságot s egyben az ünnepi beszéd megtartására felkérte Lipovniczky István egyesületi tagot, ki készséggel vállalkozott is annak megfelelni. Szónok elsősorban is méltatta az 1848/49-iki szabadságharcnak nagy jelentőségét, s ezzel kapcsolatban megvilágította, miszerint március 15-ike nemcsak magyar nemzeti ünnep, hanem a világ népeinek is ünnepe. Vonatkozásaiban rámutatott az eseményekre melyek 1848-tól a mai napig történtek. Ezen 62 esztendei időszakot 3 szakaszra osztotta be; úgymint 1848-tól 1867-ig, 1867-től 1897-ig és 1897-től a mai üapig. A történt események súlya alatt és követ­kezményeiben a nemzeti fejlődés legfontosabb tényezőjének tartja a király és nemzet közötti teljes bizalmat s az egymáshoz való ragaszkodást, mert az igazi szabadsághoz csakis az alkotmány kapuján lehet bejutni. Végül a koronás királyt s a Nemzetet éltetve többszöri éljenzések mellet beszédét be­fejezte. Utánna beszélt Dr. Németh József, ki a történelmi oldaláról is méltatta a március tizen­ötödikének emlékét, a nagy tetszéssel kisért be­szédének végeztével: Árpád János egyesületi elnök indítványára az egész társaság felállt, s a Hymnust elénekelte. Érdekes elbeszélést mondott el Morvay János az 1848-iki szegedi (Damjanich) táboro­zásáról. Az egybegyült társaság az ünnepély alkal­mából sürgönyileg üdvözölte Kossuth Ferencet, azonban azon óhaját is kifejezte, hogy a kettészakadt függetlenségi párt a választások előtt egyesüljön. A jó kedvben eltelt társaság, zene és haza­fias dalok közepette csak a késő hajnali órákban oszlott szét. Paks. A magyar szabadság megteremtésének év­fordulóját Pakson is hazafias lelkesedéssel ünne­pelték meg. Délelőtt 10 órakor a polgári fiú­iskola szép ünnepély keretében ülte meg a márciusi események emlékezetét. A tanuló ifjúsá­gon kívül szép számú érdeklődő közönség is megjelent ezen az ünnepélyen. A gondosan össze­állított műsor kiemelkedő pontja Sánek Samu tanár hazafias beszédje volt, a növendékek pedig szavalatokkal és énekekkel járultak hozzá a nagy nap méltó megünnepléséhez. A népiskolákban minden tanító a saját növendékeivel ismertette meg a szabadság, egyenlőség és testvériség kiví­vásának történetét. Délután 5 órakor az iparos­kor tagjai és a volt paksi daloskör kebeléből alakult alkalmi énekkar tagjai nemzeti zászlók alatt, cigány zenekar kísérete mellett a polgári iskola udvarába vonultak ünnepelni. Utána Mádi Kovács János orsz. képviselő mondott hazafias lelkesedéstől áthatott ünnepi beszédet. A haza­szeretetre buzdító s költői szépségekben is bővel­kedő hatásos beszédet a közönség megéljenezte. Ezután a polg. isk. énekkara adta elő Hum József tanító vezetése mellett Révfi—Czuczor harcias „Riadó“-ját. Majd Peczkai József iparos szavalt s végül a honfikar a Szózatot énekelte. Este az iparos körben és a Büttl-féle ven­déglőben közvacsora volt s mindegyik helyen mintegy 50—50-en voltak. Az utóbbi helyen dr. Grosch József tartott kiváló szónoki hévvel elő­adott s szépen átgondolt, tartalmas beszédet. Az iparoskörben pedig Bárdossi Alajos elnök ismer­tette a márciusi eseményeket. Dunafőldvár. Dunaföldvár közönsége hazafias lelkesedés­sel ünnepelte a március 15-öt. A község zászlódiszt öltött, elemi és polgári iskolák hazafias ünnepélyt rendeztek. A tűzoltóság zenekara hazafias dalok­kal járta be este a községet, mig az Egyenlő- ségi körben mintegy 150—200 teritékü díszes társasvacsora volt. A társasvacsorán a kerület országgyűlési képviselője, Dr. Mádi Kovács János is részt vett. Az ünnepi lakomán a „Dunaföld- vári Dalkör“ hazafias dalokat adott elő. A kö­zönség a szebbnél szebb magyar dalokat meg- ujrázta, s teljes elismeréssel adózott a dalkör sikeres működéséért. A vacsora tartama alatt több szónoklat s szavalat volt, melyek lelkesitő- leg hatottak az összes jelenlevőkre. Bölcske. A bölcskei 48-as polgári olvasókör mint régen, úgy most is ünnepélyt rendezett március hó 15-én. Az ünnepély délután 5 órakor kezdő­dött, igen nagy közönség előtt. Szőke Mihály elnök a gyűlést szép hazafias érzésű szavakkal nyitotta meg. Ezt követte a Hymnus eléneklése. Ezután Marcsa Imre olvasóköri jegyző emlék­beszédet tartott március 15-ről. Majd felolvasták dr. Madi Kovács János szeretett képviselő üd­vözlő táviratát és Rátkay László disztag levelét, ami nagy éljenzéssel fogadtatott. Hazafias költe mények elszavalása után Kovács Gábor ref. ta­nító tartott tetszéssel kisért szép felolvasást. Esté 8 órakor látogatott társasvacsorát rendeztek, me­lyen több beszéd hangzott el, melyekből kitűnt, hogy a jelenlevők helyeslik Justh Gyula politikai elveit és őt ismerik el vezérüknek. Duna8zentgyörgy. A dunaszentgyörgyi „Független 48-as“ olvasókör, mint minden évben, úgy az idén is megünnepelte március 15-ikét. Délután 4 órakor 40 főből álló nemzeti viseletbe öltözött bandérium vonult fel az utcákon s a kör szeretett elnökénél tisztelkedett. Este társasvacsora volt, mintegy 100 tag részvételével, melyen úri hölgyek is résztvettek. A társasvacsora előtt Eötvös Károly elnök üdvözölte melegen a megjelenteket, mél­tatva a nagy nap jelentőségét, majd átadta a szót Grünwald Elek községi orvosnak, ki gyö­nyörködtető felolvasásban festette az 1848 márc. 15-ikét, ezután Somogyi István ügyvezető elnök szép beszéde következett, majd Schvarcz Oszkár a kör jegyzője szavalta el hévvel Petőfi „Talpra magyar“-ját, végül Tóth Kálmán vendég beszélt. A társasvacsora közben több hazafias pohár­köszöntő hangzott el s Somogyi István felolvasta Dr. Mádi Kovács János üdvözlő táviratát, kit a közönség zajosan éltétett. Vacsora után a vidám fiatalság nemzeti jelmezben ropta a csárdást. A vidám mulatság a hajnali órákban ért véget. — Tudósítónk megjegyzi, hogy a dunaszentgyörgyi „Polgári Olvasókör“ az eddigi szokástól eltérőleg az idén március 15-ikét nem tartotta meg, mert intelligens vezetői demokratikus érzelmeinek ha­tása alatt a paksi kaszinó halvacsorájára rán- dult be. Bátaszék. Bátaszéken is megünnepelték a magyar szabadság hajnalhasadásának évfordulóját. Reggel 8 órakor ünnepi nagymise volt, melyet Romeisz Ferenc c. kanonok, plébános végzett. A tanuló i^uság zászló alatt jelent meg a nagymisén, s utána a hazafias tanítói kar szép iskolai ünnepélyt rendezett. A polgári kaszinóban este társas­vacsorát rendeztek, melyen Máté József elnök méltatta a márciusi eseményeket. Báta. Bátán igazi magyar lelkesedéssel ünnepelték március idusát. A községben á középületen min­denütt zászló lengett, délelőtt 10 órakor pedig a ref. templomban ünnepi Istentisztelet volt. Este 7 órakor a Dunszt vendéglőjének tágas termét valósággal zsúfolásig megtöltötte az ünneplő kö-

Next

/
Thumbnails
Contents