Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-03-17 / 11. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

___4

— Képviselőválasztási mozgalmak. Barabás Béla, a függetlenségi párt alelnöke, az ország első népszónoka, dr. Halász Lajossal, a kölesdi függetlenségi párt képviselőjelöltjével március 18-án Simontornyán át a párt szervezése céljából Pál- fára és innét a kerület többi magyar községeibe érkezik. Kíséretükben lesznek a Halász-párt vezetői és fogadtatásuk rendezése véget dr. Keck László és dr. Mányoky Gyula már 16 án ki fognak szállani az illető községekbe.

Knabel Vilmos nyilatkozatára illetékes helyről azt az értesítést kaptuk, hogy a kölesdi függetlenségi. Halász-párt központi jegyzőjéül nem Kring Ödön, hanem ő lett megválasztva, amit ott a helyszínen az értekezleten tudomásul is vett, — Knabel Vilmos Nyilatkozatából azt kell következtetniük tehát a Halász-párt vezetőségének, hogy egyesek a párt határozat dacára sem hagytak föl törekvésükkel, ifj. Koritsánszky fölléptetésének kísérletével, amely az adott körülmények között nem a függetlenségi, hanem a munkapárt érdekeit mozdítaná csak elő.

Helyreigazítás. Lapunk múlt számában megjelent Glosszákban a kölesdi kerület függetlenségi párt jegyzőjéül tévesen, csak Knabel Vilmos nyilatkozata következtében lett Kring Ödön a kézirattal ellenkezően megnevezve.

Rátkay László, a pincehelyi kerület közszeretetben álló képviselője, e hó 13-án délután Keszőhidegkut községben beszámolót tartott, melyre nagyszámú hallgató közönség gyülekezett egybe már a kora délutáni órákban. Első sorban német nyelven olvasta fel beszámolója kivonatát és aztán az ő ismert szónoki művészetével magyar nyelven számolt be nagy tetszés mellett az utóbbi ciklusról. Beszámolója során kiemelte, hogy elve az iskolák államosítása, az adók progressivitása, az általános, titkos, községenkénti választói jog, ellene van a pluralitásnak és kívánja a különálló nemzeti bank felállítását. Végül kérte a polgárságot, hogy — mint eddig 14 éven keresztül — úgy ezentúl is tartsa meg jó emlékezetében azt a Rátkay Lászlót, ki mellett sok minden változott, de, ki mindamellett a régi maradt.

A nemzeti munkapárt folyó hó 29-én alakítja meg Bonyhádon a munkapártot Forster István elnöklésével, melyen Perczel Dezsőt jelölik, aki nyomban programmbeszédet is tart. — Döry Pál volt békésvármegyei főispán hívei, aki a Just-pártnak a jelöltje, örvendetesen szaporodnak, amiből azt lehet következtetni, hogy a függetlenségi és 48 as zászló kerül ki diadalmasan a küzdelemből.

— Esküvők. Gödé Lajos szekszárdi ref. lelkész folyó hó 30-án esküszik• örök hűséget Ferenci/ József nagybirtokos leányának, Katicának.

Pongrác Lajos bátaszéki gyógyszerész Kaposváron oltárhoz vezette Haidekker Gizellát, dr. Haidekker Károly ügyvéd leányát.

Oberst Vencel ozorai cs. és kir. számvevőhadnagy folyó hó 12 én tartotta esküvőjét Aparon özv. Simon Gézáné szül.. 7reer Margittal.

— Áthelyezések. Bodrogi Károly paksi vasúti pénztárnok áthelyeztetett az államvasutak igazgatóságához Budapestre.

A máv. igazgatósága Harmat Miklós hivatalnokot Pécsről Pincehelyre helyezte át szolgálati érdekből.

— Halvacsora. A szekszárdi kaszinóban folyó hó 12-én tartották meg a szokásos hal vacsorát, melyen 58-an vettek részt. Vacsora alatt az első felköszöntőt dr. Kramolin Gyula ügyvezető-igazgató tartotta, utána Wigand János főgimnáziumi igazgató mondott még szép tosztot.

— A Troli-féle segély. A Troli-féle segély

1909. évi 200—200 korona kamataiban részesült tanitók: Miasszonyunk nőv. egyik nővére, Som- sics Sándor keszüi, Balázs József megyefai, Kész József villányi, Sturc József vörösmarti, Fischer József baranyabáni, Tobel József mohácsi, Buc Ödön püspöklaki, Dévai Gyula németkólyi, Brutscbi Mária szajki, Jakab Fülöp püskök- nádasdi, Zábori Alajos martonfai, Guger János kisbattyáni, Horváth Mihály mázai, Óvári Etel mánfai, Fáncsy János gerényesi, Bodies Anna felsőszentmártoni, Kollár Antal folsőszentmártoni, Milakovits György koskai, Frölich Ferdinánd bizováci, Vénusz Vencel rakitovicai, Cvitic Adel viljevói, Heiderhoffer Margit bonyhádi, Rieger Nándor szálkai, Dévai Károly szakályi, Szíjártó László szakcsi, Bátor Gyula íelsőiregi, Tolnay Béla magyarkeszii, Szekér János pélpusztai, Sslamon Mártonná dunaföldvári, Bállá Sándor szekszárdi és Reiszner István kisvejkei tanitók, illetve tanítónők.

— léggyár Szekszárdon. Az érdekeltek kötelezték magukat 5 évre, hogy évenkint 200 napon át bizonyos mennyiségű jeget átvesznek s így a város felállítja a jéggyárat. Polgár- mester, mérnök és tiszti ügyész a képviselőtestület megbízásából megkötötték a szerződést a Röch gyárral, amely a jéggyárat a szerződés értelmében junius hó elsejére üzemképes állapotban átadja azon feltétel mellett, hogy a hozzá szükséges épületet teljesen készen május hó elsejére megkapja. — így az építkezést március hő 15-én a vározi mérnök felügyelete alatt meg is kezdették, hogy május elsejére készen legyen. A villamos telep mellett lesz a jéggyár. A jég métermázsája 3 korona lesz azoknak, akik kötést tettek a várossal. A jéggyár felállitfása a épületekkel és a hozzávaló motorral együtt körülbelül 44,000 koronába fog kerülni.

— Perczel Mór szobrára. A szekszárdi kath. olvasókör ügyvezető elnöke: Szabó Géza hittanár 48 korona 48 fillért küldött szerkesztőségünkbe Perczel Mór szobrára, mint a szekszárdi kath. olvasókör március 15-iki ünnepélyének hódolatadóját. Az összeget elküldöttük a szoborbizottság elnökének.

— Párbaj. Gyönkön március 14-én az úgynevezett gerenyási erdőben br. Jeszenszky György főszolgabíró és dr. Mányoky Gyula ügyvéd között pisztolypárbaj volt. A párbajra közvetlen okot egy színházi ülőhely miatt a gyönki kaszinóban történt összeszólalkozás adott, hátterét pedig azok a cikkek képezik, amiket dr. Mányoky a gyönki szolgabirósági hivatal és főszolgabirói lakás építtetése ellen irt, és br. Jeszenszkynek ezt követő magatartása, amely lehetővé tette, logy dr. Mányokyt az ellenfelei a gyönkvidéki fitelszövetkezetbőt, aminek az eszméjét ő vetette fői és megvalósulása érdekében legtöbbet tett, kitúrhassák. Br. Jeszenszky lövésjogával nem élt, dr. Mányoky lőtt, de nem talált. Segédek voltak a főszolgabíró részéről br. Fiáth Elemér és Fördős Mihály szolgabirák, a sértett részéről pedig dr. Orbán Márton ügyvéd és Baky István főgimnáziumi tanár. Párbajorvosok voltak dr. Sztanó Sándor Szekszárdról és dr. Parragh Elek Gyönkről. A felek a párbaj után nem bé- bültek ki.

— Hazafias ünnepély. A szekszárdi iparos- tanonc iskolában múlt vasárnap délelőtt fél 11 órakor hazafias ünnepélyt rendezett a tantestület. Kovács Dávid ipariskolai igazgató szép beszédben méltatta a márciusi eseményeket és több tanuló szavalt. Elénekelték a Himnuszt és a Szózatot.

— Áthelyezés a vasúton. A zágrábi üzletvezetőség Tschuppik Arthur hivatalnok gyakornok áthelyezését érvényen kivül helyezte és dr. Berényi Dániel fogalmazó gyakornokot helyezte helyette Keszőhideghut—Gyönkre.

— Szabadságolás és hivatal vezetéssel megbízás. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tolnavármegyei kir. tanfelügyelőnek betegsége miatt, saját kérelmére április 1-től julius 1-ig szabadságot engedélyezett és a hivatal vezetésével Nagy Béla kir. segédtanfeltigyelőt bízta meg. Nagy Béla már 14 év óta működik a tanfelügyelői pályán, melyből 10 évet Tolnavármegyében tölt. Mindenki által tisztelt, szeretett egyén, buzgó, fáradhatatlan, lelkes, tapintatos munkás, így méltót ért e kitüntetés. Kívánatos volna e vármegyébe tanfelügyelőnek való kinevezése is, hisz már teljesen ismeri annak minden ágát, s mint író és egyesületi főjegyző arra érdemeket is szerzett.

— Eljegyzések. Kulifay Elek tesenfai ref. le lkész eljegyezte Szabó Mariskát, néhai Szabó József szekszárdi ref. tanító leányát.

IQ. Bokódy József Zombáról eljegyezte Pettrits József szekszázdi iparos leányát, Mariskát.

Freund Sándor paksi borkereskedő eljegyezte Wiesenberger Rezsinkét Miskolcról,"

— Gyermeknap. Az országos Gyermekvédő Liga vezetősége elhatározta, hogy az egész országban május elsején tartja meg a gyermeknapot.

— Névmegyarositás. Rosenberger Béla, Rosenberger Vilma és Margit dombóvári illetőségű ugyanottani lakosok családi nevüket „Cser“-re magyarosították.

1910 március 17

— Iskolalátogatás. Nagy Béla kir. segédtanfelügyelő az elmúlt héten megvizsgálta a gyánti, ozorai rk. fiú és leány magán ellemi iskolát, az ozorai községi kisdedovodát, a döbröntei, felsőnyéki rk. ref., a füredi, kecsegei és martincai rk. iskolát. Azonkívül elnökölt az ozorai és a simontornyai analfabéták vizsgáján. — Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő e héten megvizsgálta a paksi összes iskolákat és a gindli- családi állami, valamint a gerjeni ref. iskolát.

— VivÓkurZUS. A Szekszárdon működő Kükemezey Árpád vivómester Tamásiban vivó- tanfolyamot tart. A tanfolyam április 1-én kezdődik.

— Közúti kölcsön. A kereskedelmi miniszter helyben hagyta Tolnavármegye törvényhatóságának azon határozatát, melyben kimondotta, hogy a vármegyei közúti költségeinek fedezésére

750.000 korona kölcsönt vesz fel.

— Nyilvános számadás és köszönet. A

polgári leányiskola estélyén felülfizettek: Gróf Apponyi Géza 10 kor. Dr, Beöthy Károly, Dr. Hazslinszky Géza, Dr. Pirnitzer Béla, Scholtz Gusztávné 2—2 kor. Dr. Rubinstein Mátyás, Pazár Dezső, Klieber György 3—3 kor. Simontsits Elemér 4 kor. Lauschmann Ödön 1 kor. 50 fill. Diczenty Lajos, Reich Ármin, írig Károly, Krammer Zsófia 1—1 kor. N. N. 20 fillért. Jegyeiket megváltották: özv. Szigeth Gáborné 8 kor. Dr. Fent Ferenc, Engel Frigyes 2—2 kor. Bogyai Karolin, Dr. Hangéi Ignácné 1—1 koronával. Az estély tiszta jövedelme 203 kor. 40 fill. Az adományozóknak hálás köszönetét mond a polgári leányiskola igazgatója.

— Bonyhádi hirsk. A 48-as gazdapárt f. hó 6-án délután fél 3 órakor tartotta a Walter- szállóban alakuló közgyűlését, melyen igen sokan vettek részt. Betnár Béla lapszerkesztő megnyitja a közgyűlést. Elnökké Herczegh S. az orsz. gazdapárt elnöke, a németek részéről Engl- mann József, jegyzőkké: Bénák János. Haraszthy

L. és Kurzweil József választattak meg. Herczegh S. kéri a pártot, hogy a 48-as eszmék mellett tartson ki. Érmei Gy. nyuy. ev. lelkész németül ismertette az előbbi szónok beszédét. Dr. Schwetz Antal ügyvéd a párt megalakulásáról beszélt és keresetlen szavakban fejtegeti, hogy ez a párt az igazi „nemzeti munkapárt.“ Még többen emelkedtek szólásra. Este a Walter Szállóban társas vacsora volt, melyen sok szép beszéd hangzott el. — Március 15-ét Bonyhád összes iskolái megünnepelték. — A függetlenségi és 48-as pártkörben 15-én este 6 órakor tartották meg az ünnepélyt, melyen Dőry Pál, a kerület 48-as jelöltje is jelen volt.

— Március 15-ike a vidéken. A virágnyitó tavasz legszebb ünnepe, a magyar szabadság hajnalhasadásának emléknapja a tiszta német lakosságú Keszőhidegkut felett sem suhant el nyomtalanul, sőt a lelkesedésnek, a múlt nagy napok emlékezetének legszebb virágait fakasztotta. A községházán és az iskola-épületen a hármas színben pompázó nemzeti lobogókat kényeskedve, szeretettel, büszkén dagasztotta a márciusi szellő, tüzes szerelemmel csókolgatta a napsugár. A község két lelkes, fiatal tanítója, Weil Endre és Scherer János gyönyörű, lélekemelő ünnepet rendeztek tanítványaikkal. Annyi tűzzel, olyan őszinte lelkesedéssel s olyan tiszta magyarsággal szavaltak a kis német tanulók, hogy szinte elénk varázsoltak egy jobb, egy szebb kort, midőn a magyar nyelvnek, a magyar nemzetnek ellenségei már nem, csupán lelkes, áldozatra kész barátai lesznek a hármas halom és négyes folyó honában. Elismerés, dicséret, hála illeti e két fiatal tanítót, akik, tán senkitől sem méltányolva, senkitől észre nem véve, annyi szeretettel fáradoznak a jövendő, független, erős Magyarország alapköveinek lerakásában. — Március 15-ikét Tolnán is méltóképen ülték meg. Lefolyását a jövő számban hozzuk. — Kölesden, mint minden évben, úgy most is isteni tisztelet volt a soros evangélikus templomban. Kálmán Dezső ref. lelkész gyönyörű verses imát mondott, Lágler Sándor ev. lelkész pedig magas szárnya- latu beszédet. Istentisztelet után a közönség, továbbá mind a három társaskör és az iskolák növendékei zászlókkal a Kossuth-szoborhoz vonultak, A Hymnus eléneklése után Koritsánszky Ottó mondott ünnepi beszédet, melyben a polgárságot a 48-as elvekért való lelkes harcra szólította. — Visszautasította és hazafiatlannak bélyegezte a 67-es kortes azon hasonlatát, melyben a szabadságharcot a mészárszékhez hasonlította. A Kossuth- nóta eléneklésével véget ért az ünnepély.

— A pécsi egyházmegye köréből. A pécsi püspök Alagics János kisszékelyi plébánost Hercegszőlősre és Budánovich Vince bizováci adminisztrátort Kisszékelybe nevezte ki adminisztrátornak .